Pesti Hírlap, 1914. szeptember (36. évfolyam, 212-241. szám)

1914-09-01 / 212. szám

4 PESTI HÍRLAP 1914. szeptember 2., szerda. Antwerpen bombázása. Amsterdam, aug. 31. — Saját tudósítónktól. — A Daily Ghronicle antwerpeni levelezője azt állítja, hogy a Zeppelin léghajóból ledobott bombák hatvan házat teljesen elpusztítottak, 900 házat pedig többé-kevésbbé megrongáltak. Hogy hány emberélet esett áldozatul a robba­násoknak, még nem tudják. A Zeppelin légha­jók bombavetői főleg a középületeket, első­sor­ban pedig a királyi palotát vették célba. Orosz segítség Szerbiának. Sajtóhadiszállás, aug. 31. — A Pesti Hírlap kiküldött haditudósítójától.­ Beérkezett jelentések szerint az oroszok a Danán lőszert szállítanak Szerbiának. A Duna torkolatánál állítólag nagy előkészületek történ­nek a Szerbia felé irányuló csapatszállításra. 8. V. (Az a Duna-torkolat, amelyről haditudó­sítónk említést tesz, Besszarábiában, tehát orosz területen van, a Fekete-tengernél. Ilyenformán tehát Románia semlegességeinek kérdését egyelő­re nem érinti ez az orosz készülődés. Románia tiltakozásának csak akkor kell bekövetkeznie, ha Oroszország a Dunán, Románián keresztül akarja Szerbia számára a segítséget szállítani.) A monarchia védi a szandzsák muzul­mánjait. Sarajevó, aug. 31. Tegnap a következő hivatalos kommüni­két tették közzé: Miután a volt török szandzsák­ban táborozó szerb és montenegrói csapatok az ottani muzulmántelepeket összelövöldözik és valóságos irtó akciót indítottak az irántunk ba­rátságos érzelmekkel viseltető muzulmán lakos­ság iránt, csapataink elen­jéig benyomultak a szandzsákba és ezzel megakadályozták az ottani muzulmánoknak már javában folya­matban volt kiirtását. Miután azonban a szand­zsák állandó megszállása katonai szempontok­ból ez idő szerint még nem vehető tervbe és az e területeken lakó muzulmánok csapataink el­vonulása után minden esetben újabb rablótá­madásoknak volnának kitéve, a szerencsétlen mohamedánok a mi határainkra menekültek és kérték a határátlépés megengedését. Hagyomá­nyainak megfelelően a monarchia e­ súlyos idő­kben is m­egkönyörül az otthonuktól és vagyo­nuktól megfosztott muzulmánokon és a mene­külteknek a háború idejére közös menedéket nyújt, amíg lehetséges lesz őket otthonukba visszajuttatni és mostani öldöklő zsarnokaiktól végleg megszabadítani. József főherceg hadosztályparancsa. József főherceg a mult héten hadosztálypa­rancsban vett búcsut a 44. gyalogezredtől, amely a szerbiai harcokban hősies részt vett. József főher­ceg hadosztályparancsa így hangzik: Hadosztály parancs. Mélyen meghatva vettem részt a 44. gya­logezred előrevonulásában a Száván való át­hajózáshoz. • Láttam a 44-eseket sürű­ golyózáporban vitézül és minden félelem nélkül, rendíthetetle­nül haladni a szent kötelesség útján! Tudom, hogy ők mintaképei a jó katonáknak. De ma ér­tesültem róla, hogy a 44-esek hősök e nemes szó legszebb értelmében! Tisztek és a legény­ség! Minden egyes tagja a 44-ik gyalogezred­nek oly példát adott nekünk, amilyen a hadi történelemben ritkán fordul elő. Oly példát, amelyet követni úgy reám, mint minden egyes alomrendeltre nézve becsületbeli kötelesség és kitüntetés. Fájdalommal telien gondolok a sok el­esett hősre, akiket Isten és a történelem dicső­ségesen meg fog jutalmazni. Minden egyes ember halála oly közel és mélységesen érint, mintha forrón szeretett gyermekeimnek egyike esett volna el és az ő nemes képük felejthetetlenül vésődött, be lel­kembe. Isten vezérelje őket. M­esék! Vitéz Hős­ök­! Forrón szeretek­ fiaim! Minden egyes embernek l­ejemet nyújtva­­lelkem mélyéből köszönöm Nektek a legmaga­sabb szolgálat nevében azt, hogy bámulatos hősiességetek által a Hazának becsületet és a­­ hadseregnek dicsőséget szereztetek. Egész hadosztályom mélyen megindulva és örömteljesen üdvözöl benneteket és én leg­nagyobb büszkeségemet abban találom, hogy szerencsés lehessek Veletek együtt tovább har­colni és küzdeni az ellenség ellen. Mélységes hálával és ragaszkodással kül­döm Nektek szerencsekivánataimat és kérem a Mindenhatót, hogy Titeket oltalmazzon és fé­nyes győzelmekhez vezessen! József főherceg altábornagy. Elesett vezérkari őrnagy. Bécs, aug. 31. A Schimanko-család a déli harctérről távira­tot kapott, hogy Schirr­anko Hermann vezérkari őr­nagy, az ellenség előtt tanúsított hősi magatartás után, elesett.­­ Az ellenséges flották. Hiteles részletek a „Zenta" harcáról. — A franciák megfutottak a mentés elől. — Fiume, aug. 31. Szombaton délután érkezett a fiumei kikötő­be déldalmáciai rendkívüli járatáról az Ungaro Croata tengerhajós társaság „Skodra" nevű hajója. Egy hírlapíró az utasok partraszállásakor beszélge­tést folytatott több utassal. Az utasok mit sem tudnak arról, hogy ez idő szerint angol és francia hadihajók tartózkodnának a mi vizeinken. Vala­mennyien egyértelműen elmondják, hogy Antivari blokk­ozásánál a „Zenta", a „Budapest", a „Wien" és a „Monarch" nevű csatahajók néhány torpedó­hajóval vettek részt, amikor a láthatáron feltűnt tizenhét ellenséges csatahajó. Ezek elől­ a Budapest, a Monarch és a Wien elmenekültek. Menekülésüket a Zenta fedezte a haditengerészet történetében pártlan hősiességgel. A visszamaradt Zenta felé négy francia Dreadnought rohant. Ám mielőtt egyetlen lövést leadtak rólna, a Zenta a maga kis kaliberű ágyúiból már előbb megkezdte a tüzelést,­ mindegyik hajónak jelentékeny károkat okozván. A francia hajók leghevesebb ágyútüze azután hamaro­san elmerítette a Zentát, amelynek elmerülése után a négy francia csatahajó torpedóhajóinkat vette üldözőbe, de fáradsága nem járt eredménynyel. A francia hajók ezután visszafordultak és a többi ti­zenhárom hajó után mentek, anélkül, hogy a nemzetközi egyezmény értelmében megmenteni igyekeztek volna a Zeniának a tenger felszínén ful­dokló személyzetét. A parton a montenegrói katona­zenekar a montenegrói himnuszt játszva fogadta a Zenta hőseit, a montenegrói katonaság tisztel­gett előttük, a parancsnok gratulált hősiességük­höz, azután pedig hadifoglyoknak nyilvánította őket. A mentési kötelezettségre vonatkozóan a fiu­mei tengerészeti hatóság egyik főtisztviselője a következőkép nyilatkozott: — Az 1910 szeptember, 23-án Brüsszelben aláírt és a tengeri segélynyújtásra vonatkozó egyez­mény 11. cikke szerint minden hajóskapitány köte­les a tengeren életveszély közt talált minden sze­mélynek, még ha ellenség is, segélyt nyújtani, fel­téve, hogy ezt saját hajójának, személyzetének és utasainak komoly veszélyeztetése nélkül megteheti. .Ezek szerint tehát a franciáknak kötelességük lett volna a mieinket menteni.. Akiket megmentettek. Bécs, aug. 31. A Korrespondeu­t Wilh­elm jelenti: Megbíz­ható hírek szerint a Zenta gőzösről a következő tisz­teket mentették meg: Pach­er Pál fregattkapitány, parancsnok, báró Leonhardt Ferenc, Homayer Al­bert, Derri Károly sorhajóhadnagyok, Kramer Miksa fregatthadnagy, Bemner János és Siesz Já­nos­ zászlósok, dr Schummel Pasdolf fregattorvos, Raschendorfer Albert, Stangel Frigyes gépkezelők, Mi­­ces Gusztáv tengerészeti biztos. Valószínűleg a megmentettek között vannak Déri Ernő fregatt­hadnagy és Herold Nándor tengerészkadét, de ez a hír még megerősítésre szorul. A megmentett legény­ség listáját beérkezés után szintén közzéteszik. Anglia újabb perfidiája, Berlin, aug. 31. A Wolff-ügynökség jelenti: Las Palmas­ból érkezett jelentés szerint a M­­orddeutscher Lloyd „Kaiser Wilhelm der Grosse" nevű se­gédcirkálónak berendezett gyorsgőzösét az an­gol „Highflyer" cirkáló elsülyesztette, amidőn Rio del Oro spanyol kolónia semleges vizeiben horgonyzott. A semlegességi törvénynek a nem­zetközi jogba ütköző megsértése ellen tiltakozni kell. Nagybritannia kimutatta, hogy a semleges vizeknek az összes nemzetek áltam­elméletileg és gyakorlatilag tiszteletben tartott sérthetetlensé­gére nincsen tekintettel és nem átalja túltenni magát a semleges államok felségjogán. Megrongált francia cirkáló, Róma, aug. 31. Az itteni lapokhoz érkezett távirati jelenté­sek szerint a touloni hadikikötőben egy súlyosan megrongált francia páncélos cirkálót vettek javítás alá. A cirkáló 27-éről 28-ikára virradó éjjel érkezett a kikötőbe. A hajó elején óriási lék tátong és egyes részei tele vannak vízzel. Az olasz tengerészeti kö­rökben az a vélemény merült fel, hogy a francia cirkálót egy német torpedó rongálta meg. A „Kronprincessin Cecilie" 20 milió arany­dollárral megmenekült. A newyorki Staatszeitung barharbori jelen­tése szerint a „Kronprincessin Cecilie" nevű né­met óceánjáró 20 millió aranydollár tartalmával szerencsésen elmenekült az angol cirkálók elöl és a barbarbori kikötőben éber figyelemmel őrzik. Charles Pollak minden embert a fedélzetre rendelt, a fényszórók egész éjszakán át dolgoztak, amikor a hajó megérkezett. A rengeteg aranypénz elszállítá­sára a kapitány Hamburgból kért kábelutasítást. Közvetlenül a kikötő előtt egy francia cirkálót, amely a Kronprincessin Cecilie kifutására várt, két órai harc után elsülyesztett két német cirkáló, melyek ezután elmenekültek. A Kronprincessin Ce­cilie a kikötőben marad és ha már pénzkészletét elszállították és szénkészletét kiegészítette, fog leg­fölebb 3 mértföldnyire mozogni, hogy a semleges vizeken a barbarbori kikötő oltalma alatt marad­jon, míg a közvetlen veszély el nem múlik. A hajó­­ 2700 zsák postát is vitt magával Európa felé, de miután­ visszatért Amerikába, a­­ postaküldeménye­ket visszavitték Newyorkba és semleges hajókon szállították el Európába. (Barbarbor az Egyesült Államok kikötője; Kanadához igen közel.) A gyarmatokon. Véres harcok Délafrikában. Genf, aug. 31. — Saját tudósítónktól. — A párisi Excelsior jelenti Johannesburg­ból, hogy Upingtonnál, a Becsuána földön, Dél­afrikában, véres harcok folytak a német és az angol csapatok között. Attól félnek, hogy a né­metek Kimberley ellen is támadást intéznek. Wilson­ közvetítése: Berlin, aug. 01. A Berliner Tageblatt jelenti: Itt olyan hí­rek voltak elterjedve, hogy Amerika közvetít a háború beszüntetése érdekében. Konstatálhat­juk, hogy illetékes helyen ilyen lépések megtör­téntéről mit sem tudnak, amint hogy a jelen pillanatban azok aligha vezetnének célhoz. Ta­lán csak annyi történt, hogy Wilson elnök egy beszélgetésben azt az óhajtást fejezte ki, h­ogy a háborúnak minél előbb vége legyen. Erélyes föllépés Anglia ellen. Bécs, aug. 31. A Morgen jelenti: A milanói lapok és kü­lönösen a Lombardia és az Unione jelentik, hogy az olasz kormány Angliában igen erélye­sen tiltakozott Angliának Egyiptomban foga­natosított katonai intézkedései ellen. Olaszor­szág állítólag azt jelentette ki, hogy semleges­ségénél fogva joga van, mint eddig, ezentúl is kereskedelmi és hadihajóinak egyaránt szabad utat és tartózkodást követelni az egyiptomi ki­kötőkben és vizeken. Az Unione szerint Olasz­ország Loná­jnban fenyegető éllel kijelentette, hogy nem szívetlen ugyan, de kénytelen volna

Next