Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)
1911-10-15 / 245. szám
1911. október 15., vasárnap. Pesti Hírlap való megbizhatást deklarálja és e szakasz ellen nem is vétenek. A kivételek megerősítik a szabályt. Hogy csak egyet említsünk: idestova egy évtized óta az osztrák törvények védőszárnyaik alá veszik Ausztria ama derék polgárait, akik tőzsdeüzleteknél ajáték kifogások eszközével élnek. Mégis milliókra menő forgalom bonyolódik le — majdnem minden zavar nélkül — Budapest és Wien között. Hanem az már nem rendkívüli eset, hogy magyar provinciális felekkel szemben megvan a jogerős ítélet, de nincs meg a pénz. A szankció hiánya tehát lényegesen csökkenti majd, de nem fogja eliminálni az új gabonában való forgalmat, mármint a budapesti tőzsdetagok egymás között való üzletét.Nem lesz azonban hivatalos jegyzés. Hát a börze közönsége rég tisztában van vele, hogy ez az institúció nem a saját, hanem a kívülálló nagy publikum érdekeit képviseli. A kereskedők szemében az lenne a legideálisabb rendszer, ha egyáltalán nem volna jegyzés sem az idei, sem a jövő évi gabona határideiben, sem pedig készáruban. A jegyzés kizárólag a gazdaközönséget szolgálja, mégpedig ingyen. Míg a bankok és intézetek néhány százezer koronát fizetnek évente kotkozási díj fejében, hogy címleteiket a tőzsdén jegyezzék, a termelők produktumainak árait nagy költséggel és fáradsággal kipuhatolják és lelkiismeretesen megállapítják: minden nap a Szabadság-téri palotában, anélkül, hogy ez érdekeltség valamely formában hozzájárulna a börze föntartásához. Pedig semmiféle törvény erre nem utasítja a börzét, legfölebb a kötelező előzékenység a hivatásos agráriusokkal szemben, akik minden lehető alkalmat megragadnak, hogy nekirontsanak a tőzsdének. Egyébként sem tartjuk szerencsés ötletnek a börze vezetősége ez öncsonkító rendeletét. Azt mondják, hogy még el sincs vetve az új gabona és már „csinálnak“ benne. Ez nem álláspont. Teljesen mellékes, hogy a búza már el van-e vetve vagy már ki is kelt, mert a növény sorsa még akkor is bizonytalan, ha hozzáfognak alekaszáláshoz. Januárban újabban már lesz forgalom, pedig ez időben még nem lesz elvétve e cikk. Semmi kétség, hogy akad olyan évjárat — talán már az idén — mikor maguk a gazdák sajnálják majd leginkább és főleg ők látják a kárát annak, hogy Szilveszterig nem lehet jövő évi gabonában határidős üzleteket kötni. De a spekulációra is hátrányos az a körülmény, hogy ezek az üzletek az év utolsó negyedében alaposan megnehezítvek. Az üzérkedés agilitása, megcsorbul, ha csak egy terminus van forgalomban, inert, a nagy revirement a kettős üzletekből a report-deport körüli spekulációból keletkezik. Mint minden jót, ezt a reformot is az osztrákoknak köszönhetjük. A budapesti malmok november—decemberben Ausztriában mindig nagyobb szabású új lisztüzleteket kötöttek októberi húzavételek alapján. Amíg ez ügyletek a Lajtán túli vevőkre tetemes haszonnal jártak, minden rendben volt. Néhány évvel ezelőtt azonban nem sikerültek ez előre való lisztvásárlások, mire az osztrákok azonnal követelték a határidős üzlet megrendszabályozását. És ennek a terrorizmusnak meghátrált tőzsdénk vezetősége. Meg kell még emlékeznünk a mai üzletek kurzusáról. Kötöttek új októberi búzát körülbelül 11 - 25 filléres árfolyamon. Megállapíthatjuk, hogy október közepe felé a jövő évi szokványbúzának még soha- sem volt ilyen nagy ára és hogy a magas jegyzések órájában még sohasem volt ilyen csekély a különbség, illetőleg a deport az új októberi és a régi áprilisi búza jegyzései között. A szombati üzlet semmikép sem mérvadó ugyan, de azért jellegzetes. A világ berendezkedik a drágaság jegyében. Miért legyen az úr lényegesen olcsóbb, amikor a régi készlet el fog fogyni? Azért mert a jövő évi termés kitűnő lehet? Hisz az ideinél a jó hozam már nem remény, hanemtúlhaladott álláspont. Dehát nem akarunk az árakról beszélni, pláne az 1912-ki gabona jegyzéseiről. Az 1911-ks termékek áralakulásának a piszkálgatása is már fölötte unalmas. Az imént befejeződött „lanyha hét“ mai utolsó szintén lanyha napján a helybeli effektív piacon még mindig a saison úgyszólván legmagasabb árai, voltak érvényben mindenféle kész gabonára. Olyan időben, amikor a fogyasztás az egész vonalon beszerezte a téli szükséglete javarészét és olyan évben, amelyben a négy főkalászosból nemcsak Magyarországon és Ausztriában, hanem Európában, sőt az egész világon határozottan jó termés volt és a legközelebb esedékes úgynevezett korántermelő országok biztató mezőgazdasági híreket küldenek. Önkéntelenül is fölvetődik a kérdés, vajon a búza, rozs, zab és árpa jegyzések nem értek-e el delelőjükhöz. Ha ez nem is határmesgye, amelyen túl a visszafejlődés következik, legalább is nyugvópontot jelenthet. Elvégre néhány héttel ezelőtt, amikor a jó és részben kitűnő eredmény már biztosítva volt, senki sem mert ilyen vnségárak bekövetkezésére még csak gondolni sem. Mert tagadhatatlan, hogy a mai jegyzések abnormálisan magasak. Drágaság egy kifejezetten jó esztendőben ! Azon gondolkodunk — a spekulációról nem szólunk — nem-e volna helyénvaló a termelőknek azt ajánlani, hogy barátkozzanak meg a mostani árakkal, ne vigyék túlzásba a dolgokat, mert hiszen semmi sem biztos és valahol csak meg kell állapodnia az árfejlődésnek. * Nem lehet, amikor már a fantasztikus árszintet elértük, azt hirdetni, hogy most következik egy még fantasztikusabb árnivó. Főleg azért tépelődünk e problémán, mert azt halljuk, hogy mindenfelé egyszerűen megszakadt az árukínálat. Vajon a gazdák e visszatartása nem-e fogja magát iszonyúan megboszélni, amint ezt a tőzsde sok higgadt és komoly tagja megjósolja. Mindazáltal — őszintén szólva — sehogy sem merünk ilyen józan reko mendálásba belemenni, mert azt látjuk, hogy akik az idén az „okos szóra“ hallgattak, akiksiettek biztosítani maguknak a kitűnő értékesítési alkalmat, azok mind pórül jártak, akár búzát vagy más egyebet adtak el. Nem szabad gondolkozni, mert az ember egyszerűen belegabalyodik. Szinte támolyogva veszünk tudomást a vidéki hírekről, hogy azért nincs kínálat, mert nincs gabona. Hová lettek a milliók? Hát részben fölhasználtuk vetőmagnak, konvenciónak, eltettük élelmezésre és a java részét eladtuk. De hát ez képtelenség! Mondjuk, egy métermázsa kell magra, az hat millió, konvencióra pedig . . . Hja, számolni nem szabad — így a vidéken. Mindössze azt a tényt lehet konstatálni, hogy nincs eladó gabona. Ami még akad, az majd kikerül, ha látjuk, mit ígér az új termés. De a legközelebbi négy-öt hónapban Magyarországon valamire való kínálat soha és sehol sem lesz. * • * Felmondás. Szállításra bejelentettek 4000 mm. búzát, 21.000 mm. rozsot és 30.000 mm. zabot. Liquidációs kurzusok: búza 21 ív 04 f, zab 9 K 44 f, rozs 10 K 36 f, tengeri 9 K 60 f. Heti kimutatás. Az 1911. október hó 6. esti 6 órától 1910. október hó 13. esti 6 óráig Budapestre érkezett és innen elszállított gabonáról. A Duna forgalma. A gabonaforgalom, a Duna és a Száva vizének megáradása ellenére,, a hét derekáig nagyon k, közepes budapesti felhozatalban nyilvánult meg és csak a hétnek végén lett, a forgalom nagyobb, ami-kor a wieni malmoknak nagy örömére, már nemcsak budapesti rendeltetésű, hanem 70.000 métermázsa wieni rendeltetésű búza is érkezett a fővárosba. Az uszálykönnyitésnekkésedelmes munkája alól felszabadult uszályparknak nagy része a gabonaforgalom lebonyolitásának sietett segedelmére s igy az e heti budapesti forgalom már 465.000 métermázsára rúgott, melyből össze-visza 266.000 métermázsa megy tovább Győr, Ausztria és Németország felé. Ennek rovására azonban a Sziszek és Barcsfelé irányuló forgalom megcsappant és az eddig az Aldunán működött uszályhajópark is megfogyatkozott, úgy, hogy a belföldi hajóvállalatok ott ma csaknem kizárólag a darabáruforgalomnak lebonyolításával foglalkoznak. Szerbiából, a zab, árpa és tengeri kivitel tilalma következtében, a felhozatal október második felétől kezdve megfogyatkozik ugyan, de a magyarországi vízividék nyilvános raktárainak készlete, a hosszantartó kis vízállás miatt, amely a Tiszában ma is igen rossz, a hajózás részéről olyan fogyatékos elszállításban részesült a közelmúltban, hogy a készlet annyira felszaporodott, mint eddig még soha s a tömeges elszállítás, — szerencsére kedvező hozzá,járó utak mellett, — volt a képen csak,most vehette kezdetét. "A rendkívül megnövekedett darabáruforgalom azonban annyi uszályhajót igényel, hogy még abban az esetben is, ha a vízállás" a mainál még sokkalta jobban megjavul, sem számítnlünk tömegesebb heti felhozatalra, mint a jelenlegi volt s erre is csak addig, mig a most folyó új,fordulóra , az uszályhajókban tart és míg a hosszabb, sötét éjszakák és a ködös időjárás a hajózást és esetleges hosszantartó eső, a hajóknak rakodását meg nem nehezíti. A mostani uszályhajóhiány nem időleges jelenség, hanem már előre veti árnyékát a tavaszra is, amikor az eddiginél mindenesetre tömegesebb tengeriszállítás indul Délnémetországfelé, s ezért törekszenek a bajorok arra, hogy a tengerinek beviteli vámja, a tavaszra elengedhessék. A magyar őrlemény forgalom az utolsó hetekben nagyot lendült és a malmok igyekeznek a hajózást minden viszonylatban felhasználni, hogy kötéseiket minél gyorsabbanlebonyolíthassák. A hajók a héten Budapesten 102.000 métermázsa őrlemény-, illetőleg 91.000 métermázsa liszt- és 11.000 métermázsa korpaforgalmat bonyolítottak le, amely csekély kivétellel mind budapesti eredetű volt, és néhány kisebb tételt leszámítva, Ausztriába és Németországba ment. A Budapest fölött fekvő vizividék, valamint az alap vidék, gőzmalmainak lsztkivitele is emelkedett és elég élénk a pozsonyi és vukovári átrakodók lisztforgalma is, ellenben a barcsi és sziszerci átrakodóké nem sokat ér. Legjobban megcsappant a lisztkivitel Bosznia felé, ami abban leli magyarázatát, hogy a szerajevói gőzmalom, a magyar malmok elől a -helyi "piacot"elhódította. ■ A háború. A konstantinápolyi orosz nagykövetnek átnyújtották a porta válaszát a gabonaexportra vonatkozó orosz jegyzékre. A török válasz szerint semleges kikötőkbe rendelt, semleges gabonahajók átmehetnek a tengerszoroson, oly gabonaszállítmányok azonban, melyek olasz hadihajók, olasz csapatok, hatóságok, vagy olasz szállítók részére vannak rendelve, a tengerszoroson nem mehetnek át. Külföld. Szombaton reggel Amerikából.'/,—1% centtel magasabb búzaárakat jeleztek. Délután Berlin 1 márkával, Liverpool % pennyvel, Paris 5 centimmal magasabb árakat, avizájt, Oroszország termése. Hivatalos jelentés szerint Oroszország 63 európai kormányzóságában az idén termett millió métermázsákban: 192.6 rozs; 126.5 búza; 121.6 zab. Az eredmény az utolsó öt év átlagához viszonyítva kevesebb millió métermázsákban: rozsnál 7.0; búzánál 27.6; zabnál 5.8. Európakészlete. Európa látható búza- és búzalisztkészlete volt: ezer quarter Heti Duna-elhajózások. Utolsó hét Utolsóelőtti hét méter mázsa búza 30*1.474 31.781 rozs 56.095 26.707 árpa 01.106 11. £2* zab 66.730 33.010 tengeri 24.518 39.869 repce 8.s25 4.778 liszt 6.798 136.6)9 korpa 4 25.129 október 21-én 8910. ij ; október 5-én 9010 tavaly 11580 V ,'1909/ G67Ö Utolsó hét Utolsóelőtti Ilit tonnákban Búza. Egyes királyság 12100 7900 Németalföld 10600 10900 Belgium ... 21 00 - 2810) Németország 1000 500 Olaszország — 320) Franciaország 7600 640) Többi ország — 4000 Összesen £3000 6000 Tengeri. Egyes királyság 4300 6500 Continens felé 8200 9000 Összesen 12.00 15.500 Árpa. Egyes királyság 1090 6909 Kontinens felé 7500 30100 összesen 18.00 31000 Rozs., Összesen : 600 10000' Zab. Összesen 28400 800 ■ Lenmag. Összesen — — nepcs. Összesen — — Öreg ember nem vén ember! mondta Jókai Mór és ^ 12351 tokaji bort ivott. Windisch-Grätz herceg vártö 11 és a legjobb. — Kapferte, mindenütt. Forgalmi iroda a Tokaji bortermelők Társasága r.-t.-nálludapeatt, VI., Teréz-körut SSCs. Pidlitt: Sárospatak és Tokaj. 69