Pesti Hírlap, 1916. február (38. évfolyam, 32-60. szám)
1916-02-01 / 32. szám
A PESTI HÍRLAP 1916. február 1., kedd. gyalásokat folytatott Ausztria- Magyarországgal, amelyek során Nikita király hajlandónak mutatkozott lemondani a Lovcsenről, ha ezért cserébe Ssrcutarit kapná. A tárgyalások titkosak voltak ugyan, ám Rómában és Belgrádban tudtak róluk. Később Oroszország felhívást intézett Montenegróhoz, hogy azonnal hagyja abba a tárgyalásokat. Most hasonló a helyzet. Nikita király megváltoztatta a nézetét, mert a legközelebbi tanácsadói nem tudtak megállapodni a fegyverletétel feltételeire nézve. Orosz diplomaták szerint Nikita hajlandó lemondani Montenegró trónjáról és magánember módjára Délfranciaországban telepedni le. Nikita észrevétlenül akart átutazni Rómán. Lugano, jan. 81. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Olaszországban még mindig Nikita király magatartásáról vitatkoznak. Úgy vélekednek, hogy Nikita királyt főleg az az óhajtása indította a négyes szövetséghez való csatlakozásra, hogy azt a segélyt, amelyet Angliától és Oroszországtól hoz, ne veszítse el. Csak most derült ki, hogy Nikita, amikor Hómun átutazott, észrevétlen óhajtott maradni, de az olasz király és Salandra súlyt fektettek arra, hogy Nikitának a pályaudvartól a királyi kastélyhoz való tüntető kocsizásával láthatóvá tegyék, hogy Montenegró a négyes-szövetséghez van kapcsolva. • Sándor szerb trónörökös és Pasics Rómába és Parisba utazik. Zürich, jan. 31. —A Pesti Hirlap tudósítójától. — A svájci Telegrafen Information lyoni jelentése, szerint Sándor szerb trónörökös Pasics miniszterelnök, kíséretében Rómába és Parisba fog utazni. Pasics már elutazott, Korfuból Olaszországba. Korfuban összeül a szerb csonkaparlament. Berlin, jan. 31. A Pesti Hírlap tudósítójától. — Rómából jelentik a Berliner Tageblattnak, hogy oda 71 szerb képviselő érkezett s továbbutazott Korfuba, ahol a szerb csonkaparlament összeül. leány? Engem kitaszítottak az életből, eltapostak, megöltek . . . Kicsoda? Az apám? Vagy a felesége, aki annyira ostoba, hogy nem is tudja, mit cselekszik? Ökölbe szorította a kezét. Most már tudta, kit kell vádolnia. — Az anyám az oka mindennek. Gyáva volt Akinek gyermeke van, annak nem szabad félreállania: a fogával kellett volna inkább agyonharapnia a másikat, mint ahogy a nőstény állat teszi a vetélytársával ... De ő szerette az apámat, ő korrekt, ő hősnő akart maradni a szemében . . . az én szegény életem árán ! A maga életével azt tett, amit akart, de mi joga volt egy hősies gesztussal odadobni az enyémet, az ártatlanét? Megalázó lett volna a helyzete, ha körömszakadtig ott marad, küzd és nem mond le a jósairól? El akarta kerülni az apám megvetését? Ott kellett volna maradnia értem, ha rúgták volna is, ha ütötték volna is, ha a szemébe köptek volna is! Ma mégis én lennék ott az úrnő, az egyetlen gyermek, az is gyermeke, aki a lábát csókolnám, mikor megérteném, hogy mit szenvedett értem! önző volt, mikor legönzetlenebbnek képzelte magát, mert őt már szerették, ő már élt, de tőlem elvett mindent . . ., átkozott legyen, át . . . Hirtelen fölriadt merevségéből. Még mindig lehunyt szemmel állt a szoba közepén és most észrevette, hogy az anyja áll előtte. Márta gyűlölettel pillantott rá, de akkor meglátta, hogy az anyja sovány és sápadt lett az utóbbi napokban és hogy amíg előtte áll, remeg az aggódástól és a félelemtől. Vad szavai a torkán akadtak, ökölbe szorított keze lassan lehanyatlott, majd kitárult az öregasszony felé. — Te szegény, — mondta neki olyan hangon, mintha ő lett volna az anyja a másiknak. Azután együtt sírtak. Szabadon bocsátják a szalonikii bolgár konzulátus tisztviselőit. Amsterdam, jan. 31. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — A szófiai francia és angol konzulátus tisztviselőinek szabadonbocsátása következtében Franciaország is szabadon fogja bocsátani a craonikus bolgár konzulátusi tisztviselőket, akiket Svájcba fog küldeni. A párisi bolgár követség őrét szintén szabadon bocsátják, ugy hogy újra megkezdheti tevékenységét. A bukaresti német követ audienciája Ferdinánd királynál. — A russzofil sajtó koholmánya. — Bukarest, jan. 31. Az Epoca és az Adeverul cimű russzofil lapok néhány napig nyugtalanító híreket hoztak azzal kapcsolatban, hogy von der Busche bukaresti német követ kihallgatáson volt Ferdinánd román királynál és Bratianu román miniszterelnöknél. A háborús párt sajtója azt állította, hogy e tárgyalások magyarázata az, hogy Németország presszionálja Romániát és hogy ez a legutóbbi kihallgatás egy német ultimátum jellegével bír. A tendenciózus és ismeretes célú jelentésekre mixit válaszol a Unidépendance Honnnaine félhivatalos kormánylap, amely a következő érdekes kommünikét közli: " A román sajtónak egy bizonyos része, amely nincs tekintettel az ország általános érdekeire, állandóan hamis és izgató híreket közöl a publikummal. Több ilyen lap most kitalált tárgyalások és diplomáciai jegyzékek szövegét közli, amelyeket úgy tüntet fel, mintha azok tényleg megtörténtek volna és a szerkesztőség a hiteles szövegeket megkapta volna. Az ilyen eljárás semmi csere sem szolgálja az ország érdekeit. Mindeme közlemények koholmányok, amelyek Románia hátrányára, idegen érdekeket szolgálnak. A francia-belga harctér. Német hivatalos jelentés. Berlin, jan. 31. A nagy főhadiszállás közli jan. 31-én, Neuville környékén levő új árkainkat megvédelmeztük a franciák azon kísérletei ellen, hogy azokat ismét hatalmukba kerítsék. A La Folie majortól északnyugatra ejtett foglyok száma 318-ra, a zsákmány 11 gépfegyverre emelkedett. A január 28-án a Sommetól délre sziléziai csapatok által elfoglalt álláson a franciák több ízben rajtaütöttek. A külsös időjárás mindenütt kedvezőtlenül befolyásolta a harci tevékenységet. A francia repülőgépek által a nyílt és a hadműveleti területen kívül eső Freiburg városára dobott bombák viszonzásául léghajóink a két utolsó éjszakán a megerődített Parist, ugy látszik, kielégitő eredménynyel megtámadták. A legfőbb hadvezetőség. A Zeppelin-támadás ujabb részletei. — 24 halott, 28 sebesült. — Páris, .jan. 31. (Havas.) Poincaré elnök és Malvy belügyminiszter tegnap a kórházban a Zeppelintámadásnak mintegy tíz áldozatát meglátogatták és azután a német léghajó pusztításainak színhelyére mentek, ahol nagyszámú embertömeg állott és beszélgetett a történtekről. A halottak száma 24, többjüknek személyazonosságát eddig nem sikerült megállapítani. Azok között, akiket agnoszkáltak, van 9 halott és 14 sebesült nő, 8 halott és 12 sebesült férfi és 2 sebesült gyermek. Egy bomba egy méter mélységű és öt-hat méter felső átmérővel bíró tölcsért vájt. Egy másik bomba egy háromemeletes házat teljesen átütött, egy harmadik egy ötemeletes ház felét, egy negyedik pedig egy ötemeletes házat döntött romba. Az ötödik bomba ugyanily kárt okozott egy másik épületen, a hatodik jelentéktelen kárt tett egy ötemeletes házon, a hetedik elpusztított egy egyemeletes házat, a nyolcadik az utcára esett, fölrobbant, aminek következtében a legközelebb eső ház ablakai összezúzódtak és ajtói kifordultak, a kilencedik bomba öszszezúzta egy ötemeletes ház falát, a tizedik egy műhely tetőzetét pusztította el, a tizenegyedik kőrakásra esett, a tizenkettedik egy egyemeletes kertházat pusztított el. Az egyik bomba nem robbant föl. Amszterdam, jan. 31. Páris bombázásáról a következő hírek érkeztek: A tegnapelőtti bombázás nagyobb károkat okozott, mint az döbbentek. Sok helyen tűzvész keletkezett a lehulló bombák nyomán. Tizenöt ház a külvárosokban teljesen rombadőlt. Állítólag huszonnégy ember meghalt s harminckettő megsebesült. A földalatti vasút alagutja beomlott. Az első vészjelekre óriási pánik keletkezett és egész Páris az utcákra menekült. A nagy körutakon sűrü tömegekbe verődött a közönség. Genf, jan. 31. A szombati Zeppelin-támadás alkalmával a Paristól észkakeletre fekvő Auberville-erdő felől hangzottak el az első vészlövések, nemsokára azután, hogy a városban egy Zeppelin közeledésének a híre elterjedt. Este 10 órakor hagyta meg a hadügyminiszter Besnardnak, az aviatikai államtitkárnak, hogy a Bourget felöl megjelent Zeppelint megkettőzött számú repülőgéppel vétesse üldözőbe. Éjféltájt a lehullott bombák számát negyvenre becsülték. Hivatalosan még nincs megállapítva a halottak és sebesültek száma, valamint az anyagi kár. Az eddig nyilvánosságra jutott halálesetek legnagyobb része Saint Denis külvárosban történt. Páris, jan. 31. A Temps mérvadó helyről kapott közlések alapján indokolja, hogy a védőágyúk miért nem találhatták el a Zeppelin léghajót. Párist teljesen köd borította és 7—800 méteres sűrű fátyolt alkotott, amelyet a fényszórók nem tudtak áttörni. A földön elhelyezett ágyuk szempontjából ez azt jelenti, hogy a cél az égbolton teljesen láthatatlan volt és lehetelen volt rálőni. Valamennyi repülő rögtön felszállt, mihelyt riadót fújtak, azonban csak azok ismerhették fel, akik azon a szakaszon szállták fel, ahol a Zeppelin megjelent. Öt repülőgépről lőttek a kormányozható léghajóra, azonban csakhamar elvesztették szemük elöl. Csak egy üldözte ötven percnyi ideig nyugati irányban. Körülbelül csak egy perc alatt dobta le a Zeppelin bombáit. A léghajó csak úgy menekülhetett meg, hogy rövid ideig tartózkodott Páris fölött, másik megmentője a köd volt. A párisi sajtó a Zeppelin-támadásról. Páris, jan. 30. A lapok foglalkoznak a német léghajók látogatásával. A Liberté írja: A fejünk felett robbanó bombák zaja nem nyugtalanít bennünket anynyira, mint amennyire hozzájárul ez ahhoz, hogy megerősödjék az a véleményünk, hogy a németek oly nép képét tüntetik fel, amely kezd kétségbeesni. A Journal des Debats kijelenti: Az áldozatok, mint mindig, asszonyok és gyermekek. Berlinben ez nagy örömül fog szolgálni. Azonban, noha nehezükre esik a helyzet helyes felismerése, a németeknek számot kell vetniök azzal, hogy ilyen merényletek sem a háború eredményére, sem annak tartama tekintetében semmiféle benyomást nem gyakorolhatnak. A Temps írja: Láttuk tegnap, hogy a Zeppelin megjelenése erős kíváncsiságot keltett Párisban. Ismételjük, hogy ilyen értelmetlen gaztettek sem katonai, sem kedélyállapotbeli benyomást nem okoznak. * : Újabb Zeppelin támadás Páris ellen. Páris, jan. 31. A Havas-ügynökség vasárnap éjjel a következő jelentést adta ki: Ma éjjel 9 óra 50 perckor ismét riadó jelezte a közeledő léghajótámadást A rendőrprefektushoz érkezett híradás szerint 9 óra 50 perckor észak felől közeledő, léghajót vettek észre, de pontosan nem tudják még, hogy a léghajó milyen irányban halad. Óvatosságból a városban minden világosságot eloltottak. Este újabb német léghajó közeledett Páris irányába. Kevéssel tíz óra után érkezett a léghajó. Parisban ismét riadót fújtak, a harangok megszólaltak, így figyelmeztették a közönséget a veszedelemre. A hatású*