Pesti Hírlap, 1916. július (38. évfolyam, 181-211. szám)
1916-07-01 / 181. szám
Budapest, 1916. XXXVIII. évfolyam, 181. (13,115.) szám. Szombat, julius 1. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egész évre 32 K — Félévre 16 „— „ Negyedévre 8 „ —„ Egy hóra k .,80), Egyes szám ára helyben, videóén és pályaudvaron 12 i1 Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest,Vilmos császár út 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—93 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest,Erzsébet körutc 1. Telefon: József 52—96. Csapatainkat Kolomeától nyugatra és délnyugatra visszavontuk Obertyntől északra, Kirlibabától északkeletre és Sokultól nyugatra visszavertük az oroszok támadásait. — A Doberdo-fensikon tovább tartanak a harcok. — Az olaszok támadásait visszavertük. — Selztől keletre még tart néhány ároknak az ellenségtől való megtisztítása. — Meghiusult támadások a karintiai fronton és a Borcola-hadállás előtt. — A Maas nyugati partján a 304-es magaslatnál előrehaladtak a németek. — A törökök előnyomulása Perzsiában. —A háború huszonnegyedik hónapjába léptünk és a sajtóhadiszállásról ma az oroszjelentésekre hivatalos kommentárt kaptunk; ez a kommentár többek közt azt mondja, hogy „a nyilvánosság a háború két esztendeje alatt megtanulta a háború elkerülhetetlen változásait helyesen megítélni és komolyságát s hidegvérét kritikus időkben is megőrizni; nem szükséges tehát előtte eltitkolni semmit". Helyes beszéd; hozzátehetjük, hogy szépítgetni sem szükséges előtte semmit és hogy bár mindenki úgy tanulta volna meg a leckét, mint a nyilvánosság. A sajtó feladata nem a történetírás, csak anyaggyűjtés a történetíráshoz. A történelem majd eldönti, hogyan eshetett egy hónap alatt akkora változás s vajon korán vagy későn kezdtük-e meg olaszországi offenzívánkat. A történelem azonban csak utólag hoz ítéletet. Aki most is hozhat, az a legfőbb hadúr, s ő sohasem csinált titkot abból az érzéséből, hogy felelősséggel tartozik a történelemnek. Ő már most is eldöntheti, miért lehet s miért nem lehet a felelősséget vállalni, mire lehettünk elkészülve és mire nem. Kétségkívül nem lehettünk elkészülve arra az új orosz taktikára, mely a pergőtüzet a gyalogsági támadás alatt is folytatja s az árkainkba nyomult s kézi tusát vivő oroszt a mienkkel együtt temeti be, hogy a tartalék számára biztos utat nyisson. Viszont hogy Luck körül 4000 ágyú fogja okádni egyszerre a tüzet s hogy az idei májusban ők is megpróbálhatják, amit mi a tavalyi májusban végigcsináltunk, az várható volt. Nikolajevics Nikoláj azzal búcsúzott, mikor a Kaukázusba küldte a cár, hogy neki „mindez csak epizód s akkor foglalja vissza Galíciát, amikor akarja". Amit eddig Bruszilov csinált, abból még korántsem következik Nikolajevics Nikoláj igazsága, de bizonyára ő sem beszélt egészen a levegőbe. Reméljük, csak féligazság lesz, amit mondott. Fő azonban a komolyság és hidegvér. Pláne nálunk, magyaroknál. Egy francia újság azt írja, hogy Bruszilov úgy állította föl szélső balszárnyát, hogy teljes biztonságban érezhesse magát és minden baj nélkül folytathassa előnyomulását „Ausztria magtára és kaszárnyája" — Magyarország felé. Az entente, ime, jól tudja, hogy Ausztriának nemcsak a magtára vágyunk, hanem a kaszárnyája is. » * Az orosz hadihelyzet ismertetésében ma két hivatalos jelentéssel kell foglalkoznunk: a mi június 20-iki hivatalosunkkal, amelynek legkiemelkedőbb adata, hogy Kolomeát föladtuk és csapatainkat a várostól nyugatra és délnyugatra fekvő területre vontuk vissza; és a június 27-iki orosz vezérkari jelentéssel, amelyet nálunk kissé megkésetten adtak ki — a szövetséges német sajtó már csütörtökön reggel közölhette, — de a késés oka, hogy a jelentés kiadását a mi sajtóhadiszállásunk hivatalos jellegű kommentárral is kiséri. Foglalkozzunk elsőbben is az orosz vezérkari jelentéssel, mert időrendben megelőzi a mienket s mert az offenzíva első tizennyolc napjának fogoly- és zsákmánystatisztikáját újra összegezi. Ujabb orosz sikerekről azonban még sem ez, sem a junius 28-iki orosz jelentés nem tud számot adni. A kolomeai fronton junius 28-ikán kezdődött az új harc s erről nyilván csak a junius 29-iki orosz jelentés fog beszámolni. Az orosz vezérkari jelentéseknek veszteségeinkre vonatkozó adatait a magyar képviselőházban is kérdés tárgyává tették. Gróf Tisza István válasza az volt, hogy: „ennek a háborúnak úgy győzelmes, mint hátrányos eredménynyel lefolyt ütközetei eddig példátlanul álló veszteségekkel jártak ... de azt hiszem, joggal állíthatom, hogy minden valószínűség szerint ezekben a harcokban is nagyon tetemesen túlhaladják a velünk szemben álló ellenség veszteségei a mi veszteségeinket". Ez bizonyos, egy kopenhágai távirat szerint a kievi központi irodába eddig kerek számban 106.000 halottat jelentettek ... Azt is mondta a miniszterelnök, hogy „minden tekintetben minden megtörténik, ami a hadműveletek jövő sikerének biztosítása érdekében szükséges". Azóta közbejött ugyan a kolomeai csata, de bizonyára minden megtörtént és különben sem erről akarunk most beszélni, hanem mindenekelőtt a sajtóhadiszállás kommentárjáról, amely az orosz vezérkar . A Festi Hírlap mai száma 24 oldal.