Pesti Hírlap, 1929. szeptember (51. évfolyam, 197-221. szám)
1929-09-15 / 209. szám
1929. szeptember 15., vasárnap. PESTI HÍRLAP Mit nyújt bérlőinek a Városi szeptember havában: Rendes bérleti előadások Szökik az asszony előadásai Qmk fellépései a világhírű tenorista, Sterária Guta tiemetti olasz koloraturénekesnő és Zumas Zeteaidé olasz Urai tenor első budapesti fellépései: Szept.. 20 Rigo lotto (A. bérlet)Szent. 25 Lannaminoon Lucia (B. bérlet) Szept. 25 Sevillai borbély (C. bérlet). Szept. 30 Traviata (D. bérlet) A bérlők 50% kedvezményt kapnak a minden este szinre kerülő diadalmas sikerű Szökik az asszony Sze&tGm*iew* 27. HiGOEETTO (Gigli, Alpár Gitta, de Francesohi) Október 3. I. TP nKMSZTBECStiCBT Turridu..............Gigli 11. GIGEi HHTtGVEHSENYE Október 5. EKJUJVIERMOOHI BUCIM (Gigli, Guglielmetti, de Franoeechi) előadásaira. A bérlők holnap, hétfőn és kedden válthatják ki jegyeiket 25% kedvezménnyel. Jegyárusítás a nagyközönség részére csütörtöktől. Nem bérlők részére jegyek keddtől válthatók 96 fillértyl 7 pengőig. I bábeli árak 39%-al olcsóbbak és törésztésben fizethetők. Hivatalos órák új bérlők részére — ma vasárnap is — egész napon át. (felelőn: József 328-94. J. 436-32. színházból adhattuk fel. Az előadás maga a lehető legfényesebb volt. Olaszország akkor élő legjelesebb színészei vettek az előadáson részt. A primadonna Signora Darclée volt, a tenorszerepet De Lucia énekelte, a basszust Scotti és a baritonhöst — Vallistini. Ez volt a nagy olasz művész első jelentős fellépése. Gyönyörű hangjával és lelkes előadásával óriási sikert aratott, de csak ezen fellépése után kezdett azzá a nagy művésszé fejlődni, aki később lett. A premiernek természetesen tomboló sikere volt. De ez a siker nem volt tartós. Azok a hallgatók, akik a fényes bemutatóestén jelen lehettek, el voltak ragadtatva az operától, de akik csak később ismerték meg a művet, nem osztották ezt a lelkesedést. Így már a „Fritz barátunk“ sem tudott tőrt hódítani, a ,,Rantzau“-k pedig alig 4—5 német színpadon került előadásra. Már itt mutatkozott Mascagni fényesen indult pályájának hanyatlása. A „Cavalleria" sikerét egyetlenegy későbbi művével sem tudta elérni. Firenzéből való elutazásom előtt olvasom az újságokban, hogy Torinóban a staggionei Leoncavallo „ina-'Uaeci“-j'ával nyitják meg és hogy egy Fumagali Leone nevű nagy operaénekes énekli C..mot. Tehát ezt is meg kellett hallgatnom. Nagyszerű előadás volt és kivált Fumagali felelt meg a legnagyobb várakozásoknak. Gyönyörű hangja, egy tenorszerű érces bariton, de kivált szellemes és jellemző játéka tették élvezetessé alakítását.. Ehhez hozájárult még bizonyos fiatalos önteltség, a zúgó tapsokat a fiatal úr természetesnek találta. Mikor az első felvonás után megjelent, jóakaratú támogatással pacskolta Nedda kezeit, mintha a közönség előtt akarta volna a kis nőnek elismerését kifejezni művészi teljesítményéért. Az előadás után percekig tartott, míg megjelent, mert előbb gyönyörű bundáját kellett felvennie. Fumagallihoz később Budapesten is volt szerencsénk. Néhány év múlva vendégszerepelt nálunk és csodálatos „Hamlet “-jávol. ,,Jago“-jával nagy sikert aratott. Hazajövet egy különös feladat várt rám. Gróf Zichy Géza megbízásából egy operáról kellett véleményt mondanom. Az intendánsnak szokása volt, hogy egyes zongorakivonatokat jelesebb kritikusoknak megbirálás végett kiosztott és a bírálatot tíz arannyal honorálta. Hozzám akkor egy igen selejtes német Meyer Helmund-opera került. Megérkezésem után az operát megsemmisítő bírálattal visszakedtem a grófnak, úgyszintén visszautasítottam a tiz darab aranyat, viszont felhívtam figyelmét az éppen Olaszországban hallott ,,Bajazzok“-ra. És oly meggyőzően dicsértem a művet, hogy Zichy azonnal meghozatta és előadásra elfogadta. Négy hétre rá a „Bajazsok" színrekorült, Vttiques grófnővel és Signorini-sel a főszerepekben. Jos pedig oly fenomenális sikerrel, hogy áprilistól a szezon végéig huszonháromszor került előadásra. Dr. Diósy Béla: * Cifra nyolkorasást, Csiky Gergely a múlt század nyolcvanas éveiben a legnépszerűbb moryar drámaíró volt. Darabjai uralkodtak a Nemzeti Színház műsorán, aminek titka az volt, hogy a napi életet a maga reális bőségében vitte színpadra és szinte aktuálisak voltak a színművei. Előtte csak a Szigligeti tudta terv megnyerni a közönség tetszését. Érdekes egyéniség volt. A papi pálya visszavonultságában eleinte titokban foglalkozott szépirodalommal ,-az Akadémia egyik pályázatán verses tragédiával tűnt föl. Annál meglepőbb volt a változás, ami írói tehetségének fejlődésében hamar beállott. Belemélyedt a magyar társadalom megfigyelésébe s ebből a témakörből teremtette meg a „Proletárok“ című drámáját, amellyel egyszerre meghódította a közönséget és ettől kezdve minden darabjával be is csalta a nézőtérre. A jelenkori társadalmi életből vett középfajta drámák divatja ezzel indult meg. „Cifra nyomorúság“ és „Nagymama“ című színművei ma is, műsoron vannak. Az előbbit elevenítette föl Hevesi Sándor igazgató a Kamaraszínház szombati megnyitására. A darab ma is hatott; humora, vidám figurái mulattatták a közönséget s a drámai részek is érvényesültek a jó előadásban. Tőkés Anna vezetett a komoly jelenetekben és Rózsahegyi Kálmán a humorban. Feltűntek Kürthy György és Matány Antal. Somogyi Erzsi kedves közvetlensége, Kiss bén komikai vénája jól érvényesültek. Nagyon jól játszottak Mihályfi Béla, M. Irányi Irén, Nagy Teréz, Gömöry Vilma, Pataki, Lehotay, Tapolcai, Szőke és Ónodi. (p. k.) Hány éves a Betyárrendbe? Néhány esztendővel tévedtünk, amidőn a Pesti Hírlap pénteki számában azt írtuk, hogy a Városi Színház és a Rádió színrekerülésének félszázados jubileuma alkalmából előadják, helyesebben elevenítik Abonyi Lajos híres népszínművét, A betyár kendőjét. Nem szokásunk évszámokban tévedni, de ennek a tévedésnek valósággal örülünk, mert e tévedés révén a legérdekesebb adatokhoz jutottunk hozzá A betyár kendője születésének, bemutatásának és karrierjének történetéből. Ezeket az adatokat pedig Abonyi Lajosnak Emlékek című könyvében találtuk meg. Azért vettük elő, hogy ellenőrizzük, vajon igaz-e, hogy most, e hó 22-én, van A betyár kendője bemutatásának félszázados fordulója. Hát ha nem itt félszázados, de mindenesetre ötvenhét éves fordulója most van, amikor pontosan félszázados volt ez a forduló, bizony összes színházaink megfeledkeztek róla. Mintha csak ezt a feledékenységet akarná pótolni a Rádió és a Városi Színház vezetősége, midőn feleleveníti apáink korának pompás magyar népszínművét. Maga Abonyi elmondja, hogy A betyár kendője nagy sikerét Blaha Lujzának és Tamássynak köszönhette. Viszont A betyár kendője nagy sikerének köszönheti a magyar játékszín népszinműirodalmunk egyik legnagyobb kincsét: A falt, rosszá-t. A betyár kendője sikerén föllelkesedve ugyanis pályázatot hirdetett 1875-ben a Nemzeti Színház népszínműre és ezen A betyár kendője népszerű szerzőjének pályamunkájává, szemben, melynek címe Panna asszony lánya volt, egy ismeretlen új tehetség: Tóth Ede pályaműve, A falu rossza nyerte el az első díjat. Ez bizony nem esett valami jól szegény Abonyi Lajosnak, aki azonban volt anynyira férfi és ember, hogy A fain rossza premierjének estéjén könnyezve mondta a bírálóbizottság tagjainak: az igazságnak hódoltatok, midőn nem az én művemnek ítéltétek oda a jutalmat. Van azonban ,a betyár kendőjének még egy nagy nevezetessége is, mégpedig az, hogy ennek a hatalmas sikert aratott népszínműnek jubiláns előadásán akart annak idején Blaha Lujza búcsút venni mindörökre a színpadtól. Amikor a jubilánis előadáson a függöm elé szólították a nagy, művésznőt és a szerzőt, Blaháné így szólt Abőnyihez: — Jöjjön lelkem, úgy se tudom, ngyünk-e még, ki valaha együtt. Ez a most, hosszú idők múltával fölelevenítésre kerülő réniginmű tehén nemcsak a legzöbb magyar népszínművek egyike, hanem azok között is első helyen áll, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a színpadi irodalmunkra, színpadi művészeinkre és általában a közönségre. * Az ember tragédiája 30 fillérért. A Városi Színház elhatározta, hogy szombat délutánonként népszerű, olcsó helyáru előadásokat rendez. Helyárak — 30 fillértől! Valóban, Madách ilyen olcsón, jó előadásban, kulturcselekedet. Első ilyen előadásul ugyanis ma Az ember tragédiája került színre. A nézőtér megtelt és szinte premier-hangulat volt. Ünnepelték a színművészeinek teljes skáláját átfogó Évájáért Molnár Arankát, Kiss Ferencet, mint remek Ádámot és Sebestyén Gézát fényes Luciferjéért. Bemutató Hódmedvásárhelyen. Mint lapunknak jelentik, a hódmezővásárhelyi Nyári Színkörben Sebestyén Mihály társulata bemutatta Szathmáry Tihamér volt főispánnak, a Vásárhelyi Erisseli-án felelős szerkesztőjének „Kevély Kovács Gáspár“ című háromfelvonatos eredeti színművét. A darab főhőse egy önérzetes parasztgazda, aki haragban válik el a feleségétől és 12 év szenvedésétől megtörve érkezik haza orosz fogságból. A kibékülés drámai jelenetek között megy végbe. A bemutató közönsége ünnepléssel fogadta a darabot és sokszor függöny elé hívta a szerzőt. * Hatzig számolt. A művésznő és a bankár sűrűn, nagyon sűrűn jelentek meg együtt társaságban is. Túlságosan sűrűn érkeztek együtt. Ha az inas az ajtóban elkiáltotta Bűbájos Pipike nevét, bizonyára azonnal elhangzott Kamat Kanut neve is. Épen ezért ezúttal a háziasszony informálta a bejelentő inast, hogy ha megnevezte a művésznőt, számoljon húszig és csak akkor jelentse be Kamat Kamitól. Az inas híven teljesítette a parancsot. — Bűbájos Pipike őnagysága! — jelentett., amint azt a színdarabokból is tudjuk. A gonoszok mosolyogva hsték a, következő nevet, de a jeles inas buszig olvasott és csak akkor kiáltotta: Kamat Kamit kormány főtanácsos Őméltósága ! Mosolyogtak aztán még nagyobb lett a derültség. Kamat úr ugyanis ezúttal véletlenül egyáltalán nem jelent meg. « Ez hát ez szeretem. | M fővárosi OperePlsz nf&iz menybetreszk-opercttje, Beámul úté svowbat, szeptember 21. — A Fővárosi Öncredszínház -szeptember - én, szombaton este 8 órakor hitt a szerelem címen mutatja be a So This is hmm! című nagy angol burfeszk-operettet, amely az elmúlt és az idei londoni szezon kiugró színházi eseménye. Stanley Lupino írta ezt a kibuggyanhat vidám, szívből fakadóan derűs, groteszken komikus operettet amelynek ragyogó zeneszámait Hot Brody néven Anglia ma élő öt legjobb operettkamponistája szerezte. Egy ötös zenei konzorcium, amely évek ólta ,szolgáltatja Európa legjobb operett- és jazzmuzsikájait. Vidámság, mulatság, kacagás, széles jókedv a szöveg, szikrázóim elmés, gyújtóan hatásos a muzsika. A Fővárosi Operettszínház, amelynek különben is specialitása a mai groteszk operetthumot ezúttal különös bravúrral hozza ki ezt a darabot. Tóth Erzsi játssza, énekli és táncolja a primadonna szerepét. Ezt a csodás hangú énekesnőt az Operaháztól hódította el a Fővárosi Operettszínház és így első fellépése érthető és méltó szenzáció lesz. Fejes Teri egy nászutas Rutai menyecskét játszik, párja Habos Gyula. Ez a pár egy londoni tőzsdés és Aatal felesége, amikor bele akarnak kóstolni a házasság boldogságába, a legmulatságosabb szituácóik egész sorozatába keveredik. Hogy ti groteszk komikumnak ebből a szituációjából mit csinálnak Fejes és Kabos, ez lesz a darab Immer- kacagtató színzátinja. Kelly Ferenc, a színház új bonvivánja, a budapesti közönségnek méltán auivpp, fiatal kedvence Sáradi Madár mint londoni bankár a mulatságosság tetőpontján jár Gombaszági Ella ízes limnerával egy angol mamát játszik, ki lányát mindenáron férjhez akarja adni. Az a kislány a kedves Szilágyi Marisa lesz míg az előadás egy külön érdekessége a nagyon tehetséges Jávor Pál bemutatkozása az operettszinpadon egy kitűnő táncos komédus szerepben. Vended Ferenc jószágfelügyelője, Sárossy Andor boxoló lordja egészíti ki a főszereplőknek ezt a díszes sorát, akikhez még 30 szereplő és 10 gers csatlakozik, énekkel és tánccal, amelyet az ötletes Rott Ferenc tanított be. A kiállításban gazdag, látványosan mutatós díszleteket Gara Zoltán és Vogel Erik tervezték. A zenekart Ábrahám Pál vezényli. Rendező: Szabolcs Ernő. A jegyeket már árusítják: 27 !