Pesti Hírlap, 1914. július (36. évfolyam, 153-180. szám)
1914-07-01 / 153. szám
Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 153. (12,393.) szám. Szerda, julius L SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körut . Telefon József 52—96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 „ — Félévre .......... 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 80 „ Egyes szám ára 12 t Hirdetések dijszabás szerint Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. Hűség a dinasztiához. A trónörökös ravatalának első virágaiként jelentkeznek a tanulságok, melyek a kihullott vér nyomán fakadnak s amelyeket sietünk leszakítani és csokorba kötve átnyújtani a dinasztia élő tagjainak. Kik országokat kormányozni születtek, azoknak szemét még a könnynek sem szabad elhomályosítania, hogy tisztán láthassanak a magasból, hogy meg tudják különböztetni népeik közül azokat, melyeknek dinasztikus hűségében bízhatnak s amelyekkel szemben a dinasztiának is különös kötelességei vannak. Nem egyes fanatikusok gaztette volt a merénylet, hanem kiterjedt és elhatalmasodott politikai irányzat robbant föl a sarajevói bombában és jutott nyilvánosságra a revolverlövésekben. A dinasztiának és a monarchia dinasztikus érzelmű népeinek egyformán érdeke tehát megállapítani a véres eset tanulságait s ezekből levonni azt a következtetést, hogy nemcsak Bosznia igazgatásában, hanem az egész monarchia kormányzásában gyökeres változásokra van szükség, mégpedig nem csupán személyi tekintetben, hanem irányváltozásra és rendszerváltozásra is. S az új irányzatnak megtalálásához messzi világító szövétneket gyújtott a dinasztia számára a magyar ellenzéknek testületi fölvonulása ma a parlament gyászülésére s főként gróf Apponyi Albertnek fényes szónoklata, mely kifejtette, hogy a dinasztia a maga erősségét a magyar nemzet erősségében keresheti és találhatja meg. A világesemények színjátékát nem komédiás kéz vezeti s az élet nagy igazságai sarjadnak ki abból. Nem rendezte senki a budapesti parlament méltóságos manifesztációját a dinasztia mellett s ugyanekkor a zágrábi labor botrányát. A néplélek rejtelmeiből nőnek ki a természet igazsága szerint azok a jelenségek, hogy amidőn a dinasztiától a históriában legtöbb elnyomatást szenvedett magyar nemzet impozánsul tüntet dinasztikus érzése mellett, ugyanakkor a szláv fajok egyik saborjában, a zágrábiban, egymás antidinasztikus voltát leplezik le a fajrokonok, a másik sabornak, a sarajevóinak tagjait pedig a rendőrség fogdossa össze felségárulás és lázadás gyanúja alatt. A dinasztiának kegyeltjei voltak mindig a nemzetiségek s főként a szlávok. A magyarság sohasem tudott igazán bejutni az udvar szivébe. Mert a magyar ember lojalitása s királyhűsége nem a lakájok hizelgő görnyedése, hanem önérzetes hódolás volt. Most íme, véres bizonyságként buggyant ki a friss sebből az az igazság, hogy a rebellisnek tartott magyar nemzet hűsége megbízhatóbb, mint a dédelgetett szlávok alattomos hizelgése. A magyar nemzetben a dinasztikus érzés ősi hagyomány; maga a nép királypárti, mert a fejedelemben mindig a maga hatalmának képviselőjét látja. Ezért a magyar faj még nem szült királygyilkost. A dinasztia bármely tagja nyugton lehajthatja a fejét ott, hol magyarok 'aknak. Ha volt ki Kculav nemzet között valaha összetűzi.., ez astak a közbül álló rossz tanácsadók miatt történt. A magyar faj nem gravitálhat kifelé más dinasztiához, más országhoz. Magyarország a Habsburg-dinasztiának egyedül biztos országa. Most láthatják ezt a tragikus pillanatban. Tehát vonják le a dinasztia tagjai magukra nézve azt a tanulságot hogy azt a fajt kell erősíteni és terjeszteni, mel a dinasztiához leghívebb, vagyis Magyarországon a magyarságot, Ausztriában a németséget. A dinasztikus hűség kell hogy a dinasztiának új politikáját inaugurálja. Nem elegendő, hogy Potiereket vagy a sarajevói rendőrfőnököt elcsapják. El kell csapni azokat a politikai tanácsadókat, akik a monarchia bármely országában a nemzetiségi aspirációk teljesítését javasolják s ily módon előkészítik a monarchia szétdarabolását. Örültek vagy gonosztevők azok az államférfiak és hivatalnokok, akik a koronának azt tanácsolják, hogy a jogos nemzeti aspiráció letörésére a nemzetiségi aspirációkat játszák ki. Ausztriában az állami és nemzeti egységnek s a németség hegemóniájának útját állta meg a csehek és lengyelek nagy tömege, kulturális foka és históriai joga, de Magyarországon csak a budapesti és bécsi tanácsadók szellemi korlátoltsága vagy korlátlan hatalomvágya akadályozta meg az egységes nemzeti állam teljes kiépítését, mely egyetlen biztos alapja a Habsburgok trónjának. Ferenc Ferdinánd sírköve kell hogy határkő legyen a dinasztikus politikában. Kétségtelen, hogy e tragédia nagy változást idéz elő a monarchia külpolitikájában . Berehtold elsöprésével kezdetét kell vennie egy erősebb, beavatottabb és hatékonyabban beavatkozó politikának különösen a Balkán-félszigeten, mert hiszen külső államból jöttek a gyilkoló szerszámok a dinasztia ellen. Azután gyökeres reformra van szükség a monarchia belső kormányzásában. A dinasztikus elemet erősíteni kell mindkét államban. Legyen olasz, szerb, oláh, tót, Veszedelmes férfiak. Iotó: PETERDI SÁNDOR. Az asszony odabújt a férje ölébe és hízelkedve kérte. — Édes ura lskám, ne rontsd el a kedvemet. A férj kedvetlenül rántotta meg a vállait. — Nem is tudod, mit kérsz. Ha elég gyenge volnék és engednék, utólag te tennél majd szemrehányást. Hallatlan, micsoda gondolatok nem támadnak egy ilyen asszony fejében. Piroska durcáskodva nézett férjére. — Hát ez nem szép tőled, hogy ennyire makacs vagy . . . Már olyan szépen elképzeltem az egészet. Nagyszerűen mulattam volna. — Úri asszony nem teszi magát ki olyan kellemetlenségeknek, amelyekért még pirulnia is kellene . . . — Egy kis tréfát nem kell olyan tragikusnak venni . . . A férfi boszankodva ugrott fel. — Ne gyötörj már! Én eleget figyelmeztettelek, ki akartam verni ezt az ostobaságot a fejedből, de ha nem lehet veled okosan beszélni, ám lásd magat a következményét. Csinálj, amit akarsz, én mosom a kezeimet. Piroska nagyot kacagva ugrott a nyakába. — Te vagy a legkedvesebb férj a világon, — kiáltotta és két csattanós csókot cuppantott az arcára, azután dalolgatva sietett át a másik szobába. — Egy félóra múlva készen leszek és mehetünk. — Én is? — kérdezte a férj nem minden gúny nélkül. — Azt hittem, hogy nekem nem szabad ott lennem . . . — Persze, hogy nem, — kiáltott át az asszonyka vidáman a szomszéd szobából. — Te csak a kávéház közeléig kisérsz, ott elválunk. Valamivel későbben te is bejöhetsz, de akkor se ülj az asztalom mellé. Hallod? Senkinek sem szabad még csak sejtenie sem, hogy a férjem vagy, mert akkor vége a tréfának . . . nem merészkedik majd senki hozzám közeledni. — Légy nyugodt, lesz lovagod . . — Még csak az kellene, hogy ne legyen. De arra igazán kiváncsi vagyok ,hogy miért oly veszedelmeseik ezek a lovagok? Mi a hódításaiknak a titka? Hadd játszszam egy kicsit a tűzzel. — Jó, jó. Addig majd én is keresek valakit, akivel elszórakozom . . . valami csinos kis nőcskét. — Hogy is ne! — kiáltott Piroska. — Szó sincs róla! Nem engedem. Te néhány asztallal arrább ülsz és megvárod szépen, míg én intek neked. — Ami, reménylem, hamar be fog következni. — Azt hiszed, hogy támaszra lesz szükségem? Hogy nem bízom magamban? — Nem attól tartok. — Semmitől se tarts! Nem félek . . . Jaj, de fogok ma mulatni. Mi történhetik? Legfölebb — tette hozzá hamisat kacsintva — valaki egy kicsit elcsavarja a fejemet, az egyik veszedelmes hódító elszédít. Pajkosan elnevette magát. Néhány pillanat múlva teljesen felöltözve lépett ki a szobából. — No, menjünk, férjecském, alig várom már . . . Arca piros volt, szemei csillogtak és valami dévaj, csintalan mosoly elragadóan bájossá tette. A férj megcsóválta a fejét, látszott rajta, hogy a dolgokkal egyáltalán nem békélt meg, de ,miután gondolhatta, hogy minden ellenvetése, okoskodása úgyis hiábavaló volna, magára rántotta a kabátját, fejébe nyomta a kalapját, azután kissé mogorván mondta. — Menjünk. Karonfogva haladtak az utcán. Az aszszony ki nem fogyott a szóból. — Nagyon, de nagyon kiváncsi vagyok, miket beszélnek a férfiak ilyenkor . . . hogy kezdik meg a támadást ... az ostromot . . . az ismerkedést ... Ugye, kedvesek akarnak lenni? Erőlködnek, hogy szellemesek, hódítók legyenek? aztán ravaszkodnak is, mi? Csak az arcába ne nevessek majd' valamelyiknek Nagyszerű lesz. — Nem is lesz olyan nagyszerű, — dörmögte a férj. Amikor közeledtek a fényes nagykörúti kávéházhoz, az asszony kivonta karját a férje karjából. — Most már egyedül megyek. Ne hagyj sokáig magamra. A férfi kissé hátramaradt, az asszony előre sietett. Minél közelebb ért azonban a kávéházhoz, annál izgatottabb lett. Amint pedig a bejáró hatalmas, rézzel kivert ajtaja feltárult, ijedt tekintetet vetett a kávéház belsejébe. A Festi Hírlap mai száma 44 oldal.