Pesti Hírlap, 1922. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
Budapest, 1922. 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK.1 Egy hóra ... 200 korona Negyedévre.. 1500 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvarokon ... 1ő korona Ausztriában 300 osztr. kor. Hirdetések díjszabás szerirrt. III - ¡ Km. uh //› 19?- sfrmaIV?folyam, 198. (14,912.) szám. Péntek, szeptember 1. » Kiadótulajdonosok: LÉSRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos császár út 78. HOKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Külföldi vendégek. Igaz magyar szívvel üdvözöljük Budapesten külföldi vendégeinket, a kulturnemzetek politikusait. Úgy köszöntjük őket, mint az igazságos bírákat, kik eljöttek meglátogatni a letiport magyar nemzetet a megszűkített országhatárok börtönében. A régi magyar vendégszeretet töredékeivel fogadjuk őket, hogy leplezzük szegénységünket. De kérjük őket, tekintsenek az ünnepségek és lakomák Potemkin-falai mögé s ismerjék meg igazi helyzetünket, az állami és társadalmi nyomort, melyet igazságtalan földarabolásunk s az azóta ellenünk folytatott gazdasági háború idéztek elő. Egy békés, rendszerető és munkás népet találnak itt, mely nem akart sohasem háborút, csak a maga független nemzeti, kulturális és gazdasági életét akarta becsülettel végig élni s mely akarata és megkérdezése nélkül berántatván a világháborúba, elvesztette létfeltételeit. Megmutatjuk önöknek mindenünket. Bemutatjuk gyárainkat, melyeknek kéménye nem füstölög, mert elvették kőszénbányáinkat s mert nem adnak nyersanyagot. Bemutatjuk gyönyörűen fölépített klinikáinkat, kórházainkat, melyekben azonban hiányzanak a betegek számára a lepedő, az orvosszer s a műtőeszközök. Elvezetjük önöket a tudományos akadémia szép épületébe, amelyben pang és éhezik a tudomány, mert nincs pénzünk könyvekre és folyóiratokra. Remek felsőiskolákat mutatunk önöknek, amelyekben a nyomor pályái számára nevelünk éhező diákságot. Elvisszük vendégeinket fényűzéssel épült színházakba, melyekben az idegen nemzetek irodalmának emeltünk oltárt, minden viszonzás és elismerés nélkül. Fényes parlamenti palotában fogjuk üdvözölni vendégeinket, melyben nem csinálunk mást, mint nap-nap után az adókat emeljük s egy megcsonkított ország panaszait irjuk jegyzőkönyvekbe. S ime, bemutatjuk önöknek az ország kultur-szegénységének legkiáltóbb bizonyítékát, ezt az önöket üdvözlő lapot, mely közel félszázadja a nyugati műveltségnek s a nemzeti érzésnek legnagyobb közlönye volt s naponta száz oldal terjedelemben jelent meg, bemutatjuk a Pesti Hírlapot, mely most a többi magyar lappal együtt csak nyolc oldal szűk terjedelmével üdvözölheti önöket s szolgálhatja az eszméket és elveket, miket önök hirdetnek. Az interparlamentáris unió nem az egyes nemzeteket, hanem az emberiséget szolgálja. Nem is akarunk mi semmi különleges kedvezést. Csak azt kérjük, hogy mint az emberiség egyik részével, emberségesen s igazságosan bánjanak. Csak általános emberi jogokat, kérünk, amelyek örökéletűek s amelyektől nem lehet megfosztani még a legyőzött népeket sem. Mi politikai, gazdasági és kulturális tekintetben egyaránt bele akarunk kapcsolódni a civilizált nemzetek forgalmába. Mi csak dolgozni akarunk, hogy kiheverjük a ránk kényszerített háború sebeit. Mi többet szenvedtünk, mint a világ bármely nemzete, mert a háború normális kárain kívül el kellett szenvednünk egy megszállás és egy proletárdiktatúra elképzelhetetlen fosztogatását. Politikusok, jogászok és tudósok jöttek hozzánk, kik a civilizációt, a népszabadságot, a törvénytiszteletet s a haladást terjesztik minden országban. Kérjük őket, hogy ha igazságosan megbírálták szerencsétlen helyzetünket, bizakbok alakuljanak át védőügyvédekké s védjék meg a külföldön a szeretet érveivel ezt az igazságtalanul üldözött nemzetet. Helyszini szemlének nevezhetnénk el a külföldi politikusok budapesti látogatását s mindazoknak, kik ez alkalommal érintkeznek vendégeinkkel, kötelességük arról gondoskodni, hogy ez a helyszíni szemle lehető alapos legyen. Fölös fényűzéssel ne tüntessük föl hazug színben állapotainkat. Az ilyen hazugság igen rossz tőkebefektetés volna. A segítésnek elsőföltétele, hogy őszinték legyünk,. Németország nem kap moratóriumot. 71 többség Br*adbowy javaslata ellen. — 7S belga Scexvetite javaslatot fogadtak el* Egész Európa, sőt bizonyára Amerika is, feszült figyelemmel tekint Páris felé, ahol a jóvátételibizottság megvívta a maga súlyos harcát anémet jóvátételi kérdésben. .A bizottság ma csakugyan döntött s amolyan fából vaskarika féle határozatot hozott, mely alkalmas arra, hogy a kátyúba ragadt szekeret ideig-óráig ismét mozgásba hozza. A harc tudvalevőleg két irány között dühöngött. Az egyik a Poincaré-féle irány, amely tudni sem akar engedményekről és arra a merev álláspontra helyezkedett, ha Németország nem fizeti kötelezettségeit, a büntető szankciókhoz nyúl a szövetségesekkel egyetemben, de ha kell külön is. A Poincaré-féle egyéni akcióval szemben áll az angol álláspont, a kapta meg az abszolút többséget, a figyelem a belga javaslat felé fordult, amelyet aztán el is fogadtak. Egyelőre tehát marad minden a régiben és Németország fölött továbbra is Damokles kardja csüng. A bizottság döntéséről a következő tudósítástkaptuk: Páris, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A jóvátételi bizottság Bradboury angol delegátusnak azt a javaslatát, hogy Németországnak ez év végéig moratóriumot engedélyezzenek, három szavazattal öt ellenében elvetette. Ezzel szemben a belga—olasz közvetítő javaslatot, amely szerint érdemileg nem vitatja a bizottság, hogy megadják-e a moratóriumot vagy sem, hanem Németországnak fizetési könnyítéseket nyújtanak oly értelemben, hogy a Belgium számára 1922. .ívben esedékes összegről Németország kincstárt ,egyet adjon, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Páris, augusztus 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A francia kormány tegnap egy kőnyomatos útján azt a hírt terjesztette el, hogy a hadügyminisztérium és a pénzügyminisztérium illetékes körei már parancsot kaptak a Ruhrvidék megszállási tervezetének előkészítésére, hogy minden esetlegességgel szemben felkészülten álljanak. A L'Oeuvre azt írja, hogy a francia kormány Brüszszelben hivatalosan tudakozódott, milyen magatartást tanúsítana Belgium ebbenaz esetben. Beavatott körökben kijelentik, hogy az angol kormány a katonai megszállásra határozottan barátságtalan intézkedéssel válaszolna. Miért volt „lagymatag" a liberális ellenzék magatartása? A nemzetgyűlés munkarendje. — A módosított adójavaslatok a minisztertanács előtt. Az interparlamentáris unió nemzetgyűlési képviselőtagjai szombaton délután érkeznek Budapestre, ami kétségkívül ismét élénkséget fog hozni a napok óta stagnáló politikai életbe. Ezidő szerint ugyanis teljes a szélcsend és a liberális ellenzéki blokk megteremtése is, amelynek újrafelvetődése egyetlen szüleménye az egyhetes parlamenti szünetnek, jelenleg még csak az elméleti viták stádiumában van... Rassaa Károlynak és Propper Sándornak azok a nyilatkozatai, amelyekben rámutattak arra, hogy a liberális polgári ellenzék a közelmúlt parlamenti harcaiban lagymatagon viselkedett és épen ezért Rassay bejelentette egy nagy liberális ellenzéki tábor megalakítását, amely a szociáldemokratákkal karöltve küzdene a jövőben a demokratikus elvekért és szabadságjogokért. a polgári ellenzék körében komoly viszhangot keltettek. Liberális polgári körökben általában elismerik az ellenzék egy táborba tömörülésének szükségességét, a liberális ellenzéknek a múltban tanúsított „lagymatag" viselkedését illetőleg azonban nem egyöntetűek a vélemények, így például egy liberális polgári ellenzéki képviselő, akire semmiesetre sem fogható rá a lagymatagság vádja, a következőket mondta a Pesti Hírlap munkatársának: — A liberális polgári ellenzéknek ma egyetlen egy olyan tagja sincs, alá ne tartaná szükségesnek és a politikai élet egészséges kialakulásának szempontjából elengedhetetlennek, hogy a jogrend és a közszabadságok kérdésében ne vállat vállhoz vetve küzdjön együtt a szociáldemokraták parlamenti frakciójával. Ezt az együttműködést különben a szociáldemokraták deklarációja is könnyűvé teszi a polgári ellenzék számára. Ma azonban olyan súlyos gazdasági problémák megoldása vár pártkülönbség nélkül az egész magyar közéletre és elsősorban a kormányzatra, hogy ha nem is lehet tagadni a Rassay és Propper által felpanaszolt, úgynevezett lagymatag ellenzéki harcmodert, kétségtelen, hogy a harc tempóját és élességét az a meggondolás tompította, hogy az ellenzék nem kívánta a kormány részére azt a könnyű mentséget a gazdasági helyzet orvoslásának hibáival szemben biztosítani, hogy az ellenzék magatartása miatt nem tudott és nem ért rá a gazdasági helyzet kellő enyhítésére. Másrészt mindjárt az új parlament megnyitása után olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek a reakció megerősödését tükröztették vissza és akik még a múlt nemzetgyűlés utolsó napjaiban és a választások alatt a leghevesebben harcoltak a keresztény ellenzék részéről a kormány ellen, nagy hajlandóságot mutattak régi reakciós törekvéseik újjáélesztésére és erre ürügyül épen a szociáldmnokráknak a politikai arénában való melltelincsét használták föl. , —ilyen körülmények között a hangú kardcsörtetésnél célszerűbbnek látszott bizonyos..."ikai állásfoglalás, amely néha szord.inát lehánt harcmodor élességét illetőleg, viszont nem tehetette, hogy a közeljövőben épen a Rassay álla is ír rá, kemény harciasságot teszi szükségeséé. A nemzetgyűlés 5-én ül újra össze, hogy folytassa az adójavaslatok tárgyalását. Az adójavaslatok vitája azonban már nagyrészt elvesztette érdekességét, úgy hogy miután a nemzetgyűlé keddtől kezdve nyolcórás üléseket tart, valószínűleg néhány nap alatt be is fejeződik. Azután, ha nem kezdi is meg a nemzetgyűlés őszre kitolódott ,,nyári szünetét", már csak kisebb jelentőségű javaslatokat fognak elintézni, mert a fontosabbakat a kormány csak ősszel szándékozik letárgyaltatni. Szünet úttán kerül a nemzetgyűlés elé a főrendiházi törvényjavaslat, a közigazgatás reformja és az előzel össze-, iriggő javaslatok egész sora, így például a vármegyék új beosztásáról szóló új törvényjava- , valamint a városok és községek háztartásánakrendezéséről szólójavaslat, amelyet már teljesen elő is készítettek a belügyminisztériumban. Ma délután minister tanácsra ültek össze a kormány tagjai. A tanácskozáson, amely éjfélutánig tartott, nagyobbrészt adminisztratív ügyek kerültek tárgyalás alá. Szó volt természetesen valamennyi aktuális kül- és belpolitikai kérdésről is. A miniszterelnök informálta a kormány tagjait a külügyi helyzetről, amelynek feszültsége majdnem teljesen eloszlott Olaszország erélyes beavatkozása folytán. Bemutatta a tanácskozáson Kállay pénzügyminiszter az adójavaslatok ama módosításait, amelyekkel az elégedetlenkedő kisgazdaképviselőket akarják leszerelni. A minisztertanács megállapodásait Ciethlén miniszterelnök a kisgazdáknak tetigéretéhez képest a 4-én tartandó egységespárti értekezleten fogjaismertetni a párt tagjaival. Szóba kerültek a minisztertanácson a főispáni kinevezések ,s illetve a főispánok számának a főispánságok egyesítésével szükségessé vált csökkentése. Német demain S a magyar* Koszmiínynál. Berlin, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A budapesti német ügyvivő a magyar kormánynak a német birodalmi kormány nevében szóbeli jegyzéket nyújtott át, amelyben panaszt tesz amiatt, hogy köztársaságellenes és államellenes elemek Magyarországon bizonyos reakcionárius körökkel szoros kapcsolatot tartanak fenn és hogy ezek a köztársaság ellen törő elemek Magyarországon támogatásra és befogadásra találnak. Jól tudja a német kormány, hogy a magyar kormánynak egyáltalán nincsszándékában ezeknek az elemeknek támogatása, azonban ezeknek a magyar területen való puszta megtörése is már könnyű félreértésekre-vezethet. A német kormány ezért megnyugtató "felvilágosítást és kijelentést - úr arra nézve, hogy a magyar kormánynem fogja tűrni e köztársaságellenes körök támogatását. (Illetékes helyen mindezideig mit sem Inának erről a derűsról.)