Pesti Hírlap, 1920. május (42. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
2 PESTI HIRLAP 1920. május 1., szombat 1 párt összeesés© november 20-iki üléséből kiadott manifesztumával nyíltan a november 16-iki politika álláspontjára helyezkedett, sőt "©"párt Károlyinak 1918 december 22-iki Lovátzy és ellenem irányú zászlóbontásán részt vett (a szónokuk, Haller István miniszter úr után, neki támogatásukat biztosították. Tény, hogy a katholikus klérus, élén a püspöki kar nagy részével, csatlakozott a novemberi „forradalmi alakulathoz." Tény, hogy a mostani ker. nemz. egyesülés pártjának számos korifeusa tőlem és a Károlyi-kormány összességétől is politikai bizalmi állásokat fogadott el s ezek az urak politikánkat nyíltan és hangosan támogatták. E tények megállapítása után minden épelméjű ember kell, hogy elismerje, hogy a fenti politikus urak a Károlyi-kormány politikaijáért a felelősségben ép úgy része vok, mint én. Félreállni pedig annál kevésbbé fogok, mert hisz az események a háború előtt, alatt és után az én és barátaim politikáját igazolták. Őszinte szó Magyarországról az alsóházban. A magyar Távirati Iroda jelenti: Eliot kapitány, 1920 március 25-én az angol alsóházban mondott beszédében a többi közt ezekjeit fejtette ki: Én voltam Magyarországon a választások alatt és jelen voltam egy nagygyűlésen, melyen a magyar miniszterelnök beszélt. No©, egy általános választást senki sem vesz egészen komolyan. Igaz, hogy ,,a nép szava,, Isten szava," d© ez nem bizonyítja, hogy tényleg minden választáson hallható az Isten szava. Ez a gyűlés mindennek dacára őszintén el volt határozva elsősorban és főképen, hogy nem akar több bolsevizmust, másodszor, hogy neki királyság kell és harmadszor, hogy fair elbánást kívánnak azokon a területeken, amelyeket Magyarországtól el akarnak szakítani. A szembenülő képviselő urak, akik olyan erőben kívánják, hogy ne avatkozzunk be Oroszország belügyeibe és ne ártsunk annak a kormányzatnak, amelyet az orosz nép választott magának, kívánják és oly erősen ugyanazt Magyarországon. Ha Magyarország királyságot akar, az Magyarország dolga és senkinek nincs köze hozzá itt Angliában. Volt egy alkotmányos elnökök, mint Károlyi, a kártyás és lusta ember. (Felkiáltások: Oh, Oh!) Azt hiszem, ebben senki sem kételkedik. Ez átadta őket Kun Béla bolsevista kormányának. Maguktól a bolsevista biztosoktól hallottam, akiket ez ügyben megkérdeztem, hogy tényleg követtek el atrocitásokat. Azt mondták, hogy minden lehetőt megtettek, hogy kiirtsák azokat a bandákat, amelyek ezeket az atrocitásokat elkövették, de mindannyiszor azt mondták, hogy nem tagadják, hogy tényleg megtörténtek. Az a kormány, amely soviniszta programmal jött hatalomra, azért jutott oda, hogy Magyarország nemzeti határait megőrizze; amikor a magyarok belátták, hogy erre képtelenek, maguk a parasztok fordultak a kormány ellen, úgy hogy a kormány megbukott, az összes szovjet kormányok közös nagy gyöngéje, a blokád következtében. Nem külső, hanem belső blokád, a falu blokádja volt ez a város ellen. Ez volt az, ami letörte a szovjetet Magyarországon. Magyarországon meglátogattam egy pár börtönt. Mindenesetre Budapesten bolsevik népbiztosok oly körülmények között vannak börtönben, amit mi Angliában jó másodosztályú körülményeknek nevezünk. Megvan a saját ruhájuk, külön celláik vannak, vannak könyveik, papírjuk, írószereik, barátaiknak meg van engedve, hogy meglátogassák őket és meg van engedve ételt behozni nekik. Ha a mi politikai foglyaink oly jó bánásmódban részesülnének, mint ezek, az dicsőségére válnék a brit birodalomnak. Horthy tengernagy, véleményem szerint, nyílt, becsületes és igazságos ember, és azt hiszem, hogy ez a véleménye a legtöbb embernek, ki valaha érintkezésbe jutott vele. Még a szélső bolsevikiek is elismerik róla, hogy ő maga mindenáron igazságos akar lenni. Magarországnak a szerződés szerinti hátterei teljesen lehetetlenek. Mi több, nevetségesek. Soha ilyen határokat nem láton a világon, Csehország, — a cseh alma — körül va véve egy hegylánctól és most ennek az oldalán banánalaku, Szlovákiának nevezett országa csatolnak, mely teljesen magas hegycsúcsokból áll, melyek levezetik a vízeket a kis hegyek völgyeibe. A békekonferencián nagy és előkelő emberek vannak, de mlég ezek sem képesek kierőszakolni, hogy a folyók a hegyeken átfolyjanak, mert bizony azok lefelé folynak és nem a hegyeken át. Véleményem szerint ez olyan határ, mely igen hamar össze fog dőlni. A békeszerződés elé kellene hozni és ott revideálni a józan ész világánál és nem csinálni belőle egy jelszót, mely esetleg új háborút okozhat. Romániáról azt mondják, hogy rossz bánásmódban részesült, mikor a németek bevonultak az országba. Csakhogy mindezt visszakapta és még többet is, amit kicsikar magyarokból. Amit még a bolsevisták sem vettek el, a románok habozás nélkül elvitték. A román hadár egy magyar népterületet is magába zár, amill éppen Magyarország határára van helyezve. Egy magyar formájú Ulster ez és ha el tudják önök képzelni, hogy mi történne, ha Illatért Írország többi része alá helyeznék erte most, akkor bálvány fogalmuk lehet arról, hogy mi történik ezen a területen, ahol hasonló számú népet oly uralom alá helyeznek, mely vallásban és kultúrában idegen hozzá, melyet gyűlölnek és mint igen sok akter teszi — talán valamennyi — szívből lenéznek. San-Remóban az utolsó békekonferencia ülésezett-London, ápr. 20. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Pali Mail Gazette jelenti: Lloyd George közlése szerint a san-remói konferencia előreláthatólag a békekonferenciának utolsó ülése volt. Talán szükség lesz még rá, hogy a szövetségesek ezután is tanácskozzanak a szerződés keresztülvitelének módjáról, de a miniszterelnököktem hiszik, hogy a békekonferencia, mint ilyen még egyszer összeüljön. Lloyd Georg- a sanremoi konferenciáról Amsterdam, ápr. 29. A Telegraaf szerint Lloyd George tegnap tette meg az alsóházban nagy érdeklődéssel várt nyilatkozatát a san remoi tárgyalásaikról. A többi közt a következőket mondotta: — Abban az időben, amikor az összejövetel kezdődött, egyes félreértések támadtak, kijelenthetem azonban, hogy a levegő újra tiszta és hogy én a konferencia eredményeivel meg vagyok elégedve. Németországgal közölték, hogy a francia csapatok abban a pillanatban kiürítik Frankfurtot és Darmstadtot, amikor a ruhrvidéki csapatok létszámát az előírt mértékre leszállítják. Ami a kárpótlás kérdését, illeti, mi Németország javaslatait óhajtjuk hallani. Nagyon jól tudjuk, hogy Németország mai árfolyama mellett nem tud fizetnii. A konferencia a legteljesebb harmóniát hozta létre és azt a szövetségesek teljes egysége jellemzi. Az a zaj, ami a konferencia kezdetét kísérte, nem volt más, mint a sértett becsvágy jajgatása. Lloyd George így fejezte be beszédét: Európa tátongó sebeit csak kissan lehet meggyógyítani és San Remo ennek a gyógyulási folyamatnak egyik stádiumát jelenti. Amerika Franciaország ellen Bécs, ápr. 30. A Neue Freie Fizessenek táviratozzák Bernből. Megbízható hír szerint az Egyesült Államok kormánya kijelentette, hogy mindaddig nem kezdi meg Franciaországgal a kereskedelmi összeköttetést, amíg a franciák ki nem ürítik Frankfurt városát. Németország hadserege, Berlin, ápr. 30. A Vorwartsnek jelentik Parisból. A Chicago Tribüne értesítése szerint a szövetségesek elhatározták, hogy Németországnak 160.000 főnyi hadsereget engedélyeznek, de azzal a fentartással, hogy a Ruhr területéről visszavonják a Reichsvrehr csapatait A magyar középiskolák új tanterve. A kultúrpoliikusokat és a tanügyi köröket élénken foglalkoztatja az az új tanterv, melyet dr Pintér Jenő budapesti tankerületi főigazgató dolgozott ki a magyar középiskolák számára. Az új tanterv a napokban jelent meg az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny hasábjain és külön kiadásban. A szerző nem tekinti munkáját végleg befejezett kidolgozásnak, hanem olyan, előmunkálatnak, mely a végső megszövegezés előtt a szakembereknek módot nyújt pótló javaslataik előterjesztésére Az új tanterv a kilenc osztályos gimnázium és reáliskola mellett foglal állást, oly módon azonban, hogy az osztályszaporítás nem jelent hátrányt is tanulók számára, mert a tehetségesebb fiuk és leányok, akik betöltötték kilencedik életévüket, már a III. elemi osztály elvégzése után bejuthatnak a középiskolákba. Az új gimnázium gyakorlatibb, mint a régi s az új reáliskola tradicionálisabb az eddiginél. A gimnázium kötelező tárgyai és összes heti óraszámai: vallástan 18, magyar 31, latin 44, görög 20, német 22, történet 19, földrajz 12, természetrajz 12, kémia 8, fizika 11, matematika és geometria 35, művészi rajz és művészettörténet 18, világirodalom 10, jogi és közgazdasági fsjeretek 4, filozófia 4, testgyakorlás 18, ének 4. A reáliskolában a latin és görög nyelv helyét a francia, illetőleg az angol nyelv pótolja, a tárgyak sorában helyet kap az ábrázoló geometria is, egyébként a többi tárgy egyezik a gimnáziuméval. Az eddigi tantervvel szemben előnye az új tantervnek, hogy a gimnázium rendes tárgyai sorába iktatja a kémiát, továbbá, hogy mindkét iskolafejnél megerősíti a matematikai, természettudományi, földrajzi, történeti, filozófiai és magyar nyelvi stúdiumokat s önálló kötelező tantárgy gyanánt veszi föl a világforradalmat, művészettörténetet, jogi és közgazdasági ismereteket. Az egyes tantárgyak anyagbeosztásában Szintén sok az ujítás. Az uj középiskola megteremtése lehetővé teszi, hogy a magyar gimnáziumok és reáliskolák olyan magas színvonalra jussanak, melyek megtzszelítésére eddig — a tanárok minden mráfeszítése ellenére — sem gondolhatunk. Vidám írások, fia és a pesti drágaság. Alulírott jelenleg vidéken tartózkodó, egye®" kérni állandó budapesti lakos, már évek, óta lesem a boldog napot, melyein végre enyhülni kezd a rettenetes drágaság. A kommunizmus bukását követő hetekben nem voltam Budapesten. Alighogy kitettem lábamat szülővárosomból, az újságúti egyhangú jelentése szerint, úgy az élelmiszerek, mint az egyéb árucikkek árai elindultak a lejtőn lefelé. Sietve hazautaztam, hogy a hirtelen olcsóbbodás boldogságát kiélvezhessem, de megkéstem, az átmeneti olcsó világot nyomon követte a tartós, és minden előbbieknél zordabb drágaság. Abban az időben még nem láttam semmi összefüggést a hazaérkezésem és a drágaság kitörése között, akkor még a két ténykörülmény összeesését a véletlen szeszélyes játékának minősítettem. De az úgynevezett „véletlen"-ek gyakori, helyesebben ásandó, rendszeres megismétlődései határozott törvényszerűséget mutattak és mint már az első eset óta több ízben, most is, alighogy elutaztam Budapestről, a pesti drágaság azonnal enyhült és a lapok rögtön hasábos tudósításokat közöltek a piaci árak szembeszökő csökkenéséről. Nem kell túlságos bölcsesség ezek után annak megállapításához, hogy csekélységem budapesti tartózkodása és a budapesti drágaság között valami véges, emberi képességeinkkel fel nem fogható, mindazonáltal mégis szabályszerűen észlelhető összefüggés van, a drágaság úgy látszik ragaszkodik személyemhez és mindaddig el nem mozdul Budapestről, míg engem is ott lát. Na már most felmerülhet az a kérdés, célszerűnek tekintheti-e Budapest lakossága, hogy én ismét visszatérjek a fővárosba és ezzel újra veszélyeztessem a bár lassan, de mégis egyre javuló helyzetet. Véleményem szerint közérdek volna, hogy csekélységem állandóan a fővárostól távol, lehetőleg jelenlegi tartózkodási helyemen, a szép Balaton-parton tartassák és a célból a főváros lakosságának nagyobb áldozatoktól sem szabad visszariadnia. Szeretett fővárosunk iránt érzett rajongásom ugyanis annak kijelentésére késztet, hogy amenynyiben Önök, Budapest lakossága, úgy kívánnák, hogy a közjólét érdekében valamelyik balatoni fürdőhelyen töltsem a következő nyári hónapokat és ha távollétemben a nemes cél szolgálatában nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatnának, én meghoznám önökért azt az áldozatot, hogy őszig a Balaton-parton maradnék és nem térnék vissza hőn szeretett hetedik kerületi Hernádéutcámba. Szíves értesítésüket várva, maradok polgártársuk, Szenes Béla Esti levél. — Szeretetet kérünk. — Az emberek cselekedetének nagyobb fele öntudatlan. Különösen mostanában. A harctéri orvosok figyelhették meg ezt legjobban. A legtöbb katona a harc elmúlta után jó folyton hadakozott. A régi izgalmak hatása alatt a reflex-mozdulatok tovább tartottak. Nemcsak a mi társadalmunk, hanem az egész emberiség a háborús izgalmak reflexmozdulataival lsadonászik és hadakozik még most is mindenki ellen, még ellenünk, orvosai ellen is, akik lecsöndesíteni igyekszünk. Ezzel a lélektani, sőt pathológiai tünettel lehet megmagyarázni, hogy még mindig nem tud megpihenni s egymással és önmagával kibékülni a magyar. Még mindig folytonos harc van, izgatás és izgalom, támadás és kellemetlenkedés, háború mindenki, ellen. Egy öreg rendőr mondta, hogy ha az utcán véres verekedést lát, nem siet a verekedőket kiüteni, mert rendesen mindké fél a békítő,íi a bicskáját. Nem birom ilyen flegmáv várni az országos verekedések végét, rt szeretem az összes verekedőket, hisz mid magyarok. Ha belém is döfik minden oldalról a bicskákat, közéjük állok s hirdetem a szeretetet. Döfik is belém. A kommunisták, akik becsuktak, mert nemzeti politikát hirdettem, most még Bécsből is rám köpik gyűlölttüket. Debrecenben pedig a másik véglet eltaltott a kedves művelt publikumomtól, ely ismételten egy „telt ház" szeretetével vitt s kineveztek zsidónak, hogy támadóinak. Ha néma találnak elég zsidót az üldözésre, jó már a keresztyén is. A hadakozás reflex mozgása ez már az ártatlanok és a jóbarátok ellen is. Ebben a kinevezésben egy kis hiba van. Mert a megfelelő illetmények nélkül történt. A mai vihra-ban pedig nem jog zsidónak lenni — hadimilliomosi pótlék nál kük Két generációt én tanítok, a destrakti-