Pesti Hírlap, 1920. szeptember (42. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-19 / 222. szám

Budapest, 1920. ára 2 korona* -i ILII. évfolyam 222. (14,335.) szám. Vasárnap, szép Bandótulaj­donosote­­ , TÉGRÁDY TESTVÉREK, SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA : Budapest, V. Vilmos császár­ ét 781 FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VXL. Ezzsébet-körút U ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre ••».•••••• 286 K — I 'Félévre 140 „ — fj Negyedévre .......... 70 „ — ^ 3gy bóra ............ iö .. — -Egyee sifai Ara helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona Hirdetés és apróhirdetés dijazabAs széria U i wsm JA pénzünk értéke. j Sok^'igazságtalanságot kellett már el­szenved*íimuk a külföld részéről a háború óta, de az a­ pénzügyi és gazdasági háború, amit békekötésünk óta folytatnak ellenünk, talán a legigazságtalanabb. A világ legtöbb állama gazdasági bajokkal küzd, a hatesztendős pusz­títás kárát az egész civilizált világ megérzi; a győztes országok tudósokkal rendeznek nem­zetközi tanácskozásokat, hogy gazdasági le­rongyolódásuk s valutájuk értéktelenedése dolgában segítséget ajánljanak, de azért mégis legalacsonyabbra a magyar valutát nyomják, pedig úgy az állami konszolidáltság, mint a­­ tényleges gazdasági érték tekintetében nem ál­lunk az utolsó helyen. A nemzetközi valuta­piac olyan fórum, ahol az államok belső ér­tékét megmérik és jelzik. Nos hát, ahogyan a mi koronánkat jegyzik a zürichi piacon a többi kis államoké között, az igazságtalan és semmikép sem indokolt A zürichi piacon magasabbra értékelik az osztrák koronát, mint a magyart. Komikus do­lognak kellene neveznünk, ha nem volna ránk gazdasági tekintetben tragikus, hogy ugyan­azon papiros bankónak egyik oldala értéke­sebb, mint a másik, a szerint, hogy milyen bélyeg van ráütve. Pedig ha lehet különbsé­get tenni az Osztrák-Magyar Bank osztrák és magyar lebélyegzésű bankjegyei között, akkor az államok gazdagsága szerint a magyar ban­kónak föltétlenül értékesebbnek kellene lenni, mint az osztráknak. Megállapíthatjuk, hogy gazdasági és pénzügyi értékeltetésünk igaz­ságtalan és tendenciózus a világpiacon. S ez igazságtalanság megszüntetésére mindent el kell követnünk. A legrendezettebb pénzügyi helyzetben élő kereskedelmi vállalatot is tönkre teheti a mesterséges hitelrontás. Már­pedig ez folyik ellenünk. Végre az országok is nemzetközi hi­telre szorulnak s ha Magyarországról egyre­­ folytan rágalmakat terjesztenek, akkor meg­látszik ennek hatása a bizalom hőmérőjén: a valutajegyzésen Ez ellen végre cselekedni kell. Mint Korányi pénzügyminiszter is ki­fejtette, olyan konszolidált állapotokat kell Magyarországon teremteni, hogy minden fél­remagyarázás és rágalom lehetetlenné váljék. A hazaárulással egyenrangú bűnt követ el, ki még csak a látszatát is előidézi annak, hogy nálunk nem teljes a jogrend, hogy bi­zonytalanok az állapotok s hogy a kormány­­t nem ura a helyzetnek. Még éretlen tréfát se lehet nálunk elkövetni, mert ez is komoly ve­szedelemnek fölfujva kerül ki a világpiacra. Mindenki vigyázzon minden cselekedetére és minden szavára. Mert meggondolatlan csele­kedetek és szavak értéktelenítették el pénzün­ket annyira, hogy a lezüllött Ausztria alá ke­rült a valutánk. De az is hazafias kötelesség most, hogy mindenki tűrjön el esetleges mél­tánytalanságot is közös érdekből s ne szalad­jon panaszával a világ elé Ne adjunk muní­ciót az ellenünk szervezett rágalomhadjá­rathoz. De ha pénzünk értékemeléséről beszé­lünk, meg kell említeni röviden még azt, hogy valutánk külföldi javításához hozzájárul az a belső valutajavítás is, mely a termelő munka megszervezéséből áll. E tekintetben pedig még a kezdet kezdetén állunk. Sőt e helyett egy­ belső valuta-rontást csinálnak. Az áraknak in­dokolatlan s teljesen jogtalan felhajtása ugyanis nem egyéb, mint pénzünknek önma­gunk által előidézett értéktelenítése. Hiába pa­naszkodunk, hogy Zürichben a magyar koro­náért kevés svájci frankot adnak, ha idehaza kevés tojást és lisztet kapunk. Pénzünknek itt­hon való értékelése is igazságtalan úgy a nyerstermelő földmivelő, mint az iparos és a kereskedő részéről. Itt is van valami gyűlöl­­j­ük,ed*k­ellettiséges hang az, amit k­­ell küldeni. " Heves vita lesz a népszövetségben. Berlin, szept. 18. A Tapeblatt jelenti Baselből: Londonban azt hiszik, hogy a népszövetség első genfi ülésén heves összeütközés lesz Németország, Ausztria és Ma­gyarországnak a népszövetségbe való felvétele ügyében. Bonyolódottabbá teszi a helyzetet az, hogy a délamerikai államok álláspontja teljesen bizonytalan, pedig 14 szavazatuk van. Különböző oldalról állítólag puhatolóznak hogy megtudják ezeknek az államoknak nézeteit Németországnak a nép­szövetségbe való felvenne dolgában. Franciaország is Belgium eltökélt szándéka, hogy a végsőkig el­lenzi a felvételt és­ mindent megtesz, hogy befolyásolja a délamerikai államokat. Nagyatádi Szabó miniszter a nincstelenek földjéről. /jT •jén |KK­TiArA]­lnt&roM­ant TTr^ir fr.ff . Wo]Air VArdAant ' ^ lancstelenek földjéről intézett kérdést mint­sünk nagyatádi Szabó István miniszter hal­­a&á­s a következő érdekes kijelentéseket tette: — Ha valaha örömet tudunk szorozni a földre leginkább rászorulóknak, az ősi magyar faj nincs­telenjeinek, úgy ezzel a javaslattal elérjük azt, hogy a régen várva­ várt reform­ első lépését, amely próbáié,pél, megtegyük. Bizonyára nagy hálával fogadják majd az érdekeltek ezt a szociális aján­dékot, amely elől kitérni nem lehetett.­­ A fődolog, hogy tényleg adjunk valamit a népnek, hogy láthassák, hogy nekik is van valami­jük. A fizetési föltételek még nincsenek preázíroz­va, jelenleg nem is ez a fontos, hanem az, hogy a házhelyeket még a tél beállta előtt kiutalhassuk. Az igénylők legnagyobb része ki fogja tudni fizetni a házhely árát. Az emberek tudják, hogy az álla­m nem tud oly horribilis hitelt nyújtani, amely e célra elegendő lenne. Csak olyanok kérik ezt és a kis­bérleteket, akik fizetni is tudnak. Természetesem azon leszünk, hogy azok is kapjanak házhelyet, a­kiknek pénzük nincs.­­ Különösen Dunántúl sok olyan község van, ahol az egykori jobbágytelkek oly szűkek, hogy 3—4 család is lakik rajta. "Van olyan eset is számtalan, hogy az egy szoba-konyhás lakásban vanna­k összezsúfolva, apraja-nagyja, köztük olyan korbeliek, akik már igényt te­rthatnak külön ház­helyre. Erkölcsiség szempontjából is lehetetlen en­nek az állapotnak megtűrése. A kivándorlásunk magja ez, aminek meg­ kell sz­ünnie. _ Hogy fognak építkezni a falusi emberek? — Az építkezés nehézségeitől nem féltem őket. Ha törik-szakad, az a földiéhes pária, aki ed­dig nem élhetett emberi módra, megszerzi magának azt a néhány téglát, hogy vert földdel vagy szalmás földdel megépíthesse egyszerű hajlékát A „valamim van" érzése lesz itt biztosítva a nincstelenek között, akik eleintul a sajátjuk földén hajthatják majd le a munkától gyöngyöző fáradt fejeiket. És ez­t, kimondani is nagyszerű, még a télvíz beállta előtt meg fogják tudni tenni. — HOST tot álsni a legelők kérdése? — Igen sok község van, ahol legelő egyága-lában nincs. Ennélfogva az emberek kénytelenek a zöldfélét idő előtt fölétetni, sok helyütt még a ter­mő gabonát is igénybe vették e célra Ezeknek az­tán a következményük az, hogy télire nem marad elég takarmány, ami maga után vonja az állatál­lomány csökkenését és a gabona tiltott módon val® elvonását. Sok helyen gabona helyett csak takar­mányt termeltek é3 nem jutott hely gabonának. Le­hetetlen, szörnyűséges állapotok ezek ebben a hu­­muszországban, ahol a többtermelés rendszeres­­­ége csodákat tudna művelni, ami a közellátás nagy bajainak orvoslásán kívül rendezhetné valu­tánkat is. De egyébként is fontos a legelők kérdése, mert állatállomány nélkül nem fizethetik majd ki a nyerendő föld árát. Ahol van tegelő, ott is na­gyobbítani kell azokat, hogy az uj gazdák is kap­­janak belőlük. — Milyen birtokokból hasítják­­ a krapweei­láncát? — A nagybirtokokból és az összes bérletek­ből. Házhelynek valót minden birtokból fogunk kii hasittatni, de a kisbirtokosokat kártalanítjuk. — Mi módon fog történni az elosztás? — Az erre vonatkozó m­unk­álatokat a községi elöljáróságok fogják elvégezni. Szó van valamiféle fölábbviteli fórumról is, ebben azonban még nem döntöttünk. — Kik kaptak földet? — Mindenki, akinek megfelelő lakása egyál­talában nincs. A rokkantakat előnyben fogjuk ré­szesíteni. A kétszakaszos törvény különben egy évre szól és keresztülvitelének az a célja, hogy a földbirtokreform letárgyalását, amely hosszadal­masnak ígérkezik, megelőzzük ezzel az áthidaló rendelkezéssel. — Kegyelmes uram, — kérdezte aunkatársank — megszavazzák-e a földbirtokereformot még az idén? — Igen — felelte nagyatádi Szabó — föltét­lenül. A newyorki bombamerénylet Páris, szept. 18. A newyorki Morgan-bankház előtt történt bombamerényletnek, újabb jelentések szerint ötven halott és kétszáz sebesült esett áldo­zatul. A merényletet valószínűleg anarchisták kö­vették el. Washington, szept 18. Az igazságü­gym­inisz­térium vizsgálata során megállapították, hogy a Wlallstreeten a robbanást nem egy dinamittal meg­rakó­ kocsinak egy autóval való összeütközése okozta, még­pedig véletlenül, hanem pokolgép rob­bant fel. Azt is megállapították, hogy zokan intést kaptak­ arra, hogy ne járjannak szeptember 15-én délután három órakor a Wallstreeten. Washington, szept. 18. Az amerikai igazság­ügy minisztérium kijelenti, hogy a bombamerényletet valószínűleg nemzetközi öss­zeesk­üvés szervezte. A vizsgálat során megállapították, hogy a figyelmez­tető leveleket a kpanadai francia bizottság egy volt alkalmazottja szidte szét A robbanás után a tőzs­dén három-ns­gyszázezer dollár értékű értékpapír eltűr _ Lmsikdam, azept. 18. (A Pesti Hírlap tudó­saójáoltávirata.) A Telegraph londoni jelentése szerinti new yorki merénylet Grnfein összeesküvés­nek volt a következménye. A Morglan-cég Ameriká­ban a® angol kormány részére dolgozott és igy azt hiszik, hogy is merénylet a sinteinek bosszúja volt. Ilenyfrrk, szept. 18. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A newyorki rendőrség a robbanást anarchista merényletnek tulajdonít­ja, amely a kincs­tári hivatal ellen irányul, ahol kilencszáz millió arany dollárt őriznek. TamyLeg több helyen hetven millió értékű értékpapírt és kötvényt találtak, lehet­séges azonban, hogy azokat gy­­akszolgáka­t, ercik ecseiket az értékeket biztonságba akarták helyezni, a robbanás megölte. A kormány csatlakozik a rend­őrség ama felfogásaihoz, hogy a merénylet a tőke ellen irányt kvetelései Amerikától. London, szept 18. (A Pesti Hírlap tudósító­­­ának távirata.) A japán nagykövet új jegyzéket adott át Colby nagykövetnek, amelyben követeli, hogy a kaliforniai igazságtalan bevándorlási ren­deleteket azonnal vegyék tárgyalás alá A japán­­kormány ezzel egyidejűleg intézkedéseket követel arra nézve is, hogy a fennálló amerikai-japán szer­ződéseket semmiféleképen sem fogják megsérteni. Kijelenti továbbá a japán jegyzék, hogy a válasz elmaradását Amerika részéről a legutolsó Sacha­linra vonatkozó jegyzékre japán részről beleegye­­zésnek veszi. Az amerikai kormány a legközelebbi napokban megismétli tiltakozását Sachalin északi részének a japánok által való megszállása ellen. A kaliforniai bevándorlás kérdését illetőleg pedig kijelentik a washingtoni külügyi hivatal hivatalno­kai, ho­­y ilyen bonyolult ügyet nem lehet egy­kettőre elintézni. ki telekonferencia­inkága, ezept 18. (A Pesti Hírlap tudó­távirata.) Rigából jelentik, hogy Orosz-Lengyelország között hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások, amelyeket orote részről Joffe vezet. Hogy Csicserin eljön-e Rigába, még nem biztos. A lengyel sajtó most még­ reménykedőbb hangon ir, bárha biztosítanak arról, hogy csak becsületes bék­ét lehet megfelelő biztosítékokkal el­fogadni. A Narod című szocialista lap, mely hír szerint közel áll Pilsudszkihoz, azt írja, hogy Lan­gyelQ£356ág meg fog elégedni 1772. évi határaival.

Next