Pesti Hírlap, 1921. június (43. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

I­ M kultuszkárcát megszavazták. Vass miniszter az egyetemek hivatásáról, a magyar ss müvészet fejlesztéséről és az elemi iskolákról — Sürgős interpelláció. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén nyolc órás vita után a kultusztárca költségvetését is elfogad­ták. A vita végén Vass miniszter nagyszabású be­szédet mondott. Hátra van még az igazságügyi, a honvédelmi és a népjóléti minisztérium budgetje. A tanácskozást Rakovszky és Kenéz vezette. A Ház folytatta a kultusztárca tárgyalását. Gerencsér István demokratikus alapra kívánja fektetni a népoktatást. Indítványozza, gon­doskodjanak az elemi iskolákban a világháborúban résztvett magyar csapatokkal összefüggő események tanításáról, s a trianoni béke ismertetését is vegyék be a tantervbe. (Helyeslés.) Giesswein Sándor fontosnak tartja, hogy az át­alakulás korszakában új mederbe tereljük az iskolai nevelést is. A jellemet és az erkölcsöt kell kifejlesz­teni. A világháború következtében a társadalmi és nemzeti szolidaritás mindenütt veszendőben van. Az ifjúságba bele kell ültetni az összetartozandóság érüzetét. Gyakorlatiasabb irányú hitoktatást követel. Legyen a nevelés nemzeti és szociális. A miniszter figyelmébe ajánlja az esperantó nyelv tanítását, a kézimunkára való oktatást, a háziipar fejlesztését. Faluhelyen a 10—12 éves gyermekek mezei munkára való fogása és így iskolakerülése ellen tenni kell va­lamit és a falusi gyermek neveléséről a kamasz­korban is gondoskodni kiván, mely célból egyesülő­ig­­h­itek alakítását ajánlja. Végül a katholikus autonó­miát sürgeti. (Helyeslés és taps.) Egri-Nagy János a m­egmaradt Magyarorszá­got, az Alföldet, a magyar művelődés eleven erőfor­rásává kell tennünk, ezért minden áldozatot meg kell hoznunk. Gaál Gaszton: A Dunántúl is valami, azt miért nem sajnálja?! Egri-Nagy: A műv­elődés nem olyan, mint a háború, amelyhez csak pénz kell, amit a mi pénzügy­m­iniszterünk nem akar megadni. Hegedűs pénzügyminiszter: Olyan ártatlan va­gyok ebben, mint egy ma született bárány! "(De­rültség.) Egri-Nagy: De nemcsak pénz szükséges, hanem átfogó, tervező ész is, céltudatos programm, nem lankadó munka. A magyar nevelésnek gerince a jellem­nevelés legyen, mert ami a férfiúnak a becsü­lete, a nőnek a szeméremérzete, az a nemzetnek nemzeti önérzete. (Taps.) Nem engedhetjük meg, h­ogy félremagyarázott kozmopolitizmussal rothasszák meg a magyar lelket. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) Ne hirdessék itt nekünk a pacifizmust, amikor min­denünkből kiraboltak. Ha valaki farkasok közé ke­rül, akkor ne jusson eszébe, hogy az állatvédő egye­sület tagja. Nem lehetünk felosztásra ígért kocka­cukor a szomszéd népek feketekávéjához. Ezt azok­hoz adresszálja, akik sovinizmussal vádolnak. Szo­ciális nevelés is kell. Sajnos, a mi népünk nyáj nép,­­ demagógkolomposoknak könnyű eset. A. Rasnya: Bizonyíték rá a jelen kurzus! Egri-Nagy: A katholikus autonómia olyan szel­lemben, mint a református egyháznál van, az egyház alkotmányával homlokegyenest ellenkezik és az egy­házi jogban nem gyökeredzik, tehát ezért nem lehet megcsinálni. Simonyi-Semadam Sándor: És az erdélyi auto­nómia!? Egri-Nagy: Ez is az egyház privilégiumából van! Van egy modus vivendi: az egyház vezetőinek bölcsesége és bölcs belátása, amelyből meg lehet valósítani. Usetty: Csinálják meg, legyenek bölcsek! Egri-Nagy: Az egyház vezetői mindig voltak annyira bölcsek, hogy a kor viszonyaihoz alkalmaz­ták a szigorú jogot. Ezt kell cselekedniük most is, miert ha az autonomia meg lett volna, nem vehették volna el pl az oláhok a nagyváradi kir. kath. jog-akadémiát és a békeszerződés értelmében jogunk volna visszakövetelni. És a premontrei gimnáziumot is a felvidéki kath. gimnáziumokat sem vehették volna el, s ezek mind a magyarság erős mentsvárai lehetnének. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés és taps.) Andaházy-Kasnya Béla a numerus clausus el­ején szólott, amely a gyakorlatban egészen másképen ütött be, mint papiroson megalkották, ő belemegy a numerus claususba, de akkor vegyék fel az egye­temre azt az 1600 hallgatót, akit a törvény ellenére elutasítottak. A karhatalom csak a felekezetet nézte a felvételnél. (Zaj: A fajt!) A keresztény kurzus csak a keresztény szeretetre alapítható. Kéri a pénzügy­minisztert, hogy a képzőművészeti intézetnek hadi­kölcsönkötvényekbe helyezett pénzét egészében adja vissza és egyébként is támogassa a képzőművészetet. Budaváry László határozati javaslatot nyújt be, hogy az állami, községi és hitfelekezeti tanítókat sorozzák be a velük egyenlő kvalifikációjú tisztvise­lők részére megállapított fizetési osztályokba; továbbá hatalmazzák fel a vármegyei vezető tanfelügyelőket, hogy az alájuk tartozó tanítók állami fizetését, ál­lamsegélyét a vármegye területén levő állampénz­tárnál a saját hatáskörükben kiutalhassák; és végül, hogy utasítsák a kultuszminisztert, hogy a nemzet­nevelők kamarája felállításáról javaslatot dolgoz­zon ki. (Helyeslés.) Slachta Margit az óvónők fizetésjavításának kérdését ajánlotta a miniszter figyelmébe. A lakás­hivatalnak, úgy látja, két szíve van: egyik a kisembe­rek számára, másik a luxuslakók részére. Esetet tud, mikor a férj ravatalon feküdt, s az asszonynak másnap ki kellett költöznie. Ezzel szemben több luxuslakást és palotát tud felsorolni, amelyben egy-­ két ember lézeng. A budai részen, az Orom-utcán is van egy várszerű piros palota évek óta lezárt redők­kel. Végül az iskolaszéki tagok választását tette szóvá, melybe egy 1902. évi miniszteri rendelet ér­telmében nők nem választhatók. Orvoslást kér. (He­lyeslés.) Elnök a tanácskozást félbeszakítja. Délután. Rakovszky elnök 4 óra 10 perckor újra meg­nyitja az ülést­. Usetty Ferenc elvárja, hogy szénszünet többé ne legyen. Nem helyesli, hogy az iskolai évet most ki­húzzák június végéig. A leromlott ifjúságát a mostani hőségben kár az osztályokban összezsúfolni, enged­jék haza őket. A szolgálati idő leszállítását kéri 30 évre, a nyugdíjazás megtisztelő és elismerő formában, címek adományozása mellett történjék, a helyettes­tanári intézményt szüntessék meg, mert ezek helyzete lehetetlen. Sürgeti a tanárképzés reformját. A gyakor­ló tanárjelöltek intézményét már a jövő iskolai évben valósítják meg. A megüresedett állások azonnal töl­tessenek be, még pedig pályázat útján. A hittanárok részére külön státust és rendes tanári fizetést sürget. A IX. ker., Mester­ utcai áll. főgimn. rettenetes hely­zetét ecseteli. Vass miniszter: Három hónapon belül új elhe­lyezést kapnak ! Usetty: A tanárok helyzetének javítását illető­leg a fentiek értelmében határozati javaslatot nyújt be. (Helyeslés és taps.) Szilágyi Lajos a nyolcórás ülések befejezését kéri, mert lehetetlen állapot, hogy állandóan tanács­kozásképtelen szám mellett erőltetik a dolgot, lépten­nyomon kiszolgáltatva az ellenzék jóakaratának. Két határozati javaslatot nyújt be : 1. A katonaság, csend­őrség és államrendőrség beszállásolása által lefoglalt iskolahelyiségeknek szept. 1-re való kiürítését sürge­ti, hogy akkor a tanítás megkezdődhessék. 2. Mondja ki a Ház, hogy az állami tanítókat, óvókat és óvónő­ket illetményeiket illetőleg az egyéb állami alkalma­zottakkal egyenlő elbánásban kívánja részesíteni. (He­lyeslés.) Zákány Gyula az alsópapság lezüllött anyagi helyzetének feljavítása céljából határozati javaslatot nyújtott be, melyben addig is, aíig a katholikus auto­nómiát megvalósíthatják, provizórikus rendezést sür­getett, amihez az anyagiakat a nagy egyházi jövede­lemmel biró magasabb javadalmazásokból venné. (He­lyeslés.) Ernst Sándor a leánygimnáziumok szaporítása ellen foglalt állást, sürgette a hittanárok sorsának végleges rendezését s végül a katholikus autonómia kérdésében Giessweinnal és egri Nagy Jánossal pole­mizált. Az a szemrehányás, hogy az illetékes ténye­zők akár a római szentszék, akár a magyar püspöki karok nem létesítették az autonómiát, nem egészen méltányos és nem egészen történelmi értékű. Wlassicsé Apponyi kétszer is, Zichy megpróbálkoztak vele s nem külső, hanem belső, a magyar közélet konstruk­ciója miatt nem sikerült. Aztán nem is tudja, miként csinálnák meg főkegyúr nélkül. (Mozgás.) Rassay: Rendezzük a főkegyúri kérdést! Sokorópátkai Szabó István Andaházy-Kasnyá­val száll szembe és azt mondja, hogy ha ő a földmun­kások képviselőjének vallja magát, akkor ne a zsi­dó gyermekek numerus claususáról beszéljen, hanem arról, hogy Sándorfalván miért nem osztják ki a ház­helyeket és hogy a tápéi és mindszenti kubikusok te­hetséges gyermekei miért nem jutnak be a középis­kolákba. Ezért küldték ide őket a földmunkások. Te­gyék lehetővé ösztöndíjakkal, internátusok felállításá­val, hogy a falusi tehetségek bekerülhessenek a kö­zépiskolába és ne legyenek arra kárhoztatva, hogy a talicska mellett öregedjenek meg. (Élénk helyeslés és taps.) Andaházy-Kasnya Béla személyes kérdésben ki­jelenti, hogy a parlamentben nem azt kell kifejteni, amit mindenki akar, hanem azt, amit nem akar, hogy akarja. Gunda Jenő általános vitánál meglepetéssze­rűleg elszimfonizált jogával ezúttal nem kíván élni. Azt vitatja, hogy a numerus claususra épen a jogrend szempontjából van szükségünk. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az erről szóló törvényjavaslat hatá­lyát terjesszék ki a középiskolákra, sőt a nőkre is. A 8 esztendei iskolai kötelezettég híve. Egy másik ha­tározati javaslatban utasítani kívánja a kultuszmi­nisztert, hogy a népinternátusok fölállítása tárgyá­ban a szükséges tárgyalásokat kezdje meg, a felállí­táshoz szükséges összegről gondoskodjék s azok léte­sítéséről még az 1921-ik év folyamán tegyen jelentést. Bejelenti, hogy egyéb észrevételeit a részletes tárgya­lás során az egyes tételeknél teszi meg. Erre Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megálla­pítását kéri. (Zaj.) Szabóky jegyző megszámlálja a jelenlevőket , jelenti, hogy 33-an vannak. Kenéz elnök, mivel nem tanácskozásképesek, az ülést felfüggeszti. (Zaj.) Szünet után Huber János indítványozta, hogy miként a debreceni egyetemet megalapítója után, Tisza István­egyetemnek nevezték el, úgy a budapesti egyetem is nagynevű alapítója után, a Pázmány Péter egyetem nevet viselje. (Éljenzés és taps.)­­ A kultuszminiszter beszéde. Vass József vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a magyar kultúrpolitika főbb irányait és terveit az 1921/22. évi költségvetéssel kapcsolatban kívánja fel­tárni. A mostani vita anyagára volna egy pár meg­jegyzése. A menekült egyetemekre nézve nem ért egyet Csukással. Azok elhelyezésénél, illetve azok egyéniségének megtartásánál az a nagyon fontos gondolat vezette őket, hogy a főiskolai oktatásnál nem szabad szűkre keretezni termelőképességünket Aztán nem tartja egészséges állapotnak, hogy a fő­iskolai ifjúság túlnyomó nagy része, majdnem 80 százaléka. Ide a fővárosba özönlött össze. Nem volt helyes Budapestet majdnem kizárólag kultur­centrummá tenni, az ország többi részeinek szintén vezetésre hivatott centrumait pedig elsorvasztani. Az ifjúság itt a kulturbehatásokon túl káros behaj­tásokat is vett föl fölös számban. A budapesti egye­zem túltömöttségét decentralizálni kell, hogy egészsé­gesebb viszonyokat teremthessünk. A másik szem­pont az, hogy a főiskolai termelést nem szabad olyan szűkre kereteznünk, mint amennyi épen Csonkamagyarországnak az igénye. Nemcsak territo­riális integritás van; van kereskedelmi integritás is, de megvan a szellemi integritás is és ez annyit je­lent, hogy Európának ezen a pontján nyugati mű­veltségű népnek kell laknia, mert ez a történelem posztulátuma. A nyugatnak szerves részévé kapcsolt bennünket a magyar kulturmunka. Nem szabad et­től az ideától eltérnünk. A magyar tanítót és a ma­gyar tanárt nemcsak Csonkamagyarország katedrái fogják majd elhelyezésre magukhoz hívni, "hanem túlömlik a magyar szellemi erő a mi vonalainkon, mert hiszen az utódállamok rá vannak szorulva a magyar szellemi erőre és rá lesznek szorulva, mert — sértés nélkül legyen mondva — daszkálokkal és pópákkal nem lehet a kolozsvári egyetem tanszékeit ellátni. (Élénk taps.) Köszönetet mond Szegednek és Pécsnek, amelyek menedéket adnak a menekült egyetemnek és Debrecennek, amelynek egyeteme a saját kereteit meghaladó szeretettel akarta kapuit ideiglenesen megnyitni ez egyetemek előtt. A két egyetemet tehát el fogják helyezni, ha a Ház bölcse­sége erre a felhatalmazást megadja. (Felkiáltások: Megadjuk!) A művészi gondolat fejlesztését fontosnak tartja, a magyar művészi gondolatnak művészinek és magyarnak kell lennie. Ennek a gondolatnak a vidéken telepeket kell állítani, ahol a magyar talaj át van itatva a magyar művészi formáktól, magyar művészi motívumoktól, ahol maga a magyar nép lelke elevenen, szűzi tisztaságban, tüzes égő színek­ben termeli ki a legtisztább magyar és turáni motí­vumokat. (Éljenzés.) Ebből iparművészetet is kell fej­lesztenünk. A művészi gondolatnak át kell fognia a magyar nemzet egész életét; annak be kell vonulnia a templomokba, iskolákba, a házakba, palotákba és kunyhókba, mindenhová, hogy emelje a magyar lelket és tanítsa, nemesítse, szépítse a magyar életet. Ezért kell tehát a legszükségesebb kiadásokon felül bizo­nyos generozitással is a művészi gondolat fejlesztés­­ére is a szükséges fedezetet megadni Amennyiben lehet, a beiskolázásról szóló tör­vényjavaslatot talán már pénteken beterjeszti (Élénk helyeslés és éljenzés.) Az elvbeli szigorú regula kimon­dása mellett felhatalmazást kér, hogy az egyes vidé­keknek speciális igényeit a lehetőség szerint is figye­lembe vehesse. (Általános élénk helyeslés.) Az elemi oktatás egész vonalán rendkívüli nehézségekkel kell megküzdenie. Dologi és személyi nehézségek vannak Tanerő feles számban van. Ennek ellenére néhány száz elemi iskolában a jelen iskolai évben azért nem volt tanítás, mert nem volt tanerő. Belítska miniszter: Nem mentek ki a menekül­tek! Vass: A lakásviszonyok szempontja volt a mér­tékadó s ez az oka annak, miért nem volt tanítás. ígéri, hogy az elemi oktatás egész vonalán, úgy a do­logiakban, mint a személyiekben, szeptember 1-ére rendet csinál. (Élénk helyeslés és taps.) A lakáskérdés nem fogja feszélyezni. Az államépítészeti hivatalokat utasítani fogja, hogy ne akarjanak palotákat építeni, hanem akár négy vályogfalból tákoljanak össze isko­lát, mert magyar fiúknak írni-olvasni, hazát szeretni ,meg kell tanulni. Kijelenti, hogy a jövő tanévben szén­szünet nem lesz, erre garanciákat kapott a pénzügy­minisztertől és a szénkormánybiztostól. Boldog volna, ha a miniszterségéhez fűződnék a katholikus autonó­mia megalkotása, de ez nemcsak a nemzetgyűlés kér­dése, hanem a katholikus egyház belső hierarchikus kérdése. Föltétlenül meg kell kérdezni ebben a pápát, a római szentszéket és a püspöki kart. A debreceni egyetemet gróf Tisza István-egyetemnek nevezték el, az egyik legnagyobb magyarról. Hozzájárul ahoz az indítványhoz, hogy a budapesti tudományegyetem alapítójáról, Pázmány Péter-egyetemről neveztessék el. Kéri a költségvetés elfogadását. (Taps, éljenzés.) (A kultusztárca költségvetését ezután elfogad­ták.) Egy község és plébánosa harca. Letenyey Pál sürgős interpellációt terjeszt elő. Apa községben egy idő óta igen éles és elkeseredett harc dúl a lakosság és a plébános között, ami már odáig fajult, hogy a plébános elfogatott négy embert, a végrehajtóval pedig járandósága zálogaképen lefog­laltatott 100 marhát, amiknek árverése június 10-re van kitűzve. Sürgős segítséget kér a minisztertől. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter felel az interpellációra. Megvallja, nem tudta, hogy Apa községben milyen viszony van a pap és a község lakossága között. Vizsgálatot indítani nincs módjá­ban, mert ez az ügy a megyéspüspök hatáskörébe tar­tozik, ami bizonyára meg is történt már. Érintkezést keres a megyéspüspökkel, hogy békés úton döntsék el az áldatlan harcot. (A választ tudomásul vették.) Az ülés fél 9-kor ért véget. Győr bizalma a kormány iránt. Győr, jun 9. Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a mai napon, dr Darányi Kálmán főispán elnöklete alatt megtartott közgyűlésén gróf Bethlen István miniszterelnököt legutóbbi parlamenti beszéde alkalmából melegen üdvözölte és bizalmáról biztosí­totta. A közgyűlés Hegyeshalmy Lajos kereskedelemi ügyi miniszternek a vasutak helyreállítása érdekében kifejtett működéséért köszönetét fejezte ki és ez alka­-' lommal üdvözölte, kérve azt, hogy Győr város törvény-' hatósági bizottságénak üdvözletét a vasutasokkal is közölje. 70 PESTI HÍRLAP 1921. junius 10., péntek.

Next