Pesti Hírlap, 1929. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-18 / 15. szám

12 — A bécsi szerkesztő-gyilkosság. A Pöffl-per csütörtöki tárgyalásának megnyitásánál dr. Gürtler védő nyilatkozatot tett, amely szerint a bíróság szer­dai határozata csak félreértésen alapulhat, mert ő sem a bíróságot, sem az elnököt nem akarta pártos­kodással vádolni. A bíróság e nyilatkozatra felfüg­gesztette határozatát és dr. Gürtlert 200 schilling rendbírságra, ítélte. Kihallgatták dr. Slagot, a gyil­kosság első szemtanúját. Dr. Stux részletesen elmon­dotta, hogy mi történt a törvényszéki teremben. El­mondotta, hogy Pofti beismerte előtte, hogy Bőseitől és Castiglionitól pénzt kapott. Hír szerint dr. Press­­burger, a vádlott első védője, visszavonul a védelem­től és dr. Bichl ügyvéd lép helyébe. A délutáni tár­gyaláson felolvasták dr. Dressburger védő levelét, amelyben bejelenti, hogy influenzában megbetege­dett és ezért lemond Poffl védelméről. Pöffl védelmét Riehl Waller vette át Gürtler mellett. Ezután foly­tatták a tanuk kihallgatását. — A magyarság anthropológiája. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete meghívására csütörtökön este a II. számú sebészeti klinika II. emeleti nagy előadótermében dr. Sséhely L­ajos egyetemi tanár élénk érdeklődéssel kí­sért előadást tartott: „A magyarság anthropológiája“ címmel. K­itoók Zsigmond, a MO­NK elnöke vezette be pár szóval Méhely professzor­i kiadását. Sokan azt hirdetik — mondotta Méhely —, hogy magyar fajta már nincs,is az országban, mert ezer év alatt az itt élő és bevándorolt népekbe beleolvadt. Ezzel szemben azt vallotta, hogy Ma­gyarországon még sokszázezer tisztavérű magyar van, mert mindenféle vérkeveredésben a magyar fajtabélyegek öröklődnek uralkodóan úgy, hogy még a félvérek is ma­gyar jellegűek. Majd arról beszélt, hogy a magyar fajta két réteget foglal magába: a törökös és az ugoros ma­gyarságot. — Szobotka Imre kiállítása a Tamás-galériában. A Modern Kiállítás-Szervező Bizottság kiállítási he­lyiségében, az Akadémia­ utcai Tamás-galériában, rövid időn belül immár a harmadik kiállítás szol­gálja a fiatalabb festőnemzedék érvényesülését. A fiatalság itt nem a kori, hanem a művészi meggyő­ződés mai kifejezését jelenti, természetesen. Szo­­botka Imre, akinek kiállítása­­ csütörtökön nyílt m­eg, a fiatalságnak ezeket az ismertetőjeleit egy delelőjére jutott munkásság komoly, leszűrődött eredményeivel egyesíti. Ha ezeket a színpompás és zamatos vásznakat, akvarelleket nézzük, rá kell eszmélnünk, milyen erősítő és érlelő hatással volt egy új művészet kialakulására az a kub­izmus, ame­lyet, a maga l'art pour l'art tombolásában, any­­nyira elitélt az ember. Szobotka Imre kimondottan kubista festő, aki azonban e letünőben lévő festői irányt csak mint egy új kifejezésmód őselemét tette magáévá, egyrészt egyéniségének kohójában felol­vasztva, másrészt az impresszionizmus hervadt és kimerült frazeológiáját frissítve fel vele. Szobotka Imrére a kubizmus így hatott: a táj, a figura össze­fogó látásával gazdagította, megtanította arra, hogy a piktúrában a színen túl a forma is lényeges és hogy — végül — a formabeli értékek teljesen spon­tánul átalakulhatnak színértékekké. Ami a kubiz­­musban ennél több volt, azt, mint kiagyalt elméle­tet, elhajította a művész. Épp ezért hatnak valami egészen újszerű frisseséggel és a tájnak, figurának nem annyira lélekre és levegőre, mint inkább abszo­lút festőiségre törekvő érzékeltetésével azok a fest­ményei, amelyeken érdekes és változatos játékát érezzük a látás hűvös tárgyilagosságának és a meg­festés meleg áhítatának. Hajón és Vágtató szekér cím­ű, már ismert vásznai mellett legjobban megra­gadtak bennünket Csigás utca, Falusi utca és itt cím­ll tájképei,­­ a legutóbbinak felhői mesteriek. Két szép és értékes figurális festménye (Ablakban, Fésülködő) mellett nagy örömünk telt a művész víz­­festményeiben, amelyek közül különösen négy (Pa­tak, Verandán, Faluvége, Borhod) jelent elsőrangú eredményt. Szobotka Imre kiállítása ismét egyik nagy bizonysága annak, hogy a Modern Kiálltás- Szervező Bizottság megalakulása és munkája, meny­nyire szükséges az immár európai jelentőségű mo­dern magyar képzőművészet szempontjából. (1­ ].) _ Kettős öngyilkosság. Oláh Antal 4­5 éves kőművesmester a Cserei­ utca 3. számú ház földszint­i számú lakásában kilenc év óta együtt élt Káti Lajosal­ 60 éves özvegyasszonnyal, a zsidókórház egyik laboráns­­nőjével. Csütörtökön délután több házbeli, így a szom­szédban lakó Fischer Ármin kereskedő is arra lett figyel­mes, hogy Oláhék lakásából hörgés hallatjuk. A házmes­ter segítségével baltával beverték a bezárt ajtót s ott ta­lálták a szobában, az ágyban egymást átölelve Oláh An­talt és özv. Kóti Lajosáét. Nyomban orvost hivattak, aki megállapította, hogy mindketten ismeretlen méreggel mér­gezték meg magukat. Az orvosi segítség a férfinél már elkésett, Oláh Antalt a méreg megölte, özvegy Köti La­josnét eszméletlen állapotban szállították kórházba. Le­velet nem hagytak hátra, így nem lehetett megállapítani, hogy milyen okból kíséreltek meg közös elhatározással ön­gyilkosságot. — Az ü­dvhadsereg legfelső tanácsa Booth tá­bornok ellen. Az üdvhadsereg londoni legfelső ta­nácsa 50 szavazattal 8 ellenében kimondotta, hogy Booth tábornok képtelen tovább vezetni a főparancs­nokságot. — Londoni tudósítónk jelentése szerint az üdvhadsereg nagytanácsa tizenhárom órai tanács­kozás után csütörtök reggel mondta ki, hogy Booth tábornokot, megfosztja, a­ főparancsnokságtól. A sza­vazás titkos volt és írásban történt és indokolásul arra hivatkozik, hogy Booth tábornok egészségi okokból nem alkalmas lisztjének ellátására. Booth tábornok kijelentette, hogy nem veszi tudomásul, el­távolítását, hanem az angol, bírósághoz fordul és vé­dekezni akar az erőszakkal szemben. Az országos megbízottak valamennyien helyeselték a határozatot, kivéve a németországi megbizottnőt, aki leánya a tábornoknak. — Tarányi Ferenc főispán díszpolgársága. Csab­­­rendek község díszpolgárává választotta T­arányi Ferenc, főispánt, akinek most díszközgyűlésen ad­ták át a díszpolgári oklevelet. — A párizsi egyetem rektorának gépkocsibalesete. Charletyt, a párizsi egyetem rektorát, automobilbaleset érte, feleségével együtt könnyebben megsebesült.­­ A lefényképezett rablótámadás. Detroitiban a rendőrség legutóbb megtudta, hogy banditák rablótáma­dást terveznek egy építési vállalkozó ellen. Az elkövetendő tét színhelyén mozioperatőröket rejtettek el s amikor a banditák megjelentek, az egyiket lelőtték, a többiek pedig elmenekültek, de képmásukat a filmszalagra rögzítették. A felvétel kitűnően­ sikerült s ennek alapján a banda többi tagjait is csakhamar kézrekerített­ék. — Hajószerencsétlenségek. Az elsüllyedt Haimvah nevű kínai gőzös katasztrófája színhelyén — mint Hon­­kongból jelentik — soká kutattak e beteg életben maradt hajótöröttek után, de a kutatások mindeddig nem jártak eredménnyel. Sok halottat találtak. Jensen, a hajó kapi­tánya, a legutolsó pillanatig a parancsnoki hídon tartóz­kodott és vészjelzéseket adott le. Közvetlenül a szeren­csétlenség megtörténte után a hajó fedélzetén pánik tá­madt. Az utasok fejüket vesztve rohantak fel és alá. A mentőcsónakok közül százával kiáltoztak és verekedtek az utasok. A mentőcsónakok túl voltak terhelve s ezért nem tudták őket lebocsátani. Sok utas a hajó fedélzetéről ugrott a tengerbe és megfulladt. — Hoeck von Holland­ból jelentik, hogy a Siellendanból kiküldött ,,Vilma ki­rálynő" nevű m­entőcsónak csütörtökön délelőtt bizton­ságba helyezte a Hoeck van Hollandtól délnyugatra zá­tonyra került Aulka nevű lett gőzös nyolcvanhat főnyi személyzetét. A „Vilma királynő" a tegnapi mentési kí­sérletek közben maga is homokzátonyra került és csak ma reggel az­ ár beálltakor lett szabadija. A mentőcsónak sze­­mélyzete tehát 17 órát töltött egyfolytában a viharos ten­geren, amikor reggel az Aulka ismételt és sürgős S. O. S. jelzéseire elindult a hajó megmentésére.­­ A „Németal­föld hercege" nevű motoros mentőcsónakot, amely tegnap az Aulka közelében felborult, még mindig nem találták meg. A tengerbe veszett nyolc főnyi személyzetéből kettő­nek a holttestét. Rockanje község mellett a tenger vize a partra mosta. -v- Gépkocsigázolás. Báró But­tier Elemér föld­birtokos a Vilmos császár­ ut és a Paulay Ede­ utca sarkán elütötte gépkocsijával Budi József 16 éves kifutófiút, aki a Deák­ tér felé haladt kerékpárján. A fiatalembert a mentők a Rókus-kórházba szállí­tották, ahol sebeit bekötözték és elbocsátották. PESTI HÍRLAP 1929. január 18., péntek. AZ IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet jelentései: Délben 12 órakor. Az idő­­járási helyzet tegnap óta lé­nyegesen megváltozott. A nagy légnyomás az óceán fe­lől hiretlenül benyomult Kö­­zépeurópa felé, az alacsony vavonta-­ rendszereket onnan kiszorítva. Ezáltal a polit­ris eredetű hideg levegő is be­nyomult Középeurópába, úgy hogy a hőmérséklet mínusz 10 fokkal süllyedt. A délfran­ciaországi hideget inkább az erős éjjeli kisugárzás okozta. Különben a Keleti-tengeri cik­lon lényegesen meggyengült és a másik két alacsony nyo­mású centrum D­élolaszország felett, illetve a Duna torkolaa­tánál található. A havazások­ Németországiján , a Balká­non még tartanak. Hazánkban a viharos észa­­ki szeleket, kisebb mennyisé­gű­ havazásaik előzték meg. A hőmérséklet ma éjjel is a leg­több helyen mínusz­ 10 foknál alacsonyabb volt. Budapesten délben a hőmér­séklet mínusz 8 fok Celsius volt déli jóslás. Egyelőre igen hideg és inkább száraz idő várható. Este 10 órakor: A nagy légnyomás Középeurópa felé tovább terjeszkedik. A norvég partoknál új depresszió jelent meg. Az idő Közép- és Észak­­európában, de különösen Északsvédországban hideg. Anglia nyugati részein enyhe óceáni légáramlás hatása alatt esik. Hazánkban a szelek meg­­gyengültek, az idő túlnyo­móan derült, hideg és száraz. A keleti részeken napközben még volt kevés havazás. Esti jóslás: Egyelőre igen hideg és inkább száraz idő várható, helyenként reggeli köddel. Vízállás: A Duna I.viznél, Pozsony-Kom­ár­om között. Bu­dapestnél és Paks-Baja kö­zött árad, máshol apad. Ala­csony vízállása. — Mai An­nás vízállások: Passau 148. Stein mínusz 115. Héra mi­nus.­. 125. Komárom 145. Bu­dapest 63. Paks 172. Baja 176. Mohács 236. Barcs mí­nusz 10. — A Duna végig zajlik, Pakstól lefelé pedig be van fagyva. A Tisza Vásárosnamény­ Tokaj között és Csongrádnál árad, másutt apad. Alacsony vízállást­. .­­Mai tiszai víz­állások: Vásárosnamény mí­nusz 64, Tokaj 144, Tiszafü­red 130, Szolnok 106, Csong­­rád mínusz 45, Szeged 85, Gyoma 42. A Tiszán a jég az egész folyón áll. A mellék­­folyók is mind be vann­ak fagyva. — Törekvések Magyarország föderalizálására. A Ma-J­gyar Külügyi Társaság külpolitikai és tudományos szak­osztályai Pekár Gyula elnöklésével csütörtökön délután együttes ülést tartottak, melynek tárgya Horváth Jenő egyetemi tanár előadása volt „Törekvések Magyarország föderalizálására 1848—1819)“ címen. Az előadó ismertette mindazokat a kiadott és kiadatlan forrásokat, amelyek a szabadságharc idején Magyarország föderalizálására vo­natkoztak. Párizsban tartották meg az 1848­. május 18-iki tanácskozást herceg Czartur­sky lengyel emigráns házá­ban. A tanácskozáson Magyarországot gróf Teleki László, a Honvédelmi Bizottmány párizsi megbízottja képviselte és azt javasolta, hogy Ausztria és Magyarország részeiből. Cseh- és Morvaország, Horvátország és Havasalföld Ma­gyarországgal egy konföderációt alkossanak, m­íg az ausztriai csatlakozás után megmaradt németeknek és tó­toknak közigazgatási engedményeket adjanak. Az előadást vita követte. — Száj- és körömfájás pusztít Nyugatmagyarorszá­­gon. A W­­iener Zeitung közli a földmivelésügyi és erdő­­ü­gyi minisztérium január 16-iki hirdetményét, amely sze­rint száj- és körömfájás miatt tilos a patásállatok beho­zatala a győrmegyei tósziget-csilizközi, a mosonvármegyei magyaróvári és rajkai és a sopronmegyei csornai járások területéről, ahol a száj- és körömfájás járványszerűen fel­lépett. A tilalom azonnal élet­be lép. — Gázrobbanás a szénbányában. Az egyik handlo­­vai szénbányában gázrobbanás történt, amelynek három ember esett áldozatául. A munkahely szabályszerű felül­­vizsgálatakor a felügyelő az egyik helyen több mint há­rom százalék metángázt állapított meg és ezért elren­delte, hogy a munkát azonnal hagyják abba. A munkás­csoportvezető azonban nem követte ezt­­ az utasítást és a munkások falálattal­ munkájukat. Hirtelen gázrobbanás történt, amely három munkást megölt. Kívülük három munkás súlyosabb és három másik könnyebb természetű sérüléseket szenvedett. özv. Kellner Antalné született Sulzbeck Jo­zefa mint neje, Hugó, Alfréd és Irma férjezett özv. Rosenthal Gusztávné mint gyermekei, valamint testvérei és az összes rokonság nevében mélyen meg­rendülve és fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy­­fe­lejthetetlen imádott jó férje, a legjobb apa és rokon, a legnemesebb ember Kellner folyó hó 17-én hajnalban, életének 72 dik évében rö­vid szenvedés után váratlanul elhunyt. Drága halottunkat pénteken, folyó hó I6-án temetjük a rákoskeresztúri izr. temetőben d. u. 12­’ órakor. (Minden külön értesítés helyett.) Jam Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy forrón szeretett édesanyánk, a legjóságosabb anya, testvér és rokon özv. Kacz Ignácné szül. BAUER MÁRIA életének 73-ik évében hosszú szenvedés után 1929. évi január hó 17-én csendesen elhunyt. Drága halottunkat január hó 18-án déli 14­ órakor helyezzük örök nyugalomra a rákoskeresztúri szr. temető halottasházából. A földi örömökben kevés részed volt, de kárpó­toljon az, hogy sohasem múló szeretettel fogjuk ápolni jóságos emlékedet. Pihenjél nyugodtan! Kacz Berta, Janka, Hermann, Ignác gyermekei. Dr. Kacz Hermanné szül. Stern Irén menye, Kacz Oszika unokája. Bauer Hermann (Nagyvárad), Jace Bower (Mattoon, U. S. A.), Max Bower (Chicago), özv. Schwartz Miksádé testvérei,­ és a gyászoló rokonság. Alulírottak mély fájdalomtól porig sújtva jelen­tik, hogy a rajongóan szeretett, drága, hű test­vérük, illetve sógoruk, rokonuk, Sebő Imre Isten kifürkészhetetlen akaratából e hó 16-án el­hunyt. Vele családunk büszkesége és Őrangyala szállt sírba. A fáradhatatlan munkának szentelte életét. Feddhetetlen jellemével, előkelő gondolkodásával­, az emberszeretet nemes erényével emléket állatott önmagának mindazok szivében, akik az elhunytat ismerték, szerették, becsülték. Földi maradványait f. hó 18-án d. u. 1.3 óra­kor kísérjük utolsó útjára a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából. Sebő Gyula, özv. Nadelburger Mihályné, özv. Sin­ger Albertné, Kövesi Arnoldné, Mestitz Vilmosné testvérei, Sebő Gyuláné sógornője, Mestitz Vilmos, Kövesi Arnold sógorai, unokaöccsei és unokahugai. *

Next