Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-17 / 88. szám
1990. április 17., csütörtök. PESTI HITlLh? ......... 11 “MM iiMimiiiiiiM«nMnMMnimraimn«wTMaManMmBninTiiT7íiniircrwraii^^ •.....•—t-t—r.^-, SZÍNHÁZ és zene. A Pesti Hirlap olcsó jegyakciója. Ma: hét előadás. Csütörtöki, hét előadásunk közül az Azrához már nincs jegyünk. Először iktatjuk műsorba a kacagtató Grand Hotelt. Ismétlésre kerül két pompás operett-siker, az Alvinci huszárok és a Meluzina. Az Andrássy-ifi Színház remek Bajor-műsora megint táblás házat vonz. A Royal Orfeum nívós varieté-műsora, a Komédia, élén Steinhardttal, szerepel még. Nagyréteken nincs színházi előadás, de pénztáraink egytől-egyig nyitva állanak. Szombaton a Császár és komédiás Bajor Gizivel, Takács Alice Gombaszögi Fridával, a Huszárfogás Biller Irénnel kerül színre. Ajánlatos a húsvéti huszonhat előadás jegyeit már most beszerezni. "És már kaphatók a Romeo és Julia szerdai előadásának jegyei is. Amikor Beregi Oszkár lép föl. CSÜTÖRTÖK, ápr. 1. Kamaraszínház. Azra. (18.) — Vígszínház. Grand Hotel. (348.) — Városi Színház. Meluzina. (1.8.) — Király Színház. Alvinci huszárok. (8.) — Andrássy-suti Színház. Bajor, Somlay, Uray, stb. (9.)— Royal Orfeum. Varieté-műsor. (49.) — Komédia -Orfeum. Új műsor. (349.) SZOMBAT, ápr. 19. Nemzeti Színház. Császár és komédiás. (548.) — Vígszínház. Takács Alice. (8.) — Fővárosi Művészszínház. Huszárfogás. • (8.) — Royal Orfeum. Varieté-műsor. (349.) VASÁRNAP, ápr. 20. Opera. Seherezade. Pillangókisasszony. (v.8.) — Vígszínház. Grand Hotel. (4.) — Magyar Színház. Volpone. (3.) Tizenötezer pengő jutalom. (8.) — Városi Színház. Meluzina. (3.) — Király Színház. Alvinci huszárok. (3.) — Fővárosi Művészszínház. Csúnya lány. (4.) Huszárfogás. (8.) — Új Színház. Béla, aki 26 éves. (144.) — Budai Színkör. Eszes Matyi kalandjai. (3.) Három a kislány. (v.8.) — Komédia Orfeum. Uj műsor. (4.) — Bethlen-téri Színpad. Gyermekelőadás. (3.) — Royal Orfeum. Varieté-műsor. (4 óra.) HÉTFŐ, ápr. 21. Opera. Carmen. (348.) — Vígszínház. Liliom. (144.) — Magyar Színház. Morfium. (3.) Tizenötezer pengő jutalom. (8.) — Városi Színház. Meluzina. (3.) — Fővárosi Művészszínház. Csúnya lány. (144.) Huszárfogás. (8.) — Új Színház. Copperfield Dávid. (8.) — Király Színház. Viktória. (3.) — Komédia Orfeum. Új műsor. (4.) — Budai Színkör. Mit susog a fehér akác. (3.) Drótostót. (148.) — Royal Orfeum. Varietéműsor. (4.) SZERDA, ápr. 23. Magyar Színház. Romeo és Julia. (8 óra.)* Jegyváltás az apróhirdetések élén feltüntetett valamennyi fő- és fiókkiadóhivatalban. A Magyar Színház húsvéti szenzációja ZSOLT BÉLA 3 felvonásos burleszkje, 1 5.000 PENGŐ JUTALOM Főszereplők: KÖKÉNY ILONA és MÁLY GERŐ. Rendező: VASZARY JÁNOS. Az erdélyi színészet talpraálllása. Kolozsvár, április 15. Az erdélyi magyarságnak egyik legidőszerűbb és legsúlyosabb problémájává nőtte ki magát a magyar színészet ügye. Ezt a kérdést nem lehet-e egyszerűen a mozi és a Színház harcával magyarázni Erdélyben. A színház az egész világon válságba került a mozi egyre fenyegetőbb konkútrebeiája miatt s természetes, hogy így van ez Erdélyben is. Amíg azonban a magyarországi színházak valahogy mégis csak ki tudják segíteni magukat és bukásokon, válságperiódusokon keresztül is megvan a lehetőség arra, hogy ha másképen nem, szubvenciók segítségével felszínen tarthatják magukat, addig Erdélyben a román hatóságok határozott ellenszenvével kell megbirkózniok. Egyrészt tehát az erdélyi magyarságot sújtó katasztrofális gazdasági helyzet, másrészt a román állam nem is titkolt ellenérzése, végül pedig a mozi betörése az a hármas veszedelem, amely Erdély magyar színészetét végpusztulással fenyegeti. Az impériumváltozás után a szülészet virágzásnak indult Erdélyben. A feltámadt magyar érzés a magyar színtársulatok intenzív támogatásában nyilvánult meg s ebben az időben a színházi konjunktúra ellen nem is panaszkodtak a színigazgatók és színészek. Csakhogy az erdélyi színészetnek ez az aranykora nem sokáig tartott. A román szépművészeti, minisztérium kezdettől fogva rossz szemmel nézte a magyar színtársulatok virágzását. Nyíltan ugyan nem merte betiltani a magyar színielőadásokat, már csak azért sem, mert román színházi kultúra "nyomait egyáltalában nem lehetett megtalálni Erdély magyar városaiban, de a gáncsvetéseknek legraffináltabb módszereit használta fel a magyar színészet megfojtására. Hovatovább odafejlődtek a viszonyok, hogy egész Erdélyben csak egyetlen színtársulat maradt, a kolozsvári, amelyben normális színházi viszonyokról lehetett beszélni és Erdély többi városaiban a színészet egyet jelentett a legfelháborítóbb botrányok egymásra halmozódásával. Mindezt az anyagilag leszegényedett erdélyi magyar közönség tehetetlenül nézte végig. Végre most komoly mozgalom indult meg, amely azt célozza, hogy a színészet gondozását az erdélyi magyar társadalom vegye kezeibe és így igyekezzék pótolni az államjogi változással ingerenciáját vesztett magyar , kultuszminisztérium szerepét. Erdély vezető magyar lapjaiban általános érdeklődés mellett kísért színházi ankét indult meg, amelynek konklúzióit a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Felmerült a terv, hogy az erdélyi magyarság áldozatkészségéből épüljön fel Kolozsvárt az erdélyi magyarság Nemzeti Színháza, amely fölött a felügyeleti jogot egy országos színpártoló egylet gyakorolná. Ez idő szerint ugyanis a kolozsvári magyar színház egy eredetileg nyári arénának épült helyiségben játszik, amelynek tulajdonjoga Vitás és amelyet a város bármely pillanatban elvonhat mai rendeltetésétől. Ezért volna szükség arra, hogy a kolozsvári magyar színház állandó hajlékhoz jusson, amellyel kapcsolatosan felállítanák az erdélyi magyar színésziskolát is. Ezt a színházat a romániai egyetemes magyarság szubvencionálná önkéntes adózásból és ugyanígy építenék fel az új magyar kőszínházat. 2. A kolozsvárin kívül állandó jellegű színháza egyetlen erdélyi városnak sem volna. Közös színtársulata lenne Nagyváradnak és Szatmárnak, valamint Temesvárnak és Aradnak. A többi városok igényeit a színházzal szemben egy drámai és egy operettstaggione elégítené ki. Az operettstaggione játszana időnként a kolozsvári Nemzeti Színházban is, amely különben csak prózai előadások céljait szolgálná. ) A kolozsvári magyar színházat a terv szerint nem adnák bérbe, hanem az országos színpártoló egylet pályázat vagy meghívás útján töltené be az igazgatói állást. Ezt az ankét rendjén kialakult propoziciót az erdélyi magyar társadalom a legnagyobb rokonszervvel fogadta s remény van rá, hogy ilyen módon végre végleges megoldást nyer az erdélyi magyar színészet ügye. Befejeződött a színészparlament. A színészparlament első napjának viharai szerdára lecsillapodtak. Délelőtt és délután megnyugodott kedéllyel, higgadtan tárgyalták a színészképviselők az időszerű kérdéseket. A zárszámadások jóváhagyása után elsősorban a nyugdíjasok ügye került szóba. Sikerült olyan javaslatot terjeszteni a közgyűlés elé, hogy a színésznyugdíjakat valamilyen csekély összeggel felemeljék. Ez az összeg azonban természetesen még ez mindig korántsem elegendő az elaggott színészek nagyon szerény megélhetésére sem A szinészegyesület ezután Tarján Vilmost, Sándor Józsefet, az artistaegyesület elnökét és Incze Sándor szerkesztőt , aki eddig 15 síremléket emeltetett jeltelen szinészsírok fölé, tiszteletbeli taggá választotta meg. A szinészbetegsegélyző ügyét levették a napirendről, míg a rádióval kapcsolatos kérdések elintézését az új tanácsra bízták. Elhatározták, hogy lehetően minden városban színpártoló egyesületeket alapítanak, amelyeknek körében részint bérleteket gyűjtenek, részint pedig egyéb eszközöik segítségével sietnek a színtársulat támogatására. A közgyűlés elé került olyan javaslat is, amely szerint ezentúl csak olyan rendező működhetik, aki vizsgát tesz. Minthogy az Országos Színművészeti Akadémián rendezői tanfolyam nyílt meg, az ügyet más alkalommal tárgyalják érdemben. Délben a színészdelegátusok testületileg kivonultak a névtelen hős sírjához és megkoszorúzták. A délután folyamán azután Kardoss Gézát, a debreceni színház igazgatóját, az egyik lemondott vidéki igazgató helyébe közfelkiáltással tanácstaggá választották, a tanács pedig harmadik alelnökéül választotta meg. Ezzel a választással végleg befejeződtek az előző nap választási izgalmai. A színigazgatók köréből terjesztettek elő még több javaslatot a próbák szaporítására s a vasárnap délutáni előadások fellépő díjainak csökkentésére vonatkozóan. Ezeket a javaslatokat a színészdelegátusok — megértve és méltányolva a vidéki színészet mai válságát — elfogadták. Még több apró javaslatot tárgyaltak, majd a késő délutáni órákban a Himnusz hangjaival, csöndesen és megbékülten fejeződött be a viharosnak indult színész parlament. * Hogyan született az Ezüst páncél? A Nemzeti Színház Kamaraszínháza mutatja be vasárnap az Ezüstpáncél című színdarabot, amelyet Szenes Béla, a három évvel ezelőtt elhunyt kiváló író írt Huszár Péter társaságában. Huszár Péter elmondja, hogy miképen született meg az Ezüstpáncél. Meleg barátságot kötött Szenes Bélával Balatonfüreden, ahol éveken keresztül együtt nyaralt az íróval. Beszélgetés közben elmondott neki egy történetet, amelynek végén Szenes Béla fölkiáltott: — Milyen tökéletes színdarabtéma ez! Nyomban összeültek és megcsinálták a darab vázlatát. Néhány nap múlva már, együttes munkával, elkészült az első két felvonás. Úgy tervezték, hogy később Budapesten fejezik be a darabot. Nem így történt. Szenes Béla tragikus hirtelenséggel meghalt. Huszár Péter az idén Szenes Béla intencióihoz híven maga fejezte be a darabot — Hevesi Sándor igazgató biztatására. * A Városi Színház zenekarának beadványa. A Pesti Hírlap több ízben foglalkozott már a Városi Színház sokat vitatott operaelőadás-problémájának legnagyobb problémájával: a színház zenekarának kérdésével. Megírtuk azt is, hogy mikor ez a kérdés a főváros közgyűlésén napirendre került, akkor dr. Sipőcz Jenő polgármester teljesen a Pesti Hírlapnak azt az álláspontját tette magáévá, amely szerint a Városi Színház operaelőadásaira igenis szükség van, és a színház zenekarát a mai nehéz időkben már csak azért is fenn kell tartani, nehogy ismét egész sereg zenészcsalád maradjon kenyér nélkül. A Városi Színház zenekara most beadványt intézett a székesfővároshoz, amelyben a problémát úgy véli megoldhatónak, hogy a székesfőváros kössön szerződést magával a zenekarral, amit a fővárosnak, mint a Városi Színház tulajdonosának módjában áll megtenni. Ennek megtörténtével a zenekarra is kiterjeszthető volna a tizenhét különféle községi üzem és vállalat alkalmazottai részére érvényes nyugdíjszabály rendelet. Beadványát különböző művészeti és szociális érvek felsorakoztatásával is alátámasztja a Városi Színház zenekara. A magunk részéről ezt a megoldást úgy művészi mint szociális szempontból igen ,elfogadhatónak, sőt könnyen keresztülvihetőnek tartjuk, amint bízunk benne, hogy a székesfőváros teljes mértékig magáévá teszi a Városi Színház zenészeinek ügyét. * A milánói Scála is? A milánói Stála látogatottsága a legutóbbi, időkben nagyon megcsappant. A múlt szezon két millió líra deficittel záródott. Római hír szerint a színházat mentesíteni fogják mindenféle adótól. * Cosimia a színpadon. Anny Brabenett írónő Wagner Richard szerelme és szökése című háromfelvonásos drámát írt. A színdarab hősnője Cosima asszony, aki csak néhány nappal ezelőtt halt meg. Arról is szó van, hogy zenés filmet készítenek Wagner szerelméről. * A flamand költészet atyja. Brugesben május 4-én leplezik Le szobrát Guido Gozellenek, aki száz évvel ezelőtt született és akit a flamand költészet atyjának neveztek el. Lague szobrász készítette az emlékművet. * Romain Roland az oroszoknak. A moszkvai Izvesztija közli Romain Roland levelét, amelyben a francia költő lemond művei orosz kiadásának tantiémjeiről. Azt kívánja, hogy a tantiém címén befolyó jövedelmet szegény orosz egyetemi hallgatók javára fordítsák. * Mise Josephine ellen. Pamplonában a közönség tiltakozott Josephine Baker vendégszereplése ellen. A felháborodás jeléül bűnbánat-misét rendeztek, ha igaz a madridi jelentés, amely szerint különben ez a tiltakozás csak használt a néger primadonna impreszáriójának, aki a tüntetést reklámul aknázta ki. * A kenyér nélkül maradt zenészek. A kultuszminiszter öt hónappal ezelőtt átirt a belügyminiszterhez, hogy a magyar zenészek segítségére siessen. És átirt utóbb Budapest tanácsához is. De se a belügyminiszter, se a Tanács még csak nem is foglalkozott gróf Klebelsberg átirataival. Az Országos Magyar Zenész Szövetség, hogy a telet átnyomorgott, súlyosan átszenvedett magyar zenészség nyomorán segítsen, most ő fordult a székesfőváros tanácsához, arra kérve, hogy az Állatkertet és a Műcsarnok előtti térzenét engedje át az Országos Magyar Zenész Szövetségnek az állástalanná vált zenészek részére. * Miért kell itt Miss Magyarországot választani? A világszépségverseny egyik legfontosabb szabálya, hogy az azon résztvevők csaji lányok lehetnek Az idei Rio de Janeiro-i világszépségversenyen három európai szépségkirálynő: Miss Belgium, Miss Anglia és Miss Magyarország nem vehet részt, mert mind a hárman férjhez mentek. Helyettük mindhárom országban új Misst kell választani. A Színházi Élet húsvéti albuma közli Maurice de Waleffe levelét, amelyben a szépségversenyek főrendzője új választást, írt, ki Magyarországon. Uj Miss Magyarország 1930-at kell tehát választani, hogy az új Miss vegyen részt Papsz Mária helyett a Rio de Janeiro-iv.dígszépségversenyen, ahol a világ szép lányai az ötvenezer pengős díjért versenyeznek. A Színházi Élet 280 oldalas húsvéti számában kezdi el közölni Kálmán Jenőnek, a népszerű humoristának, „Omszki randevú“ című hadifogoly regényét, amely egyike a legérdekesebb irodalmi szenzációknak. Egy szenvedélyes, lebilincselően érdekes szerelem történetét dolgozta fel regényében a népszerű író, tarkítva a stadifogolyélet derűs és vidám epizódjaival. A Színházi Ellet 280 oldalas húsvéti száma kottamellékleténél Jolson egyik legnagyobb slágerét közli, ezenkívül 32 oldalas Gyermekújságmellékletet, háromfelvonásos és egyfelvonásos színdarabmellékletet ad. A húsvéti szám ára 1 pengő.