Pesti Hírlap, 1916. február (38. évfolyam, 32-60. szám)

1916-02-01 / 32. szám

A PESTI HÍRLAP­ ­ 1916. február 1., kedd. gyalásokat folytatott Ausztria- Magyarországgal, amelyek során Nikita k­irály hajlandónak mutat­kozott lemondani a Lovcsenről, ha ezért cserébe Ssrcutarit kapná. A tárgyalások titkosak voltak ugyan, ám Rómában és Belgrádban tudtak róluk. Később Oroszország felhívást intézett Monte­negróhoz, hogy azonnal hagyja abba a tárgyalá­sokat. Most hasonló a helyzet. Nikita király megváltoztatta a nézetét, mert a legközelebbi ta­nácsadói nem tudtak megállapodni a fegyverle­tétel feltételeire nézve. Orosz diplomaták szerint Nikita hajlandó lemondani Montenegró trónjáról és magánember módjára Délfranciaországban te­lepedni le. Nikita észrevétlenül akart átutazni Rómán. Lugano, jan. 81. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Olaszországban még mindig Nikita király magatartásáról vitatkoznak. Úgy vélekednek, hogy Nikita királyt főleg az az óhajtása indí­totta a négyes szövetséghez való csatlakozásra, hogy azt a segélyt, amelyet Angliától és Orosz­országtól hoz, ne veszítse el. Csak most derült ki, hogy Nikita, amikor Hóm­un átutazott, észrevétlen óhajtott maradni, de az olasz király és Salandra súlyt fektettek arra, hogy Nikitának a pályaudvartól a királyi kastélyhoz való tüntető kocsizásával láthatóvá tegyék, hogy Montenegró a négyes-szövetséghez van kapcsolva. • Sándor szerb trónörökös és Pasics Rómába és Parisba utazik. Zürich, jan. 31. —­­A Pesti Hirlap tudósítójától. — A svájci Telegrafen Information lyoni je­lentése, szerint Sándor szerb trónörökös Pasics miniszterelnök, kíséretében Rómába és Parisba fog utazni. Pasics már elutazott, Korfuból Olasz­országba. Korfuban összeül a szerb csonka­parlament. Berlin, jan. 31. A Pesti Hírlap tudósítójától. — Rómából jelentik a Berliner Tageblattnak, hogy oda 71 szerb képviselő érkezett s tovább­utazott Korfuba, ahol a szerb csonkaparlament összeül. leány? Engem kitaszítottak az életből, eltapos­tak, megöltek . . . Kicsoda? Az apám? Vagy a felesége, aki annyira ostoba, hogy nem is tudja, mit cselekszik? Ökölbe szorította a kezét. Most már tudta, kit kell vádolnia. — Az anyám az oka mindennek. Gyáva volt­ Akinek gyermeke van, annak nem szabad félreállania: a fogával kellett volna inkább agyon­harapnia a másikat, mint ahogy a nőstény állat teszi a vetélytársával ... De ő szerette az apá­mat, ő korrekt, ő hősnő akart maradni a szemé­ben . . . az én szegény életem árán ! A maga éle­tével azt tett, amit akart, de mi joga volt egy hő­sies gesztussal odadobni az enyémet, az ártat­lanét? Megalázó lett volna a helyzete, ha köröm­szakadtig ott marad, küzd és nem mond le a jó­sairól? El akarta kerülni az apám megvetését? Ott kellett volna maradnia értem, ha rúgták vol­na is, ha ütötték volna is, ha a szemébe köptek volna is! Ma mégis én lennék ott az úrnő, az egyetlen gyermek, az is gyermeke, aki a lábát csókolnám, mikor meg­érteném, hogy mit szenvedett értem! önző volt, mikor legönzetlenebbnek képzelte magát, mert őt már szerették, ő már élt, de tőlem elvett min­dent . . ., átkozott legyen, át . . . Hirtelen fölriadt merevségéből. Még mindig lehunyt szemmel állt a szoba közepén és most észrevette, hogy az anyja áll előtte. Márta gyű­lölettel pillantott rá, de akkor meglátta, hogy az­ anyja sovány és sápadt lett az utóbbi napok­ban és hogy amíg előtte áll, remeg az aggódás­tól és a félelemtől. Vad szavai a torkán akadtak, ökölbe szorított keze lassan lehanyatlott, majd kitárult az öreg­asszony felé. — Te szegény, — mondta neki olyan han­gon, mintha ő lett volna az anyja a másiknak. Azután együtt sírtak. Szabadon bocsátják a szalonikii bolgár konzulátus tisztviselőit. Amsterdam, jan. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A szófiai francia és angol konzulátus tiszt­­viselőinek szabadonbocsátása következtében Franciaország is szabadon fogja bocsátani a cra­onikus bolgár konzulátusi tisztviselőket, akiket Svájcba fog küldeni. A párisi bolgár követség őrét szintén szabadon bocsátják, ugy hogy újra megkezdheti tevékenységét. A bukaresti német követ audienciája Ferdinánd királynál. — A russzofil sajtó koholmánya. — Bukarest, jan. 31. Az Epoca és az Adeverul cimű­ russzofil lapok néhány napig nyugtalanító híreket hoz­tak azzal kapcsolatban, hogy von der Busche bukaresti német követ kihallgatáson volt Fer­dinánd román királynál és Bratianu román miniszterelnöknél. A háborús párt sajtója azt állította, hogy e tárgyalások magyarázata az, hogy Németország presszionálja Romániát és hogy ez a legutóbbi kihallgatás egy német ulti­mátum jellegével bír. A tendenciózus és ismeretes célú jelenté­sekre mixit válaszol a Unidépendance Hon­nn­ai­ne félhivatalos kormánylap, amely a kö­vetkező érdekes kommünikét közli: " A román sajtónak egy bizonyos része, amely nincs tekintettel az ország általános ér­dekeire, állandóan hamis és izgató híreket kö­zöl a publikummal. Több ilyen lap most kita­lált tárgyalások és diplomáciai jegyzékek szö­vegét közli, amelyeket úgy tüntet fel, mintha azok tényleg megtörténtek volna és a szerkesz­tőség a hiteles szövegeket megkapta volna. Az ilyen eljárás semmi csere sem szolgálja az ország érdekeit. Mindeme közlemények kohol­mányok, amelyek Románia hátrányára, idegen érdekeket szolgálnak. A francia-belga harctér. Német hivatalos jelentés. Berlin, jan. 31. A nagy főhadiszállás közli jan. 31-én, Neuville környékén levő új árkainkat megvédelmez­tük a franciák azon kísérletei ellen, hogy azokat ismét hatalmukba kerítsék. A La Folie majortól északnyugatra ej­tett foglyok száma 318-ra, a zsákmány 11 gépfegyverre emelkedett. A j­a­n­u­á­r 28-án a Sommetól délre szilé­ziai csapatok által elfoglalt álláson a franciák több ízben rajtaütöttek. A külsös időjárás min­denütt kedvezőtlenül befolyásolta a harci tevékenységet. A francia repülőgépek által a nyílt és a hadműveleti területen kívül eső Freiburg városára dobott bombák viszo­n­zásáu­l légh­a­jóink a két utolsó éjszakán a megerődített Parist, ugy l­á­t­s­z­i­k, k­i­e­l­é­g­i­t­ő e­r­e­d­m­é­n­y­n­y­e­l m­­e­g­t­á­m­a­d­t­á­k. A legfőbb hadvezetőség. A Zeppelin-támadás ujabb részletei. — 24 halott, 28 sebesült. — Pár­is, .jan. 31. (Havas.) Poincaré elnök és Malvy bel­ügyminiszter tegnap a kórházban a Zeppe­lintámad­ásnak mintegy tíz áldozatát meglá­togatták és azután a német léghajó pusztítá­sainak színhelyére mentek, ahol nagyszámú embertömeg állott és beszélgetett a történ­tekről. A halottak száma 24, többjüknek sze­mélyazonosságát eddig nem sikerült meg­állapítani. Azok között, akiket agnoszkáltak, van 9 halott és 14 sebesült nő, 8 halott és 12 sebesült férfi és 2 sebesült gyermek. Egy bomba egy méter mélységű és öt-hat méter felső átmérővel bíró tölcsért vájt. Egy másik bomba egy háromemeletes házat teljesen átütött, egy harmadik­ egy ötemeletes ház felét, egy negyedik pedig egy ötemeletes házat döntött romba. Az ötö­dik bomba ugyanily kárt okozott egy másik épületen, a hatodik jelentéktelen kárt tett egy ötemeletes házon, a heted­ik elpusztított egy egyemeletes házat, a nyolcadik az utcá­ra esett, fölrobbant, aminek következtében a legközelebb eső ház ablakai összezúzódtak­ és ajtói kifordultak, a kilencedik bomba ösz­szezúzta egy ötemeletes ház falát, a tizedik egy műhely tetőzetét pusztította el, a tizen­egyedik kőrakásra esett, a tizenkettedik egy egyemeletes kertházat pusztított el. Az egyik bomba nem robbant föl. Amszterdam, jan. 31. Páris bombázásáról a következő h­írek ér­keztek: A tegnapelőtti bombázás nagyobb káro­kat okozott, mint az döbbentek. Sok helyen tűz­vész keletkezett a lehulló bombák nyomán. Ti­zenöt ház a külvárosokban teljesen rombadőlt.­ Állítólag huszonnégy ember meghalt s harminc­kettő megsebesült. A földalatti vasút alagutja be­omlott. Az első vészjelekre óriási pánik keletke­zett és egész Páris az utcákra menekült. A nagy körutakon sű­rü tömegekbe verődött a közönség. Genf, jan. 31. A szombati Zeppelin-támadás alkalmával a Paristól észkakeletre fekvő Auberville-erdő felől hangzottak­ el az első vészlövések, nemsokára az­után, hogy a városban egy Zeppelin közeledésé­nek a híre elterjedt. Este 10 órakor hagyta meg a hadügyminiszter Besnardnak, az aviatikai államtitkárnak, hogy a Bourget felöl megjelent Zeppelint megkettőzött számú repülőgéppel vé­tesse üldözőbe. Éjféltájt a lehullott bombák szá­mát negyvenre becsülték. Hivatalosan még nincs megállapítva a halottak és sebesültek száma, va­lamint az anyagi kár. Az eddig nyilvánosságra jutott halálesetek legnagyobb része Saint Denis külvárosban történt. Páris, jan. 31. A Temps mérvadó helyről kapott közlések alapján indokolja, hogy a védőágyúk miért nem találhatták el a Zeppelin léghajót. Párist telje­sen köd borította és 7—800 méteres sű­rű fátyolt alkotott, amelyet a fényszórók nem tudtak át­törni. A földön elhelyezett ágyuk szempontjából ez azt jelenti, hogy a cél az égbolton teljesen lát­hatatlan volt és leh­etelen volt rálőni. Vala­mennyi repülő rögtön felszállt, mihelyt riadót fújtak, azonban csak azok ismerhették fel, akik azon a szakaszon szállták fel, ahol a Zeppelin megjelent. Öt repülőgépről lőttek a kormányoz­­ható léghajóra, azonban csakhamar elvesztették szemük elöl. Csak egy üldözte ötven percnyi ideig nyugati irányban. Körülbelül csak­ egy perc alatt dobta le a Zeppelin bombáit. A léghajó csak úgy menekülhetett meg, hogy rövid ideig tartózkodott Páris fölött, másik megmentője a köd volt. A párisi sajtó a Zeppelin-támadásról. Páris, jan. 30. A lapok foglalkoznak a német léghajók lá­togatásával. A Liberté írja: A fejünk felett robbanó bombák zaja nem nyugtalanít bennünket any­nyira, mint amennyire hozzájárul ez ahhoz, hogy megerősödjék az a véleményünk, hogy a németek oly nép képét tüntetik fel, amely kezd kétségbeesni. A Journal des Debats kijelenti: Az áldoza­tok, mint mindig, asszonyok és gyermekek. Ber­linben ez nagy örömül fog szolgálni. Azonban, noha nehezükre esik a helyzet helyes felisme­rése, a németeknek számot kell vetniök azzal, hogy ilyen merényletek sem a háború eredmé­nyére, sem annak tartama tekintetében semmiféle benyomást nem gyakorolhatnak. A Temps írja: Láttuk tegnap, hogy a Zep­pelin megjelenése erős kíváncsiságot keltett Pá­risban. Ismételjük, hogy ilyen értelmetlen gaz­tettek sem katonai, sem kedélyállapotbeli benyo­mást nem okoznak. * : Újabb Zeppelin támadás Páris ellen. Páris, jan. 31. A Havas-ügynökség vasárnap éjjel a következő jelentést adta ki: Ma éjjel 9 óra 50 perckor ismét riadó jelezte a közeledő léghajótámadást A­ rendőr­prefektushoz érkezett híradás szerint 9 óra 50 perckor észak felől közeledő, léghaj­ót vet­tek észre, de pontosan nem tudják még, hogy a léghajó milyen irányban halad. Óvatosság­ból a városban minden világosságot elol­tottak. Este újabb német léghajó közeledett Páris irányába. Kevéssel tíz óra után érke­zett a léghajó. Parisban ismét riadót fújtak, a harangok megszólaltak, így figyelmeztet­­ték a közönséget a veszedelemre. A hatású*

Next