Pesti Hirlap, 1932. március (54. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-02 / 50. szám
1932. március 2., szerda PESTI HÍRLAP MEZŐGAZDASÁG. A pestkörnyéki gazdák hatalmastábora és tízezer piaci árus követeli az „áléstermelők“ megrendszabályozását. A nyílt fővárosi piacokon, a vásárcsarnokokban, de a főváros környéki piacokon is és pedig: Újpesten, Kispesten, Pestszentlőrincen, Pesterzsébeten, Wekerle-telepen és Csepelen szerda óta, minden piaci napon razziát tartanak a vásári felügyelőségek az úgynevezett ,,álőstermelők“ garázdálkodásai miatt. Hogy kik azok az álőstermelők? .Álőstermelők azok, akik ugyan szabályszerű őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek, de nem a saját termelvényeiket árusítják a piacokon, hanem a hajnali szürkületben nagyban olcsón bevásárolnak s a reggeli órákban a kerületi és külső piacokon beállónak az őstermelők részére fenntartott sorokba és mint kimondott Árdrágítók szipolyozzák a fogyasztókat, de temérdek kárt okoznak az igazi őstermelőknek is, akik miattuk nem tudnak helyet kapni az őstermelők részére kijelölt szakaszokban és így nem tudnak értékesíteni sem. Hogy hogyan juthatnak az álőstermelők a szabályszerű őstermelői igazolványokhoz? Nagyon egyszerűen. A főváros környékén, a falvak kisgazdáitól néhány pengőért 1—2 holdnyi területet bérelnek ki s azt háromnegyed részben saját igájuk eltartásához szükséges takarmánnyal vetik be, egynegyed részben pedig magról vetett egyszerű konyhakerti növények termesztésére használják fel. Tavasszal aztán megjelennek a községi elöljáróságoknál, igazolják a fennálló bérletet és annak rendje és módja szerint megszerzik az őstermelői igazolványt, amely egy évre szól. Amikor elérkezik a nyárelői értékesítési szezon, a néhány négyszögölön termelt konyhakertészeti árut napok leforgása alatt értékesítik, ezek után pedig csaknem egy teljes éven át, vásárolt, idegen árakkal jelennek meg a piacokon és vígan kereskednek. A rendelkezésre álló fogattal 25—30 holdnyi területnek megfelelő termelvénynek a forgalmát bonyolítják le. Az álőstermelőség a legjobb foglalkozás manapság, mert a nagy forgalmat lebonyolító álőstermelő csak az . 1—2 holdnyi bérlet után fizet, adót és egész üzleti rezsije abból áll, hogy kitart 1—3 lovat, fizeti a vámilletéket és a piaci helypénzt. Ezzel szemben a 25—30 holdnyi területen működő kertészgazdának drága felszerelése van, üzemanyagot használ el, szakmunkásokat és napszámosokat tart, betegsegélyző illetékeket fizet, azonkívül kereseti-, jövedelmi- és vagyonadót rónak ki terhére. De egy piaci árus sem bonyolít le nagyobb forgalmat •dhjaaltuff Bdift*?*: illetékek és adók terhelik. Az őstermelői igazolványok kiadásának mai rendszere mellett, minden valószínűség szerint, még nagyobb mértékben el fognak szaporodni az áléstermelők s különösen a nagy értékesítési szezonokban ki fogják szorítani az igazi őstermelőket a piacokról. Az elöljáróságok ugyanis, amikor tavasszal 1 évre kiállítják az igazolványt, ezzel a maguk részéről elintézettnek tekintik az ügyet és időközben még, akkor sem vonják vissza az igazolványt, ha októberben az őstermelőnek a bérlete lejárt. Az őstermelői igazolványok kiadásánál és ellenőrzésénél a legegyszerűbb módon, ugyanazzal a személyzettel biztosítani lehetne a teljes rendet és meg lehetne akadályozni a visszaéléseket a következő rendelkezések szerint: 1. Az igazolványokra rá kell vezetni, hogy az őstermelő hány holdon gazdálkodik. 2. Az igazolványokhoz egy szállítási naptárt kell kiadni minden őstermelőnek. A piaci biztos a szállítás napján bélyegzővel látja el a naptárt. Ezzel meg lehet akadályozni minden visszaélést, mert a piaci biztos összehasonlítja a területet a kocsirakományok számával és így könnyen megállapíthatja,, hogy a termelő saját áruját, hozza-e a piacra, vagy pedig idegen áruval kereskedik-e. Magyar holdanként ugyanis átlagosan legfeljebb 10—12 fuvar. kertészeti árut tud a termelő piacra hozni. 3., A hatóságok kötelezzék a földtulajdonosokat , arra, hogy az októberben lejárt földbérletek bérlőitől elköltözésükkel egyidejűleg vonják be az igazolványokat és szolgáltassák be a hatóságoknak. A mostani piaci razziák alkalmával a piaci felügyelőségek úgy leplezik le az áléstermelőket, hogy kétségen kívül felismerik például a nagybani piac forgalmában általuk vásárolt makói és győri gyökérzöldséget. E két vidék termelvényei könnyen felismerhetők. De a többi cikkekre nézve nem lehet semmiféle alapot találni, hogy az saját termelvény-e, vagy pedig idegen áru. A mostani razziák tehát ideiglenesen és csak rövid ideig akadályozhatják meg az álőstermelők machinációit. Az őstermelői igazolványok kiállításánál eddig követett rendszer — mint azt fentebbiekből láthatjuk — sok visszaélésre ad alkalmat és nehéz feladat elé állítja a városi hatóságokat. Néhány hét múlva megkezdődik az új igazolványoknak kiállítása. A földmivelésügyi minisztériumnak és a városi hatóságoknak sürgősen tanácskozniuk kell ezen ügyben. A zalai gyümölcstermelők a védekező szerek leszállításáért. A Zalavármegyei Gyümölcstermelő és Értékesítő Egyesület gyűlésén Gyömörey György főispán az egyesület támogatására hívta fel a gazdákat. Sárközy Viktor igazgató bejelentette, hogy az egyesület a múlt évben tízezer darab aboacsemetét osztott ki és újabb minta gyümölcsösök létesítésével tette működését eredményessé. Az egyesület elhatározta, hogy a szerek árának leszállítása érdekében a kartelek árait vizsgáló bizottsághoz tesz felterjesztést. Az országos mezőgazdasági kiállítás keretei. A március 17—21. napjain rendezendő mezőgazdasági kiállítás iránt örvendetesen nagy érdeklődés mutatkozik. A tenyészállatkiállítási csoportba olyan sok bejelentés érkezett, ami minden várakozást kielégít. A többi csoport egy részénél már kezd kialakulni a kiállítás képe. Az eddigi anyag is bőségesen meg fogja tölteni a kiállítás nyolc hatalmas csarnokát és a négy pavillont, amelyekben együttesen közel 10.000 négyzetméter felület áll rendelkezésre. A különféle mezőgazdasági termények, tejtermékek, háziipari, valamint élelmiszeripari kiállítás anyaga, további az állami szakoktatásügyi intézmények, a Mezőgazdasági Múzeum, a Geológiai Intézet, az Erjedéstani Állomás, a Mezőgazdasági Exportintézet, az Országos Mezőgazdasági Kamara és az állattenyésztő egyesületek oktató anyaga mind külön szakszerűen csoportosítva fogják szolgálni a mezőgazdasági kultúra népszerűsítését A borászati kiállítás, amelyen borkóstoló is lesz, hatásos propagandát fog kifejteni az összes magyar borok érdekében. A kisebb kiállítási csoportok közül az erdészeti kiállítás anyagán kívül érde-elődésre számíthat a halászati kiállítás. A díjazott állatok elővezetését, valamint a fogatok előhajtását és különböző látványos lovasmutatványok bemutatását a hatalmas tribünnel rendelkező felvezetőpályán ismét mindennap rendezik. A tenyészállat kiállításra való felutazást 50 százalékos kedvezmény könnyíti meg. Igazolvány megküldését a rendezőbizottságtól kell kérni (Budapest, IX., Köztelek utca 8. szám). Erdélyi gazdák népes tanulmányi csoportja jön a mezőgazdasági kiállításra. Az Erdélyi Gazdasági Egylet a budapesti mezőgazdasági.^■ ..kiállítás, .alkalmából évről•évre rendszeresen gazdasági tanulmányi ., kirándulást rendez Magyarországra. Az egyletes évben is március 15—23. napjain kirándulást rendez a kiállítás és ezzel kapcsolatban több Budapest környéki gazdaság meglátogatását« Két napon a mezőgazdasági kiállítást fogják tanulmányozni erdélyi vendégeink. Március 20-án a főváros nevezetességeit tekintik meg, hétfőn Gödöllőre fognak utazni, ahol a királyi kastélyt, az állami baromfitelepet és a gödöllői méhészeti szakiskolát fogják megtekinteni. Baromfikolors, Pest vármegye állategészségügyi felügyelőjének ,jelentése szerint Pesterzsébeten, Szentendrén, Izsákon, Mendén és Pomázon baromfibolera pusztít. Intézkedés történt a járvány megakadályozására. A tojázárak ma reggel a budapesti piacon némileg ellanyhultak és a nagykereskedelemben 70,1 fillérig fizettek az originál tojás darabjáért. A vidéken filléres árakat kapnak a termelők, vidékek szerint változóan. Németországból és Svájcból már jelentkezik érdeklődés és pillanatnyilag már az árak is konveniálnak, azonban a hídig időjárás folytán még mindig nincs megfelelő kvantum a piacokon. Ezenkívül az exportot nagyban akadályozza a német devizarendelet, amely decentralizáltan a különböző városok szerint, a helyi bankszervezettől függően másként és másként intézkedik a devizák kiutalása tekintetében. Az osztrák-orosz kereskedelmi egyezményben Oroszország jelentékeny mennyiségű tojás és baromfi bevitelére fog Ausztriától engedélyt kapni. Az egyezmény még nem perfekt, mert a valutakérdés nincs még teljesen tisztázva, de a kontingensek dolgában nincsenek már differenciák. Számítanunk kell azzal, hogy az orosz tojás két évi szünetelés után ismét nagyobb mennyiségben jeleltkt meg a bécsi piacon. 1929-ben ugyanis Oroszország 9,5 millió schilling értékű tojást helyezett el Bécsben, viszont 1980-ban és 1931-ben alig volt orosz tojás a wieni piacon. Csomagolás és minőség dolgában az orosz tojás egyenrangú a lengyel standard áruval, tehát komoly konkurrens. Itt említjük meg, hogy az osztrák kormány komolyan foglalkozik a tojás-kontingentálás gondolatával az összes viszonylatokban. A mai biesi sertésfővásárra 4478 drb. zsirsertést és 8407 hússertést hajtottak fel. A hússertések közül 10 darab, a zsirsertések közül 14011 darab volt magyarországi. A többi a vesztegvásárrit hajtatott fel. A vásár élősíkebb irányzattal indult. A múlt héten már jelentett kontingenseken kívül az osztrák állatforgalmi központ utólag még 200 darab vágott borjúnak bevitelét engedélyezte. A március 7-iki és 8-iki bécsi vásárokra, illetve a március hóti 12-iről hétre eddig a következő kontingensek engerdélyeztettek: Wien-St. Marx részére 175 darab vágómarha, Wien-St. Marx részére 1545 darab zsírsertés, M Wien-Grossmarkthalle részére 100 darab leölt borjú, Wienerneustadt részére 404 darab hússertés, Wiener* □epstadt részére 25 darab élő borjú. A Wienerneustaitt részére szállítható vágómarhák darabszámát az osztrák központ eddig még nem közölte. A bécsi kontingensek félreosztása ezen a héten teljesen az osztrák lista alapján történik. ■- | IjHoaparti idénycikkpiac. A makói vöröshagymát kedden 55—56 pengőért árusították a lerakatokban métermázsánként, a vagonoknál pedig 47—52 pengő minőség szerint 5—10 mázsás tételekben. A kicsinyberi forgalomban kilónként 60—65 fillér volt 1 kg. vöröshagyma. Íme: ide jutottunk a termelés szervezetlensége következtében, hogy a gyenge export mellett még a belső fogyasztás fedezésére sem jut elegendő áru. A fokhagyma általában lanyhább, dacára annak, hogy e cikkben még mindig van valami export. Ugyancsak magas ára van a dughagymának Makón. Az ottani jelentések szerint a szárított dughagyma 70—80, a nyers „Zsiga"-hagyma pedig 65—60 pengő métermázsánként. A főváros környékén termelt dughagyma, (ziztaui és erfurti) még nem került ki a piacra. A burgonyapiacon az árak métermázsánként kirakva és mérlegelve így alakultak: nyári rózsa 17—19, őszi rózsa 1344—15(4, EVa 12— 15, kifliburgonya 21—23, étkezési Woltmann 9—9),4, fehér burgonyák 9—10(4 pengőig. A külső dunaparti és a ■ józsefvárosi teherpályaudvarokon a,i ipari burgonyák vagon tételben 6—51 pengőért mennek el méter mázsánként. A konyhakertészeti árak piacin a nagybani forgalomban - Így alakultak át, árak: egri , sárgarépa 10—12, egri répa , egri zöldséggel vegyesen 11— ■ 12 pengő. Makói gyökérzöldség 14—14%, győri 15 la—14 larengő. Környéki, levesbe való sárgarépa 6—9, cukoraárgarépa 7—9 pengő. Kelkáposzta , 22—28, fejes káposzta 18—24, • vöröskáposzta 28—56 pengő, Karfiol olasz áru tisztítva 105 , —120 pengő. Céklarépa. 12— 15, zeller 54—46, téli retek 14 —20, kalarábé 10—18 pengő, Sütőtök 12—18, paraj 45—60, torma 58—75 pengő. A primőrárak: 1 kg. sóska, 200— 260, kelbimbó 1 kg. 145—190, champignon gomba, 1 kg. 155 —190 fillér. Zöldhagyma 100 , csomó 6—6, hónapos retek 100 csomó 14—50, saláta 100 fej 16—54 pengő. Petrezselyem zöldje 1000 kis csomó (100 kötig) 22—50 pengő. A gyümölcspiacon az alma jobban fogy, mert a déli gyümölcsök szilárdultak. b 13 A hölgyek vásárolnak: Vásznat, szövetet, selymeket, csipkét, harisnyát, kesztyűt a legjobbakat mindig a legolcsóbban Klein Antal vászon*, szövet* és selyemáruházában Király utca 53. Intcím. sírok.) Termény- és Arapiac. A tőzsdei statisztikák többnyire a mimikri elméletet igazolják. Amikor három pengővel nagyobb volt a búzaár, olyan kimutatások forogtak közkézen, amelyek szerint legkésőbb pünkösd után bevitelre szorulunk. Ma pedig a lanyhaság idején (amiben csupán közvetlenül zárlat előtt állt be némi változás) merőben más jellegű becslést mutogattak. Nem reprodukáljuk ennek az adatait, bár nem tagadhatjuk, hogy úgy a termés és a régi készlet, mint a vetőmagszükséglet, továbbá a teljes gazdasági esztendő konzumja és a takarmányozásra felhasznált mennyiség, végül az export nyersterményben és őrleményben nem igen kifogásolható számokkal lett beállítva. Ez az összefoglalás pedig oda konkludál, hogy — ha nem lendül fel a kivitel — tekintélyes ,,átmenet“ fog megint nyakunkon maradni. Noha — mondjuk — egyik numerusra sem lehet ráfogni, hogy az abszolút hamis, az egész produkció mégis azt a benyomást teszi az elfogulatlan szemlélőre, mint a régi „Hol a macska?“ című vexir-kép. Kérdezzük: hol a búza? Nina felmondás — hirdette a fekete tábla, ami valószínűen csupán a megszokott keddi jelenség, miután vasárnap volna a szállítás határideje. Egyébként forgalom szintén alig akadt. Effektív búzában nem volt adás-vétel, rozsban másfél vagon cserélt, gazdát. A határidős piacon pedig márciusi rozsban nem fordult elő kötés és márciusi búzában alig bonyolódott le nehézkesen egy-két üzlet (1186—1187 pengőn). Csak az utolsó percekben sikerült valahogy meglepetésszerűen a kenyérmagvak árfolyamait majdnem átmenet nélkül körülbelül a tegnapi nívóra emelni. Mégis a report májusra búzánál 1,95 pengőig gyengült, rozsnál 70 fillérre emelkedett. Ausztriában egyes cikkekben és bizonyos valutákban megengedték az exportnak, hogy a bevételezett idegen pénzt közvetlenül eladhassák az importnak, mégpedig hivatalos áron plusz 31 százalékos fejpénz. Nálunk a kukorica kitesgítési, fffiíféfföP1 alakban való bevezetésének is volna sok híve. Kedden teljes üzlettelenség mellett csak az effektiv 'rolítiát' állapították a meg ttfiíléseá rötrsabbodást. A többi cikk jegyzése nem változott (a májusi tengerén sem). A különleges 10 kilós tiszai búza 14.75 —15.25 pengő budapesti paritással. A határidős piac mai árkerete: búza márciusra 11.86—11.87 (zárlat 11.98—12), májusra, 11.95-1—12.87—- 13.05 (13.05—13.08), rozs márciusra —.— (14-50—14.56), májusra 1542-15.08—1520 (15.20—15.32), tengeri májusra 14.45—14.50 (14.50—14.56) pengő- - ■ A portugál minisztertanács rendelettel betiltotta a kenyérmagvak Portugáliába való bevitelét. Egyidejűleg a vámokat 20 százalékkal felemelték. . A budapesti gabonaforgalom február 28—29-ig. Búza érk. 2257, élsz. 3062, rozs élsz. 600, árpa érk 300, élsz. 152, zab érk. 954, tengeri érk. 2352, liszt érk. 4276, élsz. 555, korpa élsz. 550 métermázsa. árupiac árjegyzései. Budapest-ferancvárosi sertésvásár. Felhajts). 1185, eladás 626, eladatlan 569 drb. Angol hueszíteit 618 drb volt. Arak: In uradalmi nohái nertés párja 500 kilón belül 86—90. közép párja, 250—260 kilóig 84 —90. szedett fcinép párja 220 —260 kilóig 85—92. könnyű párja 180—310 kilóig 78—66. silány párja 100—160 kilóig 72—76. la öreg nehéz párja 100 kilón felül 80—62, szedett, öreg Ha 66—78, angol sonkasüldő párja 120—ISO kilóig UM—95. Ha .74—80, könnyű párja. 80—100 kilóig 68—80, zsír nagyban 120—125, 5 darabos táblás sózott, szalonna 105—110, lehúzott félbus nagyban 104—126, vágott sértés 108—118 fillér kilónként. Budapesti husvisdr. Készlet: 180nagymart.»., eladási 150, 4 nftvfrjdákmarha, eladd 1 3. 450 borjú, eladási 270, 58 birka, eladás 38, 106 bárány, eladás 76 drb. Arak: marhahús la egéezb. 112—122, hátulja 116—132—144, eleje 98 —108—150, szegye 90—104, 11a egészb. 66—80, hátulja 82 —110, eleje 56—66, Szegyo 80—88, kiofrontozni való 48— 66, növendékmarha la egetib. 78—80, borjúszott, bőrban la 130—144, n* 116—126, juh elött nyúzott la 80—94, bárány 90—130, wiger 50—70, faggyu 50—76, csont 16—60, marhafej 50—150, bőr és korom 10—20, láb 4 drb 100— 250, pacal egószb. 40—60, kilónként 4—6, marhabél 600— 700, borjúfodor egószb. 50— 63, kilónként 10—12, jobbér 23—65, marhavér 10 fillér. Budapesti borluvolsár. Felhajtás 523 borjú 1 20 bárány. A forgalom élénk volt, az árak 2 fillérre emelkedtek. Árak élősúlyban kilónként: la borja 78- 86, Ha 68—77, Illa 62—66 fillér. Bécsi »«rtésfmsdr. Felhajtás 4478 «sir- és 8467 hússertés. Az előbbiből 1406, az utóbbiból ló Magyarországból származott. Zsirsertés irány,zata élénk, hússertése lanyha volt. A rák élősúlyban kilónként: zsírsertés la 1.33—137, kivételesen 1.40, öreg 1.25— 1.30, parántssertés 1.30—1.40, kiv. 1.45, hússertés 1.30—1.80, kiv. 1.85 »«cilling. Régi, félbevezetett vállalat .250.000 pengővel átvehető, teljes fedezet van. Ajánlatak: kéretnek „Rentabilis 1696" jeligére e lap föld adóhivatalához. BUTOR ÉS LAKBERENDEZÉSEK IHH BÚTOR SZENZÁCIÓ! 1 Kombinált bútorok Hklószoba és ebédlő berendezések nagy választékban, mélyen leszállítón árakon. BOG-KIL R.-T. BÚTORÁRUHÁZA Bud.?:-cjS. Vilmos c*ászár*utd3. Zs* gymező-utcA, gftfttfc mellett.)