Pesti Hírlap, 1917. november (39. évfolyam, 270-295. szám)

1917-11-01 / 270. szám

­17. november L, csütörtök. festi Hírlap Tnással. Örömmel állapítja meg, hogy balkáni államok, amelyek az entente küzdenek, egymással is egyetértettek. ru közepén vagyunk. Ma csak szövetjé­re szabad gondolnunk és azok iránt le­­teljesíteni kötelességünket. Bármennyire­­ is, hogy Bulgária e háborúban ne szen­­e kívánságom teljesülését nem vásárolha­­tó árulással azoknak irányában, akik őket feláldozták a közös ügyért és készek gig velünk harcolni hiteljavaslatot ezután elfogadták. Az ir kon­vent határozata e társasági mozgalom szervezéséről s­em, aki 30. — A sinnfein-párt konventjé­ban a Mansion Houseban gyűlt össze­­ Arthur elnöki ősével. A konventen 1700- ik kiküldött vett részt Írország minden ré- Az elnök megismételte a párt programm­ed élesen ostorozza Redmond árulását. A­z áttért a sinnfein-párt alkotmányterre­­amely végérvényesnek mondja Íroroszág­­valy húsv­étkor történt köztársasággá, való­­sát és fölhívj tagjait, igyekezzenek An­­itarmát, amelylyel Írországot igában tartja, ■ó sseközzel megtörni. A konvent az új ai­­g alapján elnökké De Valérét választotta , 24 tagú végrehajtó bizottságot alakított, sok négy női tagja la van. A konvent­u 1-i­g De Valéré tervezetét a köztársasági moe­­megszervezésérőL­rvég hadsereget és flottát sohasem elbad támadásra felhasználni. atogatott törvénytervalat a norvég per­­kunen­­ben. — ttrUn, okt 81. — (A Pesti Hírlap tudósa­­.) A B. Z am Mittag jelenti Kopenhágát­­ norvég parlament tegnap hetvenhét sze­­ktrne ellenében törvényjavaslatot fogadott el, azt mondja, hogy a norvég hadsereget ttát sohasem szabad támadásra telhat.­ Ez a javaslat lehetetlenné ismei a királyra hogy háborút üzenjen. A­ tengeri háború. 82.000 tonna elhelyesztése. berlin, élet. 81. — Egyik temgeralattjá­rd­­unk, amelynek parancsnoka Hash&gen kapitány, ismét elsülyesztett az Atlanti­a és az angol csatornában 32.000 bruttó­­elletőséges kereskedőkul hajóteret' A /t+vAmmsett sMii­rLnr fiSti/Tle# emmt wiwh vwm gazsasw», Lloyd-George Anglia segítségéről.­ ondon, okt 20. — (Reuter-ügynökség.)K­óház tegnapi ülésén a következő kajalen­­t Lloyd-George az angol flottáról.­­ Ebben a háborúiban a flotta volt a azö­-ek ügyének reményhorgonya. Hadeere­­Franciaorsz­ágban, Mezopotámiában, Szá­ll­va Egyiptomiban kifáradtak és végül itak az anyagokkal és embereikkel való­­ás nélkül. Franciaország nem esik a mi linket, hanem egyáltalán mindenféle tár­s elvesztett volna, amelyet kívülről kellett ha a brit flotta lehetővé nem tette volna egy a túlnyomó erőben lévő ellenségei ellen védekezzék. Olaszország, amelynek ti­teszene is muníciója, prédául esett a cezura vágyó és elkeseredett ellensége-­­ nem történt meg és nem is fog megtör- Tetszőé.) Lloyd-George visszautasította azt a német rágalmat, hogy Anglia mű­­végetteti el a harcait és azt mondta, hogy 75%-kal részes a hadsereg állományában csak 75%-kal a veszteségekben. S­yutt­h és O’Grady munk­ás vezér hozzá­­á­­hhoz a javaslathoz, amely köszönetét flottának. sk lord hasonló javaslatot terjesztett be azbom Megemlítette azonban, hogy az otta eddig egyetlen német kereskedelmi­t tudott elfogni azok közül, amelyeket hálóvá átalakítottak. Egyetlen ilyen ha­­asztettüink csak el három hónappal ez- n­émet kancellárválság. A Hi­­­tling­-kombináció­ ­tól, okt. St.­­ (A Pesti Hírlap tudósi­­eredeti távirata.) Per­ling tegnap majd­­lép arra az elhatározásra jutott, hogy a jelöltségről, midőn Kühlmann állam­éi e jelöltség iránt érdeklődött, úgy a­­ gyűlés többségénél, mint Hertlingnél­­ közvetített. Horái njc késznek nyilat­kozott arra, hogy átveszi a birodalmi kancellár­ságot és a porosz miniszt­relnökségot. A biro­­dalmi gyűltő, többségével folytatott tanácstovai­­sok alatt tervbe vették, hogy‘ egy-egy helyettes kinevezését javasolják hs­g. E két helyettes mindegyike a parlamentből tett votim veead*. A kancelláriahelyettes a néppárt egy tagja, lehetőleg Payer képviselő, lett volna, mint a minlc teres nők - nek ,pedig a porosz tartomány­gyűlés egy nem­zeti liberális tagja lett volna a helyettese, mert a többség joggal felteszi, hogy a poroszországi választási reform végrehajtása csak a nemzeti szabadelvűek segítségével lehetséges. Friedberg vagy Rohmarn képviselők voltak erre kiszemel­ve. Mivel Hertling is régi parlamenti férfiú, ez eszme megvalósulása esetén a vezető állásokat parlamenti férfiak töltötték volna be. A tanács­kozások folyamán azonban újabb nehézségek merültek fel és ma este óta valószínű, hogy Hertling jelöltsége véglegesen meghiúsult. Hert­­lingnek a császárnál való mai kihallgatása el­­odázódott és valószínűen csak holnap lesz meg. I ■ .­­ Az orosz forradalom fejleményei. November 2-ikára bolsevild-forradalmat terveznek. Kopenhága, okt. 81. —■ Pétervári táviratok szerint a bolsevikiek november 2-án a monar­­chistákkal egyetemben nagy tüntetést terveznek. A kormány és ez azt támogató pártok mindent megtesznek, hogy­ a bolsevikiek tervét keresz­tezzék. A kormány csapatokat helyezett készen­létibe, hogy a tüntetőayak, amely lassao-Laasan ellenforradalom jellegét ölti, útját állja és azt esetleg fegyveres erővel elnyomja. Kszennekd eltiltja a háláim ítéletek végrehajtását- Piervár, okt 81. .. (P.T.V.) A fiabo­­csaja Gazette Kerenazad táviratát közti am­ely­­lyel további intézkedésig megtiltja, hogy a fron­ton hozott halálos ítéleteket végrehajtsák. (M. T. L) Troeki a matraxok békabajla adótitjáról. Köln, okt­at . (A Pesti Hírlap tudósító­jától.) A Kölnische Zeitung szerint Észak- Oroszország munkás- és k­atonaképviselőinek kongresszusán Troeki a pétervári katona- és munkástanács tagjainak nevében kijelentette, hogy az orosz flotta ezúttal a németekkel való tengeri csatában még valahogy csak megállotta a sarat, a flotta azonban elsőrendű szükségte­­tesóban is hiányt szenved és így nem lehetetlen, hogy a matrózok, hogy a flottát megmentsék, fegyverszünetet kötnek. Görzben. Görz, okt. 28. "■STrkerti Hírlap haditudóettójának távirata. — A beözönlő csapatokkal együtt megérkez­tem " a szerencsésen visszafoglalt váróéba. Görz úgyszólván teljesen üres és elhagyatott, mind­össze talán száz polgár maradt vissza. Az olasz karabinerik 26-án erőszakkal magukkal hurcol­ták a mintegy 3000 főnyi maradni szándékozó lakosságot A városháza előtt még valóságos hegy van abból a sok batyuból és holmikból, a­melyet az emberek kénytelenek voltak­ itt fölhal­mozni s amit innen tovább akartak szállítani. Az utcák kihaltak, a házak össze vannak lőve a Giardino Publico körül, amelyet az olaszok el­zárattak. Minden hely zsúfolva visszahagyott muníció tömegekkel, élelmiszerekkel, nagy olajos hordókkal és nagy tömegű kávéval, riz­zsel, bor­ral stb. Olasz állások, sürtt drótakad­ályok szelik keresztül az Urzula kolostor körüli­ utcákat; a támaszpontok ki vannak építve; a drót valóságos szövevénye mindenfelé. Az ágyúállásokban ren­geteg muníciókészlet, amelyet a pergőtűz föntar­­tására halmoztak föl. A lakások, boltok kifoszt­va. A főparancsnokság a városházán székelt, itt a pánikszerű menekülés nyomai láth­atók. Az asztalok még terítve voltak­, a poharaikat félig itták ki, sőt teli boroshordókat is találtak.. Az olaszok már 26-án megkezdték G­örz ki­ürítését. 27-én éjszaka óriási vörös fényű g­alábok világították meg a meny­boltozatot. Az el­epséges m­aniciótáborok repülték levegőbe. A vérh­irös ragyogás egészen Triesztig eljátszott .Éjjel két órakor nyomultak be a Károly­vá­rosi gyalogezred rohamcsapatai Görz elhagyott utcáiba. Görz az olasz uralom alatt.­­ Görz, okt. 29. — Ai Pesti Hírlap haditudósítójának távirata. — A vakító napfényben ragyogó Görz, az olaszok Sünöm Goriziája, romjaiban is megejtően szép. A­­ kormos házromokon, a leégett ablakokban zász­lók lobba­k, amelyek katonáinkat üdvöziik. A halott Tí­ztes erdifeen mest friss vér szivárog. Sűrű sorokban özönlenek ujjongó ifjú kato­náink és száz csata viharaiban megedzett öreg harcosaink. A b«r+­ssafir«naié katonaság min­ie» «teát ellep. A Cyprus«, és félig kidöntött pálmák között a kedves ósdi villák mentén, a­ babérbokrok között, mély lövészárkok, kiállások húzódnak. A betonfalak­ egész utcákat zárnak el és sűrű dróttorkadályok között, felborított spat­­nyol lovasok között kell átvergődni, amelyek mindenütt elállják az áitat Egész utcasorokat teljesen elbarrikádoztak. Az ablakokat geren­dákkal zárták el és homokzsákokkal tömték ki. Mindenütt törések tátonganak. Elkeseredett vé­res utcai harcok folytak itt huszonhetedikének éjszakáján. Amikor éjfél táján megszűnt a bom­bázás­­e az egyik robbanás a másikat érte, az Isonzó túlsó partjáról fülket­eltöltek a s­ároly­­várcai rohamcsapatok, és behatoltak a városba. A sötét utcakeresztezre-aelanél lövések hangzot­tak el, az ablakokból ideges gyorsasággal b őr­tüzeket adtak és az elreteszelt ajtók mögül a­­visszamaradt utolsó olasz őrségek adták sor­b­­adt. A mieink bábozás nélkül támadtak, néhány kézigránát ex­pl­ódáit és az­után a hídnál géppus­kák kezdték el puszitó munkájukat A szűk és élhomályba burkolt utcákon a golyók zápora süvített végig. Cél és terv nélkül folyt a lövöldö­zés és rohamcsapataink keresztülvágták magu­kat a városon az Isonzóig. A pincékből 03 egyéb rejtekhelyekről be­rúgott olasz katonákat cibáltak­ elő. Készséggel mentek a kaszárnyába, ahol összegyűjtöttél­ őket. Most tüzérség, muníciós oszlopok és lovas­ság halad keresztül az utcákon. A folyó túlsó partjáról egy üdörgés hallatszik, óriási lárma, kocsi dübörgés, patkó csattogás visszhangzik a szűk utcákon, amelyeknek úttestén még ott he­vernek az olaaz térparancsnok, Catanco tábor­nok és Sestin­ rendőrbiz­tos proklamációi. Pol­gári személyeket nem lehet látni, csak a Post­­szállodában van némi élet A szálló öreg tulaj­donosa végigül­te az olaszok itteni uralmát A városban elég rend volt, mintegy háromezer főnyi lakossággal tűrhetően bántak. Olasz lapok je­lentek meg és az utcák nagyrészénak olasz ne­vet adtak. Így a Pereimi József korzót Carso Re Vittorio Em­anuelle-nek nevezték el. Az olasz király kétszer látogatta meg Gürzöt Egyszer az angol király is ott járt A lakosságot mind­annyiszor arra kényszerítették, hogy lakásaiban maradjon és ne jöjjön ki az utcára s akal azt hozták fe, hogy az­ osztrákok gázbombákkal akarnak lőni. Az olasz királyt egyáltalán nem lehetett látni, mert Sestili parancsnok nagyon rettegett az esetleges merénylettől. A legutóbbi laonzó-offenzívák idején a vá­rost új­ra új olasz csapattömegek özönlötték el , az aostai berreg is gyakran járt itt. Még mi­előtt támadásunk megkezdődött, már idegességet lehetett észlelni a városban. Sestili proklamá­­ciókban közölte, hogy a polgrár lakosság min­den ingóságát halmozza föl a városháza előtt és az emberek is itt gyülekezzenek, mert mindenkit kocsin fognak Cornonsba szállítani, ahonnan azután vasút viszi majd őket tovább Olaszor­szágba. Huszonhatodikán carabinieri­ őrjáratok kutatták át a várost és az egész lakosságot ki­űzték Gürzből.­­Huszonhatodikén m­egkezdődöt a város kiürítése is és különösen éjszaka szaka­datlanul vonultak át Görz utcáin az olasz csa­­­patok, míg azután végül megkezdődött előny­o­­muló katonáink pusztító tüzelése. A pincékben megbújt csekély számú lakosság aggódva hall­gatta a robbanások tompa dübörgését. A ma­gasra csapódó lángok vörösre festették az eget. Ezután szakadatlanul gyalogsági puskatűz hal­latszott. Huszonhetedikén délben bevonult a vá­rosba, az az osztrák-magyar hadosztályparancs­nokság, amelynek katonái azelőtt védték, most pedig visszahódították Görzöt. Az Ignazio székesegyház előtt tüzérség tartózkodik.. A gyalogság végtelen sora harsogó zeneszó mellett vonul be a városba. A katonák tölgy­fal­evél­lel és virágokkal vannak díszítve ■ a napsugarak megtörnek csillogó szuronyaikon. A ragyogásnak központja azonban diadalmas csapata élén bevonuló győzedelmes királyunk. Ifj. dr Radó Antal: Ausztriai ürk­e. Az arakháza ülése. Bécsből jelentik. Az arakháza mai ülésén elintézte az igazságügyi javaslatokat és megválasztotta, a delegáció tag­jalt. A legközelebbi ülés időpontját írásban köz­tik az urak háza tagjaival., 1

Next