Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-01 / 303. szám
Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 303 (12,543 ) szám. Kedd, december 1. SZERKESZTŐSÉG : Budapest,Vilmos császár-út 78. Telefon 26—16. KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár-út 78 Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút , Telefon József 52 96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 28-ik oldalon olvasható. A magyarság jutalma. A história magaslatára emelkedett parlamentünk hétfői ülése. A közös veszedelem fölkeltette a magyar faj összetartásának szükségét s az ezeréves nemzeti egység oly impozáns módon nyilatkozott meg képviselőinkben, hogy ledöntötte a pártok között az összes válaszfalakat. A véres harctérről szállt hozzánk ez a szellem, mely áthatotta a honatyák lelkét s ugyanaz az egységes nemzeti erő nyilatkozott meg törvényhozó testületünk egyhangú állásfoglalásában, ami a magyar katonákból teremt világhírű hősöket a csatamezőn. A magyar fajnak uralkodásra való joga és összeolvasztásra képes tehetsége sohasem nyilatkozott meg ily élesen, mint most e háború alatt. A harctéren mindig a magyar katonák ragadják magukkal rohamra az ország és a monarchia más fajhoz tartozó harcosait, ők adnak példát a hősiességből és a megbízhatóságból. S a politikai magyar nemzet ép így vezet a monarchiában a dinasztia iránti hűségben, áldozatkészségben és megbízhatóságigan. Csak természetes volt tehát, hogy a parlament első érdemleges ülése a magyarság ünneplésévé változott át. Ezt az ünneplést megkezdette a király távirata, milyen elismerte, hogy „a magyar nemzet a hősi küzdelmekben ragyogó bizonyságát adta ősöktől öröklött hazafias és hadi erényeinek". Folytatást talált azután a nemzeti egység manifesztálása az összes pártok vezérszónokainak, főként Tisza, Andrássy és Károlyi beszédeiben és abban a tényben, hogy a törvényalkotás munkájában először vettek részt az összes pártok. Volt azonban e történelmi stílusú ülésnek még egy mozzanata, amelyben csodálatos módon találkoztak a 48-as függetlenségi párt deklarációja, a miniszterelnök kijelentése és az alkotmánypárt vezérének szónoklata: ezek mindegyike kifejezte ugyanis azt a jogos reményt, sőt nemzeti követelést, hogy a magyar fajnak meg kell kapnia a maga jutalmát azokért az áldozatokért, amiket a dinasztia és a monarchia védelmében most hoz. Az egész világ tudja, hisz ellenségeink kürtölték világgá, tehát mi is kimondhatjuk azt az igazságot, hogy a Habsburg-dinasztiának nemcsak legvitézebb, hanem legmegbízhatóbb katonái a magyarok s hogy politikai tekintetben is leghívebb nemzete a magyar faj. A háborúnak e véres igazságából le kell vonni azt a tanulságot, hogy a béke korszakában uralkodó szerep illeti meg a magyar fajt Magyarországon és vezető szerep illeti meg Magyarországot a monarchiában. Az egygyé forrott magyar nemzet vérével védi Ausztriát, elvárhatjuk tehát, hogy Ausztria többé ne lásson Magyarországban tartományt, vagy kizsákmányolásra szánt gyarmatot, hanem a dualizmusban ismerje el az egységes magyar nemzeti állam függetlenségét Feltűnést kelt, hogy e históriai időben Magyarország miniszterelnöke még szükségesnek látja a centralisztiikus törekvések ellen való vitatkozást. Neki alkalma van megfigyelni, hogy vannak-e ily törekvések Ausztriában? Hogy védekezik e ellenük, ebből látszik, hogy vannak. Elég szomorú. De e háború le fogja győzni ezeket is. S amidőn az egész ellenzék, a független sajtó sép egész magyar nemzet politikai összeforrásában egy soha nem remélt nemzet erőnek kezelését és érvényesítését ruházta Tiszára, e ritka történelmi pillantban a felelősségnek megszázszorozott terhét rakjuk a miniszterelnök vállára. Mert számon fogjuk tőle kérni, hogy föl tudta-e használni ezt a reá bízott hatalmat a magyarság érvényesítésére. Számon fogjuk kérni tőle, hogy mai szép szavait fogják-e tettek követni? Mert ma Tisza „a magyar nemzet jogos függetlenségének biztosításáról". ..a magyar nemzet jövő fényéről, tekintélyéről és hatalmáról", „függetlenségi vágyairól és évezredes alkotmányáról" beszélt. Az orosz harctérről a mai nap hivatalos német jelentése ismét két jelentős sikert ad hírül. Az egyiket Kelet-Poroszországban, a másikat Lengyelországban aratták a németek. Az oroszok keletporoszországi offenzívája már jó ideje holtpontra jutott. Most, mint a német jelentés mondja, megkísérelték, hogy a Darkehmentől keletre fekvő német erődítéseket meglepetésszerűen megtámadják, de ez a kísérletük kudarcot vallott, szolyos veszteségeket szenvedtek s a harcokban megmaradt 600 főnyi töredékük a németek fogságába került. Darkehmen az orosz határtól mintegy 45 kilométerre, Insterburgtól pedig délkeleti irányban 30 kilométerre van. A hivatalos jelentés a Darkehmentől keletre fekvő német erődítésekről szól Épen ma került hozzánk egy párisi újság varsói jelentése, amely a keletporoszországi erődítéseket ismerteti. A jelentésből kiderül, hogy a nehézségek, melyek az oroszok offenzívájának Kelet-Poroszországban útját állják, leküzdhetetleneknek bizonyulnak, mert ezt az egész tavas, mocsaras, erdős területet a leghatalmasabb vízi erőddé alakították át a németek, a tavak közt a legkisebb földnyelvet is valóságos várrá építettek ki. Ez az orosz forrásból eredő ismertetés azt mutatja, hogy immár az oroszok is kilátástalannak tudják kelet-poroszországi offenzivájukat s hogy kétségbeesett kísérleteiket mégis megmegnyitják, annak nyilván csak ugyanaz a célja lehet, mint az oroszok kárpáti betöréseinek. Az orosz hadsereg legészakibb és legdélibb szárnyának, mely a nagy centrumbeli harcokkal nélkülözi a szerves kapcsolatot, Kelet-Poroszországba és a Kárpátokban való kísérletezése ama harcokhoz képest, valóban Ajkára vette a mi álmainkat. Közeledett a mi álláspontunkhoz, az egységes magyar nemzeti államhoz. Mintha őt is megihlette és megjavította volna a nagy idők szelleme, ugyanazt hirdette, amit mi, hogy „a patakokban kiontott honfivérnek meg kell hoznia a nemzet számára a maga áldásos gyümölcseit". Tisza mind e kijelentéseit váltónak tekintjük, melyre ráírta politikai becsületének egész értékét. Mi prezentálni fogjuk a háború lejáratán ezt a politikai váltót. Ha be tudja váltani ma tett ünnepélyes fogadalmát, akkor ezzel esetleg tévedéseinek terhes számláját is kiegyenlítettnek fogja tekinteni a közvélemény. De ha nem tudja beváltani, akkor a nemzet súlyos ítéletét fogjuk rajta végrehajtani, csak epizódszámba megy. Mindkét szárny mindenkor súlyos veszteségekkel fizet meg ezekért a kísérletezésekért, melyeknek a keletporoszországi és a Kárpátok-beli lakosság nyugtalanítása az egyedüli célja. De viszont az oroszok legújabb keletporoszországi betörésének véres visszaverése alkalmas arra is, hogy az egyes kárpáti orosz betörések miatt aggódó s talán némi szemrehányást is érző polgárokat meggyőzze a német és osztrák-magyar hadioperációk egységes vezetésének minden lokális tekintetet félretevő objektivitásáról. Kelet-Poroszország határmenti lakosainak ideiglenesen ép úgy át kell esniök a háború szenvedésein, mint némely magyar határmenti vidéknek. De itt is, ott is csak múló jelenségekről van szó, amelyeknek elhárítása még mindig megtörtént, s amelyeknek elhárítása után a megkímélt területek lakossága, maga a hálás haza, teljes részvétével és áldozatkészségével fordul a balsorsban is hűségipróbát állott szenvedők felé. A német legfőbb hadvezetőségnek a lengyelországi harcok legújabb fázisáról szóló mai jelentése a Visztulától délre eső s tegnap már jelzett részletharcok sikereit összegezi. Tudjuk, hogy Lodz környékén az oroszok előretöréseit nemcsak meghiúsították a németek, hanem rögtön ellentámadásba is csaptak át. Ez ellentámadásaikról már tegnap jelentették, hogy sikeresek voltak. Ma kitűnik, hogy ismét jelentős sikerről van szó, aminek a mértékét mutatja a 18 zsákmányolt ágyú és a több, mint 4500 hadifogoly. Az elmúlt nap tehát ismét jelentékenyen növelte azt a hatalmas hadizsákmányt és fő i német támadások Lodz korai. 18 zsákmányolt ágyú és 4500 hadifogoly. - Orosz vereség Kelet-Poroszországban. — A támadók megmaradt töredéke, 600 orosz, német fogságban. - Ujabb előnyomu Sásunk Szerbiában. -1254 szerb fogoly. — Török sikerek a Kaukázusban. — 90.000 perzsa önkéntes a török seregben. — Két angol dreadnoughot rejtélye az angol veszteséglistában. A Festi Hirlap mai száma 28 oldal