Pesti Hírlap, 1926. augusztus (48. évfolyam, 172-197. szám)
1926-08-01 / 172. szám
k szaporítása, ezeknek megfelelő felszerelése, tangazdaságok állatállományának feljavítása, valamint ezeknek mezőgazdasági gépekkel való ellátása, a tangazdaságok szikes területeinek feljavítása és végül a gazdatársadalom által mind sűrűbben hangoztatott kívánalom kielégítéseként, mezőgazdasági középfokú szakiskola létesítése. E porgramm végrehajtása hivatva lesz hatékonyan előmozdttlani a mezőgazdasági oktatás intenzitását s a mezőgazdasági oktatás körébe a kisexisztenciák miegyelő szakképzettségének bevonását. — Említésre méltó a földmunkásszövetkezeteknek nyújtandó kölcsön céljaira igénybevenni kívánt 14 milliárd 500 millió korona. E földmunkásvállalkozó szövetkezetek az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelében szerveztettek oly célból, hogy a szövetkezetek munkavállalkozásokban résztvehessenek s ezáltal a tagok kereseti lehetőségei javíttassanak. Ez időszerint tíz ily szövetkezet tagja az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, a szövetkezetek földmunkás (kubikos) taglétszáma körülbelül 4000. Az eddigi vállalkozások minden tekintetben igazolták a szövetkezetek életrevalóságát. Mintegy 10 milliárd koronányi összeg fog felhasználtatni a mezőgazdasági kísérletügyi intézmények fejlesztésére s a kísérleti gazdaságok felszerelésére. Itt elsősorban pótolni kell a kísérletügyi intézmények berendezését, műszereit, mert a háború kitörése óta a kísérletügy jelentékenyen fejlődött s eddig, sajnos, nem volt mód arra, hogy e jelentékeny anyagi áldozatokat igénylő műszaki berendezések beszerezhetők, illetőleg a hiányok pótolhatók lettek volna. A hasznos beruházásokközött fel lehet még említeni a borértékesítés megszervezésére előirányzott mintegy hét milliárd koronát, amelynek felhasználásával lehetővé fog tétetni a magyar bornak külföldön jelentékenyebb ménben való elhelyezése. E téren minden lehetőt meg kell tenni arra, hogy a magyar bor régi jó hírneve a külföldi piacokon helyreállíttassák, a magyar bor iránti külföldi kereslet fokoztassék s ezáltal lehetővé váljon a magyar borfeleslegeknek külföldön való elhelyezése. E célelérése érdekében a külföld oly nagyobb városaiban, hol a magyar bornak eddig is piaca volt, propaganda borház létesíttetnék. Ily propaganda borház ez idő szerint Bécsben s Varsóban már működik s tervbe van véve, hogy még az ősz folyamán megnyitható lesz Kopenhágában és Berlinben. A mezőgazdasági népesség művelődésének előmozdítása céljából a hasznos beruházások között szerepel 14 milliárd korona népházak létesítésére. A népház célja, hogy abban helyet kapjon mindazon intézmény, amely hivatva van arra, hogy elsősorban a község munkásnépének előrehaladását szolgálja s anyagi helyzetének "javítását" előmozdítsa. Kulturális és szociális szempontok teszik tehát indokolttá, hogy minél több faluban létesüljön ily népház s miután a községek erre a legtöbb esetben önerejükből nem képesek, a népházak létesítése államsegély engedélyezésével előmozdíttassék. A közös legelők feljavítása terén nagyobb akciót kívánok kifejteni. A volt úrbéres telkesgazdáknak, a községeknek, közbirtokosoknak, osztatlan közös legelőterülete egy millió százezer katasztrális holdat tett ki. Ezek a közös legelők eddig teljesen elhanyagolt állapotban voltak és igér nem felelhettek meg teljesen a rendeltetésük céljainak. Rendkívül fontos közgazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek az osztatlan közös legelőterületek megfelelő kárba hozassanak. E célból minden gazdasági felügyelőség területén megfelelő gépeket fogunk elhelyezni, közös használatra, hogy ezek a legelők minden tavasszal minden gyomtól "megtisztíttatva, rézgyaluval elegyengetve, tüskés hengerrel és vasfogassal felhasogatva, a talajviszonyoknak megfelelő fűmaggal bevetve és így rendbehozva szolgálják a legeltetés céljait. Mert nem lehet közömbös reánk nézve, hogy az osztatlan legelőterület holdankint egy vagy négy darab állatot képes-e eltartani? Az itt felsoroltakon kívül a hasznos beruházásokra engedélyezett összegekből jelentékeny öszszegek fognak felhasználtatni a tejszövetkezetek fejlesztésére, államerdészeti beruházásra, kertészet fejlesztésére, stb. Mind olyan célra tehát, melyek a földművelésügyi tárca legjelentősebb feladatai közé tartoznak s mely feladatok hosszú időn át, a megfelelő anyagi eszközök hiányában, nem voltak megvalósíthatók. Annál örvendetesebb, hogy a háborús évek s főleg az azokat követő esztendők tespedése (melynek oka egyedül az ország nehéz pénzügyi helyzete volt) immár minden jel szerint véget ért és ismét lehetővé válik a földmivelésügyi politika terén is azon tervek és feladatok megvalósítása, melyek elsősorban vannak hivatva biztosítani a csonka ország gazdasági boldogulását. Mialatt ez a beszélgetés folyik, odakinn az ólmosszürke égből lassú szitálással megered az eső. Hideg van, akárcsak késő őszidőben. Most, július végén, amikor a legtüzesebben és a legmelegebben kellene sütnie a napnak, hogy ki ne csírázzék a learatott gabona és megérjenek azok a kapások, amelyekről a miniszter beszélt. Bajos, szörnyen bajos mesterség az, amíg a dolgos emberi kéz a földből kicsikarja az Isten áldását. Milyen kár, hogy nem Mayer János parancsolja meg, melyik napra milyen legyen az idő! Benda Jenő: A salzburgi hegység titka. Szerencsétlenség vagy biztosítási csalás? — Hogy bírták rá az áldozatot a biztosításra? — A tettesek előzetes terepszemléje. A Pesti Hirlap tudósítójától. — Salzburg, jul. 31. Mindjobban világosság derül a salzburgi hegyekben történt titokzatos esetre, amelyről a Pesti Hírlap már hírt adott. Mindjobban megszaporodnak a gyamokok, sőt nemcsak a gyamokok, de a bizonyítékok, hogy nem véletlen turista-szerencsétlenség, de előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság történt: Payrleitner Károly fogtechnikus cinkostársaival,Adalbert testvérével és Schwartz Ferenc kereskedelmi alkalmazottal kirándulásra csalták k áldozatukat,. Berger András fogtechnikust, a Schafberg vidékére és ott letaszították a mélységbe, miután életét előbb bebiztosították. Még ez év május havában történt, hogy a négyférfi, a Payrleitner-fivérek és és Schwartz Ferenc elindultak a végzetes kirándulásra. Eugendorf állomásról mentek a salzkammerguti helyi érdekű vasúton Scharlingbe, s számos tanú akadt már rá, akik látták, hogy társai Bergert erősen biztatták az ivásra. Ezt vallja a kocsmáros s a kirándulók is, akik még azt is állítják, hogy Berger sörébe társai lopva pálinkát öntöttek. A nyomozást kiterjesztik arra is, nem volt-e az a pálinka méreg? A nyomozás kiderítette, hogy bár eredetileg fényképfelvételeket akartak csinálni, mégis elkerülték a helyet, ami erre a legalkalmasabb. Fölmásztak a csúcsra, amelynek tetején alig fér el néhány ember s amely hatvan méternyire magaslik föl s lábánál hegyi patak rohan tova. Ott kártyázni kezdtek, amikoris Payrleitner Károly rábírta Bergert, fotografálja le a gyönyörű kilátást. Berger erre a csúcs szélére ment, ahonnan állítólag lezuhant. Mint jelentettük, a scharflingi kórházba vitték, ahol kiszenvedett. Kiderült már az is, hogy pár nappal az eset után Payrleitner Károly fölkereste Zechner Vilma fogtechnikusnőt, aki jelenleg állás nélkül van, azzal, hogy öt milliót kereshet, ha kiadja magát a szerencsétlenül járt Berger András menyasszonyának és fölveszi a biztosító intézetnél a menyaszszonynak járó biztosítási összeget. A lány vállalkozott is erre a szerepre s Payrleitner társaságában fölkeresték a Phönix biztosító intézet linzi fiókját. Az izgatottság, türelmetlenség, amivel a biztosítási összeg kifizetését követelték, feltűnt a tisztviselőknek. Ki is fizettek nekik 4000 schillinget előlegbe. De két nap múlva Payrleitner ismét jelentkezett az állítólagos menyasszonnyal, nem akartak tágítani, míg nekik az egész 800 milliót ki nem fizetik. Ez még feltűnőbb volt s az intézet kiküldte hivatalnokát a Szerencsétlenség színhelyére, mint Berger lakóhelyére, Mattinghausenbe. Azok alapján, amiket a tisztviselő megtudott, a Phönix megtette följelentését az ügyészségnél, amely a nyomozással a csendőrséget bízta meg . Még gyanúsabbá teszi Payrleitner szerepét az az eljárás is, hogy bírta rá kiszemelt áldozatát a biztosításra? Bizalmasan közölte ugyanis vele, hogy törvénytelen gyermeke van, amelynek sorsáról gondoskodni akar, de úgy, hogy arról felesége ne tudjon. Ezt biztosítás útján akarja eszközölni. A kötvényt ezért Berger menyasszonya nevére kellene kiálltani. A fogtechnikus hajlandó volt erre a baráti szívességre. A biztosítás így létrejött. Két kötvényt állítottak ki: 30.000 aranykoronáról megölés esetére, 30.000 aranykoronát pedig balesetre. Legsúlyosabb bizonyíték azonban a bűnszövetkezet ellen az, hogy a vizsgálat azt is megállapította, hogy a két Payrleitner-testvér tizennégy nappal a szerencsétlenség előtt fölkeresték azt a helyet, bizonyára azért, hogy terepszemlét tartsanak, alkalmas-e az a bűntény elkövetésére? A gonosz kiszámítottsággal elkövetett bűnténnyel gyanúsítottak egyelőre konokul tagadnak mindent s megmaradnak amellett az állításuk mellett, hogy Berger András fotográfus szenvedélyének esett áldozatául. A vizsgálat nagy buzgalommal folyik tovább. Hány ügyvéd, orvos és mérnök él Budapesten? A lakosság tíz százaléka működik diplomás pályán. A Pesti Hírlap tudósítójától. - A hatvankét házból álló Lónyay utcán ötvenhét budapesti gyakorló-orvos rendelője sorakozik egymás mellett. Máshol találkozunk házakkal, melyekben tíz-tizenöt ügyvédi iroda zsúfolódik a különböző és egyazon emeleteken. Ismét máshol azt látjuk, hogy ugyanilyen arányú sűrűségben következnek egymásután a mérnöki irodák, különösen Budán, az első kerületben. Külön-külön is feltűnő lenne ez az állapot, így együtt azonban megdöblentő erővel hat a figyelmes szemlélőre. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarországon ma nincs olyan diplomát kivonó lateiner-pálya, amely az utóbbi években és évtizedekben ne termelt volna ki ijesztő számú proletariátust a maga soraiból. Ügyvéd, orvos, mérnök egyaránt tele van nagyon is jogosult panasszal a pálya túlzsúfoltsága és az ebből, valamint a súlyos gazdasági helyzetből eredő megélhetési nehézségek miatt. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a panaszok nagyrészt teljesen jogosultak. Az ügyvédek, orvosok és mérnökök közül igen sokan alig érik el a havi egy-kétmilliós jövedelmet és a szó szorosan vett értelmében nyomorogni kénytelenek. Ez a helyzet adja meg a szomorú aktualitást annak a kérdésnek, hogy hány ember él, illetve igyekszik megélni Budapesten, a lerongyolt ország lerongyolt fővárosában, a diplomájából? Az alább következő számadatokban egyáltalán nincsenek benne azok, akik már lemondottak a pályájukon tapasztalható reménytelen küzdelemről és most ügynökösködéssel, njomsan kitanult mesterségek segítségével vagy a kereskedelemben igyekeznek megtalálni a boldogulásútjait. Ugyancsak nem vettük fel a statisztikai adatok sorába azokat, akik diplomájukat arra használták fel, hogy ennek segítségével valamely közhivatalban, minisztériumokban, MÁV-nál, nagyobb gyárakban és kereskedelmi vállalatokban helyezkedjenek el. Ezek beszámításával a számok talán megkétszereződnének, mert napról -napra többen határozzák el magukat pályaváltoztatásra. Az itt következő pár statisztikai adat szigorúan csak azt mutatja, hogy hányan igyekeznek diplomájuk révén, magángyakorlat folytatásával biztosítani megélhetésüket az ügyvédi, orvosi és mérnöki pályán ma? ' ! " A budapesti ügyvédi kamara tagnyilvántartása, szerint Budapest területén békében, 1913 végén. 2390 gyakorló ügyvéd működött, 1294 ügyvédjelölt segédletével. A múlt év végén pedig már 327 gyakorlóügyvédet jegyzett be tagjai sorába az ügyvédi kamara. Viszont a szomorú és kilátástalan jövőre való tekintettel sikerült „leépíteni" az ügyvédjelöltek számát 612-re, ami azonban még mindig igen nagy szám és jelentékeny túlprodukciónak felel meg az agyonzsúfolt ügyvédi pályán, amely a legutolsó békeévhez viszonyítva, nyolcszázhuszonhat főnyi szaporodást mutat fel, holott az ország időközben területe egyharmadára csökkent. Általában ez a területcsökkenés, szóval a háború szerencsétlen befejezése sodorta válságba mind a három diplomás pályát. Hiszen tekintetbe kell vennünk, hogy az összeszűkült ország területére még másik három egyetem szorult: a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek, amelyek a vidéket túlontúl ellátják az e téren szükséges munkaerőkkel. Budapest jelentősége így e tekintetben még külön is korlátozódott. A budapesti gyakorlóorvosok számarányában a békéhez viszonyítva, nem állt be jelentős változás. Az orvosszövetség tagjainak száma békében is háromezer körül ingadozott és ma sem haladja meg túlságosan ezt a számot. Dr. Grosch Károly, a Budapesti Orvosszövetség főtitkára, viszont ezzel szemben hivatkozik arra, hogy akkor még egy húszmilliós ország központja volt Budapest, ma pedig legfeljebb nyolcmilliós népességet számolhatunk. És akkor még nem akadályozta lakáshiány is az orvosok vidéken való letelepedését, ha Budapesten semmiképen sem sikerült exisztenciát teremteniük a maguk számára. Ma azonban vidéken lakáshiány fogadja az elhelyezkedni akaró fiatal orvost, a szomorú gazdasági helyzet mellett pedig az utazás is megdrágult, úgyhogy a vidéki betegek nem igen képesek gyógykezeltetés céljából olyart könnyedén felutazni Budapestre, mint a múltban. A mérnökkamara Budapesten, az idő szerint 2393 tagot számlál. A szervezés munkáját azonban még nem fejezték be, mert a kamara csak az 1923-as törvény alapján kezdte meg működését. A kamara titkárságának véleménye szerint még jó pár száz lehet azoknak a mérnököknek a száma, akik — legnagyobbrészt a rossz gazdasági helyzet, a kereseti viszonyok és az elhelyezkedés nehézségei miatt — eddig nem léptek be a mérnökkamara tagjainak sorába. Legtöbb mérnöki iroda található az első kerületben, ahol 519 mérnök lakik, illetve rendezte be irodáját. Egyébként a válság a mérnököket sem kímélte meg. Az építés csak most kezd kissé megindulni, sok gyár áll, az utak építése még messze van, erdőinket elvesztettük, bányáink alig vannak — a mérnökök munkája így az, utóbbi években legnagyobbrészt a földreform munkálataira szorítkozott. Mindent összevetve tehát kereken 9252 ember, illetve család igyekszik megélni ma csak a diplomájából, ami azt jelenti, hogy Budapest lakosságának majdnem, tíz százaléka ügyvéd, orvos vagy mérnökember. Ez igen szép eredmény kulturális szempontból, de a kilencszázezret alig meghaladó népességű Budapest ilyen tömegű diplomával rendelkező polgárt még boldogabb időkben is csak nagyon nehezen tudna eltartani.