Pesti Hírlap, 1929. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-08 / 6. szám

16 FŐVÁROS. Az üzemek megszüntetéséért. Az Egységes Községi Polgári Párt értekezlete. Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este tartotta Kozma Jenő elnöklése alatt az új évben első értekezletét, melyen a párt tagjai és póttagjai teljes számban megjelentek. Kozma elnök ismertette a Vásárpénztárral kapcsolatos híreket és megindokolta a 12-es bizottság álláspontját. Ugron Gábor, Bayer Antal, Diniek Vidtor, Politzer Gusztáv szóltak a kér­déshez és a párttagok egyhangú helyeslése közepette azt javasolták, hogy a Vásárpénztár élére Ereky Ká­rolyt állítsák. Ereky közismert rátermettsége­t mondották -a­­biztosíték arra, hogy a Vásárpénztár jó vezetés alá kerül. Az elnök ezután kihirdette a párt egyhangú határozatát, hogy Ereky Károlyt kívánják a Vásár­pénztár élén látni. A párt fölhatalmazta Kozma Jenőt arra is, hogy ennek a kívánságnak az érvényesítése érdeké­ben tárgyalásokat kezdjen a többi pártokkal. Ereky Károly megköszönte a párt előlegezett bizalmát, majd Girardi Tibor ismertette a fakoporsógyárosok kérelmét, hogy a párt erélyesen tegyen lépéseket a községi faárugyár megszüntetése iránt, amelynek üzemét a törvényhatóság határozata szerint már ko­rábban meg kellett volna szüntetni. Ugyancsak Gi­rardi ismertette a tervezett gyógyhitelintézet létesí­tésére vonatkozó beadványt is, amely vállalkozás a középosztály tagjainak ígér betegség és üdülés ide­jére olcsó hitelt. A bizottság foglalkozik majd ezek­kel a kérdésekkel. Lédermann Mór azt követelte, hogy a 12-es bizottságot mielőbb hívják ösze és kérte a pártot, hogy az üzemek leépítését állandóan tartsa napiren­den. Hasonló értelemben szólalt föl Glücksthal Samu.­l rámutatott arra, hogy a közgyűlés m­ár másfél évvel ezelőtt elhatározta néhány üzem leépítését, de ez még mindig nem történt meg. Kéri a pártot, hogy szereze­n érvényt a közgyűlés határozatának. Az elnök felszólalások után párthatározatként mondta ki, hogy az üzemek megszüntetésére vonat­kozó közgyűlési határozat és a 12-es üzemi bizottság összehívása érdekében közvetlenül érintkezésbe lép a polgármesterrel. Hosszas vita indult meg a szőnyegen lévő rend­kívüli hóladómentesség kérdésében, amellyel már a lakásügyi bizottság is foglalkozott. Glücksthal Samu, Ugrón Gábor, dr. Németh Béla és Dorner Gyula vet­tek részt a vitában, végül is Glücksthal Samunak azt az indítványát tette magáévá a párt, hogy leg­közelebb külön értekezlet napirendjére tűzik a ház­adómentesség nagy fontosságú kérdését. Harrer Fe­renc aggályait hangoztatta, míg Dorner Gyula jelen­tékeny fellendülést vár az adómentességtől. Ugron Gábor elismeréssel szólott Wekerle Sándor pénzügy­­miniszter megértő magatartásáról, Glücksthal Samu pedig azt hangoztatta, hogy az adómentességet az egész fővárosra ki kell terjeszteni. Az értekezlet végül is Glücksthal halasztó in­dítványát tette magáévá és kisebb ügyek tárgyalása után negyedtízkor ért véget. — A fedett uszoda ügye. Különböző sportkörök egyre erőteljesebben sürgetik a fedett uszoda ügyét, hogy a magyar vizisport művelőinek alkalmas tré­ninghelyet biztosítsanak a hidegebb időszakokra is. Nemcsak az általános testnevelés, az iskolai úszás­­tanítás érdekében szükséges a fedett uszoda, hanem főleg azért is, hogy az a gárda, amely a külföldi mérkőzéseken az úszás és a vízipólózás terén világ­sikereket ért el, tovább fejleszthesse képességeit. A főváros a költségvetésbe e célra nagyobb összeget is állított be, de később pénzügyi okokból ezt törölni kellett. Legutóbb a kultuszminiszter jelentette ki, hogy az építéshez szükséges költségekről gondosko­dik, a fővárostól pedig megfelelő telket vár. A tanács legközelebbi ülésében foglalkozik a fedett uszoda kérdésével, a kisajátító bizottság pedig pénteken dél­előtt tizenegy órakor tart ülést, amikor véglegesen döntenek, hogy mely alkalmas helyet jelölik ki a téli versenyuszoda számára. Minden valószínűség sze­rint a Horthy Miklós-út 3—7. szám alatti telek­komplexumból hasítanak ki erre a célra megfelelő darabot, ahová könnyen át tudják vezetni a Gellért­­fürdő forrásainak meleg vizét, amelyet minden fel­melegítés nélkül használhatnak fel. — Ingatlanforgalom. A hivatalos kimutatás szerint a főváros területén az utolsó héten a következő nagyobb értékű ingatlanok kerültek eladásra: A budai oldalon: Till Ernő és társai III., Laktanya­ utca 23. és óbudai rak­part 43. számú ingatlanaikat eladták az óbudai Chevra Kudisának 49.500 pengőért, az I., Táltos-utca 16. sz. házat Schumy Antal és társai eladták Márkus Jenőnek 35.000 pengőért, az I., Attila-utca 83. sz. házat Küh­ne Károly eladta dr. Bernolák Nándornak, míg az I., Attila-utca 83. sz. házat dr. Bernolák Nándortól dr. Fenyő Kornél vette meg 56.000 pengőért. A pesti oldalon: a VI., Kar­tács­ utca 20—22. sz. ingatlanokat Rákos József és felesé­gétől Szende Miksa és felesége vették meg 110.000 pen­gőért, a VIII., Főherceg Sándor­ utca 21. számú házat Korb Jánosné és társaitól Balla Henrik és társai vették meg 110.000 pengőért, a VI., Eötvös­ utca 11. sz. házat azv. gróf Berchtold Miklósnétól az Egyesült Izzólámpa és Villamossági r.-t. vette meg 228.000 pengőért, a IV., Ká­roly király­ út 16. számú házat Klein Izidortól Klein Mik­­sáné vette át 65.000 pengőért Az említetteken kívül sok kisebb értékű ingatlan is gazdát cserélt, sok más ingatlan pedig ajándékozás, csere, öröklés, birtokmegosztás folytán ment át új tulajdonba. PESTI HÍRLAP 1929. január 8., kedd. SZÍNHÁZ és zene. Ma: Ida regénye, Mary Dugan bünpöre, A túlbuzgó fiatalember, Az utolsó Verebély-Lány. — Három uj be­csen­és. Voltaképen csak három előadásról szólha­­­ tunk, mert hiszen az Ida regényé­nek a Magyar Színház szenzációs sikerének jegyeiből már csak pár darab van pénztárainknál. A másik három darabnak jegyei­­ is már erősen fogytán, ami szintén nem csoda, mert­­ Íriszen egészen rendkívül sikerű darabokról van szó. Közölök Az utolsó Verebély-lány-nak ez az utolsóelőtti előadása ebben a szezonban Tőkés Annával a címszerepben. E hétnek brilliáns műsorát már eléggé kidomborította a Csikágói her­cegnő- nek, a Sába király­nő­jé-nek (Patakyval) az Elnémult harang­ok­nak (három­ vendéggel) bekap­csolása; továbbá, hogy az Én és a húgom és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül olcsó jegyeit szintén áru­sítjuk. E sorozathoz újabb három ragyogó előadás csatlakozik. Csütörtökön A tábornok a Nemzeti­­ Színházban, pénteken pedig a Teréz­ körúti Szín­­padnak új műsora. E műsor keretében lépnek fel Fedák Sári és Nagy Endre fejedelmi comedia del’arte-juk­kal. De általában, az egész műsor kitűnő. Sajnos, csak kevés jegyet kaptunk. Viszont lesz Fedák Sárinak egy másik fellépése jegyakciónk, keretében, a Királyszínház­­ban, ez ötszázéves magyar dal-dal. És ugyancsak péntek estére esik olcsó jegyakciónknak e heti ese­ménye : Alpár Gitta fellépése a Traviatá­ban. A Városi Színház pénztárai oly ostrom alatt álla­nak a kiváló művésznő fellépésének hírére, hogy bizony itt is csak korlátolt számú jegyeket tudtunk biztosítani híveink számára. Holnapi, szerdai műsorunkon egyébként az oly­annyira népszerűvé lett Párizsi divat és a még min­dig vonzó Tüzek az éjszakában szerepel. KEDD (jan. 8.) Magyar Színház. Ida regénye. Kez­dete 8 órakor. — Vígszínház. Mary Dugan bünpöre. Kez­dete 8 órakor. — Kamaraszínház. Túlbuzgó fiatalem­ber. Kezdete háromnegyed 8 órakor. Fővárosi Ope­rettszínház. Az utolsó Verebély lány. Kezdete 8 órakor. SZERDA (jan. 9.) Városi Színház. Párisi divat. Kezdete fél 8 órakor.­­ Uj Színház. Tüzek az éjszakában. Kezdete 8 órakor. CSÜTÖRTÖK (jan. 10.) Nemzeti Színház. A tábor­nok. Kezdete fél 8 órakor. — Zeneakadémia. Szedő Mik­lós ária- és dalestje. Kezdete fél 9 órakor. PÉNTEK (jan. 11.) Király Színház. A csikágói her­cegnő. Kezdete fél 8 órakor. — Városi Színház. Traviata. Kezdete fél 8 órakor. — Terézkörúti Színpad. Fedák Sári —Nagy Endre, stb. Kezdete fél 9 órakor. — Új Színház. Tüzek az éjszakában. Kezdete 8 órakor. SZOMBAT (jan. 12.) Opera. Sába királynője. Kez­dete fél 8 órakor. — Városi Színház. Elnémult harangok. Kezdete 3 órakor. VASÁRNAP (jan. 13.) Magyar Színház. Pajtás­­házasság. Kezdete 3 órakor. — Városi Színház. A régi nyár. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszínház. Az utolsó Verebély lány. Kezdete fél 4 órakor. — Király Színház. Fedák Sári hangversenye. Kezdete .3 órakor. — Új Színház. Tüzek az éjszakában. Kezdete fél 4 órakor. — Belvárosi Színház. Nászéjszaka. Kezdete fél 4 órakor. — Zeneakadémia. Lakatos László szerzői estje. Kezdete fél 9 órakor. HÉTFŐ (jan. 14.) Belvárosi Színház. Én és a húgom. Kezdete 8 órakor. — Vígadó. Kőszegi Teréz és Helyi László hangversenye. Kezdete fél 8 órakor. KEDD (jan. 15.) Kamaraszínház. Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül. Kezdete háromnegyed 8 órakor. BON, AMELYET 40 FILLÉR értékben a Pesti Hírlap­­kiadóhivatalai (V., Vilmos császár-út 78., VlI. Erzsébet-körut 1) és fiókjai (1. Krisztina-krt 133. II. Margit-körut 51b. II. Fő­ utca 23, VI. Andrássy-ut 4, Vili, Rákóczi-ut 9, X. Belső Jászberényi-ut 2. Újpest, István-út 1 és Kispest, Kossuth-tér 6) szinház­­jegyvásárlásnál a vásárolt jegyek árába a ked­vezmény értéke erejéig betud Előfizetőknek a bonokat nem kell beszolgáltatniok, példányon­­ként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig Magyar kft. Operaház. „A sevillai borbély“ felújítása. A Sevillai borbély vasárnapi felújításának nagy várakozással néztünk elébe. Rossini mester­művét Operaházunk színpadán mindig kitűnő elő­adásban hallhattuk. A zenekar híven tükröztette vissza a zene olaszosba átültetett Mozart-szerű­ szellemességét és finom szövését, élveztük a nagy­szerű együttesek zseniális fölépítését és kidolgo­zottságát. Egyes magánszereplők — Sándor Erzsi ma is bors concours virtuóz és graciózus Roziná­ját, Takács Miska énekben, játékban, humorban fe­lülmúlhatatlan Figaráját, Ódry klasszikusan be­fejezett Basilióját, Hegedűs Ferenc (Bartolo) mes­teri buffoalakítását, és karmestereink is megérez­ték és megéreztették velünk a csodálatos zenének temperamentumát és derűs espritjét. Vasárnap Ros­sini műve a megszokott, általunk megfelelőnek ta­lált próza helyett sec,corecitativokkal ment és az opera vezénylete a rokonfaju és lelkű Failoni mes­ter kezébe volt letéve. A várt művészi szenzáció mégis elmaradt. A Mozart „Figarójáéval rokonlelkű, de könnyebb veretű, könnyelműbben szárnyaló recitativók a leg­több szereplő ajkáról nehézkesen, túlsúlyosan hang­zottak. A nagy művészetéhez, faji megérzésé­hez, autentikus hozzáértéséhez fűzött várakozáso­kat csodálatos mód legkevésbbé Failoni mester ve­zénylete váltotta be. A „Sevillai borbély“ interpre­tációjának Olaszországban bizonyos tradíciója van. Ennek a tradíciónak a leghitelesebb megszólaltató­­ját kell, hogy Arturo Toscaniniben, a legnagyobb olasz, az egész operavilág egyik legnagyobb kar­nagyzsenijében lássuk, kinek vezénylete alatt Ros­sini mesterművét a milánói Scalában ismételten hall­hattuk. Toscanini a nálunk megszokottaktól, gyak­ran lassúbb, szélesebb tempókat vesz, abból a cél­ból, hogy a mű üdítő pezsgőhangulata mellett a ze­ne egyes részeinek drámai jellegzetességét, a kon­strukció szépségeit, a hangulatok ellentéteit éleseb­ben, hatásosabban kidomborítsa. Failoni, aki nyil­ván mesterének intencióit követte, érzésünk szerint vasárnap akárhányszor túllőtt a célon. A gyöngyö­ző pezsgő helyett ismételten jó komoly müncheni bakksört öntött poharunkba. Az előadás ezáltal he­­lyenként némileg nehézkessé, sőt általában hosza­­dalmassá vált. A kétfelvonásos (négy képre tagolt) opera előadása három óránál tovább tartott, ami persze részben a secco recitativók nagyobb időtar­tamára és a partitúra némi kiegészítésére — így az első felvonásban Bartolo eddig kihagyott, jellegze­tesen humoros áriáját is hallhattuk — vezethető vissza. A szereplők közül feltétlenül kifogástalan, a legnagyobb elismerésre méltóbb alakítást csupán Sándor Erzsi hangban, énekvirtuozitásban, játék­ban abszolút tökélyű Rozinája és Székely Mihály a legragyogóbb buffoalakításokra emlékeztető Bazi­­liája nyújtotta. A híres rágalomáriát szebbnemesebb hanggal, jellegzetesebb kifejezéssel még Saljapin sem énekelte. Kevésbbé voltunk Palló Imre Figaró­jával és Rössler Endre Almavivájával megelégedve. Palló fenomenális hangú Figarója nélkülözte a fö­lényes könnyűvérűséget, recitativói túlsúlyosak, nem eléggé világosak és pregnánsak. Magas hang­ A Párisi divat kivételes sikere 20 nap alatt 25 előadás 40.000 ember gyönyörködött eddig a Párisi divat tökéletes szövegében, ragyogó zenéjében, mesteri előadásában, a példátlanul pazar díszletekben és kosztümökben. Csütörtökön este: A Párisi divat 25-ik előadása. Ma és minden este fél 8. Városi Színház. Legdrágább hely 6 pengő. Pénteken premier az Andrássy­ úti Színházban SIMONYI MÁRIA, RÓZSAHEGYI, KAROS, BÉKEFFI, SZÉKELY LU.174 CSELÉNYI, KÖKÉNY, RADÓ VASZARY, PETI FELLÉPTE. Pénteken lesz az „Új Vidám Esték" bemutatója, mely ismét bővelkedni fog a legragyogóbb irodalmi és művészi szenzációkban. Színre kerül: Móricz Zsigmond színdarabja: „A fehér páva“. Török Szezső bohózata: „Az anyakönyvvezető elölt". Békeffi László tréfája: „Ezek a nők". Vaszary János bohózata: „Braun ki lesz csapva". Görög László vígjátéka: „A kaland". Stella Adorján játéka: „Az első éjszaka". Lőrinci Miklós tréfája: „Kozmetika". Zágony Losonczy revüképe: „Aukció". Főszereplők: Simányi Mária, Rózsahegyi, Kabos, Békeffi, Székely Lujza, Cselényi, Kökény, Radó, Vaszary, Peti, Faragó, Abonyi, Beke Alice, Ihász, László, Andai, Szász Lili, Eúry Erzsi, Erdy Piroska, Fehér Lili, Krajnik Mária, Szőke Büske. Az előadást Beke­ffi konferálja, Radó új kuplé­­kat ad elő, jazz-band zenekar".

Next