Pesti Hirlap, 1932. március (54. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-02 / 50. szám

1932. március 2., szerda PESTI HÍRLAP MEZŐGAZDASÁG. A pestkörnyéki gazdák hatalmas­­tábora és tízezer piaci árus követeli az „áléstermelők“ meg­rendszabály­ozását. A nyílt fővárosi piacokon, a vásárcsarnokok­ban, de a főváros környéki piacokon is és pedig: Újpesten, Kispesten, Pestszentlőrincen, Pesterzsébe­ten, Wekerle-telepen és Csepelen szerda óta, minden piaci napon razziát tartanak a vásári felügyelősé­gek az úgynevezett ,,álőstermelők“ garázdálkodásai miatt. Hogy kik azok az álőstermelők? .Álősterme­lők azok, akik ugyan szabályszerű őstermelői igazol­vánnyal rendelkeznek, de nem a saját termelvé­­nyeiket árusítják a piacokon, hanem a hajnali szür­kületben nagyban olcsón bevásárolnak s a reggeli órákban a kerületi és külső piacokon beállónak az őstermelők részére fenntartott sorokba és mint ki­mondott Árdrágítók szipolyozzák a fogyasztókat, de temérdek kárt okoznak az igazi őstermelőknek is, akik miattuk nem tudnak helyet kapni az ősterme­lők részére kijelölt szakaszokban és így nem tud­nak értékesíteni sem. Hogy hogyan juthatnak az álőstermelők a sza­bályszerű őstermelői igazolványokhoz? Nagyon egy­szerűen. A főváros környékén, a falvak kisgazdáitól né­hány pengőért 1—2 holdnyi területet bérelnek ki s azt háromnegyed részben saját igájuk eltartásá­hoz szükséges takarmánnyal vetik be, egynegyed részben pedig magról vetett egyszerű konyhakerti növények termesztésére használják fel. Tavasszal aztán megjelennek a községi elöljáróságoknál, iga­zolják a fennálló bérletet és annak rendje és módja szerint megszerzik az őstermelői igazolványt, amely egy évre szól. Amikor elérkezik a nyárelői értékesítési szezon, a néhány négyszögölön termelt konyhakertészeti árut napok leforgása alatt értékesítik, ezek után pedig csaknem egy teljes éven át, vásárolt, idegen árakkal jelennek meg a piacokon és vígan keres­kednek. A rendelkezésre álló fogattal 25—30 hold­nyi területnek megfelelő termelvénynek a forgalmát bonyolítják le. Az álőstermelőség a legjobb foglalko­zás manapság, mert a nagy forgalmat lebonyolító álőstermelő csak az . 1—2 holdnyi bérlet után fizet, adót és egész üzleti rezsije abból áll, hogy kitart 1—3 lovat, fizeti a vámilletéket és a piaci helypénzt. Ezzel szemben a 25—30 holdnyi területen működő kertészgazdának drága felszerelése van, üzemanya­got használ el, szakmunkásokat és napszámosokat tart, betegsegélyző illetékeket fizet, azonkívül kere­seti-, jövedelmi- és vagyonadót rónak ki terhére. De egy piaci árus sem bonyolít le nagyobb forgalmat •d­hjaal­tuff Bdift*?­*: ille­tékek és adók terhelik. Az őstermelői igazolványok kiadásának mai rendszere mellett, minden valószínűség szer­int, még nagyobb mértékben el fognak szaporodni az álés­­termelők s különösen a nagy értékesítési szezonok­ban ki fogják szorítani az igazi őstermelőket a piacokról. Az elöljáróságok ugyanis, amikor tavasszal 1 évre kiállítják az igazolványt,­ ezzel a maguk részé­ről elintézettnek tekintik az ügyet és időközben még, akkor sem vonják vissza az igazolványt, ha októberben az őstermelőnek a bérlete lejárt. Az őstermelői igazolványok kiadásánál és el­lenőrzésénél a legegyszerűbb módon, ugyanazzal a személyzettel biztosítani lehetne a teljes rendet és meg lehetne akadályozni a visszaéléseket a követ­kező rendelkezések szerint: 1. Az igazolványokra rá kell vezetni, hogy az őstermelő hány holdon gazdálkodik. 2. Az igazolványokhoz egy szállítási naptárt kell kiadni minden őstermelőnek. A piaci biztos a szállítás napján bélyegzővel látja el a naptárt. Ez­zel meg lehet akadályozni minden visszaélést, mert a piaci biztos­ összehasonlítja a területet a kocsi­­rakományok számával és így könnyen megállapít­hatja,, hogy a termelő saját áruját, h­ozza-e­ a piacra, vagy pedig idegen áruval kereskedik-e. Magyar holdanként ugyanis átlagosan legfeljebb 10—12 fu­var. kertészeti árut tud a termelő piacra hozni. 3., A hatóságok kötelezzék a földtulajdonosokat ,­ arra,­ hogy az októberben lejárt földbérletek bérlői­től elköltözésükkel egyidejűleg vonják be az igazol­ványokat és szolgáltassák be a hatóságoknak. A mostani piaci razziák alkalmával a piaci fel­­­­ügyelőségek úgy leplezik le az áléstermelőket, hogy kétségen kívü­l felismerik például a nagybani piac forgalmában általuk vásárolt makói és győri gyö­kérzöldséget. E két vidék termelvényei könnyen fel­ismerhetők. De a többi cikkekre nézve nem lehet semmiféle alapot találni, hogy az saját termel­­vény-e, vagy pedig idegen áru. A mostani razziák tehát ideiglenesen és csak rövid ideig akadályozhat­ják meg az álőstermelők machinációit. Az őstermelői igazolványok kiállításánál eddig követett rendszer — mint azt fentebbiekből láthat­juk — sok visszaélésre ad alkalmat és nehéz feladat elé állítja a városi hatóságokat. Néhány hét múlva megkezdődik az új igazolványoknak kiállítása. A földmivelésügyi minisztériumnak és a városi ható­ságoknak sürgősen tanácskozniuk kell ezen ügyben. A zalai gyümölcstermelők a védekező szerek leszál­lításáért. A Zalavármegyei Gyümölcstermelő és Értéke­sítő Egyesület gyűlésén Gyömörey György főispán az egyesület támogatására hívta fel a gazdákat. Sárköz­y Viktor igazgató bejelentette, hogy az egyesület a múlt évben tízezer darab ab­oacsem­etét osztott ki és újabb minta gyümölcsösök létesítésével tette működését ered­­ményessé. Az egyesület elhatározta, hogy a­­ szerek árának leszállítása érdekében a kartelek árait vizsgáló bizottsághoz tesz felterjesztést. Az országos mezőgazdasági kiállítás keretei. A már­cius 17—21. napjain rendezendő mezőgazdasági kiállítás iránt örvendetesen nagy érdeklődés mutatkozik. A te­­nyészállatkiállítási csoportba olyan sok bejelentés érke­zett, ami minden várakozást kielégít. A többi csoport egy részénél már kezd kialakulni a kiállítás képe. Az eddigi anyag is bőségesen meg fogja tölteni a kiállítás nyolc hatalmas csarnokát és a négy pavillont, amelyekben együt­tesen közel 10.000 négyzetméter felület áll rendelkezésre. A különféle mezőgazdasági termények, tejtermékek, házi­ipari, valamint élelmiszeripari kiállítás anyaga, további­ az állami szakoktatásügyi intézmények, a Mezőgazdasági Múzeum, a Geológiai Intézet, az Erjedéstani Állomás, a Mezőgazdasági Exportintézet, az Országos Mezőgazdasági Kamara és az állattenyésztő egyesületek oktató anyaga mind külön szakszerűen csoportosítva fogják szolgálni a mezőgazdasági kultúra népszerűsítését A borászati ki­állítás, amelyen borkóstoló is lesz, hatásos propagandát fog kifejteni az összes magyar borok érdekében. A kisebb kiállítási csoportok közül az erdészeti kiállítás anyagán kívül érde-elődésre számíthat a halászati kiállítás. A dí­jazott állatok elővezetését, valamint a fogatok előhajtását és különböző látványos lovasmutatványok bemutatását a hatalmas tribünnel rendelkező felvezetőpályán ismét min­dennap rendezik. A tenyészállat kiállításra való felutazást 50 százalékos kedvezmény­ könnyíti meg. Igazolvány meg­küldését a rendezőbizottságtól kell kérni (Budapest, IX., Köztelek­ utca 8. szám). Erdélyi gazdák népes tanulmányi csoportja jön a mezőgazdasági kiállításra. Az Erdélyi Gazdasági Egylet a budapesti mezőgazdasági.^■ ..kiállítás, .alkalmából évről­­•évre rendszeresen gazdasági tanulmányi ., kirándulást rendez Magyarországra. Az egylet­es évben is március 15—23. napjain kirándulást rendez a kiállítás és ezzel kapcsolatban több Budapest környéki gazdaság megláto­gatását«­ Két napon a mezőgazdasági kiállítást fogják tanulmányozni erdélyi vendégeink. Március 20-án a fő­város nevezetess­égeit tekintik meg, hétfőn Gödöllőre fog­nak utazni, ahol a királyi kastélyt, az állami baromfi­telepet és a gödöllői méhészeti szakiskolát fogják megte­­kinteni. Baromfikolors, Pest vármegye állategészségügyi fel­ügyelőjének ,jelentése szerint Pesterzsébeten, Szentendrén, Izsákon, Mendén és Pomázon baromfibolera pusztít. In­tézkedés történt a járvány megakadályozására. A tojázárak ma reggel a budapesti piacon némileg ellanyhultak és a nagykereskedelemben 70,1 fillérig fizet­tek az originál tojás darabjáért. A vidéken filléres árakat kapnak a termelők, vidékek szerint változóan. Né­metországból és Svájcból már jelentkezik érdeklődés és pillanatnyilag már az árak is konveniálnak, azonban a hídig időjárás folytán még mindig nincs megfelelő kvan­tum a piacokon. Ezenkívül az exportot nagyban akadá­lyozza a német devizarendelet, amely decentralizáltan a különböző városok szerint, a helyi bankszervezettől füg­gően másként és másként intézkedik a devizák kiutalása tekintetében. Az osztrák-orosz kereskedelmi egyezményben Oroszország jelentékeny mennyiségű tojás és baromfi be­vitelére fog Ausztriától engedélyt kapni. Az egyezmény még nem perfekt, mert a valutakérdés nincs még teljesen tisztázva, de a kontingensek dolgában nincsenek már dif­ferenciák. Számítanunk kell azzal, hogy az orosz tojás két évi szünetelés után ismét nagyobb mennyiségben jele­­ltkt meg a bécsi piacon. 1929-ben ugyanis Oroszország 9,5 millió schilling értékű tojást helyezett el Bécsben, vi­szont 1980-ban és 1931-ben alig volt orosz tojás a wieni piacon. Csomagolás és minőség dolgában az orosz tojás egyenrangú a lengyel standard áruval, tehát komoly kon­­kurrens. Itt említjük meg, hogy az osztrák kormány ko­molyan foglalkozik a tojás-kontingentálás gondolatával az összes viszonylatokban. A mai biesi sertésfővásárra 4478 drb. zsirsertést és 8407 hússertést hajtottak fel. A hússertések közül­ 10 darab, a zsirsertések közül 14011 darab volt magyarországi. A többi a vesztegvásárrit hajtatott fel. A vásár élősíkebb irányzattal indult. A múlt héten már jelentett kontin­genseken kívül az osztrák á­llatforgalmi központ utólag még 200 darab vágott borjúnak bevitelét engedélyezte. A március 7-iki és 8-iki bécsi vásárokra, illetve a március hó­ti 12-iről hétre eddig a következő kontingensek enger­délyeztettek: Wien-St. Marx részére 175 darab vágó­marha, Wien-St. Marx részére 1545 darab zsírsertés, M Wien-Grossmarkthalle részére 100 darab leölt borjú, Wienerneustadt részére 404 darab hússertés, Wiener* □epstadt részére 25 darab élő borjú. A Wienerneustaitt részére szállítható vágómarhák d­arabszámát az osztrák központ eddig még nem közölte. A bécsi kontingensek félr­e­osztása ezen a héten teljesen az osztrák lista alapján­­ történik. ■- | IjHoaparti idénycikkpiac. A makói vöröshagymát ked­den 55—56 pengőért árusítot­ták a lerak­a­tok­ban métermá­zsánként, a vagonoknál pedig 47—52 pengő minőség szerint 5—10 mázsás tételekben. A ki­­csinyberi forgalomban kilón­ként 60—65 fillér volt 1 kg. vöröshagyma. Íme: ide jutot­tunk a termelés szervezetlen­sége következtében, hogy a gyenge export mellett még a belső fogyasztás fedezésére sem jut elegendő áru. A fok­hagyma általában lanyhább, dacára annak, hogy e cikk­ben még mindig van valami export. Ugyancsak magas ára van a dughagymának Makón. Az ottani jelentések szerint a szárított dughagyma 70—80, a nyers „Zsi­ga"-h­agy­ma pedig 65—60 pengő métermázsán­­ként. A főváros környékén ter­melt dughagyma, (ziztaui és erfurti) még nem került ki a piacra. A burgonyapiacon az árak métermázsánként kirak­va és mérlegelve így alakul­tak: nyári rózsa 17—19, őszi rózsa 1344—15(4, EVa 12— 15, kiflibur­gonya 21—23, ét­kezési Woltmann 9—9),4, fe­hér burgonyák 9—10(4 pen­gőig. A külső dunaparti és a ■ józsefvárosi teherpályaudvaro­­­kon a,i ipari burgonyák va­­­gon tétel­ben 6—51­ pengőért­­ mennek el méter­ mázsánként.­­ A konyhakertészeti árak pia­­­cin a nagybani forgalomban - Így alakultak át, árak: egri , sárgarépa 10—12, egri répa , egri zöldséggel vegyesen 11— ■ 12 pengő. Makói gyökérzöldség­­ 14—14%, győri 15 la—14 la­­­rengő. Környéki, levesbe való­­ sárgarépa 6—9, cu­koraárgaré­­­pa 7—9 pengő. Kelkáposzta , 22—28, fejes káposzta 18—24, • vöröskáposzta 28—56 pengő,­­ Karfiol olasz áru tisztítva 105 , —120 pengő. Céklarépa. 12—­­ 15, zeller 54—46, téli retek 14­­ —20, kalarábé 10—18 pengő,­­ Sütőtök 12—18, paraj 45—60,­­ torma 58—75 pengő. A pri­­­mőrárak: 1 kg. sóska, 200—­­ 260, kelbimbó 1 kg. 145—190,­­ champignon gomba, 1 kg. 155­­ —190 fillér. Zöldhagyma 100 , csomó 6—6, hónapos retek 100 csomó 14—50, saláta 100 fej­­ 16—54 pengő. Petrezselyem­­ zöldje 1000 kis csomó (100 kö­­­tig) 22—50 pengő. A gyü­­­mölcspiacon az alma­ jobban­­ fogy, mert a déli gyümölcsök­­ szilárdultak. b 13 A hölgyek vásárolnak: Vásznat, szövetet, selymeket, csipkét, harisnyát, kesztyűt a legjobbakat mindig a legolcsóbban K­lein Antal vászon*, szövet* és selyemáruházában Király­ utca 53. Intcím. sírok.) Termény- és Arapiac. A tőzsdei statisztikák többnyire a mimikri el­méletet igazolják. Amikor három pengővel nagyobb volt a búzaár, olyan kimutatások forogtak közkézen, amelyek szerint legkésőbb pünkösd után bevitelre szorulunk. Ma pedig a lanyhaság idején (amiben csupán közvetlenül zárlat előtt állt be némi válto­zás) merőben más jellegű becslést mutogattak. Nem reprodukáljuk ennek az adatait, bár nem tagadhat­juk, hogy úgy a termés és a régi készlet, mint a vetőmagszükséglet, továbbá a teljes gazdasági esz­tendő konzumja és a takarmányozásra felhasznált mennyiség, végül az export nyersterményben és őr­leményben nem igen kifogásolható számokkal lett beállítva. Ez az összefoglalás pedig oda konkludál, hogy — ha nem lendül fel a kivitel — tekintélyes ,,átmenet“ fog megint nyakunkon maradni. Noha — mondjuk — egyik numerusra sem lehet ráfogni, hogy az abszolút hamis, az egész produkció mégis azt a benyomást teszi az elfogulatlan szemlélőre, mint a régi „Hol a macska?“ című vexir-kép. Kér­­­dezzük: hol a búza? Nina felmondás — hirdette a fekete tábla, ami valószínűen csupán a megszokott keddi jelenség, mi­után vasárnap volna a szállítás határideje. Egyéb­ként forgalom szintén alig akadt. Effektív búzában nem volt adás-vétel, rozsban másfél vagon cserélt, gazdát. A határidős piacon pedig márciusi rozsban nem fordult elő kötés és márciusi búzában alig bo­nyolódott le nehézkesen egy-két üzlet (11­86—1187 pengőn). Csak az utolsó percekben sikerült valahogy meglepetésszerűen a kenyérmagvak árfolyamait majdnem átmenet nélkül körülbelül a tegnapi ní­vóra emelni. Mégis a report májusra búzánál 1,95 pengőig gyengült, rozsnál 70 fillérre emelkedett. Ausztriában egyes cikkekben és bizonyos valu­tákban megengedték az exportnak, hogy a bevétele­zett­ idegen pénzt közvetlenül eladhassák az import­nak, még­pedig hivatalos áron plusz 31 százalékos fejpénz. Nálunk a kukorica kitesgítési, fffiíféfföP1 alakban­ való bevezetésének is­ volna sok híve. Kedden teljes üzlettelenség mellett csak az ef­­­­fektiv 'rolítiát' állapították a m­eg ttfiíléseá rötrsabbo­­dást. A többi­ cikk jegyzése nem változott (a májusi tenger­­é­n sem). A különleges 10 kilós tiszai búza 14.75 —15.25 pengő budapesti paritással. A határidős piac mai árkerete: búza márciusra 11.86—11.87 (zárlat 11.98—12), májusra, 11.95-1—12.87—- 13.05 (13.05—­13.08), rozs márciusra —.— (14-50—14.56), májusra 1542-15.08—15­20 (15.20—15.32), tengeri má­jusra 14.45—14.50 (14.50—14.56) pengő- - ■ A portugál minisztertanács rendelettel betiltotta a kenyérmagvak Portugáliába való bevitelét. Egy­idejűleg a vámokat 20 százalékkal felemelték. . A budapesti gabonaforgalom február 28—29-ig. Búza érk. 2257, élsz. 3062, rozs élsz. 600, árpa érk 300, élsz. 152, zab érk. 954, tengeri érk. 2352, liszt érk. 4276, élsz. 555, korpa élsz. 550 métermázsa. árupiac árjegyzései. Budapest-ferancvárosi sertés­­vásár. Felhajts). 1185, eladás 626, eladatlan 569 drb. Angol hueszíteit 618 drb volt. Arak: In uradalmi nohái nertés pár­­­ja 500 kilón belül 86—90. kö­zép párja, 250—­260 kilóig 84 —90. szedett fcinép párja 220 —260 kilóig 85—92. könnyű párja 180—310 kilóig 78—66. silány párja 100—160 kilóig 72—76. la öreg nehéz párja 100 kilón felül 80—62, szedett, öreg Ha 66—78, angol sonka­süldő párja 120—­ISO kilóig U­M—95. Ha .74—80, könnyű párja. 80—100 kilóig 68—80, zsír nagyban 120—125, 5 da­­rabos táblás sózott, szalonna 105—110, lehúzott félbus nagyban 104—126, vágott sér­tés 108—118 fillér kilónként. Budapesti husvisdr. Kész­let: 180­­nagymart.»., eladási 150, 4 nftvfrjdákmarha, eladd 1 3. 450 borjú, eladási 270, 58 birka, eladás 38, 106 bárány, eladás 76 drb. Arak: marha­­hús la egéezb. 112—122, há­tulja 116—132—144, eleje 98 —108—150, szegye 90—104, 11a egészb. 66—80, hátulja 82 —110, eleje 56—66, Szegyo 80—88, kiofrontozni való 48— 66, növendékmarha la egetib. 78—80, borjú­szott, bőrban la 130—144, n* 116—126, juh elött nyúzott la 80—94,­­ bá­rány 90—130, wiger 50—70, faggyu 50—76, csont 16—60, marhafej 50­—150, bőr és ko­rom 10—20, láb 4 drb 100— 250, pacal egószb. 40—60, ki­lónként 4—6, marhabél 600­— 700, borjúfodor egószb. 50— 63, kilónként 10—­12, jobbér 23—65, marhavér 10 fillér. Budapesti borluvolsár. Fel­hajtás 523 borjú 1­ 20 bá­rány. A forgalom élénk volt, az árak 2 fillérre­ emelkedtek. Árak élősúlyban kilónként: la borja 78- 86, Ha 68—77, Illa 62—66 fillér. Bécsi »«rtésfm­­sdr. Felhaj­tás 4478 «sir- és 8467 hússer­tés. Az előbbiből 1406, az utóbbiból ló Magyarországból származott. Zsirsertés irány,­zata élénk, hússertése lanyha volt. A rák élősúlyban kilón­ként: zsírsertés la 1.33—137, kivételesen 1.40, öreg 1.25— 1.30, parántssertés 1.30—1.40, kiv. 1.45, hússertés 1.30—1.80, kiv. 1.85 »«cilling. Régi, félbevezetett vállalat .250.000 pengővel átvehető, teljes fedezet van. Ajánlatak: ké­retnek „Rentabilis 1696" jeligére e lap föld adóhivatalához. BUTOR ÉS LAKBERENDEZÉSEK IHH BÚTOR SZENZÁCIÓ! 1 Kombinált bútorok Hklószoba és ebédlő berendezések nagy válasz­tékban, mélyen leszállítón árakon. BOG-KIL R.-T. BÚTORÁRUHÁZA Bud­.?:-cjS. Vilmos c*ászár*ut­d3.­­ Zs* gymező-utcA, gftfttfc mellett.)

Next