Pesti Hírlap, 1921. június (43. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-10 / 125. szám
I M kultuszkárcát megszavazták. Vass miniszter az egyetemek hivatásáról, a magyar ss müvészet fejlesztéséről és az elemi iskolákról — Sürgős interpelláció. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén nyolc órás vita után a kultusztárca költségvetését is elfogadták. A vita végén Vass miniszter nagyszabású beszédet mondott. Hátra van még az igazságügyi, a honvédelmi és a népjóléti minisztérium budgetje. A tanácskozást Rakovszky és Kenéz vezette. A Ház folytatta a kultusztárca tárgyalását. Gerencsér István demokratikus alapra kívánja fektetni a népoktatást. Indítványozza, gondoskodjanak az elemi iskolákban a világháborúban résztvett magyar csapatokkal összefüggő események tanításáról, s a trianoni béke ismertetését is vegyék be a tantervbe. (Helyeslés.) Giesswein Sándor fontosnak tartja, hogy az átalakulás korszakában új mederbe tereljük az iskolai nevelést is. A jellemet és az erkölcsöt kell kifejleszteni. A világháború következtében a társadalmi és nemzeti szolidaritás mindenütt veszendőben van. Az ifjúságba bele kell ültetni az összetartozandóság érüzetét. Gyakorlatiasabb irányú hitoktatást követel. Legyen a nevelés nemzeti és szociális. A miniszter figyelmébe ajánlja az esperantó nyelv tanítását, a kézimunkára való oktatást, a háziipar fejlesztését. Faluhelyen a 10—12 éves gyermekek mezei munkára való fogása és így iskolakerülése ellen tenni kell valamit és a falusi gyermek neveléséről a kamaszkorban is gondoskodni kiván, mely célból egyesülőighitek alakítását ajánlja. Végül a katholikus autonómiát sürgeti. (Helyeslés és taps.) Egri-Nagy János a megmaradt Magyarországot, az Alföldet, a magyar művelődés eleven erőforrásává kell tennünk, ezért minden áldozatot meg kell hoznunk. Gaál Gaszton: A Dunántúl is valami, azt miért nem sajnálja?! Egri-Nagy: A művelődés nem olyan, mint a háború, amelyhez csak pénz kell, amit a mi pénzügyminiszterünk nem akar megadni. Hegedűs pénzügyminiszter: Olyan ártatlan vagyok ebben, mint egy ma született bárány! "(Derültség.) Egri-Nagy: De nemcsak pénz szükséges, hanem átfogó, tervező ész is, céltudatos programm, nem lankadó munka. A magyar nevelésnek gerince a jellemnevelés legyen, mert ami a férfiúnak a becsülete, a nőnek a szeméremérzete, az a nemzetnek nemzeti önérzete. (Taps.) Nem engedhetjük meg, hogy félremagyarázott kozmopolitizmussal rothasszák meg a magyar lelket. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) Ne hirdessék itt nekünk a pacifizmust, amikor mindenünkből kiraboltak. Ha valaki farkasok közé kerül, akkor ne jusson eszébe, hogy az állatvédő egyesület tagja. Nem lehetünk felosztásra ígért kockacukor a szomszéd népek feketekávéjához. Ezt azokhoz adresszálja, akik sovinizmussal vádolnak. Szociális nevelés is kell. Sajnos, a mi népünk nyáj nép, demagógkolomposoknak könnyű eset. A. Rasnya: Bizonyíték rá a jelen kurzus! Egri-Nagy: A katholikus autonómia olyan szellemben, mint a református egyháznál van, az egyház alkotmányával homlokegyenest ellenkezik és az egyházi jogban nem gyökeredzik, tehát ezért nem lehet megcsinálni. Simonyi-Semadam Sándor: És az erdélyi autonómia!? Egri-Nagy: Ez is az egyház privilégiumából van! Van egy modus vivendi: az egyház vezetőinek bölcsesége és bölcs belátása, amelyből meg lehet valósítani. Usetty: Csinálják meg, legyenek bölcsek! Egri-Nagy: Az egyház vezetői mindig voltak annyira bölcsek, hogy a kor viszonyaihoz alkalmazták a szigorú jogot. Ezt kell cselekedniük most is, miert ha az autonomia meg lett volna, nem vehették volna el pl az oláhok a nagyváradi kir. kath. jog-akadémiát és a békeszerződés értelmében jogunk volna visszakövetelni. És a premontrei gimnáziumot is a felvidéki kath. gimnáziumokat sem vehették volna el, s ezek mind a magyarság erős mentsvárai lehetnének. A költségvetést elfogadja. (Éljenzés és taps.) Andaházy-Kasnya Béla a numerus clausus elején szólott, amely a gyakorlatban egészen másképen ütött be, mint papiroson megalkották, ő belemegy a numerus claususba, de akkor vegyék fel az egyetemre azt az 1600 hallgatót, akit a törvény ellenére elutasítottak. A karhatalom csak a felekezetet nézte a felvételnél. (Zaj: A fajt!) A keresztény kurzus csak a keresztény szeretetre alapítható. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a képzőművészeti intézetnek hadikölcsönkötvényekbe helyezett pénzét egészében adja vissza és egyébként is támogassa a képzőművészetet. Budaváry László határozati javaslatot nyújt be, hogy az állami, községi és hitfelekezeti tanítókat sorozzák be a velük egyenlő kvalifikációjú tisztviselők részére megállapított fizetési osztályokba; továbbá hatalmazzák fel a vármegyei vezető tanfelügyelőket, hogy az alájuk tartozó tanítók állami fizetését, államsegélyét a vármegye területén levő állampénztárnál a saját hatáskörükben kiutalhassák; és végül, hogy utasítsák a kultuszminisztert, hogy a nemzetnevelők kamarája felállításáról javaslatot dolgozzon ki. (Helyeslés.) Slachta Margit az óvónők fizetésjavításának kérdését ajánlotta a miniszter figyelmébe. A lakáshivatalnak, úgy látja, két szíve van: egyik a kisemberek számára, másik a luxuslakók részére. Esetet tud, mikor a férj ravatalon feküdt, s az asszonynak másnap ki kellett költöznie. Ezzel szemben több luxuslakást és palotát tud felsorolni, amelyben egy- két ember lézeng. A budai részen, az Orom-utcán is van egy várszerű piros palota évek óta lezárt redőkkel. Végül az iskolaszéki tagok választását tette szóvá, melybe egy 1902. évi miniszteri rendelet értelmében nők nem választhatók. Orvoslást kér. (Helyeslés.) Elnök a tanácskozást félbeszakítja. Délután. Rakovszky elnök 4 óra 10 perckor újra megnyitja az ülést. Usetty Ferenc elvárja, hogy szénszünet többé ne legyen. Nem helyesli, hogy az iskolai évet most kihúzzák június végéig. A leromlott ifjúságát a mostani hőségben kár az osztályokban összezsúfolni, engedjék haza őket. A szolgálati idő leszállítását kéri 30 évre, a nyugdíjazás megtisztelő és elismerő formában, címek adományozása mellett történjék, a helyettestanári intézményt szüntessék meg, mert ezek helyzete lehetetlen. Sürgeti a tanárképzés reformját. A gyakorló tanárjelöltek intézményét már a jövő iskolai évben valósítják meg. A megüresedett állások azonnal töltessenek be, még pedig pályázat útján. A hittanárok részére külön státust és rendes tanári fizetést sürget. A IX. ker., Mester utcai áll. főgimn. rettenetes helyzetét ecseteli. Vass miniszter: Három hónapon belül új elhelyezést kapnak ! Usetty: A tanárok helyzetének javítását illetőleg a fentiek értelmében határozati javaslatot nyújt be. (Helyeslés és taps.) Szilágyi Lajos a nyolcórás ülések befejezését kéri, mert lehetetlen állapot, hogy állandóan tanácskozásképtelen szám mellett erőltetik a dolgot, léptennyomon kiszolgáltatva az ellenzék jóakaratának. Két határozati javaslatot nyújt be : 1. A katonaság, csendőrség és államrendőrség beszállásolása által lefoglalt iskolahelyiségeknek szept. 1-re való kiürítését sürgeti, hogy akkor a tanítás megkezdődhessék. 2. Mondja ki a Ház, hogy az állami tanítókat, óvókat és óvónőket illetményeiket illetőleg az egyéb állami alkalmazottakkal egyenlő elbánásban kívánja részesíteni. (Helyeslés.) Zákány Gyula az alsópapság lezüllött anyagi helyzetének feljavítása céljából határozati javaslatot nyújtott be, melyben addig is, aíig a katholikus autonómiát megvalósíthatják, provizórikus rendezést sürgetett, amihez az anyagiakat a nagy egyházi jövedelemmel biró magasabb javadalmazásokból venné. (Helyeslés.) Ernst Sándor a leánygimnáziumok szaporítása ellen foglalt állást, sürgette a hittanárok sorsának végleges rendezését s végül a katholikus autonómia kérdésében Giessweinnal és egri Nagy Jánossal polemizált. Az a szemrehányás, hogy az illetékes tényezők akár a római szentszék, akár a magyar püspöki karok nem létesítették az autonómiát, nem egészen méltányos és nem egészen történelmi értékű. Wlassicsé Apponyi kétszer is, Zichy megpróbálkoztak vele s nem külső, hanem belső, a magyar közélet konstrukciója miatt nem sikerült. Aztán nem is tudja, miként csinálnák meg főkegyúr nélkül. (Mozgás.) Rassay: Rendezzük a főkegyúri kérdést! Sokorópátkai Szabó István Andaházy-Kasnyával száll szembe és azt mondja, hogy ha ő a földmunkások képviselőjének vallja magát, akkor ne a zsidó gyermekek numerus claususáról beszéljen, hanem arról, hogy Sándorfalván miért nem osztják ki a házhelyeket és hogy a tápéi és mindszenti kubikusok tehetséges gyermekei miért nem jutnak be a középiskolákba. Ezért küldték ide őket a földmunkások. Tegyék lehetővé ösztöndíjakkal, internátusok felállításával, hogy a falusi tehetségek bekerülhessenek a középiskolába és ne legyenek arra kárhoztatva, hogy a talicska mellett öregedjenek meg. (Élénk helyeslés és taps.) Andaházy-Kasnya Béla személyes kérdésben kijelenti, hogy a parlamentben nem azt kell kifejteni, amit mindenki akar, hanem azt, amit nem akar, hogy akarja. Gunda Jenő általános vitánál meglepetésszerűleg elszimfonizált jogával ezúttal nem kíván élni. Azt vitatja, hogy a numerus claususra épen a jogrend szempontjából van szükségünk. Határozati javaslatot nyújt be, hogy az erről szóló törvényjavaslat hatályát terjesszék ki a középiskolákra, sőt a nőkre is. A 8 esztendei iskolai kötelezettég híve. Egy másik határozati javaslatban utasítani kívánja a kultuszminisztert, hogy a népinternátusok fölállítása tárgyában a szükséges tárgyalásokat kezdje meg, a felállításhoz szükséges összegről gondoskodjék s azok létesítéséről még az 1921-ik év folyamán tegyen jelentést. Bejelenti, hogy egyéb észrevételeit a részletes tárgyalás során az egyes tételeknél teszi meg. Erre Szilágyi Lajos a tanácskozásképesség megállapítását kéri. (Zaj.) Szabóky jegyző megszámlálja a jelenlevőket , jelenti, hogy 33-an vannak. Kenéz elnök, mivel nem tanácskozásképesek, az ülést felfüggeszti. (Zaj.) Szünet után Huber János indítványozta, hogy miként a debreceni egyetemet megalapítója után, Tisza Istvánegyetemnek nevezték el, úgy a budapesti egyetem is nagynevű alapítója után, a Pázmány Péter egyetem nevet viselje. (Éljenzés és taps.) A kultuszminiszter beszéde. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar kultúrpolitika főbb irányait és terveit az 1921/22. évi költségvetéssel kapcsolatban kívánja feltárni. A mostani vita anyagára volna egy pár megjegyzése. A menekült egyetemekre nézve nem ért egyet Csukással. Azok elhelyezésénél, illetve azok egyéniségének megtartásánál az a nagyon fontos gondolat vezette őket, hogy a főiskolai oktatásnál nem szabad szűkre keretezni termelőképességünket Aztán nem tartja egészséges állapotnak, hogy a főiskolai ifjúság túlnyomó nagy része, majdnem 80 százaléka. Ide a fővárosba özönlött össze. Nem volt helyes Budapestet majdnem kizárólag kulturcentrummá tenni, az ország többi részeinek szintén vezetésre hivatott centrumait pedig elsorvasztani. Az ifjúság itt a kulturbehatásokon túl káros behajtásokat is vett föl fölös számban. A budapesti egyezem túltömöttségét decentralizálni kell, hogy egészségesebb viszonyokat teremthessünk. A másik szempont az, hogy a főiskolai termelést nem szabad olyan szűkre kereteznünk, mint amennyi épen Csonkamagyarországnak az igénye. Nemcsak territoriális integritás van; van kereskedelmi integritás is, de megvan a szellemi integritás is és ez annyit jelent, hogy Európának ezen a pontján nyugati műveltségű népnek kell laknia, mert ez a történelem posztulátuma. A nyugatnak szerves részévé kapcsolt bennünket a magyar kulturmunka. Nem szabad ettől az ideától eltérnünk. A magyar tanítót és a magyar tanárt nemcsak Csonkamagyarország katedrái fogják majd elhelyezésre magukhoz hívni, "hanem túlömlik a magyar szellemi erő a mi vonalainkon, mert hiszen az utódállamok rá vannak szorulva a magyar szellemi erőre és rá lesznek szorulva, mert — sértés nélkül legyen mondva — daszkálokkal és pópákkal nem lehet a kolozsvári egyetem tanszékeit ellátni. (Élénk taps.) Köszönetet mond Szegednek és Pécsnek, amelyek menedéket adnak a menekült egyetemnek és Debrecennek, amelynek egyeteme a saját kereteit meghaladó szeretettel akarta kapuit ideiglenesen megnyitni ez egyetemek előtt. A két egyetemet tehát el fogják helyezni, ha a Ház bölcsesége erre a felhatalmazást megadja. (Felkiáltások: Megadjuk!) A művészi gondolat fejlesztését fontosnak tartja, a magyar művészi gondolatnak művészinek és magyarnak kell lennie. Ennek a gondolatnak a vidéken telepeket kell állítani, ahol a magyar talaj át van itatva a magyar művészi formáktól, magyar művészi motívumoktól, ahol maga a magyar nép lelke elevenen, szűzi tisztaságban, tüzes égő színekben termeli ki a legtisztább magyar és turáni motívumokat. (Éljenzés.) Ebből iparművészetet is kell fejlesztenünk. A művészi gondolatnak át kell fognia a magyar nemzet egész életét; annak be kell vonulnia a templomokba, iskolákba, a házakba, palotákba és kunyhókba, mindenhová, hogy emelje a magyar lelket és tanítsa, nemesítse, szépítse a magyar életet. Ezért kell tehát a legszükségesebb kiadásokon felül bizonyos generozitással is a művészi gondolat fejlesztésére is a szükséges fedezetet megadni Amennyiben lehet, a beiskolázásról szóló törvényjavaslatot talán már pénteken beterjeszti (Élénk helyeslés és éljenzés.) Az elvbeli szigorú regula kimondása mellett felhatalmazást kér, hogy az egyes vidékeknek speciális igényeit a lehetőség szerint is figyelembe vehesse. (Általános élénk helyeslés.) Az elemi oktatás egész vonalán rendkívüli nehézségekkel kell megküzdenie. Dologi és személyi nehézségek vannak Tanerő feles számban van. Ennek ellenére néhány száz elemi iskolában a jelen iskolai évben azért nem volt tanítás, mert nem volt tanerő. Belítska miniszter: Nem mentek ki a menekültek! Vass: A lakásviszonyok szempontja volt a mértékadó s ez az oka annak, miért nem volt tanítás. ígéri, hogy az elemi oktatás egész vonalán, úgy a dologiakban, mint a személyiekben, szeptember 1-ére rendet csinál. (Élénk helyeslés és taps.) A lakáskérdés nem fogja feszélyezni. Az államépítészeti hivatalokat utasítani fogja, hogy ne akarjanak palotákat építeni, hanem akár négy vályogfalból tákoljanak össze iskolát, mert magyar fiúknak írni-olvasni, hazát szeretni ,meg kell tanulni. Kijelenti, hogy a jövő tanévben szénszünet nem lesz, erre garanciákat kapott a pénzügyminisztertől és a szénkormánybiztostól. Boldog volna, ha a miniszterségéhez fűződnék a katholikus autonómia megalkotása, de ez nemcsak a nemzetgyűlés kérdése, hanem a katholikus egyház belső hierarchikus kérdése. Föltétlenül meg kell kérdezni ebben a pápát, a római szentszéket és a püspöki kart. A debreceni egyetemet gróf Tisza István-egyetemnek nevezték el, az egyik legnagyobb magyarról. Hozzájárul ahoz az indítványhoz, hogy a budapesti tudományegyetem alapítójáról, Pázmány Péter-egyetemről neveztessék el. Kéri a költségvetés elfogadását. (Taps, éljenzés.) (A kultusztárca költségvetését ezután elfogadták.) Egy község és plébánosa harca. Letenyey Pál sürgős interpellációt terjeszt elő. Apa községben egy idő óta igen éles és elkeseredett harc dúl a lakosság és a plébános között, ami már odáig fajult, hogy a plébános elfogatott négy embert, a végrehajtóval pedig járandósága zálogaképen lefoglaltatott 100 marhát, amiknek árverése június 10-re van kitűzve. Sürgős segítséget kér a minisztertől. Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter felel az interpellációra. Megvallja, nem tudta, hogy Apa községben milyen viszony van a pap és a község lakossága között. Vizsgálatot indítani nincs módjában, mert ez az ügy a megyéspüspök hatáskörébe tartozik, ami bizonyára meg is történt már. Érintkezést keres a megyéspüspökkel, hogy békés úton döntsék el az áldatlan harcot. (A választ tudomásul vették.) Az ülés fél 9-kor ért véget. Győr bizalma a kormány iránt. Győr, jun 9. Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsága a mai napon, dr Darányi Kálmán főispán elnöklete alatt megtartott közgyűlésén gróf Bethlen István miniszterelnököt legutóbbi parlamenti beszéde alkalmából melegen üdvözölte és bizalmáról biztosította. A közgyűlés Hegyeshalmy Lajos kereskedelemi ügyi miniszternek a vasutak helyreállítása érdekében kifejtett működéséért köszönetét fejezte ki és ez alka-' lommal üdvözölte, kérve azt, hogy Győr város törvény-' hatósági bizottságénak üdvözletét a vasutasokkal is közölje. 70 PESTI HÍRLAP 1921. junius 10., péntek.