Pesti Hírlap, 1913. március (35. évfolyam, 52-75. szám)
1913-03-20 / 68. szám
mokban jóformán zavartalanul tart, nálunk semtört meg, hanem csak szünetel és amennyiben a béke európai bonyodalom nélkül nemsokára helyreáll, a gazdasági élet nálunk is további fejlődésnek fog indulni. A jelen év eredményével azonban bizonyára az esetben is teljesen meg kell majd elégednünk, ha az érzékeny visszaesés hatását ellensúlyozva, gazdasági erőnk ismét arra a fokra emelkedik, amelyen a múlt év elején állott. Fölötte kívánatos, hogy a várva-várt béke oly alapon jöjjön létre, amely újabb viszályok csíráját magában nem hordja s szívesen reméljük, hogy ez esetben egyúttal monarchiánk és a Balkán-államok közt, kedvező alapon, tartós gazdasági kapcsolat fog létesülni. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, továbbá az 1912. üzletévről szóló számadásokat és elhatározta, hogy a múlt évben elért 12.003.210 korona 84 fillér tiszta nyereségből, levonva az előző évről fenmaradt nyereséget, amelylyel összesen 11.846.260 korona 49 fillért tesz ki a nyereség, az alaptőke után 5 százalékos kamat fejében 4 millió korona a részvényesek számára levonásba hozandó. Az igazgatóság jutalékának levonása után fenmaradó hét millió 268.590 korona 9 fillérből részvényenként 45 korona osztalék fizettessék; a rendes tartalékalap javadalmazására 800.000 korona, az ingatlanok tartalékára, 100.000 korona fordíttassék, a fenmaradó 768.590 korona 9 fillér pedig az 1913. év üzleteredményszámlájára vitessék át. Az 1913. május 1-én esedékes szelvényt április 1-étől kezdve váltják be. A felügyelő-bizottság jelentésének tudomásulvétele után a közgyűlés egyhangúlag fogadta a fölmentést az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére. A közgyűlés az igazgatóságba Kléin Gyulát és Lukács Józsefet újra megválasztotta, a felügyelő-bizottság tagjaivá pedig lovag Ahsbahs Leót, Dobokay Kálmán mill. tanácsost (uj), Havassy Rezsőt, Kerntger Ferencet, Pfeiffer Gézát és báró Szalay Imre miniszteri tanácsost választotta meg. Devecis del Vecchio Ferenc részvényes nagy elismeréssel emlékezik meg az igazgatóság és Ullmann Adolf főrendiházi tag, vezérigazgató nagyszabású munkásságáról, valamint a tisztikar buzgalmáról és azt indítványozza, hogy a közgyűlés fejezze ki jegyzőkönyvben az elért szép eredményért hálás köszönetét az igazgatóságnak és a tisztviselői karnak. (Lelkes éljenzés.) Gróf Cziráky Antal elnök a maga és igazgatótársai, valamint a tisztviselői kar nevében meleg szavakban mondott köszönetet és kérte a részvényesek további jóindulatát ahhoz a munkássághoz, amelyet az intézet vezetésében ezentúl is teljes odaadással fognak teljesíteni. A közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen gta igazgatóság elnökévé gróf Cziráky Antalt, alelnsökévé pedig őrgróf Pallavicini Edét és Blum Gyulát újra megválasztották. * A Földhitelbank részvénytársaság igazgatósága f. évi március hó 19-én tartotta báró dr Kohner Adolf m. kir. udv. tanácsos alelnök elnöklete alatt mérlegmegállapitó ülését. A zárszámadás szerint az 1912. évi 527.010.30 korona tiszta nyereséggel járt, ami az alaptőke 8,78 százalékos kamatozásának felel meg. A mérlegadatokból két igen feltűnő körülményt lehet megállapítani. Annak tekintetbevételével, hogy az intézet az elmúlt eszendőben főleg birtokparcellázásokkal és azok financírozásával foglalkozott, utalunk mindenkelőtt arra, hogy hitelt egyáltalán nem vett igénybe, sőt cca 1 millió korona készpénze van, s e mellett mobilitásának további biztosítéka, hogy 2,8 millió korona váltótárcával rendelkezik. A másik tünet, amely főleg az üzletvitel irányára jellemző, hogy az intézet birtokában megmaradt ingatlanok értéke mindössze 183.178 koronát tesz. Ennek jelentősége különösen akkor domborodik ki, ha számításba veszszük, hogy több nagyarányú ingatlanművelet mellett, ugyancsak a múlt évben szerezte meg a Kóburg hercegi hitbizományhoz tartozó nagyobb felsőmagyarországi uradalmat, amelyet tehát a mérleg tanúsága szerint a kedvezőtlen pénzviszonyok dacára szintén sikerrel tudott teljesen lebonyolítani. T új jelzálogkölcsönök 3.672.350.74 korona összegben kerültek folyósításra, minek folytán az intézet jelzálogállománya 7.734.889,98 koronára emelkedett. Az igazgatóság az április hót-ikára összehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a nyereségből osztalék fejében részvényenként 10 korona (5 százalék) fizettessék ki, a tartalékalap dotálására 120.000 korona fordittassék és az egyéb alapszabályszerü levonások után fenmaradó 45.028,69 korona felesleg a jövő évi számlára vitessék át. — Itt említjük meg, hogy Zala Lajost, az intézet kitűnő igazgatóhelyettesét, az igazgatóság ezen ülésében igazgatóvá nevezte ki. — Az 1912. évi december hó 31-én lezárt mérlegszámla adatai a következők: Mérleg-számla. Vagyon: Készpénz 118.345.57 K, készpénz bankoknál 853.636.95 K, jelzálogkölcsönök 7.734.889.98 K, váltótárca 2.815.776.76 K, ingatlanok: már eladott, de vevőkre át nem irt ingatlanok 2.008.166.01 K, megmaradt ingatlanok 183.178.09 K, együtt 2.191.344.05 K, folyószámlaadósok 514.615.74 K, értékpapírtárca 391.500 K, konsortiális üzletek 293.100 K, felszerelés: 1911. évben 48.658.37 K, 1912. évben 30.421.22 K, összesen 78.459.59 K, ezidei leírás 28.459,59 K, marad 50.000 K. Összesen: 14.963.209,05 K. — Teher: Részvénytőke 6.000.000 K, tartalékalap 180.000 K, átruházott jelzálogkölcsönök 5.168.049,28 K, saját ingatlanainkat terhelő jelzálogkölcsön 600.000 K, folyószámla hitelezők 1.494.033,24 K, készpénzkészletek és jelzálogkölcsönökből visszatartott összegek 856.916.13 K, nyugdíjalap 16.322.50 K, átmeneti tételek 126.877.60 K, együtt 14.436.198.75 K, egyenleg: 1911. évről: áthozott 7193.80 K, 1912. évi nyereség 519.816.43 K, egyenleg együtt 527.010.30 K. Összesen: 14.963.209.05 K. Veszteség- és nyereség számla. Veszteség: Igazgatósági, felügyelő-bizottsági és kezelési költségek 234.883.49 K, kamatkiadások 210.936.84 K, adók 49.740.72 K, leírások a felszerelésből 28.459.59 K, nyereség 527.010.30 K. Összesen 1.051.036.94 K. — Nyereség áthozat 7193.87 K, kamatbevételek és haszonbérek 570.205.81 K, bankári jutalékok 142.820.30 E, ingatlan eladási hasznok és parcellázási részesedések 330.810.96 E, Összesen: 1.051.030.94 K. * Szabályrendelet a községi takarékpénztárakról. Értesülésünk szerint a belügyminisztériumban elkészültek a községi takarékpénztárakra vonatkozó törvényes szabályozás tervezetével, s az legközelebb már nyilvánosságra is kerül . A Debreceni általános forgalmi bank és a Merkur. A Debreceni általános forgalmi bank részvénytársaság, a vidék egyik jelentősebb intézete és,a Mercur váltóüzlet részvénytársaság között szorosabb üzleti összeköttetés létesült, aminek követkézen Berger Mór, a Mercur vezérigazgatója és Chavantte Miksa, a bécsi Mercur igazgatója, beléptek az Általános forgalmi bank igazgatóságába. * A tőzsdetanács ülése. A tőzsdetanács Horváth Elemér elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt a tanács sajnálattal vette tudomásul dr Hirsch Albert tőzsdetanácsos lemondását. A napirend során a tanács elrendelte a Danica vegyiipar részvénytársaság részvényeinek tőzsdei lajstromozását és jegyzését; az évi rendes közgyűlés határnapjául április 6-ének délután négy óráját tűzte ki és végül folyó ügyeket intéztek el. Kereskedelem. * A II. fűszerkereskedői nagygyűlés. Az Országos fűszerkereskedői nagygyűlés Végrehajtó bizottsága Fürst Bertalan udvari tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Balkányi Kálmán, az OMKE titkára, beszámolt a múlt nagygyűlés határozatainak végrehajtásáról. Elek Artur, Farkas Vilmos, Krausz Alfréd, Vágó József és Siposs Aladár (Kassa) kamarai titkárok, Strasser Sándor, Szende Pál, az OMKE főtitkára, Nyirády László (Kecskemét), Faragó József, Halasi Béla és mások felszólalása után egyhangúlag elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a fűszerkereskedői kongreszszus eddig elért sikereire és a még megvalósítandó jelentékeny feladatokra való tekintettel szükségesnek látja a második fűszerkereskedői nagygyűlés sürgős egybehívását. Megállapította a kongresszus napirendjét és vezetésére megválasztotta a tavalyi elnökséget. A kongresszus, amely iránt fűszerkereskedői körökben igen nagy érdeklődés mutatkozik, április 6-án, délután három órakor lesz Budapesten, az OMKB nagy tanácstermében. * A Magyar Gazdaszövetség vámpolitikai bizottsága. A Magyar Gazdaszövetség igazgatóválasztmánya ez évi március hó 1-én tartott ülésében megbízta az elnökséget, hogy addig is, míg az OMGE által kezdeményezett mezőgazdasági vámpolitikai központ megkezdheti működését, tekintettel a küszöbön álló vámpolitikai eseményekre, egy ideiglenes bizottságot küldjön ki a választmány tagjaiból. E bizottság feladata az események figyelemmel kísérése és a választmány elé javaslatok előterjesztése. A bizottság a Szövetség e hó 17-én tartott közgyűlése után tartotta alakuló ülését és elnökévé Darányi Ignácot, a Gazdaszövetség elnö Iparügyek. * A lipcsei grafikai kiállítás ügye. Lipcsében a jövő év folyamán nemzetközi jellegű grafikai kiállítást rendeznek, amelyen az eddigi bejelentések szerint csaknem az összes kulturállamok résztvesznek. A szász kormány Magyarországot is felszólította a részvételre, nem hivatalos formában pedig a német nyomdák és könyvkiadók egyesülete tett ilyen irányban lépéseket a Budapesti grafikai és rokoniparosok főnökegyesületénél. Véletlenül ez a kiállítás azon kevesek közül való volt, amely iránt érdeklődés és áldozatkészség mutatkozott. A főnökegyesület kezdeményezésére a kereskedelmi kamarában csaknem az egész érdekeltség bevonásával Lánczy Leó elnöklete alatt ülés volt négy hét előtt, amely kimondotta, hogy áldozatokra is kész a kiállítás magyar csoportjának megvalósítása érdekében, ha a kormány hajlandó a magyar pavilion építési költségeit anyagilag támogatni. Az előkészítő bizottság is megalakult és elnökévé báró Bosner Ervint kérte fel, akinek gróf Tisza Istvánnhoz és a kormányhoz való közeli nexusa valószínűvé tette a kérelem teljesítését. Legnagyobb meglepetésre azonban a kereskedelemügyi minisztérium a kérelmet elutasította és minden elfogultság nélkül is megállapíthatjuk, hogy ez az érthetetlen magatartás mély lehangoltságot, sőt határozott megütközést keltett a grafikus ipar körében. * A kárpitos ipartestület közgyűlése. A kárpitos ipartestület Herman Ödön elnöklésével kedden tartotta huszonhatodik évi rendes közgyűlését. Kozilek György titkár terjesztette elő a testület mérlegét és eredményszámláját, majd az ezekre vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentéseket, amelyeket a közgyűlés elfogadott és a fölmentvényeket megadta. Az indítványok során a közgyűlés egyhangúlag Márkus József orsz. képviselőt, nyug. főpolgármestert, a testület örökös diszelnöökévé választotta meg. Pesti Hírlap 1913. március 20., csütörtök. két, előadójává Bernit Istvánt, a szövetség igazgatóját és jegyzőjévé dr Vantsó Gyulát választotta meg. Kimondta egyúttal, hogy a vámpolitikán kívül általában is fog foglalkozni közgazdasági kérdésekkel. * Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Schiffer Teréz, Pécs és Üszög. — Mayer Jakabné, Pécs. — Latvelszky Rezső, Kassa. — Róth Árpád, Liptószentmiklós. — Mayer Mór, Dés. Mezőgazdaság. * Országos gazdasági munkáspénztár. Az Országos gazdasági munkás- ét, cselédsegélypénztár neve a most letárgyalt új törvény alapján „Országos gazdasági munkáspénztár“ lesz. A névcserére az ipari munkások rokonintézményével gyakran történt összetévesztések adtak okot. Az új törvény kimondja azt is, hogy a gazdasági gépmunkásokat az Országos gazdasági m munkáspénztárnál kell baleset esetére biztosítani. Az Országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár tehát nem érvelhet többé az ezen rendelkezéssel ellenkező felfogása mellett. Ez a pénztár ugyanis önmagát tartotta és vitatta illetékesnek a kereskedelmi és földművelésügyi miniszterek által e tárgyban kiadott rendeletek dacára is a gazdasági gépmunkások biztosítására. S hogy a munkásbiztosító pénztár a mostanihoz hasonló magatartást többé ne tanúsíthasson, az új törvény a döntést és rendelkezési jogot afelett, hogy valamelyik munkás a munkásbiztosító vagy a gazdasági munkáspénztár kötelékébe tartozik-e, a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter hatáskörébe utalja. * Az állatbetegségek. A földmivelésügyi miniszter által kiadott kimutatás adatai szerint a lefolyt héten fellépett a veszettség 10 község 11 udvarában, a száj- és körömfájás 2 község 5 udvarában, a juhhimlő 1 község 3 udvarában, az ivarszervi hólyagos kiütés 13 község 33 udvarában, a jühkór 32 község 60 udvarában. Megszűnt a lépfene 11 község 10 udvarában, a takonykor 3 község 3 udvarában, a sertésorbáne 5 községben, s a sertésvész 15 község 31 udvarában. Fertőzve maradt lépfenével 118 községben 119 udvar, veszettséggel 219 községben 225 udvar, takonykórral 34 községben 35 udvar, ragadós száj- és körömfájással 12 községben 16 udvar, juhhimlővel 16 községben 22 udvar, ivarszervi hólyagos kiütéssel 37 községben 85 udvar, juhkórral 237 községben 379 udvar, bivalyvészszel 1 községben 1 udvar, sertésorbánccal 53 községben 106 udvar és sertésvészszel 280 községijén 684 udvar.