Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)
1914-09-01 / 212. szám
4 PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 2., szerda. Antwerpen bombázása. Amsterdam, aug. 31. — Saját tudósítónktól. — A Daily Ghronicle antwerpeni levelezője azt állítja, hogy a Zeppelin léghajóból ledobott bombák hatvan házat teljesen elpusztítottak, 900 házat pedig többé-kevésbbé megrongáltak. Hogy hány emberélet esett áldozatul a robbanásoknak, még nem tudják. A Zeppelin léghajók bombavetői főleg a középületeket, elsősorban pedig a királyi palotát vették célba. Orosz segítség Szerbiának. Sajtóhadiszállás, aug. 31. — A Pesti Hírlap kiküldött haditudósítójától. Beérkezett jelentések szerint az oroszok a Danán lőszert szállítanak Szerbiának. A Duna torkolatánál állítólag nagy előkészületek történnek a Szerbia felé irányuló csapatszállításra. 8. V. (Az a Duna-torkolat, amelyről haditudósítónk említést tesz, Besszarábiában, tehát orosz területen van, a Fekete-tengernél. Ilyenformán tehát Románia semlegességeinek kérdését egyelőre nem érinti ez az orosz készülődés. Románia tiltakozásának csak akkor kell bekövetkeznie, ha Oroszország a Dunán, Románián keresztül akarja Szerbia számára a segítséget szállítani.) A monarchia védi a szandzsák muzulmánjait. Sarajevó, aug. 31. Tegnap a következő hivatalos kommünikét tették közzé: Miután a volt török szandzsákban táborozó szerb és montenegrói csapatok az ottani muzulmántelepeket összelövöldözik és valóságos irtó akciót indítottak az irántunk barátságos érzelmekkel viseltető muzulmán lakosság iránt, csapataink elenjéig benyomultak a szandzsákba és ezzel megakadályozták az ottani muzulmánoknak már javában folyamatban volt kiirtását. Miután azonban a szandzsák állandó megszállása katonai szempontokból ez idő szerint még nem vehető tervbe és az e területeken lakó muzulmánok csapataink elvonulása után minden esetben újabb rablótámadásoknak volnának kitéve, a szerencsétlen mohamedánok a mi határainkra menekültek és kérték a határátlépés megengedését. Hagyományainak megfelelően a monarchia e súlyos időkben is megkönyörül az otthonuktól és vagyonuktól megfosztott muzulmánokon és a menekülteknek a háború idejére közös menedéket nyújt, amíg lehetséges lesz őket otthonukba visszajuttatni és mostani öldöklő zsarnokaiktól végleg megszabadítani. József főherceg hadosztályparancsa. József főherceg a mult héten hadosztályparancsban vett búcsut a 44. gyalogezredtől, amely a szerbiai harcokban hősies részt vett. József főherceg hadosztályparancsa így hangzik: Hadosztály parancs. Mélyen meghatva vettem részt a 44. gyalogezred előrevonulásában a Száván való áthajózáshoz. • Láttam a 44-eseket sürű golyózáporban vitézül és minden félelem nélkül, rendíthetetlenül haladni a szent kötelesség útján! Tudom, hogy ők mintaképei a jó katonáknak. De ma értesültem róla, hogy a 44-esek hősök e nemes szó legszebb értelmében! Tisztek és a legénység! Minden egyes tagja a 44-ik gyalogezrednek oly példát adott nekünk, amilyen a hadi történelemben ritkán fordul elő. Oly példát, amelyet követni úgy reám, mint minden egyes alomrendeltre nézve becsületbeli kötelesség és kitüntetés. Fájdalommal telien gondolok a sok elesett hősre, akiket Isten és a történelem dicsőségesen meg fog jutalmazni. Minden egyes ember halála oly közel és mélységesen érint, mintha forrón szeretett gyermekeimnek egyike esett volna el és az ő nemes képük felejthetetlenül vésődött, be lelkembe. Isten vezérelje őket. Mesék! Vitéz Hősök! Forrón szeretek fiaim! Minden egyes embernek lejemet nyújtvalelkem mélyéből köszönöm Nektek a legmagasabb szolgálat nevében azt, hogy bámulatos hősiességetek által a Hazának becsületet és a hadseregnek dicsőséget szereztetek. Egész hadosztályom mélyen megindulva és örömteljesen üdvözöl benneteket és én legnagyobb büszkeségemet abban találom, hogy szerencsés lehessek Veletek együtt tovább harcolni és küzdeni az ellenség ellen. Mélységes hálával és ragaszkodással küldöm Nektek szerencsekivánataimat és kérem a Mindenhatót, hogy Titeket oltalmazzon és fényes győzelmekhez vezessen! József főherceg altábornagy. Elesett vezérkari őrnagy. Bécs, aug. 31. A Schimanko-család a déli harctérről táviratot kapott, hogy Schirranko Hermann vezérkari őrnagy, az ellenség előtt tanúsított hősi magatartás után, elesett. Az ellenséges flották. Hiteles részletek a „Zenta" harcáról. — A franciák megfutottak a mentés elől. — Fiume, aug. 31. Szombaton délután érkezett a fiumei kikötőbe déldalmáciai rendkívüli járatáról az Ungaro Croata tengerhajós társaság „Skodra" nevű hajója. Egy hírlapíró az utasok partraszállásakor beszélgetést folytatott több utassal. Az utasok mit sem tudnak arról, hogy ez idő szerint angol és francia hadihajók tartózkodnának a mi vizeinken. Valamennyien egyértelműen elmondják, hogy Antivari blokkozásánál a „Zenta", a „Budapest", a „Wien" és a „Monarch" nevű csatahajók néhány torpedóhajóval vettek részt, amikor a láthatáron feltűnt tizenhét ellenséges csatahajó. Ezek elől a Budapest, a Monarch és a Wien elmenekültek. Menekülésüket a Zenta fedezte a haditengerészet történetében pártlan hősiességgel. A visszamaradt Zenta felé négy francia Dreadnought rohant. Ám mielőtt egyetlen lövést leadtak rólna, a Zenta a maga kis kaliberű ágyúiból már előbb megkezdte a tüzelést, mindegyik hajónak jelentékeny károkat okozván. A francia hajók leghevesebb ágyútüze azután hamarosan elmerítette a Zentát, amelynek elmerülése után a négy francia csatahajó torpedóhajóinkat vette üldözőbe, de fáradsága nem járt eredménynyel. A francia hajók ezután visszafordultak és a többi tizenhárom hajó után mentek, anélkül, hogy a nemzetközi egyezmény értelmében megmenteni igyekeztek volna a Zeniának a tenger felszínén fuldokló személyzetét. A parton a montenegrói katonazenekar a montenegrói himnuszt játszva fogadta a Zenta hőseit, a montenegrói katonaság tisztelgett előttük, a parancsnok gratulált hősiességükhöz, azután pedig hadifoglyoknak nyilvánította őket. A mentési kötelezettségre vonatkozóan a fiumei tengerészeti hatóság egyik főtisztviselője a következőkép nyilatkozott: — Az 1910 szeptember, 23-án Brüsszelben aláírt és a tengeri segélynyújtásra vonatkozó egyezmény 11. cikke szerint minden hajóskapitány köteles a tengeren életveszély közt talált minden személynek, még ha ellenség is, segélyt nyújtani, feltéve, hogy ezt saját hajójának, személyzetének és utasainak komoly veszélyeztetése nélkül megteheti. .Ezek szerint tehát a franciáknak kötelességük lett volna a mieinket menteni.. Akiket megmentettek. Bécs, aug. 31. A Korrespondeut Wilhelm jelenti: Megbízható hírek szerint a Zenta gőzösről a következő tiszteket mentették meg: Pacher Pál fregattkapitány, parancsnok, báró Leonhardt Ferenc, Homayer Albert, Derri Károly sorhajóhadnagyok, Kramer Miksa fregatthadnagy, Bemner János és Siesz János zászlósok, dr Schummel Pasdolf fregattorvos, Raschendorfer Albert, Stangel Frigyes gépkezelők, Mices Gusztáv tengerészeti biztos. Valószínűleg a megmentettek között vannak Déri Ernő fregatthadnagy és Herold Nándor tengerészkadét, de ez a hír még megerősítésre szorul. A megmentett legénység listáját beérkezés után szintén közzéteszik. Anglia újabb perfidiája, Berlin, aug. 31. A Wolff-ügynökség jelenti: Las Palmasból érkezett jelentés szerint a Morddeutscher Lloyd „Kaiser Wilhelm der Grosse" nevű segédcirkálónak berendezett gyorsgőzösét az angol „Highflyer" cirkáló elsülyesztette, amidőn Rio del Oro spanyol kolónia semleges vizeiben horgonyzott. A semlegességi törvénynek a nemzetközi jogba ütköző megsértése ellen tiltakozni kell. Nagybritannia kimutatta, hogy a semleges vizeknek az összes nemzetek áltamelméletileg és gyakorlatilag tiszteletben tartott sérthetetlenségére nincsen tekintettel és nem átalja túltenni magát a semleges államok felségjogán. Megrongált francia cirkáló, Róma, aug. 31. Az itteni lapokhoz érkezett távirati jelentések szerint a touloni hadikikötőben egy súlyosan megrongált francia páncélos cirkálót vettek javítás alá. A cirkáló 27-éről 28-ikára virradó éjjel érkezett a kikötőbe. A hajó elején óriási lék tátong és egyes részei tele vannak vízzel. Az olasz tengerészeti körökben az a vélemény merült fel, hogy a francia cirkálót egy német torpedó rongálta meg. A „Kronprincessin Cecilie" 20 milió aranydollárral megmenekült. A newyorki Staatszeitung barharbori jelentése szerint a „Kronprincessin Cecilie" nevű német óceánjáró 20 millió aranydollár tartalmával szerencsésen elmenekült az angol cirkálók elöl és a barbarbori kikötőben éber figyelemmel őrzik. Charles Pollak minden embert a fedélzetre rendelt, a fényszórók egész éjszakán át dolgoztak, amikor a hajó megérkezett. A rengeteg aranypénz elszállítására a kapitány Hamburgból kért kábelutasítást. Közvetlenül a kikötő előtt egy francia cirkálót, amely a Kronprincessin Cecilie kifutására várt, két órai harc után elsülyesztett két német cirkáló, melyek ezután elmenekültek. A Kronprincessin Cecilie a kikötőben marad és ha már pénzkészletét elszállították és szénkészletét kiegészítette, fog legfölebb 3 mértföldnyire mozogni, hogy a semleges vizeken a barbarbori kikötő oltalma alatt maradjon, míg a közvetlen veszély el nem múlik. A hajó 2700 zsák postát is vitt magával Európa felé, de miután visszatért Amerikába, a postaküldeményeket visszavitték Newyorkba és semleges hajókon szállították el Európába. (Barbarbor az Egyesült Államok kikötője; Kanadához igen közel.) A gyarmatokon. Véres harcok Délafrikában. Genf, aug. 31. — Saját tudósítónktól. — A párisi Excelsior jelenti Johannesburgból, hogy Upingtonnál, a Becsuána földön, Délafrikában, véres harcok folytak a német és az angol csapatok között. Attól félnek, hogy a németek Kimberley ellen is támadást intéznek. Wilson közvetítése: Berlin, aug. 01. A Berliner Tageblatt jelenti: Itt olyan hírek voltak elterjedve, hogy Amerika közvetít a háború beszüntetése érdekében. Konstatálhatjuk, hogy illetékes helyen ilyen lépések megtörténtéről mit sem tudnak, amint hogy a jelen pillanatban azok aligha vezetnének célhoz. Talán csak annyi történt, hogy Wilson elnök egy beszélgetésben azt az óhajtást fejezte ki, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen. Erélyes föllépés Anglia ellen. Bécs, aug. 31. A Morgen jelenti: A milanói lapok és különösen a Lombardia és az Unione jelentik, hogy az olasz kormány Angliában igen erélyesen tiltakozott Angliának Egyiptomban foganatosított katonai intézkedései ellen. Olaszország állítólag azt jelentette ki, hogy semlegességénél fogva joga van, mint eddig, ezentúl is kereskedelmi és hadihajóinak egyaránt szabad utat és tartózkodást követelni az egyiptomi kikötőkben és vizeken. Az Unione szerint Olaszország Lonájnban fenyegető éllel kijelentette, hogy nem szívetlen ugyan, de kénytelen volna