Pesti Hírlap, 1927. július (49. évfolyam, 146-172. szám)
1927-07-03 / 148. szám
16 MOZI. Panaszos levél a mozikról. A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Most, mikor a mozik szezonjának vége, talán érdemes volna a mozgóképszínházak igazgatóinak egy lelkes filmbarát véleményét meghallgatni elmúlt szezonjukról, mert ez a vélemény nem egyedülálló, hanem az egész közönség véleményét fejezi ki. Láttunk az elmúlt moziévben igen sok kiváló filmszenzációt, amelyet a nagy budapesti mozik igazán méltó keretben tálaltak fel közönségüknek. Itt azonban az a baj, hogy sokszor a feltálalás különb volt, mint maga az étel, azaz a film. Még a leglaikusabb mozilátogató előtt sem titok ugyanis, hogy a filmszínházak olyan megcsonkított formában, annyi „kivágással" vetítették le az elmúlt szezon nagy filmjeit, hogy sokszor még megérteni sem lehetett volna őket, ha a figyelmes igazgatóság a filmből kivágott részeket nem pótolta volna azokkal az erőltetett szellemességű felírásokkal, amelyek minden jóízlésű mozilátogatónak már a könyökén nőnek ki. Fölösleges konkrét példákra hivatkozni, mert abban minden mozilátogató igazat fog adni e sorok írójának, hogy a legtöbb film, amíg a zártkörű bemutatóról eljut a nagyközönségig, addig önmagának csak halvány vázlatává alacsonyodik le. Tessék kevésbé költséges „feltálalást", kevésbé szellemes feliratokat adni, de annál többet a film eredeti formájából, úgy, ahogy az a gyárból kikerült. (E tekintetben a főhibás a cenzúra. Szerk.) Van azonban még már panasza is a budapesti moziközönségnek. A legutóbbi időben, azok a mozik, melyek a szezon végével nem zártak be, hanem tovább is előadásokat tartanak, új attrakciók hiányával, reprizeket adnak régebbi népszerű filmekből. Azok a mozilátogatók azonban, akik ezeket az egyszer már látott filmeket viszont akarják látni, kínosan csalódnak e reprizek során Ezek a régi filmek ugyanis szörnyű és primitív kópiákban kerülnek előadóa, úgyhogy nemcsak a szereplők arcvonásai felismerhetetlenek rajtuk, hanem az ember szinte azt kérdezi magától: ez-e az a film, melyet egyszer már egészen máskép láttunk? Így volt ez a legutóbb két mozgóképszínház reprizén, amelyen A Sejket, Valentino híres régi filmjét a felismerhetetlenségig eltorzítva vetítették le, így volt ez a Mulató gyöngye és Az ifjú maharadzsa című filmek reprizénél, valamint Max Lincer híres vígjátékának, A szerelem bolondjának felújításánál. Ezek a reprizelőadások a közönséggel szemben olyan figyelmetlenségről tesznek tanúságot, amely teljességgel érthetővé teszi, ha a közönség leszokik a nyári mozilátogatásról. * (A Magyar Színpadszerzők Egyesületének filmosztálya) Lubitsek Ernő tiszteletére hétfőn este 9 órakor a Fészek-klubban vacsorát rendez. Az egyesület felkéri tagjait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. Illetőleg vasárnap és hétfőn délben megjelenési szándékukat telefonon szíveskedjenek bejelenteni. (J. 402—24.) * (Ne hirgyetek semmit.) Mindszenthy Tibor, aki jelenleg Hollywoodban tartózkodik, szombaton reggel ezt a kábel táviratot intézte Horváth Nándornéhoz, nővéréhez: — Karomat eltörtem. Egyébként szó sem igaz a többiről, amit ezzel kapcsolatban híresztelnek vagy írnak. Ne higyjetek semmit. Sokan azt hiszik, hogy Mindszenthy valami ,,gyilkos" pletyka központjába került s kábeltáviratával meg akarta előzni a Pestre érkező híreket. Mindszenthy Tibor családja ugyancsak kábelsürgöny útján sürgős felvilágosítást kért Mindszenthy Tibor állapotáról és azokról az eseményekről, amelyekről a rövid kábelsürgöny példát tett. Ő (M Marosttay Gyula filmkurzusa) július elején kezdődik. Beiratkozás naponként délután 4—6-ig, Vörösmarty utca 38. (Nagy izgalom Hollywoodban.) Említettük, hogy a hollywoodi gyárakban nagy ,,leépítési" és fizetéscsökkentési mozgalom indult meg. Az ötven dollárnál nagyobb heti gázsikat 10—30%-kal redukálják a vállalatok. A szereplők és technikai alkalmazottak a munkásszövetségnél keresnek orvoslást, amely úgyis már régebben meg akarja nyerni a filmszakma embereit a nyolcórás munkaidő eszméjének. Az öszszes alkalmazottak koalíciója természetesen nagyon kiélesítené a helyzetet Már decemberben fenyegetett a technikai munkások sztrájkja, de akkoriban sikerült az ügyeket elintézni. A gyárosok nyugodtan néznek a sztrájk elé is, mert a jövő évi termés meglehetősen elkészült és mostanában aránylag csendesek a műtermek. Feltűnő, hogy a legutóbbi időkben számos fiatal külföldi erőt igyekeztek Hollywoodba szerződtetni. TÖRVÉNYKEZÉS. A sötétben tévedésből mást gyilkoltak meg Agyonverték az egyik gyilkost. — Szentmártonkáta véres éjszakája. Szentmártonkáta községben a mult év szeptemberében borzalmas legényháboruság támadt. Két testvér, Urbán Lajos és Urbán István, elmentek a kocsma elé, hogy régi haragosukkal, Takács Istvánnal leszámoljanak. Takács István helyett az öccse jött ki a kocsmából, aki meglátva a felfegyverkezett legényeket, visszasietett és jelentette bátyjának, hogy támadás készül ellene. A sötét éjszakában órákig álltak az Urbán testvérek egy fa mögött és várták a régi ellenségüket. Hosszú várakozás után végül egy alakot láttak kijönni a kocsmából, akiről azt hitték, hogy Takács István. Rátámadtak, Urbán Lajos csizmaszárából előrántotta hatalmas kését és úgy nyakonszúrta vele áldozatát, hogy a kés a tüdőt is keresztülfúrva azonnal megölte a legényt. A másik Urbán a földön fekvő embert egy doronggal még jól összeverte. A zajra a kocsmából többen kirohantak és akkor látták, hogy az Urbán-fivérek Takács helyett Pásztor István gazdálkodót ölték meg. A két gyilkos menekülni próbált ekkor a legények felháborodása elől. Barna János, idősebb Varga János, Szabó Máté, ifjabb Varga János és Dobos Rafael a kerítésből léceket törtek ki és azzal kezdték üldözni a két tarlánt. A falu végén érték utól és úgy összeverték őket, hogy Urbán István sérüléseibe másnap bele is halt. A pestvidéki ügyészség Urbán Lajos ellen szándékos emberölés büntette címén emelt vádat, de hasonló cselekménnyel vádolva állította a bíróság elé az Urbán István gyilkosait is. A pestvidéki törvényszék Marton-tanácsa a főtárgyalást Szentmártonkátán tartotta meg. Több mint ötven tanút, hallgatott ki a bíróság, akik feltárták a véres éjszaka részleteit. Szombaton Budapesten folytatta a törvényszék az ügy tárgyalását. Ismét sok tanú állt a bíróság elé. Olyan adatok derültek ki a szombati tanúvallomásokból, hogy a bíróság kénytelen volt a tárgyalást elnapolni. Július 7-ikén Szentmártonkálán folytatják ismét atanuk kihallgatásait és remélhetően sikerül is majd az ügyet ítélettel befejezni. — Két évi börtön után fölmentés. Két évvel ezelőtt a Schmidt és Császár flézmalom r.-t. feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tolvajok ellen, kik a lipótvárosi pályaudvarról nagy mennyiségben lopkodják a malom számára küldött gabonát. A rendőrség letartóztatta Singer István vasúti raktárnoot és Darvas Károly giboninagykereskedőt, valamint négy vasúti munkást, akik egy rakomány gabonát szállítottak ki a pályaudvar terülétéről. A törvényszék a mktárnokot és a nagykereskedőt lopás bűntettéért két-két évi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélőtábla Harmati-tanácsa előtt most dr. Baumfeld Lajos és dr. Szűcs Ferenc védők a bizonyítás kiegészítését kérték arra, hogy a vádlottak nem követtek el lőrést, mert a malom egyik főtisztviselője adott felhatalmazást a gabona elszállítására. A tábla előtt ez a főtisztviselő tényleg igazolta a vádlottak védekezését. A sikeres bizonyításkiegészítés után az ítélőtábla, megsemmisítve a törvényszék ítéletét, mindkét vádlottat fölmentette. A felmentő ítélet jogerős. — A Kúria elvi döntése a részvénytársaságok igazgatósági tagjainak kártérítési felek Vérráról. A Ivária Keri tanácsa érdekes elvi jelentőségű döntést hozott a részvénytársaságok igazgatósági tagjainak kártérítési felelőssége kérdésében, lemondotta ugyanis, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen közgyűlési határozat nélkül is, saját jogán akár a károsult részvényes, akár a részvénytársaság hitelezője keresettel felléphet. A Kúria ezt a határozatot a kereskedelmi törvény 189. §-ával indokolja, amely szerint a törvényeyel vagy alapszabályokkal ellenkező inttézkedésével kárt cítozó igazgatósági tag általánosságban a károsulttal szemben tartozik kártérítési felelősséggel. Az igazgatósági tagoknak ezt a felelősségét nem szünteti meg az a körülmény sem, hogy a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés közgyűlési határozatokon alapszik. Ugyancsak közönbös ebből a szempontból az is, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a felmentvényt a számadásokra és mérlegre vonatkozóan megtagadta. Ez a körülmény ugyanis csak a részvénytársaságok és az igazgatóságok közti jogviszonyban bír jelentőséggel, ellenben a részvényes vagy hitelező kártérítési igényére egymagában befolyást nem gyakorol. — ,,A nős emberre nem lealacsonyító az a ráfogás, hogy barátnője van." A budapesti büntetőtörvényszék, mint felebbviteli bíróság, szombaton egy rágalmazási perben azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy rágalmazás-e, ha a nős emberre azt mondják, hogy barátnője van? A"törvényszék a büntetőjárásbíróság felfogásával szemben, arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem rágalmazás, de rágalmazás az ilyen megállapítás a nővel szemben. Egy Király utcai házban az ottlakó villanyszerelő rádióantennát szerelt. A,, antennaszerelés közben az egyik lakóval szóváltása támadt. A vitatkozás hevében a szerelőnek felkiáltott a háztetőre a szomszédasszony: — Hogy beszél maga velem, azt hiszi a barátnőjeagnok, akihez a szemben levő házba jár? A szerelő elképedt, azután tovább folyt a veszekedés és a házi civakodás végül a bíróság elé került. A villanyszerelő ugyanis följelentette az asszonyt rágalmazás címén, azzal érvelve, hogy őt, mint nős embert, az ilyen állítás közmegvetésnek teszi ki, sőt valódiság esetén büntetőeljárást is von maga után, mivel a házasságtörést a törvény bünteti. A büntetőjárásbíróság az asszonyt rágalmazásban találta bűnösnek és ezért negyven pengő pénzbüntetésre ítélte, de elítélte ugyancsak negyven pengő pénzbüntetésre a villanyszerelőt is, nyomban viszonzott becsületsértés vétsége címén. A felebbezéseket a törvényszék Csengey-tanácsa bírálta el. A törvényszék a szerelőt felmentette és felmentette az asszonyt is a rágalmazás alól, elítélte azonban becsületsértésért negyven pengőre. A törvényszék ítélete szerint az asszony nem követett el rágalmazást, amikor a nős villanyszerelőről azt állította, hogy barátnője van, mert egy férfira, még ha nős is, nem lealacsonyító az ilyen ráfogás, de ez a megállapítás nővel szemben rágalmazó és lealacsonyító. A bíróság tehát, eldöntötte ezt a kérdést, csak még az nem tisztázódott, hogy ehhez a birói megállapításhoz mit szóllnak a — feleségek. PESTI HÍRLAP 1927 Julius 3 vasárnap. a—Bwawowiai—" un " i SPORT. A vasárnap sportja. Atlétika. Ifj. bajnoki viadal, Margitsziget, d. u. 4. Birkózás. MAC nemzetközi viadal, Margitsziget, este 7. Kerékpár. Szövetségi országúti válogatóverseny. 1 gödöllői országút 9 km.-es jelzőkövétől, start reggel fél 6, beérkezés d. e.11—11 között. Labdarúgás: FTC-p. d. u. 6 FTC—TTC. — MTK-p. d. u. 6: MTK—Kispesti AC. -- Pesterzsébet d. u. 6: Vas és fémmunkások— ETC. — Rákospalota d. u. 6: BSE—C. — Dorog: Dorogi AC—Diósgyőri Vasgyári TK. — Pécs : P. Vasutas—Szegedi Vasutas. Úszás. MAC nemzetközi viadala, Császárfürdő, d. u. 6. Vízipóló. MAC -Magdeburg „96", Császárfürdő, este fél 7. Bárány István könnyedén úszva beállította a kétszázas rekordot. Igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a MAC nemzetközi viadala iránt s már a szombati első napon mintegy kétezren követték megérdemelt nagy figyelemmel a gyors egymásutánban simán lepergő versenyszámokat. A nagy érdeklődés elsősorban természetesen Bárány Pistának szólt, aki egész könnyedén kiúszott kétszázasával beállította a magyar rekordot s a növekvő dtafétában ugyancsak ezt az időt úszta kétszázon, bár a német kiválása után az utolsó ötven métert érthetően kényelmesen tette meg. Másodnapi szereplése százon, különösen a közeli párizsi verseny miatt, amelyben Arne Borggad fog találkozni, különleges csemegének ígérkezik. Magdeburg „96" részéről itt is Nietzel szerepelt a legjobban, aki biztosan győzött ugyan a magyar nyolcszázasok ellen, de a start utáni első szezen alaposan elmaradt magyar versenyzők közül kis Halasi Olivér féltáv után bravúrosan hozott Nietzel ellen , az utolsó százon megismételte ezt a finslit. Nem keltett jó benyomást a növekvő stafétában, hogy a starttól vezető németek utolsó úszója — Heilmann — az utolsó fordulónál sportszerűtlenül feladta a versenyt, mikor Bárány beérte és a Mardeburg veresége már holtbirnyos volt. Egészen helyénvaló volt a célba érő Bárány megjegyzése: — „H o 1 a német?" A verseny elején egészen rendben startolt hölgy gyorsúszómezőnyt a versenybírói tisztet betöltő Halmay Zoltán tévesen megállította, de ezt a népes mezőnyből csak ketten hallották meg, a többiek végigúsztak s Stieber Lotti győzött, azonban a hivatalos kihirdetés szerint, „hamis start miatt" a verseny újraúszását rendelték el. Az első napi programmot MAC—MUE bajnoki pólómeccs egészítette ki. A MAC 4:2 (1:1) arányban győzött Halász I (3) és Halász II (1) góljaival, míg a MUE részéről Horváth és Pozsiderat lőtt gólt. A MAC egy 4 méterest kapufának lőtt. Biró Speisegfrr. 50 m. gyermekverseny: 1. Mészöly Tibor BBTK 30.6 mp., 2. Kánássy ÚTE 32.8 mp., 3. Gazda* KISOSz 36 mp. 50 m. II. oszt. gyorsúszás: 1. Schweitzer (Magdeburg) 28.8 mp., 2. Magyar MTK 29.1 mp. 3. Bokk III. ker. TVE 29.2 mp. 200 m. gyorsúszás dr. Ember Sándor-vándordíjért: 1. Bárány István (Eger) 2 p. 22.6 mp., orsz. rekord beállítva, 2. Heitmann (Magdeburg) 2 p. 24 mp., 3. Wannie András (Szeged) 2 p. 32 mp. Bárány részideje 50-en 30.2 mp., 100-on 1 p. 06.5 mp., 150-en 1 p. 45 mp. 100 m. II. oszt. háromszás: 1. Avar Mihály MAC 1 p. 23.4 mp., 2. Haas FTC 1 p. 26 mp. 3. Kolozsváry MUB 1 p. 28.4 mp. 800 m. úszás, Las Torres-emlékverseny: 1. Neitzel (Magdeburg) 11 p. 27 4 mp., 2. Halasi UTE 11 p. 35 mp., 3. Fehér I. (Jászapáti) 11 p. 41 mp., 4. Páhok MTK. Neitzel részidői százanként: 1:10.3, 2:38, 4:06, 5:38, 7:06, 8:32, 10:00.5. Háromszor 50 m. hölgy gyorsúszóstaféta: 1. MUE 1 p. 59 mp.. 2. NSC 2 p. 11.6 mp.. 3. III. ker. TVE. Indult még a MAC, de már második úszónője nem volt a helyén. 100 m. III. oszt. mellúszás: 1. Gál Tibor (Szeged) 1 p. 29 mp., 2. Dunai (Szeged) 1 p. 30.2 mp. 3. Okruczky (Testnev. főisk.) 1 p. 31.6 mp. 50—100—150—200 m. gyorsúszóstaféta: 1. Move Egri Sport Egyesület, Bárány II., Bitskey, Tarródy, Bárány I., 5 p. 51.6 mp., 2. Szegedi Úszó Egyesület, Krenner, Vágó, Wannie I., Wannie II.. 6 p. 06.4 mp. Indult még Magdeburg „96" (Schweitzer, Gubener, Neitzel, Heitmann), utolsó emberük az utolsó fordulóban, mikor Bárány előzte, leállt. EVEZÉS. Megalakult a Magyar Szabad Evezősök Egyesülete. A háborút követő években az evezős sport hatalmas fejlődésnek indult. Elszaporodtak a Dunán a klubok kötelékébe nem tartozó evezősök, akik saját csónakjukon járták a vizet és gyönyörködtek a Duna szépségeiben, el is nevezték őket ezért „vadevezősöik"-nek. Az együttműködés hiánya azonban megnehezítette a túraevezés fejlődését, mert nem volt egyesület, mely az evezősöket teljes szabadságuk biztosítása mellett tömörítette volna, nem volt szerv, melyhez ügyes-bajos dolgaikban fordulhattak volna. Ezeknek a hiányoknak a felismerése indították az evezőssport lelkes híveit a Magyar Szabad Evezősök Egyesületének megalakítására. Az egyesület alapszabályait a belügyminisztérium az OTT véleménye alapján már jóváhagyta, megalakulását az egyesület a MESz-nek bejelentette és működését már meg is kezdte. Az egyesület, vízi üdülőházakat, csónakmegőrző állomásokat kivin tagjai részére létesíteni. Mentőállomásokat állít fel. Nemzetközi túrautakat, csoportos kirándulásokat fog kedvező feltételek mellett rendezni. Tagjait díjmentesen biztosítja vizi baleset ellen. Az egyesület hivatalos helyisége ezidőszerint az Erzsébet-téri kioszk különhelyiségében van. Hivatalos órák szombat és vasárnap kivételével este 7-től fél 9-ig. Az MSzE évi tagdíja 5 pengő.