Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)
1914-08-28 / 208. szám
1011. augusztus 28., péntek". PESTI HÍRLAP _ záló hadsereg nyugati csoportjának kéttámadó iránya van. E két utat a Visztula folyó választja el egymástól. Hadseregünk nyugati szárnya tudvalevőleg mindjárt az ellenségeskedések megkezdése után benyomult orosz területre és érintkezést keresett a Censtochaut megszálló német csapatokkal. Ez a csoport további előnyomulásában megszállotta a Lysa Gora hegylánc előtt fekvő Kielcrt. Az út innen Radom felé vezet, amely város fele útján fekszik a varsói előnyomulási vonalnak. Azzal, hogy a Visztula balpartján operáló hadseregünk ilyen mélyen benyomult az ellenség földjére, szükségesnek látszott, hogy a jobb parti csoport lehetőleg egy magasságba jusson vele. Ez a csoport hadseregünknek Ivangorod ellen operáló része. A támadási irány itt nem vezet egyenesen, hanem kissé keletre eltér Lublin felé, amely város stratégiailag fontos hely, mert több vasúti vonalnak a gócpontja, Krasnik határunktól huszonegy kilométerre fekszik, a Visztulába folyó Viznica partján. Az orosz hadsereg vagy erővel tartja megszállva Lublint és hogy a terep előnyeit felhasználja, mint közbeeső kedvező defenzív vonalat, erős csapatokkal megszállta Krasnikot is. Ennek a defenzív vonalnak megvannak az előnyei, mert előtte a terep rendkívül megnehezíti az offenzívát. Sanna határfolyótól, a Viznicáig ugyanis a terep erdős és mocsaras. Hadseregünknek e nehezen forszírozható terepen három út állott rendelkezésére. Az egyik Goscieradovtól, a másik Zaklikovtól és a harmadik Janovitól vezet Krasnikba. Ezek az utak azonban, a Janovitól eltekintve, nagyon rosszak, tüzérség részére alig használhatók. Hadseregünkre tehát, amely kiindulási pontjából 22-én indult el, igen nehéz feladat hárult. Rossz utakon előnyomulni, erdőségek és mocsarak között az ellenségtől állandóan nyugtalanítva, nem éppen könnyű feladat. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenség előtt a csapatok nem menetelnek olyan tempóban, mint béke idejében. Különösen olyan terepen, ahol erdőségek veszélyeztetik a csapatok biztonságát, a biztosítási szolgálat minden eszközeit kell igénybe venni. Ez terrmészetesen nagyon meglassítja a menetet és ha egy hadsereg ilyen körülmények között tizenöt kilométernyi utat tesz mg naponta,, az már szép eredmény. .".''. A szerbek például, amikor átnyomultak atörök határhegységeken Kumanova ellen,naponta csak nyolc kilométert tudtak megtenni, dacára annak, hogy Fehti pasa a VIT-ik török hadtesttel kissé későn ért rendeltetési helyére és csak igen gyenge határcsapatok igyekeztek a szerbek útját megzavarni. A mi hadseregünk előnyomulása Krasnik ellen legalább is olyan nehézségekkel járt, mint a szerbeké, azzal a különbséggel, hogy vele szemben elég mozgékony ellenség áll. Maga a krasniki vonal is igen jóvédelmi állást nyújt, mert a Viznica medre és különösen Struza falu előtt — ezen vezet keresztül az egyetlen jó út, a janovi — a terep igen alkalmas védelemre. Csapataink azonban könnyen megbirkóztak a terep nehézségeivel és friss erővel támadták meg a krasniki vonalat.. Arról, hogy az ellenség mekkora erővel és milyen összetételben állott Krasnik előtt, nincsenek megbízható híreink. A főhadvezetőség körülbelül két hadtestnyire becsüli az oroszok erejét. Lehet, hogy két előretolt önálló hadtestről valt szó, de lehet, hogy a lublini hadseregnek körülbelül három vagy négy hadosztálynyi erősségű (1V7—2 hadtest) előcsapatai küzdöttek ellenünk. Csapataink támadása igen vehemens volt és az oroszok, elég kedvező hadállásuk ellenére, nem tudták magukat tartani. Amikor aztán az átkarolás veszedelme is fenyegette őket, megkezdték a visszavonulást. Csapataink üldözési akciója nagyon heves volt, ezt bizonyítja az oroszok vesztesége. Több mint 3000 fogoly, köztük számos tiszt, minden sebesülés nélkül jutott kezeink közé s ez azt jelenti, hogy a harc végső perceiben az oroszok soraiban a rend teljesen felbomlott. A krasniki ütközet végeredményében rendkívül szép haditénye fegyvereinknek. Az előnyomulásnak sima lefolyása erdős terepeken keresztül, ahonnan az ellenség kénye-kedve szerint zavarhatja meg az útvonalat, azt jelenti, hogy a biztonsági szolgálat, amelyre békében oly nagy súlyt helyeztek, teljesen bevált. A felderítő szolgálat is kifogástalanul működött, mert csapatparancsnokáink oly biztonsággal irányították taktikai mozdulataikat, mintakik pontosan ismerik az ellenség hadállásának minden titkát. * A krasniki győzelem hatása máris érezhetővé válik. A lakosság körében egész északon villámgyorsan terjedt el a hite az orosz vereségnek. A népfantázia természetesen ilyenkor erősen dolgozik és nincs talán már együtt annyi katonája, a fehér cárnak, ahány százezret eltemet a krasniki harcmezőn. A mi városunkban is teljes felfordulás vann. — Az Isten keze — mondják kezüket dörzsölve az örömtől kaftános honfitársaink. Trafikosunk a fősztragéta köztük. Élénk gesztusokkal magyarázza hallgatóinak, hogy a brody-i eset után ennek az elégtételnek be kellett következnie. Megkérdeztük, hogy miért hozza kapcsolatba éppen a brody-i esetet a krasniki győzelemmel. — Mert nagy gazság az, amit az oroszok ott elkövettek — felelte fenyegető hangon. Éppen péntek este volt. Embereink a templomból jöttek, köztük egyik rokonom, aki ma érkezett ide, és a többiek látták, amikor a rusnyákok jelt adtak tázcsóvákkal. Nyomban utána berohant egy kozák csapat. Az utcák még tömve voltak az imaházból kitóduló emberekkel. Természetesen mindenki hazafutott, mert a mi népünk már ismeri a kozákokat. Egyszer aztán óriási lárma támadt. A kozákok fosztogatni kezdtek. Minden üzletet feltörtek és aki fölemelte tiltakozó szavát, az halál fia volt. — Hatot lőttek le a mi népünk közül valót, de az Isten kezeutolérte őket. Ezrivel hullottak Krasniknál. — Itt szavait félbeszakítva, táncolni kezdett örömében. Közbe nagy tüntető tömeg gyülekezett a sajtófőhadiszállás körül. A város minden kaftánja ott fénylett a kastély előtt. Mikor ezredesünk kijötttáborkarával, belekezdtek egy hálaadó imába, majd hirtelen minden átmenet nélkül rézkürtök harsogtak fel, az ezredes előtt álló emberek pedig fölemelték kaftánjaikat és elkezdtek táncolni, egy különös, ugrándozó örömtáncot. A brody-i eset különben nem az egyedüli, ahol az oroszok kozákmódra viselkedtek. Az európai kultúra óriási léptekkel haladt előre, azorosz azonban megmaradt a réginek.. Vakard meg a muszkát, kibújik belőle, a kozák ezt a közmondást most is rá lehet húzni a cár népére. A vandálok, tudtak talán csak olyan embertelen harcot viselni, mint a szent t orrosz birodalom katonái. Az ellenségeskedések kezdetén, amikor a határainkon a kordonszolgálat még nem volt teljes, az oroszoknak sikerült sok határfaluba betörni. Amerre jártak, útjukat mindenütt a pusztulás kísérte. Égő falvak, menekülő népek, ez a jelképe az orosz hadviselésnek. Azorosz vandalizmus azonban nemcsak a mi területeinken tombol. Most, hogy hadseregünk benn van az ő országukban, minden kimélet nélkül gyújtják fel saját falvaikat is. Legyen az óhitű vagy lengyel, az nekik mindegy. Mérföldekre vörös az égboltozat Oroszlengyelorszában, mint százkét évvel ezelőtt, amikor Napóleon hadai elől menekültek a kozákok. Úgy látszik, az orosz hadvezetőség meg akarja ismételni a történelmet. Csakhogy százkét esztendő nagy idő. Azóta a hadviselés is lépést tartott a kultúra haladásával. Ma már nem lehet egy második Moszkvát csinálni, még ha akadna is újabb Rostopszin. A mi hadseregünk olyan fölszereléssel indult útnak, hogy még akkor is nyugodtan táborozhat a cári birodalomban, ha II. Miklós, a „békecár", a földdel egyenlővé teszi egész birodalmát. Élelmezési vonalaink kifogástalanul működnek, a vasútvonalak a legnagyobb rendben vannak. Ha Napóleon császár is ezekre a faktorokra támaszkodhatott volna 1812-ben, akkor Európa térképe ma más volna. Simon Vilmos Ivánt a marosvásárhelyi 22., 1914. évi május 1-1ől számítandó ranggal Antal Sándor főhadnagy után Csiliszertsimonyi Lakatos Aladárt a szabadkai 6., (1914 augusztus 20-tól számítandó ranggal) Csipkés Ernőt a gyulai 2., Pertnitz Józsefet a sziszeki 27., Tarján Lajost a, eszéki 28., Haffner Rezsőt a nyitrai 14., Archold Istvánt a budapesti L. Pletz Alfonzt a verseci 7., (1912 november 1-től számítandó ranggal) hadnagyokká: Tóth Emil hadnagy után Pápay Andort a lugosi 8., (1918 május 1-től számítandó ranggal): Póchujfalusi Péchy Lajos hadnagy után Kristofek Lászlót a veszprémi 31. honvédgyalogezredhez. k _ _ 9 Katonai rovat A honvédség körébal. A király az alább megnevezett honvédszámellenőrző tisztviselőket a honvédgyalogság, ténylegesállományában a megjelölt új rendfokozatokba kinevezte és pedig a következő számtiszteket (1914 augusztus 20-16l számítandó ranggal) századosokká: Bányai Gézát a debreceni I., Mumnoki Várjon Lajost a kassai 9., Sántha Dezsőt a nagyváradi (1911 .május 1-től számítandó ranggal) főhadnagyokká, Horváth József főhadnagy után Krivácsi Vilmost a károlyvárosi 26 ., Eötvös Sándort a szegedi 5., (1912. évi november 1-től számítandó ranggal), Mészáros Elek főhadnagy után Schmidt Antalt a budapesti I., Gordanovits Színház és zene. * (Az ördög.) Molnár Ferenc vígjátéka csütörtökön este került szinre először az idei szezonban a Vígszínház színpadán, a közönségnek, mely nagy számban volt jelen a földszinten, is, az első és második emeletet pedig teljesen megtöltötte, új szereplőhöz is szerencséje volt Virányi Sándor személyében, aki a festőt adta; meleg orgánuma, intelligens játéka osztatlan tetszésre talált. A darab másik két főszereplője ezúttal is Varsányi Irén és Hegedűs Gyula volt, akiket a közönség Virányival együtt zajos tapsokkal szólított a lámpák elé. A már hatodik jubileum felé közeledő Molnár-vígjáték előtt Heltai Jenőnek „Akik itthon maradtak" c. poétikus alkalmi játékát adták. * (A Vígszínházban) holnapután, szombaton, a Tímár Lizát, Bródy Sándor szenzációs sikerű színművét, adják a szerző új átdolgozásában. A címszerepet Varsányi Irén, Tímárt Hegedűs Gyula adja. Holnap, pénteken, a Takarodót, Beyerlein nagyhatású katonai drámáját kíítják föl Gazsi Mariskával az egyetlen női szerepben. Lauffen hadnagyot Tanay, Helbig káplárt Góth, Queisst Fenyvessy, gróf Lehidenburgot Hegedűs, Volkhardtot Balassa személyesíti. A többi főszerepben Virányi, Tapolczay, Szerény, Bárd és Szilágyi működik közre. Vasárnap a Diákélet kerül szinre. Mindegyik előadást az Akik itthon maradtak, Heltai Jenő poétikus alkalmi játéka, vezeti be. * (A színészek sorsa.) A Pesti NIr-lap néhány őszinte szó kíséretében rámutatott a minap, hogy míg a színigazgatók dómi re-borura bontogatják föl színészeikkel kötött szerződéseiket, ' ajjtfaj?íi-' sajtit, a gyer- városikka-becönti .Szinigazgatói szerződéseiket nem tekintik -"felbontottaknak, miáltal a helyzet az, hogy nemcsak, hogy nem adnák "a kényserétszínészeiknek, hanem innaltálják annak, hogy mások révén, esetleg osztalékos alapon juthassanak kenyérhez. Örömmel vesszük tudomásul, hogy felszólalásunknak máris mutatkozik némi eredménye. Az történt, hogy csütörtök délután a vidéki színigazgatók az országos színészegyesület egybehívására, ennek elnöksége és tanácsi bevonásával gyűlést tartottak; a gyűlésen mindenekelőttkimondották, hogy az 1014. szeptember 1-i hatálylyal kezdődő szerződéseket a háború okozta vis maior folytán felbontottaknak tekintik; további terveiket a direktorok levélben közlik tagjaikkal; akiknek tartózkodási helyét nem tudják, azok részére a Színészegyesület címén írnak"; elhatározták még, hogy új szerződési blankettákat készítenek, igazgatókból és színészekből álló vegyes bizottságot alakítanak, mely gondoskodni fog a szinészek megélhetéséről és egyben arról is, hogy a, előadások a háborús időkben is fegyelmezettek legyenek. — Ez egyelőre „nesze semmi, fogd meg jól", üdvösebb lett volna a győri direktor példájára rögtön a félhelyárakkal és a félgázsival való játszás mellett dönteni és nem új szerződési blankettát és vegyes bizottságot csinálni. De hát ez is valami; fő, hogy legalább az elhatározott mód révén kezdődjék a színházi élet a vidéken is, és erre máris van némi remény, amennyiben a bizottság Sebestyén Géza elnöklete alatt pénteken délután ülést tart és javaslatait a szombati tanácsülés elé terjeszti. A bizottság tagjai különben: Komjáthy János, Nádassy József, Szendrey Mihály, Remete Géza, dr Patek Béla, Bársony István, Szegő Endre, Árkossy István, Tihanyi Vilmos. * (Mindnyájunknak el kell menn V. *AVígszínház szerdán, szeptember 2-ikán, mutatja be a Mindnyájunknak el kell menni című hazafias alkalmi darabot, amelyet Hegedűs Gyula és Faragó Jenő itt. Az újdonság bővelkedik pathetikus és derűs jelenetekben, amelyek hatását szép dalok is növelni fogják. Az előadásban az egész személyzet vesz részt.