Pesti Hírlap, 1920. február (42. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-25 / 48. szám
2 PESTI HÍRLAP 1920. február 25., szerda. • • É lettel együtt. Egy másik atisztviselő-kérdéssel foglalkozik a azt kivánja hogy a magyar állam terülétyért alakuló államok kötelesek legyenek gondoskodni az ottani katonai és magyar állatai szolgálatban volt egyének ellátásáról. Egy jegyzék a szerződés-tervezet pénzügyi határozmányainak kisebb részletkérdéseivel foglalkozik. Különösen kiemelendő még az a jegyzék, amelyik a békeszerződési tervezetnek a háború előtt, vagy a háború után esedékessé vált külföldi adósságaink fizetési feltételeivel foglalkozik. A béketervezet szerint a sok száz millióra menő állami és magánadósságok egyszerre esedékessé lennének és külföldi valutában lennének fizetendők még akkor is, ha korona értékre szólnak, mert ebben az esetben a korona háborúelőtti árfolyama lenne irányadó. A jegyzék állást foglal az utóbbi határozmány ellen. A külföldi valutára szóló adósságoknak és azoknak az adósságoknak törlesztésére nézve pedig, amelyek a bábom előtt kibocsátott kötvényeken alapulnak és 1926 végéig válnak esedékessé, 1920 végéig terjedő halasztás engedélyezését kéri Benda Jenő. A Pesti Hírlap Párisban. Béketie Státusok a propagandaszzámról. Jiéúilly (Chateau de Madrid), febr. 17. Ma szóba került a Pesti Hírlapnak az a francia, angol és olasz kiadása,amelyik a minapi magyar ügy védelmének szentelve elárasztotta az ellenséges és a semleges államok politikumait, íróit, tudósait és szerkesztőségeit. Íme néhány, ebből az alkalomból elhangzott kijelentés: Gróf Apponyi Albert. — Ez nagyon szép dolog volt és a Pesti Hirlap nagy szolgálatot tett vele a magyarság ügyének. Már amennyiben ellenségeink egyáltalában hozzáférhetők a komoly érvek számára. Gróf Teleky Pál: — Az akciót nagyon jónak tartom. Jegyrészt azért, mert nem szabad sokat keresnünk azt, hogy egyik vagy másik speciális akciónk vagy lépésünk hol, mennyit fog használni, hanem meg kell ragadnunk minden lehetőséget arra, hogy magunkat megismertessük. A többi minden egyes dolognál a kiviteltől függ. Ebben az esetben a kivitel nagyon ügyes volt. A Pesti Hírlapnak ez a kiadása a legjobb időben jelent meg, akkor, amikor a külföld aránylag a legjobban érdeklődött Magyarország iránt Nagyon jó gondolatnak és hazafias szép cselekedetnek tartom, hogy Légrádyék vállalkoztak ennek az újságnak a kiadására. Gróf Bethlen István: » — Nagyon örülök, hogy a Pesti Hirlap Vállalkozott arra, hogy azt a hézagot, amelyet mindenütt találunk és amelyet, tekintve azt, hogy minden publicitástól el vagyunk vágva, kiküszöbölni alig lehet, a maga erejéből kitöltse. Bizonyos,hogy ez a jelen viszonyok között csak kis mértékben sikerülhet, de „in magnis et voluisse fiat est!" Nagyon óhajtandó volna, hogy a Pesti Hírlap példáját mások is kövessék és a Pesti Hírlap a jövőben is, amikor a publicitásra talán még nagyobb szükségünk lesz, egy és más kérdésben a külföldön helyzetünk ismertetésére törekedjék. Nagy kár, hogy a propagandának ezt a módját eddig neonhasználtuk kellőképpen! Szentgotthárd átirata- Szentgotthárd nagyközség elöljárósága a következő átiratot intézte hozzánk: Méltányolva azt a hazafias akciót, melyet a Pesti Hírlap nagy áldozatok árán hazánk feldarabolásának megakadályozása érdekében a külföldön kifejt, Isten áldását kérjük önzetlen és nemzeti munkásságára. Egyben kérjük, engedje meg, hogy mi innen, Nyugatmagyarország határszéléről reámutassunk arra az aljas aknamunkára, melyet a jugoszlávok az általuk megszállott, velünk szomszédos muraszombati járásban, népszavazás cégére alatt, Nyugatmagyarország sorsának javukra leendő eldöntse érdekében kifejtenek. A megszállott területek lakosságának kilencvenkilenc százaléka a magyar nemzeti, állameszméhaz hű vend nép. Ezeket fegyveres erővel kényszerítik olyan nyilatkozatok aláírására, melyben köszönetüket fejezik ki a felszabadításért egyúttal kérik, hogy a még meg nem szállott területeken lakó testvéreiket, egész a Rábáig, s beleértve Szentgotthárdot is, ugyancsak szabadítsák fel a gyűlölt magyar iga alól. Megjegyezzük, hogy Szentgotthárd négyezer lakosa között öt-hat vend család van. Az agyonsanyargatott és terrorizált lakosság kénytelen aláírni a nyilatkozatokat. Ezekkel a kierőszakolt, hamis nyilatkozatokkal akarják az entente-ot megtéveszteni és a saját aljas érdekeik szolgálatába állítani. Kívánatosnak tartanánk, ha ez a híradás az idegen nyelveken megjelenő Pesti Hírlapban napvilágot látna. Fogadja a tekintetes Szerkesztőség hazafias üdvözletünk és megkülönböztetett tiszteletünk nyilvánítását. A románok visszavonása. Hosszú diplomáciai tárgyalások és az entemice számos fenyegető jegyzéke után a román hadsereg megkezdi a viszavonulást a demarkációs vonal mögé. A magyar kormány és a fővezérség erélyes állásfogdalása a jogtalan megszállás ellen végre oly helyzetet teremtett, amely arra bírta a románokat, hogy engedelmeskedjenek az entente parancsának. Néhány nap múlva szabad lesz a Tisza vidékének népe ée a legmagyarabb folyó partjain nem hangzik többé egy idegen nemzet ellenséges szava. T. hosszú hónapig taposta ezt a szent földet egy ellenség önkénye, aki úgy viselkedet, mintha diadalmas hadsereggel szerezte volna meg a jogot arra, hogy a nagy magyar Alföldön megtaposson egy olyan nemzetet, amelyet nyilt csatában sohasem tudott legyőzni. A román hadsereg nem tudott arra a magaslatra emelkedni, amelyet a szerénység diktált volna neki, könnyű hadi tette után. Sem a román hadsereg, sem a román nemzet egy pillanatig sem eszmélt arra a tényre, hogy a vörös bandákat a magyar nép verte meg szívós paszszivitásával és Ferdinánd király katonái a kész termést aratták le. A Tisza vize három nap múlva ismét szabadon hullámzik nyugtalan medrében és partjain újra megcsendül a magyar dal. Adrja Isten, hogy a fölszabadulás napjával a gondterhes fellegek elvonuljanak sokat szenvedett véreink fölött, akik annyi megpróbáltatáson estek át a hosszú rabság alatt. Tudjuk és megértjük, hogy a sok keserűség nem mulhatott el nyoma nélkül ennek a pompás fajnak a kedélyén, hiszen ott, ahol nem régen még kövér gulyák legeltek, ahol a legszebb ménesek paripái nyargaltak, ahol a búzakalász a legbujábban lengedezett, ott most pusztaság, elhagyatottság ütötte föl a tanyáját De nem szabad elcsüggednünk, a magyarok Istene nem hagyja cserben az ő hősi népét, szorgalommal és kitartással győzni fogunk a munka harcterén is. Üdvözöljük a Tisza népét a szabadulás gyönyörű napján. • A román hadsereg visszavonulását az úgynevezett Clemenceau-vonal mögé a Pesti Hírlap elsőnek közölte a keddi számban. A Magyar Távirati Iroda ma a román visszavonulásról még a következőket közli: A magyar kormány és a fővezérség többszöri sürgetésére a tiszántúli területnek a román csapatok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok a hónap 24-én hagyják el a Tiszavonalat A Tisza- és a Clemenceau-féle demarkációs vonal közöti terület március hó első feléig a Vásárosnamény — Debrecen —Püspökladány-Mezőtúr—Hódmezővásárhely-vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csapataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal közötti terület felszabadulása március második felében várható. A kiürítés és a megszállás további részleteire vonatkozólag a tárgyalások most folynak a fővezérség és a románok megbízottai közöt az entente-missziókkal. Ezek eddigi eredményeként megállapították, hogy saját csapataink e hónap 25-én lépik át a Tiszát, a további előrenyomulás folyamán pedig mindenkor átlag hat-tíz kilométer széles semleges zóna fogja a román csapatokat saját csapatainktól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden intézkedés megtörtén , hogy a fölszabaduló területen a törvényes rend föltétlenül biztosíttassék és hogy a románok által kiürített terüleek minden rázkódtatás nélkül kapcsolódjanak be az anyaországba. A magyar békedelegáció egy rész© visszatér- Neuilly, febr. 24. Minthogy a magyar békedelegáció a békeföltételekre vonatkozó valamenynyi jegyzéket beadta már, a külön szakértők és a tekmtélyetnek az a része, amelynek jelenlétére Neuillyben nincs múlhatatlan srükség, gazdasági okokból hazautazott Budapestre Hétfőn este kelt újra Párisból a társaság. Emiatt ők többek között gróf Somssieh László, Ofctlik Iván, Hegedűs Lóránt, Bíró Pál, Zoltén Béla és Gerevich Tibor. Vajda-Vojvoda résztvesz a szövetségközi tárgyaláson. London, febr. 24. Millerand francia miniszterelnök vasárnap este Londonba érkezett. Vele együtt jöttelő Scialoja olasz külügyminiszter és Vajda román miniszterelnök, akik szintén részt fognak venni a szövetségközi tárgyalásokon. A vendégeket a pályaudvaron lord Curzon angol külügyminiszter és Nitti olasz miniszterelnök fogadták. A legfelsőbb tanáca hétfőn folytatta ülése ülését a Downing Streeten. Szabad forgalom a Dunán. Páris, febr. 24. A Duna nemzetközi vé tót®elére kiküldött bizottság Troubridga tengernagy elnöklésével ülést tartott és a francia dunai flottilla parancsnokának jelentése alapján Anglia, Franciaország, Olaszország, a cseh köztársaság és a délszláv állam megbízottai jelenlétében elhatározta, először, hogy minden állam és minden hajó szabadon közlekedhetik a Dunán, másodszor a hidrográfiai szolgálatot központosítják és a hidrográfiai bizottság külön folyóiratot ad le, amelyben hirdetményeket is közölnek, harmadszor, hogy a folyómeder rendbentartási költségeit a parti államok viselik. Ama államokkal szemben, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket, külön kényszerítő intézkedések történnek. A dunai forgalom fentartási költségeit a Dunán közlekedő hajók teherdi,szabásához, számítandó külön pótlék alakjában szedik be. További intézkedésig a szövetségesek előlegezik ezeket a költségeket. A béke revíziója- Zürich, febr. 24. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Eclair megerősíti, hogy a békeszerződést revíziónak vetik alá és pedig a legyőzöttek egymás között fogják a revíziót megejteni. A román ellenzék támadja Vajda Vojvodát és társait Bukarest, febr. 24. Az ellenzéki sajtó, fő képen Take Jonescu és Averescu tábornok lapjai, heves harcot indított az utóbbi időben az erdélyi miniszterek és különösen Vajda Sándor miniszterelnök és Pap-Csicsó István helyettes miniszterelnök ellen. A támadások oka az említett miniszterek régebbi németbarát érzése és a volt magyar képviselőházban elmondott több beszéde. A hadjáratot az Epoca indította meg, "amely ezt írta a többi közt. Mindenki aggódva kérdi Romániában, miért küldték épen Vajda Sándor urat Párisba és Londonba, hogy Románia érdekében tárgyaljon, holott németbarát érzelmeiről ismerik abból az időből, amidőn Románia minden nasy hazafia az entente végleges győzelméért harcolt. Ezek a román hazafiak, akiknek külföldön nagy tekintélyük van, itthon maradtak, nincsenek képviselve sem a kormányban, sem a parlamentben.. Pop-Csicsó István most Nagy-Románia helyettes miniszterelnöke Ugyanaz a Pop-Csicsó István, aki akkor, amidőn a román hadsereg átkelt a Kárpátokon, a következő nyilatkozatot tette a maffyar parlamentben: — Nagy fölháborodással hallottam a román mozgósításolvét. A magyarországi román népnek a trón és a haza iránt való hűsége megingathatatlan és a hirtelen hadüzenet sem érintheti. A román nép, miképen eddig, ezután is vérével fogja védelmezni hazáját és apostoli királyának trónját és minden tőle telhető áldozatot meghoz, bármilyen ellenséggel szemben kelljen harcolnia. Egy másik erdélyi ember, írja az Epoca, aki Nagy-Romániában miniszter lett: Ooldis László, saját bőrének megmentése végett a következő levelet írta a háború folyamán Sándor János magyar belügyminiszternek: — Meg vagyunk győződve róla, hogy egy erőteljes habsburgi állam sokkal nagyobb biztosítéka Középeurópában román nemzetiségünknek, mint a habsburgi monarchia hiányában olyan Románia, amely Dácia valamennyi románját egyesítené magában. Ezért nem vagyunk mi irredenisták, ellenkezőleg: utáljuk az irredentizmust. Minden más nép — írja az Epoca, — vagy agyonlőtte volna ezeket az embereket nemzeti ideáljainak megvalósulása után, vagy rákényszerítette volna őket az általános megvetés, hogy maguk emeljenek fegyvert életük ellen. Hogy Romániában ünneplik az ilyen árulókat, akik azelőtt így beszéltek, a legfölháborítóbb meggyalázása ama hősök emlékének, akik a harctéren ves®ették életüket. Belga jelöltet magyar trónra\ Páris, febr. aer Pesti Hirlap tudósitójának\ávir at^:J Jm newyorki Herald brüsszeli jelentése ""ezelatt az a hir van elterjedve, hogy a maryar királyi koronát Albert belga király fiatalabb fiának ajánlották fel. Jól értesült hely-