Pesti Hírlap, 1928. november (50. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-28 / 270. szám
160 * (Hipolito Lazaro.) A Városi Színházban vendégszereplő olasz operatársulatnak világhírű vendége lesz a jövő héten. Hipolito Lazaro, a milánói Scala és a newyorki Metropolitain ünnepelt tenoristája jön Budapestre, hogy kiváló honfitársainak együttesével elénekelje az Aida Radamesét és a Tosca Cavaradossiját. Egy nagy olasz művészeti lap, a Corriere di Milano, legújabb száma most első oldalán, hasábokra terjedő cikkben számol be a művész legutóbbi két diadaláról. Hipolito Lazaro ugyanis az elmúlt héten Firenzében a Carmen Don Joséját énekelte és ezt az előadást nem kisebb egyéniség, mint Mascagni vezényelte. Ugyancsak s Mascagni vezényelte Kis Marat című operájának a párizsi Gallé Lyriqueben tartott bemutatóját, amely alkalommal szintén Hipolito Lazaro énekelte a főszerepet. A lap közli az összes firenzei és párizsi kritikákat, amelyeknek elragadtatott hangjából arra következtethetünk, hogy a budapesti közönségnek, a jövő héten, a ma élő terroristák egyik legnagyobbikát lesz alkalma megismerni. Érdekes egyébként, hogy a Corrfiere di Mitaho-nak ugyanez a száma a mai Álarcosból két szereplőjének nagy sikereiről is megemlékezik. Az egyik Bruna Castagna, aki ma Ulrika szerepében mutatkozik be a budapesti közönségnek, a másik pedig Giuseppe Palet, az elmúlt nyári remek,Radaanes, a mai Álarcosbál Richardja.• (Tőkés Anna tantiémje.) A Magyar Szintez legutóbbi újdonságának eredeti címe: „Die kleine Komedie“. Magyarul Kis komédia címen akarták adni, amikor dr. Faludi Jenő elkeresztelte Végre egy úriasszony cinre. Évek óta a legjobb darab-cím ez. És, mert a jó cím fél siker, senki se csodálkozott, hogy Geyer vígjátéka teljes sikert aratott. Pár nap előtt pedig nem kis gondot okozott a Magyar Színháznál, hogy milyen címet kapjon Lakatos Lászlónak új vígjátéka. A címkeresztelő bizottság nap mint nap összeült, de a felbukkanó címek közül egyik se bizonyult jónak, míg valaki, akit különben a címkeresésbe be se vontak, rábukkant az igazán jó címre. A fő női szereplő Tőkés Alma jegyezte meg próba közben a szót: Puszipajtásság. A többi szereplő nyomban felkapta és csakhamar bekopogtatott az igazgatósági irodába is és ott szintén egyhangú tetszésre talált. Ez az az eset, amikor a darab a szerzőé, de a cím a fő női szereplőé. Kap is Tőkés Anna a darab után tantiemet, természetesen a címzetesét! • * (Sopron és Fedák Sári.) Úgy volt, hogy az ötszázéves magyar dal a Sopronban jut a huszonötödik előadáshoz Fedák Sári. Különösen ünnepélyesnek szánta ezt az estét az illusztris művésznő, merthogy épp a „leghűségesebb város“-ról volt szó. Közbejött azonban a pesti előadásoknak újabb sorozata. Főleg, hogy a Városi Színházban kitűzött szombati és vasárnapi előadások iránt premierszerű érdeklődés mutatkozik. Minden jel arra vall, hogy a 25-ik előadás ünnepe Budapestnek jut És hogy mire Fedák Sári Sopronba ér az ötszázéves magyar dallal, már az ötvenedik felé fog járni. * (Csokonai-emlékünnepély Debrecenben.) A debreceni Csokonai Kör minden évben november hóban szokott ünnepet ülni nagy névadójának, Csokonai Vitéz Mihálynak emlékére. Ez az emlékünnepély, mely az egész debreceni közönségnek ünnepe, a napokban zajlott le. Az ősi kollégium dísztermét zsúfolásig megtöltő publikum előtt Oláh Gábor, Debrecen mai híres költője, teljesen új alapokon jellemezte Debrecen régi híres költőjének, Vitéz Mihálynak, nyugtalan poétái életét és rokokó vonásokkal átitatott költészetét. Bihari László kevésbé ismert Csokonai költeményeket szavalt s különösen nagy hatást ért el egy „Dorottya“-részlet előadásával. Maday Gyula saját költeményeit adta elő nagy hatással. Ez alkalommal mutatkozott be először a tiszántúli ifjabb költői nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, Vághy-Benyovszky Pál néhány versének felolvasásával. Az ünnepélyt a Csokonai Kör elnökének, dr. Pap Károlynak magas színvonalú megnyitó beszéde vezette be. A főiskolai diákkántus, amely régi hagyomány alapján a novemberi ünnepélyeken szokott Csokonai-dalokat előadni, ez alkalommal „A reményhez“ és „A tihanyi echó"-hoz című költeményeket adta elő Szigetify Gyula karnagy vezetésével. * (A rab — Békéscsabán.) Ifj. Hegedűs Sándor világhírű darabját, A rabot, Békéscsabán tegnapelőtt mutatta be Alapi Nándor országos kamaraszínház társulata. Az előadás a teljes siker jegyében folyt le. * (Clara Gibbings.) A londoni Vaudevilleben lelkes ünnepléssel fogadták Violet Lorainet, aki hétesztendei távollét után a családi körből visszatért a színpadra. A Clara Gibbings című vígjáték címszerepét adta, egy fiatal leányt, aki egy lord titkos házasságából származott, de ezt nem tudva nevelkedik egy kocsma világában. Ebből a légkörből kerül anyja halála után a legarisztokratikusabb környezetbe, ahol túlságosan és a hatás kedvéért túlzott — népies modorával rémületet kelt, de végül módot talál arra, hogy bebizonyítsa, mily nemeslelkű és önzetlen teremtés. A premier végén formás beszédben köszönte meg az ünneplést. * (Új szereplők és egy fontos újítás a Figaro házasságában.) Beszéljünk előbb az újításról, vagyis a secco-recitativokról, amelyek Mozart remek vígoperájának mai újonnan áttanult , részben új szereplőkkel fölfrissített előadásán végre életbe léptek. Sok elméleti vita szólt már e seccok körül, történeti, stilisztikai esztétikai szemszögből. Hagyjuk most az elméletet: a gyakorlati megoldás ma este számunkra eldöntötte a kérdést, mégpedig a seccok javára. Muzsikét, éneket hallottunk végesvégig, nem zökkentünk ki a hangulatból, a műforma egysége nem töredezett szét, ez már maga nagy előny. Operaénekeseink színpadi beszéde legtöbbször — enyhén szólva — elnézésre szorul. Nem is várható jobb tölüik, akiknek egész gondolkodása, hanghordozása, beszédkészsége fix zenei hangokra idegződött be. A seccók kiküszöbölik az ebből származó furcsa esetlenségeket, a cembalo-akkordok pontosan jelzik a frázisok szüneteit, a természetes beszéd lejtését stilizálva utánzó dallamvonal kordában tartja a dialógus tempóját és ritmusát s ez a dallamvonal egyáltalán nem „száraz“, sőt kellemes a fülnek. Hogy a magyar nyelv erre a technikára ne lenne alkalmas? Meggyőződésünk, hogy a németnél sokkal alkalmasabb s majdnem annyira, mint az olasz. Egyik-másik énekesünk talán még nehezen birkózik meg vele, de ez csak idő és gyakorlat kérdése. Általánosságban azt tanácsolnók, hogy ne igyekezzenek túlságosan karakterizálni, hanem hagyják meg a beszéd könnyed folyamatosságát. Továbbá vigyázzanak arra, hogy a seccók hangszínezete ne üssön el lényegesen a zártszámokétól. Egyébként Vidor Dezső ötletes, magyaros fordítása jól és érthetően pergett a legtöbb szereplő ajkán. A secco-recitativók betanulásával a régi szereplők is voltaképen újat produkáltak. Mindazáltal fölösleges Sándor Erzsi Susanneját, Farkas Sándor grófját, Szende Ferenc Figaróját, Bársony Dóra, Sándor Mária, Palotai Árpád alakításait ismételten méltatni. A fiatal gárda tagjai közül ma Nagy Margit debütált a grófnő szerepében. Csengő, kulturált hangjának szép szárnyalásával énekelte áriáját, s jó zenei érzékkel, ösztönösen finom játékkal kielégítően oldotta meg nehéz feladatát. Diósy Edith, mint szerződött tag, ma először énekelte Cherubint s megismételte azt a szép sikert, melyet ugyanebben a szerepben tavalyi próbafellépte alkalmával aratott. Az új Bartolo, Komáromi Pál, ismét szaporította egygyel stílusosan megformált, jóízű buffofiguráit, jól is énekelt. A muzikálisan éneklő Szügyi Kálmán mulatságos Basiliojáról is dicsérettel szólhatunk. Berg Ottó rutinos* dirigálásában egy-két szerencsésen megfogott élénkebb tempó kellemesen érintett. Iv. * (Bartók Béla Rapszódiája Amsterdamban.) A Pesti Hírlap november 18-iki, vasárnapi számában részletesen beszámoltunk arról, hogy az amsterdami Concertgebomy zenekar kíséretével Bartók Béla Hollandiában is bemutatta nagy zonegora versenyét. Megírta a Pesti Hírlap azt is, hogy a holland közönség túl modernnek találta ezt az érdekes Bartók-kompozíciót, mint ahogy ez a zongoraverseny, mióta mintegy két esztendővel ezelőt Frankfurtban először került előadásra, valóbanannyiféle kritikát is vált ki, ahány felé csak előadásra kerül. Bartók Béla nagyszerű hírét azonban még egy ilyen túlságosan modern szerzemény sem tudja megzavarni, így azután az amsterdamiak is nagyon készültek egy újabb Bartók-premierre, mely éppen november 18-án, vasárnap zajlott le az amsterdami Concertgebomo dísztermében. Két magyar művész, Székely Zoltán s Fried Géza mutatta be Bartók Béla legfrisebb hegedűszerzeményét, a Rapszódiát. Az elmúlt nyáron írta meg ezt a művét Bartók s régi barátjának, Székely Zoltánnak ajánlja Aapszódia, amely ez alkalommal került először nyilvánosság elé, nagyon érdekes kompozíció. Távolról sem ultramodern szó, tele van kedvesen hangzó ritmikus részlettel. Székely Zoltán nagy gonddal s a fele ismert nagy művészettel játszotta el Bartók alkotását. Nagy sikere volt s a tapsból feltétlenül egy tekintélyes rész a szerzőnek is szólott. Külömben az egész estén át az amsterdami Concertgebouw nagytermében —Székely Zoltán szerepelt. 1718- ból származó, nagy értékű Stradiváriusán — újból meghódította a holland közönséget és az elismerésből jócskán kijutott kitűnő kísérőjének, Fried Gézának, az ismert fiatal magyar zeneszerzőnek is. Székely Zoltánt külömben nemrég a budapesti közönség is hallgathatta s ő — mint mondani szokta — ilyen nagy amsterdami sikereknél is, mint ez a mostani volt, többre becsüli a magyar közönség elismerését. (K. E.) * (Az Eltörött a hegedűm . . . első jubileuma.) A mai színházi viszonyok között huszonöt zsúfolt nézőtér már vajmi ritka sikernek számít. A Király Színház legfrissebb Zerkovitz-operettje keddi első jubileumának premierhangulatú külsőségei azonban azt is sejtetik, hogy az „Eltörött a hegedűm...“ teljes biztonsággal startolt további jubileumok felé. Amint huszonöt nappal ezelőtt — és alkalmasint azóta esténkint — a keddi jubiláris estén is minduntalan felcsattant a taps, ismétlést követelődzve. És ezek a tapsok egyaránt szóltak a hangulatos szövegnek, a szívhez szóló, színes melódiáknak, valamint a még frissebb és perdülőbb előadásnak, Lábass Juci, valamint Erényi Böske, Bársony Rózsi, Tolnay, Dénes, Sziklay, Toronyi, Feleky, Iratai Pár, Pártos és Raskó alakításának. * (Mabel Russell nem lép id.) Mabel Russell jónevű operettprimadonna volt, az ura pedig az angol alsóháziban ült, mint Berwickon-Tweed konzervatívpárti képviselője. Amikor azonban a csúnya ellenpárt 1923-ban petíció segítségével kiemelte Hilton Philipson urat, a primadonna férjét, az alsóházi ülésből, a művésznő gyors elhatározással maga vállalta a jelöltséget és 12.130 szavazattal győzött a liberális Hudson kapitány 8165 és a szocialista Adams 3521 szavazata ellen. Most aztán megint át akarja engedni a teret férje urának. Választóinak kifejtette, hogy nem vállal többé jelöltséget, hanem családjának akar ésni. Azt hiszi, hogy gyermekeket felnevelni hajós, ha az ember a politikai pályán mozog Mabel Russell képviselősége alatt is több ízben szerepelt a színpadon. De csak parlamenti szünet alatt lépett fel a színpadon. * (Helyszíni szemle a Várszínházban.) Esztendők óta tanakodnak a városházán, mitévők legyenek az ősi Várszínházzal, milyen célra használják fel a műemléknek nyilvánított épületet. A városnál van egy beadvány, amely szerint továbbra is színház céljaira használnák fel a Várszínházat, mások mozit akarnak létesíteni falai között, az egyik egyházközség katonai templom céljaira kívánja igénybe venni, van egy terv, amely szerint múzeumot létesítenének ott és az ősi Budára vonatkozó emlékeket helyeznék el benne. Viszont a város is igényt tart a Várszínházra és Gárdonyi Albert főlevéltáros a Budára vonatkozó régi iratokat akarja ide szállíttatni, mert a mai városi levéltár helyiségei úgy is szűkek a nagytömegű iratok befogadására. A jövő héten helyszíni szemle lesz a Várszínházban, ahol mindezekről a kérdésekről előreláthatóan dönteni is fognak. * (Operaházi díszelőadás a kormányzó tiszteletére.) A m. kir Operaházban december 6-án este 7 órakor a magy. egyet, és főiskolai ifjúság díszelőadást rendez a kormányzó tiszteletére. Az előadás fővédnökei dr. Wulkenberg Alajos, a budapesti Pázmány Péter tud.egyetem rektora, dr. Szily Kálmán, a József műegyetem rektora, dr. Jakabházi Zsigmond, az Országos Magyar Diáknyomorenyhítés akció tanárelnöke, dr. Doby Géza, a közgazdasági egyetem dékánja és dr. Hutyra Ferenc, az állatorvosi főiskola rektora. A védnökök sorában Aistlettner József, Navratil Ákos, báró Kétly László és Heckler Antal tudományegyetemi, Mihailich Győző, Heller Farkas, Vak Mihály és Laky Dezső műegyetemi dékánok, továbbá Balás Károly, az ifjúsági nagybizottság elnöke, gróf Teleki Pál, a Magyar Diákkülügyi Bizottság tanárelnöke, Décsey Géza, a Főiskolai Katholikus Diákszövetség helyettes tanár ésnöke, Rohringer Sándor, a Hungária MTE magistere, Vámossy Zoltán, a MEFHOSz szövetség tanácsának elnöke, és Mauritz Béla, a Magyar Protestáns Diákszövetség tanárelnöke foglalnak helyet. A díszelőadás műsora a következő: 1. Szabados Béla: Hiszekegy. Éneklik a Budapesti Egyetemi Énekkarok. Vezényli Kereszty Jenő karigazgató. 2. Üdvözlő beszéd. Mondja Bokross Béla tb. szolgabiró, a Területi Szövetség ügyvezető elnöke. 3. A magyar diák (Prológus). Irta Gáspár Jenő. Mondja Gárdos Kornélia. 4. Hunyadi László. Németh Mária vendégfölléptével. Előadják az Operaház művészei. Jegyek a névre szóló meghívó felmutatása mellett az Opera elővételi pénztáránál, továbbá az OMDA hivatalos helyiségében (IV., Városház utca 10.) válthatók. A tiszta jövedelmet az országos magyar diáknyomorenyhítő akció javára fordítják. * (Az Ibsen-ciklus.) Az Ibsen-ciklus során csütörtökön Nóra kerül színre Váradi Arankával a főszerepben, míg a többi főszerepet Nagy Adorján, Hettyey Aranka, Pethes Sándor és Sugár Károly játsszák. * (Guthi Soma jubileumi estjének műsora.) Rendkívül nagy érdeklődés előzi meg Guthi Soma jubileumi estjét, amelyet a kiváló humorista 40 éves írói működésének ünneplésére rendeznek december 2-án este fél 9 órakor a Zeneakadémiában. A jubiláns estén, amelynek gazdag műsorát kis színdarabok, ének és táncszámok, szavalatok tarkítják, a következő művészek és írók lépnek föl: Bajor Gizi, Biller Irén, Bársony Rózsi, Holló Klára, Komlóssy Emma, Péchy Erzsi, Rajna Alice, Sándor Erzsi, Szokolay Olly, Ascher Oszkár, Csortos Gyula, Dénes Oszkár, Farkas Imre, Ferenczy Károly, Gárdonyi Lajos, Ilokai Jenő, Hegedűs Gyula, Karinthy Frigyes, Porzsolt Kálmán, Rózsahegyi Kálmán, Radó Sándor, Sarkadi Aladár, Szirmai Imre. Zongorán kisér: dr. Herz Ottó. Jegyek Rózsavölgyinél. PESTI HÍRLAP 1928. november 28., szerda. « Szombaton premier a ROYAL ORFEUMBAN! Retherhullámok. Amer. Tingli-Tangli. Sisters Epp. 8 esztendős „Breitbart“ stb., stb.