Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 162-172. szám)
1928-07-25 / 167. szám
14 FŐVÁROS. — Helyszíni szemle a Széchenyi-fürdőben. A Széchenyi-fürdő bezárt két osztályában ma délelőtt volt meg a helyszíni szemle. A bíróság által kiküldött műszaki szakértők szemlélték meg a népfürdő két bezárt osztályát és a szemle eredményéről a bíróságnak tesznek jelentést. Ez fogja azután megállapítani a kár nagyságát és azt, hogy az építővállalatot mennyiben terheli felelősség a kárért. A főváros most, hogy a szemle megtörtént, hozzáfog a megrongált fürdők helyreállításához. Először az egyik osztályban bontják le a még lógó vakolatot és intézkednek, hogy az egyik osztály a közönség részére rendelkezésre állhasson. Közben a másik osztályon alapos tatarozást végeznek, ami hetekig fog tartani. Akkor azután ezt az osztályt nyitják meg a közönség számára és az első osztályon végzik majd a gyökeres tatarozási minkálatokat. Illetékes helyről úgy informálták a Magyar Országos Tudósító munkatársát, hogy szeptemberre várható az, hogy elkészülnek mind a két osztálynak a rendbehozásával. De a közönség részére addig is egy-egy osztály rendelkezésre áll a jövő héttől kezdve. — Állandó reflektorfénnyel fogják megvilágítani a Szent Gellért-szobrot. Több indítvány hangzott el a különböző fővárosi bizottságokban arra vonatkozólag, hogy a Gellért-szobrot az esti órákban világítsák meg és ezzel újabb látványosságot kölcsönözzenek az éjszakai Budapestnek. Az indítványt azonban eddig csak részben valósították meg, amennyiben a közelmúltban csak a Szent Gellért kezében tartott hatalmas keresztet rakták ki villanykörtékkel és ez a fénylő kereszt világított bele az éjszakába. Azonban a kereszt villanykörtéi sem égtek mindennap, csak kivételes alkalmakkor. Most azután a tanács elhatározta, hogy a Gellért-szobrot állandóan, hétköznapi estéken is, megvilágítják. A megvilágítás módját még nem határozták meg, hanem pénteken a helyszínre bizottság fog kiszállani és ott különféle fényeffektusokat próbálnak ki. A leghatásosabb világítást azután felszerelik és a jövő héttől kezdve a Gellért-szobor egész éjszakákon már ilyen fényben fog tündökölni. Két öreg lovat visszatart közszolgálatban a tanács. A fővárosi tanács ülésén dr. Liber Endre tanácsnok a szegényház ügyeinek ismertetése során azt a javaslatot tette, hogy Szegényház két öreg lovát adják el és két másikkal helyettesítsék. Az indítványhoz Csupor József tanácsnok szólt hozzá és kérte, hogy a két öreg lovat kegyelemből további egy évre tartsák vissza a közszolgálatba. Az indítványt a tanácsülés általános nagy derültséggel fogadta és hozzájárult. — Erőteljes építkezés. A magánépítési bizottság Czéh István műszaki főtanácsos elnökletével tartott flédén 22 új ház építésére adott engedélyt. Az engedélyek között vannak 5 emeletes és 4 emeletes ház építésére szólók is. Engedélyt kaptak a következők: Biró Henrik és László, a Csanádi utca 4. szám alatt 5 emeletes ház építésére, gróf Teleki Józsefné a Tátra-utca 18. szám alatt 4 emeletes ház építésére, Budai Izidor a Mór utcában 3 emeletes ház építésére, Gubicza István az Aranyhegyen családi ház építésére, Kiefer Nándor a Kelenföldön földszintes ház építésére, Schaffer István a Kazal utcában földszintes ház építésére, Damkó Ignác a Testvérhegyen családi ház építésére, Gratzer János a Benkő-utcában emeletes ház építésére, Magassy Károly a Küküllőutca 10. szám alatt családi ház építésére, Csukás Károly a Deres-utcában földszintes ház építésére, Zacher Ignác a Tömő utca 17. szám alatt emeletes ház építésére, Frank Ignác a Soroksári út 20. szám alatt családi ház építésére, özv. Bossányi Rudolfné az Ábel Jenő-utcában emeletes családi ház építésére és Csaba Tamás a Testvérhegyen lakóház építésére, Rimóczy Ferenc az Erzsébet királyné utca családi ház építésére, a Nemzeti Lovarda a Szentkirályi-utca 27. szám alatt 4 emeletes ház építésére, Klema Vilma a Kiszugló-dűlőn emeletes családi ház építésére, Lenkey Károlyné a Németvölgyben családi ház építésére, Ábrahám Istvánná a Zugló-utcában kislakásos ház építésére, Dobszay Imre az Egressy-úton földszintes üzletház építésére, Hajdú Ferenc a Gervay-utcában családi ház építésére és Adler Nándor a Maglódi-utcn földszintes ház építésére. Kiadtak azonkívül ráépítésre és toldaléképitkezésekre engedélyeket. — Ki a szikvizkartell elnöke? Ily című közlésünkre levelet kaptunk Barta Lipóttól aki tudomásunkra adja, hogy Süsz Sámuel már rég nem elnöke a kartelnek. Az elnök Schleicher József, az ügyvezetőelnök Barta Lipót. , RÁDIÓ. BUDAPEST SZERDAI MŰSORA LS 5.6 (60). 9.30 Hírek. 11.45 Hírek, közben déli harangszó, utána cigányzene. 1 Időjelzés. 3 Hírek. 3.30 ,,Morsek tanfolyam. 4.45 Időjelzés. 5 Népmesék. 5.45 Hangverseny. 7 Gyorsírás. 8 ,,A Népszínház aranykora“. 9.60 Időjelzés: 10.15 Hangverseny. A teljes heti budapesti, valamint külföldi részletes műsort pénteki rádiómellékletünkön közöltük. Szerdán a rádióban Szirmai Imre, Komlóssy Emma, Margó Cella, Raskó Géza, Fázmán Ferenc, Bálint Béla, Barna Izsó, a volt Népszínház művészek PESTI HÍRLAP 1928. július 25., szerda, SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Ma: Mersz-e Matyi? és két féláru mozielőadás. Jegyakciónk szerdai napján a Budapesti Színház ezidei slágerét és a Tamara és a Budai Keringő előadásait kapcsoljuk be. SZERDA (júl. 25.) Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? kezdete 8 órakor. — Tamara Park-Mozgó. A königsbergi diák. Mersz-e Chaplin. Kezdete 8 és 10 órakor — Budai Kert-Mozgó. „Z“ a fekete lovag. Kard és korbács. Kezdete8 és 9410 órakor. CSÜTÖRTÖK (júl. 26.) Budai Kert-Mozgó. „Z“ a fekete lovag. Kard és korbács. Kezdete 948 és 9410 órakor. PÉNTEK (júl. 27.) Budai Színkör. A régi nyár. Kezdete 948 órakor. — Budai Kert-Mozgó. Zenés pokol. Chaplin és a nők. Kezdete 948 és 9410 órakor. SZOMBAT (júl. 28.) Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? Kezdete 8 órakor. — Budai Kert-Mozgó. Ramper. A gáláns bandita. Kezdete 948 és 9410 órakor. VASÁRNAP (júl. 29.) Budai Színkör. A régi nyár. Kezdete 3 órakor. — Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? Kezdete 4 órakor. Budai Kert-Mozgó. Ramper. A gáláns bandita. Kezdete 9410 órakor. BON, AMELYEN 40 FILLÉR értékben a Pesti Hírlap fökiadóhivatalai (V., Vilmos Czászár-út 78., Vl, Erzsébet-körut 1) és fiókjai (1. Krisztina-krt 133, II, Margit-körut 5/b, 11, Fő-utca 23, VI. Amfrarssy-ut 4, Vili, Rákóczi-ut 9, X, Belső Jászberényi-ut 6, Újpest, István-út 1 és Kispest, Kossuth-tér 6) színházjegy vásárlásnak a vásárolt jegyek árába a kedvezmény értéke erejéig betud. Előfizetőknek a bonokat nem kell beszolgáltatniok, példányonként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig A társszerzők. Hogyan imák vígjátékot Párizsban ? Fraccaroli, a mai párizsi színházi életből mulatságos kis történetet mesél el. A hírneves szerzőt fölkeresi egy félénk fiatalember, aki kész vígjátékot hoz neki, közben elpanaszolja, hogy hiába kilincsel igazgatóknál, rendezőknél, senki se akarja elolvasni, a darabját nem tudja előadatni. A mester, minthogy már ott van az ifjú szerző, fogadja őt, hanyag mozdulattal átveszi darabját, aztán két hét múlva odarendeli. Az ifjú szerző dobogó szívet beállít hozzá egy reggelen. A mester így szól: — Darabja egyáltalán nem rossz. Hajlandó vagyok a társszerzője lenni. De alapos, komoly és nagy változtatásokra van szükség. Mindjárt a címnél. A vígjáték gúnyos kicsengésű s ön ezt a címet adta neki: „A végzet árnyékai“. Ez semmit se mond. Nevezzük inkább így: „A becsület alsónadrágja“. A női főszereplőt Margóinak hívják. Ez lehetetlen. Berangérenek kell neveznünk. Aztán a második felvonás végén akkor engedteti le a függönyt, mikor valaki azt mondja: „igen“. Nagy tévedés. Az „igen“ határozott szó. Ezt az utolsó felvonásra kell hagynunk, vagyis a harmadikra. A második felvonás ezzel a szóval végződjék: „Majd meglátjuk“. Ha ezt a komoly átalakítást elvégezzük, akkor jegyzem a darabom. Igenis. Csak olyan munkához adom oda a nevemet, mely világosan és határozottan kifejezi egyéniségemet. Nem az ön darabjához, hanem az én darabomhoz. Bizzék bennem. Én mindenképpen módot telek majd, hogy az ön nevét is megemlítsék a nevem után. Végre ön is hozzájárult valamit a darabhoz. Nemsokára a szerző levelet ír a fiatalemberhez: — Kedves fiatal barátom, három fölvonásos vígjátékomat, „A becsület alsónadrágját“, melyre talán még emlékszik, hisz együtt néztük át, elfogadta Lerin igazgató. Véleménye szerint azonban ismert nevem mellett nem szerepelhet egy ismeretlen. Ez ártana a dolognak. Egyébként a gazdasági tekintetben ne féljen. Védeni fogom érdekeit. Három hét múlva a mester ezt mondja az ifjú titánnak: — ön még nem járatos a színházi ügyekben, ne jöjjön ön a próbákra. Elég, ha ott van két szerző. Én és a Leriz. Igenis, az igazgató a társszerzőm. Emlékszik talán, hogy mi a lakodalmi menetet az első felvonásban jobboldalról vezettük be. A baloldalról. Arra is emlékszik, hogy a második felvonásban a függönyt arra a szóra engedtettük le: „Majd meglátjuk“, ő ezt az utolsó felvonásra tette s ennél a szónál engedteti le a függönyt: „Igen“. Ilyesmihez színházi tapasztalat kell. Ami az ön nevét illeti, három nevet nem tehetünk a színlapra. A tiszteletdíjat azonban három részre osztjuk, ön is megkapja a magáét. A bemutató napján nagy siker van. Az ismeretlen fiatalember egy lelkes úr mellett ül, aki áradozva dicséri neki a szerzők elmésségét, eredetiségét. Fölvonásköriben a fiatalember fölszalad a színpadra, ahol a mester megköszöni neki, hogy eljött s igy szól a környező barátaihoz: — Látjátok ezt a fiút? Nagyon tehetséges ember. Fiatal barátom, tanuljon. Csak bátorság, írni kell, írjon. Aztán hozza el nekem a darabját. Majd gondom lesz rá .. . * (Csathó Kálmán vígjátéka Londonban.) Csathó Kálmánnak „A házasságok az égben köttetnek“ című vígjátékét most mutatta be Londonban a Little Theatre. A londoni magyar kolónia teljes számban jelent meg a premieren, amely a kritikák szerint az angol fővárosban is jelentős sikert aratott. A magyar színházi múlt primőrjei: Színészeti kuriózumok. II. Az első magyar színészkongresszust 1871 április 6-án tartották meg Budapesten, Latabár Endre szini igazgató elnökletével. Korelnök lett Kétszery József, Petőfi egykori igazgatója, aki ekkor 62 éves volt. Megjelent 47 képviselő, akik e szerint az elsők voltak a vidéki színészet reorganizálásában. *51 Az első magyar színházi ügynökség 1870-ben alakult Budapesten, Lenhardt Ede vezetése alatt, Víziváros, Harmincad utca 668. szám alatt. Később Rajkay Friebeisz István, majd Réthy L. Pál a vezetője. (Pesti Hírlap, 1890. II. 10., 2. old.) * Az első magyar szinikerület megalakulásának kezdeményezése 1829-ben indult ki Vasvármegyéből. Megalakult ez év szeptember 14-én, a győri vasvármegyei sziniszövetség bevonásával. * Az első magyar színtársulat tagjai 1790 július 21-én, Pesten, Kelemen László igazgatása alatt: Soós Márton, Ráth Pál, Ungváry János, Rózsa Márton, Baranyi Balázs, Popovits András, Nemes András, Horváth János, Szomor Máté, Fülöp István, Moór Anna, Termetzky Franciska, Nagy Erzsébet, Nagy Mária. — 1793-ban rendező: Protasevitz Benedek, lengyel borkereskedő. — A társulat 1796 április 10-én feloszlott — pártolás hijján. (Sovány vigaszul a mai vidéki direktoroknak!) * Az első magyar tárgyú szinielőadás Bécsben 1821 február 8-án volt az An der Wien-ben, amidőn Kisfaludy Károlynak a „Tatárok Magyarországon“ című drámája került színre. * Az első magyar tenorista: Pály Elek, sz. 1796- ban, megh. Kolozsvárt 1846 III. 4. — 1842-ben ő vitte először Bukarestbe a magyar színészeket, ahol magyarul, németül, franciául és oláhul tartott előadást. Ő volt egyben az opera megalapítója hazánkban. * Az első magyar történeti dráma a „Comoedia Balassi Menyhért árultatásáról" című mű, kiadta: Karoldy Pál, temesvári unitárius lelkész, 1569. * Az első magyar tragika: Kátolné Engelhardt Anna, sz. 1794-ben, megh. 1854 II. 28. Marosvásárhelyen. * Az első magyar vig opera: „A csel.“ Irta: Bartay András. Előadták a Nemzeti Színházban, 1837-ben. * Az első magyarországi forgószínpadot a , Népszínház—Vígopera rendezte be, 1907 szeptember havában.* Az első magyarországi német nyelvű színház megnyílt 1769 október 15-én, Sopronban. * Az első magyarországi színházégés 1735 augusztus 27-én volt Csiksomlyón. (Iskolai színház.) * Az első német nyelvű mondatot a Magyar Királyi Operaházban Kirchner Sándor, a berlini udvari opera hőstenorja mondta 1915 április 8-án a „Lohengrin“-ben történt vendégfellépése alkalmával. * Az első népszínműénekes id. Lendvay Márton volt, valamint ő az első színész, kinek tiszteletére ércszobrot állított hálás utókora. * Az első népszínműénekesnő De Caux Mimi volt, a Nemzeti Színház egykori ünnepelt művésznője, sz. 1823-ban, megh. 1906 december 8-án Újpesten. Francia eredetű volt, de mindig lelkes magyarnak vallotta magát. * Az első nyilvános főpróba a Nemzeti Színházban 1884 IX. 30-án volt a „Maucroix gróf“ c. 3 felvonásos színműből és a „Három kalap“ c. vígjátékból. (Addig a főpróbákra csupán a drámabirálók voltak hivatalosak, azontúl a sajtó képviselőit is meghívták.) *