Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
Budapest, 1920. XLI. évfolyam 181 (14.295.) szám. Vasárnap, aupsztus L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 280 „ — 1 Félévre 140 „ —a Negyedévre 70 „ — 1 Egy hóra 25 „ — H Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés én apróhirdetés díjszabás szerinti I Kiadótulajdonosod ! LÉGRÁDY TESTVÉREK. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, VH Vilmos császár-út 7& FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VXLI Erzsébet-körű* A német kormány továbbengedte Kun Béláékat. Berlin, jul. 29. (WolffA*® hónap 20-án föltartóztattak Stettinben egr ororosz hadifogolyszállítmányt, amelyhez politikai személyiségek is csatlakoztak, köztük Kunbéla. Július 22-én bejelentette Magyarország bejárai képviselője, hogy a magyar kormány kérni fogja Kun Béla kiadatását. Azóta egy hét telt el anélkül, hogy a kiadatási kérelem a német kormányhoz megérkezett volna. Minthogy helytelennek látszott, hogy az ideiglenesen letartóztatott embereket minden jogi alap nélkül továbbra is megfosszák szabadságuktól, elhatározta a kormány, hogy nem akadályozza meg Kun Bélának és kísérőinek maguk választotta külföldi államba való elutazását. A Magyar Távirati Iroda hivatalos információalapján közli, hogy a magyar kormány még július 17-én, azaz Kun Bélának Schmemündében történt feltartóztatása előtt, táviratilag utasította berlini képviselőjét ,az iránt, hogy a Bécsből elszökött Kun Bélának a német kormány által való letartóztatását kérje, az esetre, ha Kun Béla Németország felé venné útját Kun Bélának Sonnnemündében történt feltartóztatása után a magyar kormány július 22-én táviratilag utasította ismét berlini képviselőjét, hogy a német kormánytól Kun Bélának és társainak fogvatartását kérje, mindaddig, amíg a kiadatásukhoz szükséges iratok Berlinbe továbbíthatók lesznek. A magyar kormány fölhívta egyúttal berlini képviselőjét aziránt is, közölje a német kormánynyal, hogy Kun Béla és társai ellen a budapesti büntetőtörvényszék 1919. évi december 26-án elfogatóparancsot bocsátott ki többrendbeli gyilkosság, rablás, lopás és pénzhamisítás büntette miatt , hogy ezt az elfogató parancsot futár viszi Berlinbe. A jelzett futár másnap, azaz július 23-án tényleg el is indult Budapestről, magával vitte az elfogatási parancsokat hiteles német fordítással fölszerelve. A magyar kormány egyidejűleg írásban is megújította berlini képviselőjének adott utasítását. A futár, eddig ismeretlen okokból, két napi késéssel érkezett Berlinbe és megérkezésével körülbelül egyidejűleg történt a német kormánynak a Wolff-iroda által fentiekben ismertetett intézkedése. A német kormánynak ez az intézkedése annál szokatlanabb, mert a német birodalmi kormány és a magyar kormány között mostanáig fennállott és állandóan tiszteletben tartott viszonossági gyakorlat és a jogszokás alapján a kiadatási megkeresés átvétele után az alakszerű kiadatási megkeresés átadásáig legalább husz napi határidőt állandóan betartottak, sőt az 1896. évi XXXIII. tc. 476. §-a alapján a magyar kormány részéről érkező ily megkeresésekre többnyire hat heti határidőt engedélyezett s ugyanezt az elbánást a magyar megkeresésekkel szemben a német kormány is rendszeresen alkalmazta. A német kormány eljárása tehát teljesen meglepő és szokatlan s az általa használt megokolás csak ürügynek tekinthető. Bécs, jul. 31. A Neues Wiener Journalnak jelentik Berlinből. Kun Béla már elutazott Németországból. A legközelebbi napokban valószínűen Pétervárra érkezik. Teleki miniszterelnök az általános helyzetről. A kormány prograromjáról való vita ma véget ért és gróf Telekd Pál miniszterelnök megtarthatta záróbeszédét, amelyet a Ház mindvégig nagy figyelemmel kísért. Az erff kormány bemutatkozását a Ház ezzel tudónkul vette. Rakovszky István elnökölt újabban indítványt jegyeztek be: Jjfalláth Jenő a testnevelési törvény sürgős megamizáliai és Szabó József a terencsrendelet megváltoztatása és a fejadag felemelése tárgyában. Ezeken kívül még 16 indítvány van bejegyezve régebbről. A mentelmű ügyei tárgyalása során Kerekes Mihály mentelmi jogát egy, Wagner Károlyét két esetben felfüggesztették, a Drozdy Győző esetében pedig nem látták a mentelmi jog megsértését fenforogni. A kormányprogramos vitájának befejezése. Milosevics János reméli, hogy a kormány megteremti végre a rendet és felejteti a bolsevizmus rémségeit a valódi bűnösök megbüntetésével és az ártatlanok megvédésével, de nem munkás- és zsidóüldözéssel. A zsidóság nagy része ép oly ártatlan a bolsevisták gazságaiban, minta keresztény munkásság egy része ugyanezen munkásság rémtetteiben. A munkások amiatt panaszkodnak, hogy a munkásbiztosítási törvényt a megkérdezésük nélkül csinálták meg s a parlamentben sem szólhatnak a dologihoz, mert nincs képviseletük. Somogyi István: Ahogy Csizmadia bejött, ők is bejöhettek volna! Milosevics: Sajtójaikban sem szólhatnak a kérdéshez, mert törli a cenzum. Meghallgatást kérnek. Somogyi: Meg volt adva az alkalom ! Patacsi: Minden magyar munkást védelembe veszünk! Sándor Pál: Ne mérgesítsük el a helyzetet ! (Zaj. Ez a beszéd mérgesíti el!) Milosevics: Béküljünk ki mindenkivel, a magyar, akár munkás, akár zsidó. (Zaj. A zsidó nem magyart) Bodor György az üres, a karzatoknak szóló beszédek ellen kel ki. Kifogásolja a gabonaellátásról szóló rendeletet. Az élelmezésnél is takarékoskodni kell. Kardos Noé: Már ma sincs kenyere a szegény kranikásembereknek és tisztviselőknek! Három hónap múlva sem lesz! Bodor: Meg kell kezdeni az iparcikkek árának a leszállítását is és a kereskedővilág lássa be, hogy a fák nem nőnek az égig. Tiltakozik az ellen, hogy Csizmadia a föművesmunkásság patronusának tolja fel magát Nem van szükség új pártra, minden bennne van a kisgazdapárt programmában, oda kellett volna belépnie. Meski Zoltán: Isten ments! (Derültség.) Bodor: A szociáldemokrácia is megtalálhatja hivatását a létező pártokban, arra sincs szükség. Budaváry László kevesli a programm népoktatási részét. A tanítóság és tanárság helyzetét javítani kell és égetőek a tisztviselőkérdések. X X X x X X XXXXXXXXXXX Ujváry Géza az 1914. augusztus elseje előtti és az azutáni vagyon között a megadóztatásnál különbséget kíván tenni. A Ház sokat foglalkozik a szociális munkáskérdéssel. Csak népjóléti intézménynyel tervet a szocializmus erupcióját megelőzni. Valami általános biztosítás vagy nyugdíjfélét kellene behozni, hogy az öregség és rokkantság évei biztosítva legyenek. Ez a gazdaközönségnek sem ártana a károk ellen. Szól a városok számom netyzeténél. A nagy pótadó legnagyobb részét a reájuk hárított állami feladatokért fizetik. A zsidókérdés megoldására volna egy ideája, mert bívacseikkel ezt nem lehet elintézni. Be szeretné olvasztani a zsidóságot Somogyi István ! Olvaszd kohóba ! Ujváry: Azt szeretnéim, ha minden keresztény nő zsidó férfihez és minden zsidónő keresztény férfihez menne. Ez azt eredményezné, hogy itt nem lenne többet zsidókérdés. (Derültség és zaj!) Az elnök: Kérem, maradjon meg a tárgyalás komnyságánál! Ujváry: Egészen komolyan mondom! Az elnök: Ha komolyan is mondja, ez olyan privát dolog, mely minden egyes férfinak és nőnek a maga dolga. (Derültség.) Ujváry: Amikor aztán ez megtörténnék, törvényben ki kellene mondani, hogy attól fogva minden Magyarországon születendő gyermek megkeresztelendő és akeresztény vallásban nevelendő. Nagy nemzeti érdekünk lenne, ha a zsidókat fel tudnék magunkba szívni. Meskó Zoltán: Miért nem kezdte meg maga?! Az elnök, miután senki sem kívánt szólani, a vitát berekesztette és elnöki jogánál fogva zárt ülést rendelt el XXXXXXXXXX A miniszterelnök záróbeszéde. Gróf Teleki Pál miniszterelnök előrebocsátja, hogy expozéjával nem akart a messze jövő időszakba belenyúló vitát felidézni. Az osztrák kormány védekezésére Kun Béláék szökése tárgyában kérdi, hogy a megállapodást aláírt Buhm Vilmos volt az a bizonyos konzervatív kör. (Derültség.) Nemcsak a franciákkal, hanem más országokkal is tárgyalunk, úgy ellenségeinkkel, mint a semlegesekkel és volt szövetségeseinkkel is. A franciákkal nagyobb terjedelmű gazdasági tárgyalások folynak, de erről részletesen ma még nem lehet nyilatkozni Az ország érdekeit sértő megállapodást nem fognak kötni, s előzőleg a Ház szankcióját kikérik. A vízügyi kérdésekben is európai érdekből is kérik a hatalmak támogatását és kívánják a magyarság oktalan és céltalan üldöztetéseinek a megszüntetését. (Élénk helyeslés.) Pécs, Baranya és a Bácska kiürítése érdekében számtalan lépés történt A magyarországi németség, a vendek, a tótok, a rutének nevében tett deklarációk, reméli me®ze el fognak hangzani. Magyarország a nemzetiségek iránt a múltban is mindig a legkonciliánsabb volt s ha nem mehetett mindig odáig, ameddig szeretett volna, azért volt, mert maga is nehéz és erős küzdelemben védte nemzeti mivoltát. A nemzetiségi türelmetlenség üszkét máshonnan dobták el, de megtaláljuk a módját annak, hogy a mi házunkat többé ne lehessen felgyújtani (Helyeslés és taps.) A belső konszolidáció kérdésében a jogrendet minden irányban biztosítani fogjuk. Közbevetőleg jelenti, hogy az a vizsgálat, amely a lipótvárosi eseményekből kifolyólag folyik, tegnap óta is újabb ereményre vezetett és már több bűnösnek nyomán van a rendőrség. Ma többet nem mond, de azt hiszi, hogy rövid időn belül konkrét adatokkal is jöhet. A különleges szervet illetőleg itt nem egy óriási és az eddigi egész közigazgatási rendszert megbolygató új szervről van szó. Ma mindössze annyi történt, hogy a belügyben egy bizottságot állítottak össze egy belügyi, egy honvédelemügyi és egy igazságügyi tisztviselőből, mely a harmóniát az összes tényezők között biztosítani igyekszik, állandóan permanenciában van, hogy mint legfelsőbb fórum, minden intézkedést megbeszélhessen és irányíthasson. Ha szükség lesz rá, az egyes kerületi parancsnokságoknál és megyeszékhelyeken is felállítanak ilyen szerveket. A megbízhatatlanok besorozása ügyében ő Tel gondolt a zsidókra, mert akkor a megbia- A nemzetgyűlés ülése Maci vezércikkünket a cenzúra törölte, hatatlan helyett zsidót mondott volna. Megbízhatatlan mindenki, aki a kommunizmushoz aktíve, vagy bizonyos mértékig passzive is hozzájárult. A megbízhatatlanságnak vannnak fokai is, de sem vallása, sem faja, sem nemzetisége miatt senkit sem lehet megbízhatatlannak kijelenteni. És nem azt célozzák, hogy ezeket egy különösen diffamáló munkák fogják. Elsősorban azt az anomáliát akarják megszüntetni, hogy valaki azért, mert megbízhatatlan, ne menekülhessen meg a katonáskodástól. Az illetők fegyver nélkül fognak különféle szolgálatokat teljesíteni és ha ott igen jól viselik magukat és megbízhatóik, át fogják minősíteni őket. Hogy ki a megbízhatatlan, azt a községekben a községi jegyző, bíró és a képviselőtestület két köztiszteletben álló tagja; a városokban a polgármester, a katonai előadó és két képviselőtestületi tag; a bevonultaknál pedig a katonai parancsnok fogja megállapítani. A városokban a rendőrség nyilvántartásait is igénybe veszik. A rendkívüli rendszabályokat mindaddig, amíg rendkívüli állapotok uralkodnak és mindazokkal szemben, akik az állam érdekeit sértik, alkalmazni fogják. Az egyesülési és szervezkedési jog ellen sem akarnak véteni, de mindenkor számolni fognak az államérdekkel. A terrorral való taggyűjtést nem engedik meg. Ami a munkásságot illeti, kölcsönös megértéssel megtalálhatják azt az irányt, hogy a munkásság ne érezze magát a nemzettel szembenállónak. A munkásság zöme igenis nemzetiesen érez és reméli, hogy ezt az érzelmét tettre is fogja váltani. Mi rajtunk ez sohasem fog múlni. (Helyeslés.) Akik megérdemlik a büntetést, igazán példásan és gyorsan fognak megbüntettetni. A földreformot egyszer s mindenkorra meg akarják oldani , elsősorban az országos közérdek szempontjából Az agrárérdekeket nem kell az olyan kormánynak túlságosan hangsúlyozni, amely nagy többségben agrár országgyűlésre támaszkodik. A szénnel és a benzinnel a bojkott miatt van baj és a valutaromlás is összefügg azzal a nagy küzdelemmel, amelyet kifelé vívunk. Szívükön fekszik a gazdasági oktatás, a testnevelés, a katholikus autonómia, az alsópapság ügye is. Az elhangzott irányításokat, ha rákerül a sor, igyekeznek megvalósítani. (Általános éljenzés, helyeslés és taps.) A Ház a Mesei indítványát elfogadta a lengyelek üdvözlése tárgyában, s elhatározván, hogy a legközelebbi üllásót hétfőn tartja, áttért az interpellációkra Interpellációk: Vasadi-Balogh György a falusi ellátatlanok érdekében szólott Nagyatádi Szabi István közélelmezési miniszter azt felelte, hogy a községeknek liszt helyett nem tud gabonát adni. A fejkvótát előreláthatólag fel tudja emelni. Egyébként a cséplésnél kiderült hogy a gabona rosszul fizet és nem kapjuk meg azt a mennyiséget, amelyre számítottunk. A vásárlási rendelet módosítása elől, amennyiben annak szüksége előáll , nem zárkózik el A választ tudomásul vették Budaváry László a postások, továbbá a villamos és hajózási vállalatok alkalmazottai anyagi érdekeinek javítása érdekében interpellált. (Kiadták a kereskedelmi miniszternek.) A kormányzói hatáskör kiterjesztése Az államfői hatalom ideiglenes gyakorlásáról szóló törvény kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatot ma tárgyalta a nemzetgyűlés közjogi bizottsága. Szansay Károly és Szabó Sándor nem helyettték a kormányzói hatáskörnek korlátlan házfeloszlatási és kegyelmezési joggal való kibővítését Gróf Klebelsberg Kunó a javaslat változatlan megszavazása mellett szólalt fel. JEL Pethes László a javaslatban foglaltaknál szélesebb jogkiterjesztést indítványozott, nevezetesen azt, hogy a törvényszentesítés jogát is adják meg a kormányzónak. Fölmerült a vitában az a kérdés is, hogy a kormányzó működési köre milyen időtartamra szól. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter felszólalása után a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben módosítás nélkül elfogadták. A törvényjavaslatot a jövő héten tárgyalja a nemzetgyűlés. A kormánypárt intéző bizottsága. Az egységes kormányzópárt Intézőbizottságát kiegészítették. Az új tagok a következők: Patacsi Dénes, Orffy Imre, foftiwwafalván, Gaál Endre, Bchandl Károly, 'lliodl Szabó János, Kenéz Béla, Gyömörey György, Szabó József, Beniczky Ödön, Berky Gyula és Ilrr György. Az OMGE a földreformról és a termésrendeletről. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmánya gróf Somssich László elnökletével foglalkozott a földreform kérdésével. Dr Matta Árpád előterjesztése •"*tafál"!m" egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a helyes földbirtokmegosztás a pártpolitika hullámzásaitól függetlenül közmegnyugvásra oldandó meg. Mussenbacher Emil, Szilassy Zoltán és Pallavicini György felszólalása után az Origo tiltakozását fejezte ki a cenzúra kezelése és túlkapásai ellen. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki a termésrendelet körül. Az elfogadott javaslat szerint az igazgatóválasztmány követeli a nem szakértők által készített termésbecslés revideálását.