Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-01 / 28. szám
Nem kell félnünk. Nehogy nálunk idehaza bárkiben is aggodalmat vagy félelmet keltsünk, sietünk megnyugtatni az olvasót, hogy minekünk nincs okunk félni a vörös veszedelemtől. Mi már túlestünk az irtózatos járványon. Immúnisak vagyunk és ha a nyugati hatalmaknak szérumra van szükségük, hozzánk fordulhatnak. A lezajlott nemzetgyűlési választások azt is beigazolták, hogy itt már nincs talaja a hazátlanságot, a nemzetköziséget hirdető destruktív elemeknek. Okultunk a keserves példákon, komolyan szervezkedtünk, hadseregünk van s a nemzet mint egy ember tiporná le a szörnyeteget, ha újra életjelt adna. Meg vagyunk győződve róla, hogy a józan magyar munkáság épp úgy irtózik a bolsevizánusnak még a gondolatától is, mint jómagunk. Hiszen a népbolondító demagógok azzal járatták le hosszú időkre a szocializmus legideálisabb eszméit, amelyekért a becsületes munkások évtizedeken át küzdöttek, az kergette bele mindnyájukat a mai nyomorúságos helyzetbe. Az okozta ,a munkanélküliséget, az elviselhetetlen drágaságot és a román megszállást, mely pusztító hatásaiban fölér a bolsevizmussal. Az döntötte végzetes katasztrófába az országot. A halálos ítélettel egyenlő értelmű „békeszerződésre", az ország megcsonkítására a Kun Bélák uralma késztette az ententeot, mely hexitoevizmusban a stilsavos nemét látta. A félrevezetett minkástömegek föleszméltek és ma már nagyon jól tudják, hogy az észlelhető összes bajokat a proletárdiktatúra, zúdította, a nyakunkba. Egyek é vagyunk a nyomorúságban s szenvedésben; együtt sóvárgunk egy szebb, boldogabb jövőért. A magyar munkásság, mely ide van kötve a hazai röghöz, tudja már, mekkora veszélyeket rejt magában a nemzetköziség elve. Megtanulhatta, hogy a bolsevizmus egyenlő értelmű a teljes megsemmisüléssel, a legvadabb barbarizmussal, amiből csak a lelketlen agitátoroknak volt hasznuk. Mt tehát nem tartunk attól, hogy a bolsevizmus lángja újra tűzbe boríthatja az országot, az entantenak azonban van rá arca, hogy védekezzék ellene. Nem küldhet csapatokat, attól való félelmében, hogy ajárvány elharapódjzik az ő katonái között is. Tanácstalanul áll, nem tudja, mihez kezdjen: a cseh osztagokra támaszkodjék-e, akik holcsak tengernagyot a vörösök kezére adták és ezért "jutalmul még egynehány magyar vármegyét kérnek majd a maguk számára? A románokra, akik maguk is érzik gyöngeségüket és tőlük kérnek segítséget? A németekre, akiknek elég bajuk van a spartakuszokkal"! Vagy az osztrákokra, akik a bolsevista haramiákat dédelgetik és ma is a Leninekkel kacérkodnak? Csak épen Magyarország nem jut az eszükbe, mely évszázadokon át biztos bástyája volt a töröktatár veszedelem ellen. A fenyegető veszély közepett az engemte megszivlelhetné Horthy Miklós fővezér szavait: — Föltétlenül szükséges lesz a magyar hadsereget az európai rend és kultúra érdekében tovább kiépíteni, ha a kívülről fenyegető bolsevista veszély növekszik. Természetes azonban, hogy intézkedéseinket az ententetal egyetértésben teszszük meg. Az ententenak nem az az érdeke, hogy Magyarországot megnyomorítsa, sőt ellenkezőleg, az európai kulturnemzeteket öszsszefűző közös érdek, hogy hatalmassá, erőssé tegye, így és csakis így gyűrheti le a bolsevizmust. Számíthat a magyar hadsereg önfeláldozására és vitézségére, de annak előföltétele: Magyarország területi integritásának biztosítása. Budapest, 1920. XLII. év forpm, 23. (14,141.) szám. v ^^cVasápag, február L CLÖFI2STi£Sl ÁRAK: Egész évre 220 K — 1 Félévre ......... 110 . — „ Negyedévre 56 „ —,, Egy hóra 20 „ — « Egyes szám ara helyben, vidéken és pályaudvaron 80 t. Hirdetés és apróhirdetés dijszabászerint. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-út 71 TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122 -94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 uvanda.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körút 1. Telefon : József 52—96 A iuprtékeslelesddé megkapta a haladécot. Február 12-én kell válaszolni a békeszerződésre. Félhivatalosam jelentik: A külügyminisztériumba Neuillyből a magyar békedelegáció főtitkárságától érkezett távirat közli, hogy Henry ezredes értesítette a magyar békedelegáció főtitkárságát arról, hogy a kért haladékot megadták. Eszerint a magyar békedelegációnak február 12-én kell átadnia válaszát a békeszerződés tervezetére. A csehek háborús készülődései. Bécs, jan. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Heichspost jelenti Pozsonyból: A csehek minden cáfolat ellenére tovább folytatják Pozsonyban háborús készülődéseiket. Naponta csapatok vonulnak át a Duna túlsó partjára. A csapatmozdulatokat többnyire éjjel hajtják végre. Azokat a tót csapatokat, amelyek a hídfőt eddig őrizték, már egy hét előtt felváltották. A felvonuló hadosztály tisztára cseh legénységiből áll A Duna túlsó partján lévő Ligetujfalu katonaii táborihoz hasonlít. Az egész helység túl van zsúfolva katonasággal és éjjelnappal folyik a munka, hogy Ligetujfalut megerősítsék. Lövészárkokat ásnak, nagy területen drótsövényesceit álltítanak fel és fényszórókat helyeznek kétezenlébe. Még a hid innenső feljáróját is megerősítik. Lugujfaluban nem egy békés magánlakás ablakából is gépfegyverek kandikálnak ki. Edidig ezek az, intézkedések hatá‹›z‹. :›»» v&h&ot mlegKctf, lm csak non fina varió az egész hogy a készülődések igazi célját e leplezze. Románia követelései. — Vajda-Vojvoda miniszterelnök Londonban. — London, január 31. A Reuter-ügynökség jelentése szerint a Londonban időző Vajda-Vojvoda román miniszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy Romániát közelebbi kapcsolatba hozza Nagybritanniával. Ma a román miniszterelnök tiszteletére a kemény bankettet rendezett, holnap pedig a lordmayor ad tiszteletére villásreggelit. Hája, jan. 31. Mint a Daily Chronicle jelenti, Vajda Vojvoda román miniszterelnök az ententehoz öt követelést intézett, amelyeket Parisban szorgalmazott és ez idő szerint Londonban akar keresztülvinni. Románia követelései e szerint a következők: 1. Hosszú lejáratú kölcsön. 2. Fentartása a magyar béketervezetben megállapított határoknak. 3. A bánáti kérdésnek Románia javára való megoldása és a délszláv követeléseknek viszszautasítása. 4. Segítségnyújtás a bolsevikiek ellen való harcban. 5. Visszautasítása a népszavazásnak a Romániának odaítélt területeken. Az első pont kivételével az entente eddig az említett követelések egyikét sem teljesítette. A párisi lapok Magyarországról Páris, jan. 31. (Szikratávirat) A párisi lapok élénken foglalkoznak magyar ügyekkel. Az Eclair jelenti, hogy a magyar választásokon a keresztény nemzeti blokk győzelmet aratott. Közli továbbá a magyar lapok támadásait a bécsi kormány ellen, amely Kun Bélát kiadni volakodik. Az Eclair fejtegetéseiből azt a végső következtetést vonja le, hogy a középeurópai helyzet valóban távol áll attól, hogy tisztázódott volna, sőt ellenkezőleg a gazdasági újjáépítés munkája elé leküzdhetetlen akadályok tornyosultaak. Ugyancsak az Eclair egy másik elikében élesen bírálja azokat az intézkedéseket, amelyeket a bécsi kormány a magyar kommunistákra vonatkozólag tett. Bécsben — írja a lap — jelenleg háromezer orosz ügynök dolgozik az állapotok fölfordításán. A francia lap a bécsi sajtó nagy orgánumainak cikkeire hivatkozik, a Kína, bizonyítására, hogy az osztrák közvélemény a ívnyire elégedetlen kormányával. Páris, jan. 31. (Szikratávirat.) A csütörtöki francia lapok egyértelműen megállapítják, hogy a választások alkalmával egész Magyarország a monarchia mellett foglalt állást. A Journal de l? Debats kiemeli, hogy a választások során a szocialisták és a köztársaságiak nem kaptak mandátumot. Az Echo de Paris közli a soproniaknak egyhangú határozatát, amelyben kijelentik, hogy mitetlen erejükkel ellene, fognak szegülni az osztrák megszállásnak. A berlini kormány nem tud megfelelíit a szerződésnek. Páris, jan. 31. (Szikratávirat.) Mayer iáltai német ügyvivő megbízólevelének linmattakor Millerand miniszterelnök előtt kijelentené, hogy munkájával hozzá kíván járulni a két ország közötti rendes viszony helyreállításához. Millerand tudomásul vette ezt a kijelentést, de megjegyezte, hogy Németország a versaillesi szerződés egyes határozmányainak a végrehajtása körütl rosszakaratot javasít, ami komoly akadálya a normális érintkezés fölvételének. Mayer azt válaszolta, hogy a berlini kormány anyagi és erkölcsi okokból nem tudott megfelelni a szerződés valamennyi rendelkezésének. Millerand nyilatkozata Páris, jan. 31. A kamara a kormány általános politikájáról és a Millerand-kormány összetételéről beterjesztett interpellációkat tárgyalta. Többek fölszólalása után Millerand miniszterelnök kijelentette, hogy nem elég, ha a kamara munkaképes, szükség van olyan, kormányra is, amelynek sérthetetlen tekintélye van. A kamarának ki kell jelentenie, van-e bizalma a kormányhoz. Millerand hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi üldözést, amelyet a volt kormány indított meg bizonyos személyek ellen, a mostani kormány, fentartja. A kormány rendelkezésére áll a külügyi bizottságnak és megad neki minden kívánt felvilágosítást. Ami az ország gazdasági és pénzügyi talpraállítását illeti, erre nézve a kormány érintkezést keres Franciaország szövetségeseivel. A kormány elhatározta, hogy a versaillesi békeszerződés valamennyi pontját végrehajtja, vagyis követelni fogja Németországtól, hogy kötelezettségeinek kivétel nélkül eleget tegyen. (Tetszés.) Millerand ezután a tőke és a munka szolidaritásáról beszélt és fölszólalásának befejezéseképen összetartásra hívta föl a franciákat. Végül ötszáztíz szavazattal hetven szavazat ellenében elfogadták Durand napirendjét, amely kijelenti, hogy a kamara tudomásul veszi a kormány nyilatkozatát és bízik benne, hogy valamennyi köztársasági érzelmű képviselő öszszetartásának segítségével végrehajtja a miniszterelnök programmját. Amerika álláspontja- Páris, január 31. Mainzból jelentik a Havas-ügynökségnek. Allen tábornok, a megszállott területeken levő amerikai csapatok főparancsnoka látogatást tett Dogoute tábornok- A románok magyarországi rekvirálásai. Bécs, jan. 81. Bukarestből jelenti a Südalavische Korrespodenz, hogy a Magyarországból requirált anyagok tekintetében Romániában a legnagyobb zűrzavar uralkodik. A Tara Noua támadja a kormányt, hogy a requirált anyagok pontos értékének megállapítására szükséges adatokkal nem rendelkezik és így a nemzetközi jogszokás szerint a kárvallottak bejelentései fognak érvényesülni. A vasútigazgatóság annak idején intézkedett ugyan az iránt, hogy Szolnokon ellenőrizzék a Magyarországból áthozott vagyonok mennyiségét és rakományok minőségét. Ezzel szemben a katonai parancsnokság elrendelte, hogy a vasút megbízottai ezt az ellenőrzést nem gyakorolhatják, viszont a katonai parancsnokság sem ellenőriztette a szállítmányokat. A kolozsvári vasútigazgatóság erről jelentést is tett a kormányzótanácsnak és kijelentette, hogy ily körülmények között működését feleslegesnek tekinti. A Pesti Hírlap mai száma 16 oldal. — Ára 80 fillér. — Lapunk kedden, február 3-án, a rendes időben jelenet meg.