Pesti Hírlap, 1917. június (39. évfolyam, 139-164. szám)
1917-06-01 / 139. szám
Régi magyar diákélet. Irta: ABONYI ÁRPÁD. A professzor problémája. I. Illa.Itissimus dominus Simó Mózes még azétt régi szabású kálomista professzorok közül való volt, kikből idestova hírmondó sem marad ezen a bánatos világon. Zoologiát és filozófiát tanított a kollégiumban. Szigorú, pedáns, zömök termetű ember volt, fényes szellemi tehetségekkel — , doktori" cím nélkül. Elsőrendű tanítómestere a fiatalságnak. Aki még az ő kristálytiszta előadásai után is tudatlanságban találtatott — azt nyugodt lélekkel ki lehetett csapni az iskolából, mert az igen szegény lélek volt, igen árva, igen elnyomorodott mens sapiens dolgában, jobb, ha idejében elment a kaptafa, vagy az ekeszarvd mellé. Ilyen árva azonban egyetlen egy sem akadt. Simó Mózes a két legmagasabb klasszisban tollott, s amig ide fölverejtékezett a régi diák és elérhette a rangos „domine" címet — erősen megrostálták az alsóbb klasszisokban. Tetejébe a hatodik latin osztály végén még egy n. n. rigororumot is ki kellett állania, amely tudásbeli tömegesség és izgalmas drukk dolgában talán még az ünnepélyes érettségi vizsgálatoknál is kritikusabb rostálás volt. Bizonyos, hogy erősen buktattak a professzor urak ezen a két napig tartó rigorozumon, irgalmatlanul kiselejtezték a fiukat, akiket a két legmagasabb klaszszisra nem tartottak elég éretteknek, — az a huszonkét-huszonhat szál diák azonbantöbb igen ritkán maradt állva), akit itt a professzori rigorozitás átbocsátott, jóformán kivétel nélkül mindig becsülettel átment a matúrán. Hallatlan eset volt, hogy valamelyik az eképpen kegyetlenül megrostált diákok közül az érettségi vizsgálatokon megbukott volna, Simó Mózes professsor ús nevű különben káplár volt a kollégium diáksága között. Nemcsak katonásan akkurátus, kissé nyers modora miatt, hanem az igazságnak megfelelően is, merthogy csakugyan káplár volt a szabadságharc viharos napjaiban és érdemtelen volt: hatalmas kardvágás nyoma fehérlett koponyáján, oly mély és egyenes, hogy azt csak egy kemény sziklakőnél keményebb kálvinista koponya állhatta ki. — „Egy szép magas osztrák vágástól kaptam — szokta mondogatni mosolyogva az öreg úr, ha fejének ez éssége szóba került, — azonban rögtön visszaadtam neki az ajándékot." Fölöslegesnek tartotta hozzátenni, hogy a szép magas osztrák vasas katona feje lágyabb volt, mint az övé. Korán maradt özvegyi sorban, felesége kiköltözött a csendes tanári kúriáról autóig csöndesebb temető akácai alá és nemcsak őt hagyta itt, hanem Gizella nevű kis leányát is, akinek fülnevelése eképpen az ő vállaira nehezedett. Nagyobb teher volt ez az öreg úr széles vállain, mint akár az egész kollégium, beleértve az egyházkerület összes kebli ügyeit is, melyeknek évek óta ő volt zsinati referense és egyúttal egyik legerélyesebb vezére is. Meghallgatása nélkül sem a püspök, sem a világi főgondnok nem döntött semmiféle fontosabb ügyben. Igaz, hogy az egyházkerület neve alá foglalt bonyodalmas szövevényben senki nem igazodott el oly kétségtelen biztossággal, mint Ő. Leányával sokkal nehezebben boldogult, pedig nagyon csendes, jó ""yennek volt kicsi korában ia ée később, tizenhat-tizenhét esztendőd nagyocska szűz korában ia, k fskér, mint a kia tonnái iom és hajllékony, mint egy friss tavassá, hajtás, finom, kedves arcocskáján és szép kétkezemeiben azonban csal: igen ritkán jelent meg a fiatalság eleven gerjedelme — ajkain nagyon ritkán a mosoly. Azt mondták, hogy édesanyjára hasonlít, — az tök ilyen mindig hallgatag, szomorkodónak látszó, halovány teremtés. Úgy járt-kelt harminc esztendeig a professzori kúrián, mint egy liliomfehér szent, kit halálra lehet ijeszteni egy hangos vagy illetten szóval. Ilyennek indul leányai. Sőt nagyrészt már most is olyan. A tanári kertre nyiló fehérre meszelt kis szobát diákszobának Hivták és ki volt adva a kosztosoknak. Két vidéki fiu volt Valami négy esztendő óta az állandó kosztos és szobabérlő: Dénes Ferenc és Mátthó Dénes, vagy amint a profeszszor úr kedélyes nyereséggel mondani szokta: egy, aki elöl Dénes, egy aki hátul. Mind a kettő a kollégiumban végzett és együtt iratkoztak be az egyetemre is. Dénes a medikaira, Márké a jogra. És tovább is hűséges koszitosai maradtak a professzornak, aki egyképpen szerette őket s szinte félt, hogy az egyetemre kerülvén, elszakadnak tőle a fiuk. De nem szakadtak el. Engedelmet kértek, hogy továbbra is a diákszobában lakhassanak és ott maradhassanak teljes ellátásra, miképpen eddig. Az öreg úr szívére ölelte őket. Derék fiuk! Nem akarnak elválni második apjuktól, kínok védőszárnyai alatt nőttek fel eszes, csinos, komoly ifjakká és válnak majd később az életíven keményderekú magyarokká. A fiuk is meg voltak indulva. Szorongatták a professzor kezét és ölelgették. Dehogy is mennek el tőle, dehogy! Majd valamikor, négy-öt esztendő múlva, ha ki kell lépniük az életbe, — addig azonban hűségesen itt maradnak. 4 — . mé h háború eseményei. A vezérkar jelentése. (Kiadatott május 31-én délelőtt.')' Keleti és délkeleti harctér. Változatlan. Olasz harctér. Az Isonzo mentén a tegnapi nap folyamán csak tüzérségi harcok voltak. Éjjel San Giovanninál, Monfalconetól délnyugatra az olaszok két előretörését visszavertük. A vezérkar főnöke. Nemes hivatalos Jelentés. A nagy főhadiszállás közli májust 31-én: Nyugati harctér. flüpprecht trónörökös hadcsoportja: Az Ypern és a Wytschaete hajlóban az élénk tüzérségi tevékenység tovább tart. A Scarpetól közvetlenül délre több angol századot, amelyek este meglepőő előretörést kíséreltek meg, nagy veszteségükkel vissZMstayítottánk. A tűz rövid fokozását éjszaka Moneby és Guemappe között is angol támadások követték. Nyugat-poroszországi ezredek SZÍVÓS közelharcban visszavetették a több ízben előretörő ellenséget. A Che nin ner Dames hegyhát bokszában és a Champagne nyugati részén a tüzérségi harc ismét jelentékenyen erősbödött. Az Aisne déli partján nyugatrajnai csapatok kiterjedt robbantások után több francia árkot rohammal elfoglaltak és 40 fogolylyal és néhány géppuskával tértek vissza. Aubérivetől keletre egy felső-rajnai ezred osztagai egy felderítő vállalkozást hajtottak végre, amelynek során 50 embert elfogtak. Az éjszaka folyamán a Maas nyugati partján is élénkebb lett a tűztevékenység. Albrecht würtembergi herceg hadcsoportja. Nincs újság. Keleti harctér. Az általános helyzet nem változott. Macedóniai arcvonal. Német és bolgár portyázó különítmények a Jaerna-hajlásban és a Vardar nyugati partján sikeres előtéri harcokban számos foglyot ejtettek. Ludendorff első fuszálkismester. Az olasz vezérkar jelentése. (Május 30.) A tegnapi nap folyamán a tüzérség tevékenysége a trentinoi és a carni arcvonalon gyenge volt, ezzel szemben meglehetősen élénk a Jun-harcvonalon. A Kuk és Vodice közti szakaszon, valamint Görstől keletre rendkívüli hevességre fokozódott. Az ellenség tegnap is megismételte SZÍVÓS támadásait a 652-es magaslaton (Vodie) levő sáncok ellen. Három egymást követő erős tüzérségi tűzzel bevezetett támadás teljesen összeomlott. Mintegy 30 foglyot ejtettünk. A Karszton folytattuk vonalaink megerősítését. Az ellenség egy támadási kísérletét Boseomalotól keletre ütegeink tüzelése meghiúsította. Jamiano és a tenger közeli részleges offenzívánkkal kiterjesztettük a megszállt területet Medeazzától nyugatra. Május 28-án délután repülőink heves légi harc után San Marcotól keletre lezuhanni kényszerítettek egy ellenséges repülőgépét. Magyar-osztrák offensivától i&rí&fi&k az olaszok. Gmf, máj. SL , — IA Pesti űirlap iudaasts játét. — Észak-olaszországi jelentések szerint ott általánosan attól tartanak, hogy az olasz offensiva csúfosan összeomlott és hogy a múlt évi magyar és osztrák offenzíva megismétlésére kell számítani. Az észak-olaszországi városokban nagyfokú idegesség vált érezhetővé. A jómódú családok elhagyják lakóhelyeiket és Dél-Olaszországba költöznek. A telkek és házak ára erősen hanyatlik. A tengeri háború: 21.500 tonna elsülyesztése. Berlin, filáj. 31, tr bitvál-hajósikerek az Évszaki-tengeren: 21",(Ál brutto regisztertonna. Az eternyesztett hajók között van többek között egy angol segédcirkáló és két angol gőzös. A tengerészeti vezérkar főnöke. Az öltöntő hadihaj óv©6£ főségei a háború kezdete óta. Berlin, máj. fdl. (A Wolff-ügynökség jelentése?.) A háborít kezdetétől fogva ez évi május 31-ig az entente a JiCvetki, a segítőcirkálók kivételével, 252 hajó és járómű, 897.765 tonna vízkiszorító képességgel. A 22 hajó és járómű közül 158 angol volt, 632.700 tonna vízkiszorító képességgel. Ezek között volt 12 sorhajó, 27 csata- és páncélos cirkáló, 30 védett cirkáló, 67 torpedónaszád, 28 tengeralattjáró naszád és 13 egyéb hadjárómál, mint pl. az Arabic osztályhoztartozó ,tengeralattjáró naszádok ellen készült kelepephajó. Az itt elsorolt hadihajókon kívül az entente május 31-ig nem kevesebb, mint 200.000 bruttó regisztertonna kisegítő cirkálót veszített a központi hatalmak hadi rendszabályaitól. Ezek legnagyobb része szintén az angol flottához tartozott. . A francia élelmezési miniszter az árdrágítókról. —• Parisban a csatornákba dobnak árukat. — Bern, máj. 31. Violete élelmezési miniszter a francia kamara tegnapi ülésén az árdrágítókról szóló beszédében megemlítette, hogy minisztériuma nemrégen teszfaárut vásárolt Marseilleben métermázsántént 139 frankért de ugyanezt az árut később Párisban 300 frankért árulták. A különbözetet egy közvetítő vágta zsebre. Most lefoglaltuk Tunisz egész olajtermését és átadjuk a francia iparnak. Bon Jean képviselő közbeszól: — Nevetséges, hogy 34 háborús hónap után igy beszél a kormány! Violete azzal folytatta, hogy az olaj szétosztásaiban szzükség van az ipar támogatására. Ő minden fölösleges közvetítést elhárít és közvetetlenül az illetékes kereskedelmi személyiségekhez fordul a kereskedelmi, kérdések megvitatásáért. Laudhe közbeszól, hogy a párisi vásárcsarnokokban a csatornába dobnak árukat, hogy a készlet kisebb legyen és nagyobb árat követelhessenek. Ez a bejelentés nagy felháborodást idézett elő. Violeke elmondta ezután, hogy tapasztalásait bejelentette a belügyminiszternek. Nem szabad eltitkolnunk, hogy m ilyen, sokféle komoly kérdés megoldásánál az ingadozó és habozó intézkedés szinte elkerülhetetlen. Szívesen átengedi a helyét annak, aki el akarja foglalni. Violette azzal fejezte be beszédét, hogy a dolgok intézésében föltétlenül szükség van tekintélyre. Kell, hogy enyhítő körülményeket is találjanak vei® szemben. Inkább mondják meg neki, hogy nem tudja megállni a helyét, mint hogy alattomosan és burkoltan támadják. Az ország helyzetének komolysága erélyes elhatározásokat és hidegvért követel. • PESTI HÍRLAP 1917. ,jimlos .1., pénte fe