Pesti Hírlap, 1931. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-03 / 2. szám
1931. január 3., szombat. PESTI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG. A Kereskedelmi Csarnok a kereskedelem egységes frontjáért A Magyar Kereskedelmi Csarnok tagjai újév napján nagy számban gyűltek egybe, hogy az elnököt, báró dr. Madarassy Beck Gyulát és elnöktársait üdvözöljék, Halasi-Fischer Ödön kereskedelmi főtanácsos üdvözölte az elnököt. Báró dr. Madarassy Beck Gyula válaszában az elmúlt év gazdasági eseményeinek beható kritikájával foglalkozott. — Az ország mérhetetlenül súlyos gazdasági krízise, amely a kereskedelmet már az 1929. év folyamán is annyira sújtotta, 1930-ban horizontálisan és vertikálisan kiszélesedett. Bebizonyult az, amit mindig hirdettünk, hogy mezőgazdaság, ipar és kereskedelem egymással elvárhatatlanul szolidárisak, egyik termelési ág sem táplálkozhatik a másik pusztulásából. A magyar gazdasági helyzet súlyos leromlása, amely még nem érte el a mélypontot, kétségtelenül a világkrízis hatása alatt áll. Soha azonban a sokszor emlegetett úgynevezett „világjelenségek" nálunk a leromlásnak azt a fokát, amelynek tanúi vagyunk, elő nem idézhették volna, ha a lefolyt 5—6 esztendőben a kormány gazdasági politikája nem lett volna elejétől végig teljesen elhibázva. A közterheknek minden mértékét meghaladó halmozása, amely odáig ment, hogy Magyarországot a világ összes államai között aránylag alacsony hadügyi költségek mellett is, a legsúlyosabban megterhelt országgá tették és ezzel együtt a kormány kapkodó, rapszodikus, ad hoc intézkedésekben kimerülő és etatizmusában a gyerekes gazdasági tudatlanság határán lévő „alkotásai” annyira vérszegénynyé és ellenállóképtelenné tették ezt az országot, hogy a különösen ebben az esztendőben kiélesedett viláorhelyzetben a védekezés minden elaszticitását elvesztette. A kereskedelemnek, ha exisztenciáját meg akarja védeni, az összefogásban és szervezettségben kell erőt keresnie A kereskedelmi érdekképviseletek mai szét-, folyó rendszere, a védekezés legprimitívebb lehetőségeit is rendkívül megnehezíti. De ezen az egységes egy egyöntetű fronton is, ha, amint reméli sikerül majd kialakítani, a kereskedelem mint eddig, a jövőben is az összes termelési ágak szolidaritásának vé- - delmét írja majd zászlajára. Amikor a gazdasági szabadság az éltető eleme a kereskedelemnek, amikor az államnak a gazdasági életre gyakorolt végzetes befolyásával szemben állandóan kétségbeesett küzdelmet folytat, nem kívánható ennek a végzetes állami befolyásnál, a karteltörvény által való fokozása az iparral szemben sem. Ugyanebből a szempontból rendkívül sajnálatosnak tartaná, ha a Kereskedelmi és Iparkamarában, amelyet apáink azért hoztak létre, hogy az iparnak és kereskedelemnek közös és együttes érdekeit teljes súllyal képviselje és megvédje, a nagyipar között egyrészt, és a kereskedelem és kisipar között másrészt szakadás állana be, amelynek előszelei most fújdogálnak. A Kereskedelmi és Iparkamarát amaga jelenlegi súlyában és jelentőségében a gazdasági élet egyik fontos faktorának tartja, amelyet egy ilyen szétválás csak gyöngítene. Rohamtiszta nő a munkanélküliség Csehszlovákiában. Samilik cseh néppárti képviselő, a csehszlovák néppárt alelnöke, a Szelszké Hlasty című lapjában írja, hogy a csehszlovák magyar kereskedelmi kapcsolatok kérdésében úgyszólván teljesen izolálva áll a cseh agrárpárt. A mostani fülledt atmoszférában borzalmas bombaként esett közénk: a Magyarországgal való vámháború. A falusi nép még visszaemlékszik arra írja, Ramalik, hogy mennyire megvádolták a cseh néppártot az agrárpárt vezérei, hogy nem akarja az agrárpártot a magyar kereskedelmi szerződés felmondásával támogatni. A cseh néppárti képviselők és szenátorok tavasszal sem voltak kaphatók arra, hogy fedjék az agráriusokat, amikor azok kivívták és előidézték a Magyarországgal való vámháborút. A magyarok december 15-e előtt hajlandók voltak elismerni a magasabb vámokat és csupán a lisztkeverési törvénynek a hatálytalanítását vagy mérséklését követelték. Valamennyi párt provizóriumot akart kötni, egyedül az agráréértutasította el. Így az agrárpárt idézte fel a vámháborút. Bekövetkezett a borzasztó gazdasági és szociális bizonytalanság, 300 000nél több munkanélkülink van. Egy-két hónap múlva még egyszer annyi lehet. A megszavazott 150 millió nagyobb részét a mezőgazdáknak kellett volna kapniok, most azonban egy fillért sem várhatnak, mert ez az összeg nem futja még a munkanélküliek támogatására sem. Mennyit veszít az állam csak adó fejében a gyári üzemek beszüntetésén? Ezek a súlyos körülmények nyomott hangulatot idéztek elő a kormánykoalícióban. Az agráriusok teljesen magukra maradtak. A politikai helyzet, fejezi be Samalik. az agrárpárt fellépése következtében olyan nehéz, hogy csak két lehetőség várható: új kormány, avagy új választás _____ TÖRVÉNYKEZÉS. Dr. Zavaros Aladár székesfehérvári polgármestert az ítélőtábla is szabadlábra helyezte. A székesfehérvári, kir. ügyészség augusztus 19-én helyezte előzetes letartóztatásba- mint emlékezetes - dr. Zavaros Aladár székesfehérvári polgármestert és Vargha Elemér városi műszaki főtanácsost. Varghát néhány nappal ezelőtt százhúszezer pengő értékű ingatlanóvadék ellenében szabadlábra helyezték. Karácsony előtt Zavaros Aladár védője, dr. Halász Lajos, beadvánnyal fordult a székesfehérvári törvényszék vádtanácsához és kérte Zavaros Aladár szabadlábra helyezését. Arra hivatkozott, hogy a szökéstől nem kell tartani, mert Zavaros Aladár féllábú ember, négy leánygyermek atyja és eltartója. Óvadékot azzal a megokolással nem ajánlott fel a védő, mert Zavaros Aladár köztudomás szerint szegény ember, aki a fizetéséből élt. A törvényszék a védő kérelmének helyt is adott és elrendelte Zavaros szabadlábra helyezését. A döntés ellen a budapesti kir. ügyészség, amely ennek az ügynek a kijelölt vádhatósága, felfolyamodást jelentett be. Dr. Halász Lajos, védőügyvéd is beadvánnyal fordult az Ítélőtáblához, amelyben újból felsorolta mindazokat az indokokat, amelyek a polgármester szabadlábra helyezését kívánják. Az ítélőtábla Folkmann-tanácsa pénteken délben másfélórás tanácskozás után helyt adott dr. Halász Lajos védő kérelmének és az ügyészség felfolyamodását elutasítva, Zavaros Aladár szabadlábrahelyezését rendelte el. Az ítélőtábla szerint Zavaros Aladár személyi viszonyai olyanok, hogy szökésétől tartani nem kell, mert egyik lábát amputálták, vagyontalan, négy leánygyermek atyja és ezenfelül már közel fél esztendeje ül vizsgálati fogságban. A tábla a döntésről sürgöny levélben értesítette a székesfehérvári törvényszéket, azzal, hogy nyomban helyezzék szabadlábra dr. Zavaros Aladárt. — Nyolc esztendei szigorított dologház. Zalaegerszegről jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: Nagy Gyula keszthelyi és Nagy István zalaszentgróti betörők kifosztották a Szent Imre falván levő Hangyaszövetkezetet. Ezenkívül még több betörést, követtek el. A beismerésben levő rovott,múltú betörők felett most ítélkezett a zalaegerszegi törvényszék büntetőtanács, mely a két betörőt szigorított dologházra ítélte, amelynek legkisebb tartamát nyolc évben állapította meg. A betörők feleségét az orgazdaság vádja alól a törvényszék felmentette. -- Három autógázérás ügy. Báró Starnfeld Aladár gépészmérnök 1929 szeptember 7-én este az Erzsébet körút és Dohány utca sarkán autójával elütötte Csomna Dénes munkást, akinek a bal karja és ballába eltörött. A büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa pénteken tárgyalta az autógázolási ügyet. A báró a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a közlekedési rendőr jelzése után normális sebességgel vezette kocsiját, amikor Csorna Dénes váratlanul át akart szaladni az utón és ő maga okozta a szerencsétlenséget. A törvényszék több tanú kihallgatása után felmentette a gépészmérnököt, mert megnyugtató bizonyíték nem merült fel arra, hogy a sajnálatos szerencsétlenség az ő hibájából következett volna be. Az ügyész fellebbezett. — Zsuffák András soffőr 1928 július 29-én a Damjanich utcából a Kernád utcába kürtjelzés nélkül fordult be autójával. A váratlanul beforduló autó összeütközött egy oldalkocsis motorkerékpárral és az oldalkocsiban ülő Tordai Ernő lúgosan megsebesült.. A büntetőtörvényszék Zsuffák Andrást gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségéért háromhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az Ítélőtábla Disdrdy-tanácsa most ezt az ítéletet helybenhagyta. — 1929 július 26-án délelőtt az Andrássy úton haladt gépkocsijával Angyal Rezső soffőr. Egy kerékpáros került a gépkocsi elé, amelyet a soffőr ki akart kerülni, egy nagyott kanyarodott, de lassítás helyett tévedésből még nagyobb gyorsasággal hátrálva, felszaladt a járdára. A járda szélén kövezőmunkások dolgoztak, akik közül kettőt elgázolt a hátrafelé száguldó autó és az egyik munkás, Wagner Rudolf, nyomban meghalt, Dobák János pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A büntetőtörvényszék Angyal Rezsőt, a halálos gázolásért egy évi és három hónapi fogházbüntetésre ítélte, ezenfelül három évre eltiltotta az autóvezetéstől, mert a törvényszék megállapítása szerint járatlansága és lélekjelenlétének hiánya alkalmatlanná teszik a gépkocsivezetésre. Az ítélőtábla Dusárdy-tanácsa most a soffőr tizenöthónapos fogházbüntetését helybenhagyta. — Az első ítélet a Magyar Szent Korona nevében. Megírtuk,hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény január elsején lépett életbe és az új törvény első szakasza értelmében a bíróságok ezentúl ítéleteiket nem mint eddig a Magyar Állam nevében, hanem a Magyar Szent Korona nevében hozzák. A Magyar Szent Korona nevében folyó ítélkezés premierje pénteken reggel volt a büntetőtörvényszék Méhes-tanácsa előtt Az első vádlott Dobh Zsigmond árukihordó volt. Az árukihordót közokirathamisítás vétségével vádolta az ügyészség, mert egy zálogcédulán a rá pengő 54 filléres összeget 10 pengő 50 fillérre javította ki. A vádlott azzal védekezett, hogy leánya megbízásából ruhaneműeket zálogosított el, amelyekért 14 pengő 50 fillért kapott, már régebben állás nélkül volt, nem volt pénze, ezért négy pengőt megtartott magának, a zálogcédulát pedig kijavította 10 pengő 50 fillérre. Védekezése szerint a zálogházat nem akarta megkárosítani, csupán a leányától akart ilyenformán négy pengőt szerezni A törvényszék a Magyar Szent Korona nevében Róth Zsigmondot közoldathamisítás vétségéért nyolcvan pengő pénzbüntetésre ítélte. — A Kúria tanácsainak új beosztása. A magyar királyi Kúria az 1931. évben a következő tanácsi beosztással működik: Polgári szakosztály I. tanács elnöke dr. Pap István. Bírái: Jakab Mihály, dr. Alföldy Dezső, Ullrich Ede, dr. Ludvig Rezső, dr. Potovszky András, dr. Brandt József Gyula. Tanácsjegyzők: dr. Gál Lajos és vitéz dr. Zsakó Gyula. A II. tanács elnöke dr. Totth István. Bírái: dr. Sereghy Mihály, dr. Gallia Béla, dr. Kecskemétty Gyula, dr. Krámplin Ernő, dr. Neubold Ferenc, Sztamkay Jenő, Vincenti Gusztáv. Tanácsjegyző: dr. Nyáry Miklós. A III. tarnács elnöke dr. IVesztermayer Vidor. Bírái: Bocskor Antal, dr. Thébusz Aladár, dr. Tóth György, dr. Raisz Béla, Klie Antal. Tanácsjegyző: dr. Boga Bálint. A IV. tanács elnöke dr. Juhász Andor, a magyar királyi Kúria elnöke. Bírái: dr. Ternovszky Béla, dr. Zsitvay Béza, dr. Noszkó Imre, dr. Sztankovics Jenő, dr. Bauss Olivér. Tanácsjegyző: dr. Vadász Lajos. As V. tárnics elnöke:Hutás József. Bírái: dr. Vida Zoltán, dr. Benda Béla, dr. Gébért József, dr. Beck Károly, dr. Kozma Aladár, dr. Soós Zoltán, dr. Ivientzl Tivadar, dr. Ilózsi Ferenc. Tanácsjegyző: dr. Orbán József. A VI. tanács elnöke Rácz Lajos. Bírái: dr. Koós Emil, dr. Karcsay Gyilla, dr. Almási Antal, dr. Kerekes Itván, dr. Antalfy Mihály, dr. Herényi Alajos. Tanácsjegyző: dr. Kiss György. A VII. tanács elnöke dr. Góth Ferenc. Bírái: dr. Körtvélyessy György, dr. Tóth Miklós, dr. Ipovitz Károly, dr. Dávis István, dr. Gál László. Tanácsjegyző: dr. Budaházy László. A büntető szakosztály I. tanácsának elnöke dr. Osvald István. Bírál : dr. Stavek Ferenc, dr. Medelényi László, Kvassay Gyula, dr. Szolnok Jenő. Tanácsjegyző: dr. Zsacskó Béla. A II. tanács elnöke dr. Szeősce István. Bírái: dr. Dicseti Sándor. Módly Béla, dr. Bolla Árpád, vitéz dr. Diószeghy Gábor. Tanácsjegyző: dr. Mariska István. A III. tanács elnöke dr. Flekey Ferenc. Bírái: dr. Lérey Barnabás, Bök Béla, dr. Kendi Elemér, dr. Gergics Károly. Tanácsjegyző: dr. Madarassy Elemér. A IV. tanács elnöke dr. Istvánffy Lajos. Birái: dr. Pazar Zoltán, Csengey Miklós, dr. Bán József. Tanácsjegyző: dr. Persiáo József. Lovag Freystädtler Jenő pernyertes egy ingatlanközvetítési perben. Lovag Freystädtler Jenő tótvázsonyi birtokának eladásával megbízta dr. Szilassy Zsigmond és Szilassy Nándor budapesti lakosokat. Szilassy Nándor nem először adott el földbirtokokat, dr. Szilassy Zsigmond azonban még soha ilyesmivel nem foglalkozott. Sikerült nekik a birtokra vevőket találni és amikor az ügylet lebonyolódott, követelték az őket megillető 33.000 pengős ügynöki jutalékot. Freystädtler a követelést nem ismerte el és amikor a két közvetítő ellene pert indított, azzal védekezett, hogy Szilassy Nándor hivatásszerűen foglalkozik ingatlanok adás-vételének közvetítésével, tehát engedélyre volna szüksége az OFB-től, amivel nem rendelkezik. Ilyen körülmények között az az eljárása, hogy Ingatlant közvetített, kihágás, amelyet a törvény tilt, márpedig tilos cselekményből anyagi előnyöket származtatni nem lehet. Szilassy Nándor tagadta azt, hogy üzletszerűleg foglalkozik a közvetítéssel, bár azt elismerte, hogy több ügyletet hozott létre és arra hivatkozott, hogy ezzel szemben dr. Szilassy Zsigmondnak ez az első hasonló működése, a közvetítési díj fele tehát dr. Szilassyt feltétlenül megilleti, mert az üzletszerűséget őre semmiképpen sem lehet bizonyítani. A Kuria Góthtanácsa most,a keresetet elutasította. A Kuria szerint ha a közvetítők egyike üzletszerűleg, de engedély nélkül foglalkozik felek összehozásával, akkor közvetítési jutalékot nem követelhet a másik sem, mert az ilyesfajta vál- 17 Felhalmozott fiú- és leányruha, kötöttáru, gyermek fehérnemű kalap és cipő raktáromat még a tavaszi áru beérkezése előtt 21 napig, mélyen az előírt árak alatt árusítom Első occasio 43 év óta fennálló üzletemben. 10 BECK IRMA IV., Régiposta-utca 19. luikizás egyetemleges, tehát amennyiben az eljárás az egyik közvetítő részéről tiltott cselekménynek minősül, ez kihat a másikra is, úgyhogy ilyen esetekben a fél jogosan tagadja meg a provízió kifizetését. — A siófoki aknába zuhant ügyvéd. Egy budapesti ügyvéddel kellemetlen baleset történt Siófokon. Éjjel a kaszinóból hazatérve, a kertben rálépett egy vízleöblítő akna vasfedelére, amely félrebillent és az ügyvéd az aknába belezuhant. Az ügyvéd súlyos sérüléseket szenvedett, gyógykezelése jelentékeny összeget emésztett fel, úgyhogy az ügyvéd ezen a címen, valamint elmaradt keresete megtérítéséül 2300 pengő megfizetését követelte a Fürdőbérlő és Fejlesztő Részvénytársaság siófoki cégtől, amely a kerthelyiségek tulajdonosa. A keresettel szemben a részvénytársaság azzal védekezett, hogy az akna a parknak olyan részén van, ahol a közönség nem szokott járni. Ezért, míg a park valamennyi útja ki van világítva, ez a rész sötétben maradt, nehogy a fürdővendégek erre menjenek. Az ügyvéd követett el gondatlanságot, amikor hazafelé menet nem a járt után, hanem a kertnek azon a részén ment, amely a forgalomból teljesen kiesett. A Kúria Totth-tanácsa most a keresetnek helyt adott és a részvénytársaság kártérítési kötelezettségét megállapította. A Kúria szerint az akna fedele a rálépésnél könnyen félrebillent, ezért az ingatlan tulajdonosának vagy figyelmeztető táblát kellett volna felállítania, amely az út veszélyességére a figyelmet felhívja, vagy pedig az utat a forgalomtól teljesen el kellett volna zárnia. Minthogy ezt nem tette, vétkes gondatlansággal járt el és ezért az ügyvéd kárának megtérítésére köteles.