Pesti Hírlap, 1934. március (56. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

h­­d­. március 1., csatolták: Fism­ hírlap el, ennek következtében a jövedéki büntetőeljárás megindítása itt is időszerű. Az alkatrészek esetében a francia szerződés ér­telmében több cég, amely autóbehozatallal foglalko­zott, részben jogosan járt el, részben a tényállást már nem lehetett megállapítani és meg kellett szüntetni az eljárást. Egy esetben folyt eljárás, amely a bírság megfizetése ellenében beszüntettetett. A helyzet tehát az, hogy a kérdést a legnagyobb gondossággal vizsgálták meg, az eljárások részben megindultak, részben folyamatban vannak. Intézke­dett, hogy az ügy folytatásáról a minisztérium illeté­kes osztályától minden hónap elsején jelentést kap­jon. Az interpelláló adatait újabb vizsgálat tárgyává teszi. Ami egyes vámszaki közegek szerepét illeti, a detektívjelentések folyamán fölmerültek gyanús kö­rülmények, amelyeket a tárcaközi bizottság megálla­pításai kibővítettek. A bűnvádi eljárás megindult, az ügyészség nyomozást indított, de megszüntette az eljárást, mert megfelelő bizonyítékokat nem lehetett szerezni. A megállapítások szerint valószínűleg nem lesz alap arra, hogy fegyelmi úton eljárhassanak. Hogy a pénzügyminisztérium egyes közegei el­len szóló körülmények is fölmerültek, az újság szá­mára. Kéri a képviselőt, hogy ne gyanúsítson, a mi­nisztérium tisztviselőjére addig, amíg nincsenek a vádak bizonyítva, visszautasítja a gyanúsítást. De minden olyan adatot, amelyből következtetni lehet arra, hogy szabálytalanság történt, meg fog vizsgál­tatni. A detektívek szerepét illetőleg is fölmerültek bizonyos állítások, amelyek a detektívek szerepét ké­tes színben tüntetik föl. Személyesen fog ezzel a kér­déssel tovább is foglalkozni és mindent elkövet, hogy földeríttessék minden és akik bűnösök, elvegyék bün­tetésüket. Némethy Vilmos a Független Kisgazda című lap postai szállítása körüli zavarokat panaszolta. Többek között felemlítette, hogy a postai szállítást megnehezítik és a lap terjesztőit több helyen letar­tóztatták. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter kije­lentette, hogy megvizsgálja az ügyet és érdemben majd a vizsgálat után adja meg a választ. Andaházi-Kasnya Béla félreértett szavai helyre­igazítása címén szólalt fel. Amikor a vámcsalásról beszélt, nem akarta a pénzügyminisztérium tisztvi­selőit meggyanúsítani —a beszédét a pénzügyminisz­ter nyilván félreértette —, csak a vizsgálat lassúsá­gát kifogásolta. Hegymegi-Kiss Pál a gépjárművek megadózta­tásának reformját sürgette. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter kije­lentette, hogy a kérdés teljesen ki van analizálva, január elseje óta a kereskedelmi minisztériumban külön automobil-osztályt állított fel, úgy hogy az autóügyek kikerülve a vasút gyámsága alól, most jobban érvényesülhetnek az autós érdekek. Tárgya­lásokat folytat a pénzügyminiszterrel az autóadóz­tatás kérdéséről és igyekeznek a kérdést a legjobban megoldani. Az interpelláló Hegymegi-Kiss Pál tudo­másul vette a miniszter válaszát. Mojzes János a vezsenyi földparcellázás körüli sérelmekről interpellált. Elmondotta, hogy Leitner Zsigmondné 1350 magyar holdas birtokát az Altruista Bank megvásárolta 852.000 pengőért. Az Altruista Ban­k csak a Strohmann szerepét játszotta, mert tulajdonképpen a Tiszavidéki Hitelintézet volt a vevő és ez a pénzintézet a földvásárló gazdáknak rengeteg költséget számítva fel, majdnem másfél millió pengőért adta el ezt a birtokot, az igénylőket megkárosították, úgy hogy a vevők kénytelenek voltak csalásért feljelentést is tenni és rengeteg per keletkezett ebből a parcellázási üzletből. Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter vála­szában azt mondja, hogy Mojzes adatai nem egyez­nek mindenben az ő adataival. A birtokot az Altruista Bank vásárolta meg és nem tűnik ki ada­taiból, hogy az Altruista Bank csak Strohmann lett volna. A parcellavásárlók részéről tényleg merültek fel panaszok és amikor ezek a gazdák Mayer Károly államtitkárt felkeresték, az államtitkár megígérte nekik, hogy a sérelmeket orvosoltatja. Mintegy 20 gazda pert indított az Altruista Bank ellen, az ügy tehát a bíróság előtt van és ezért érdemleges választ nem adhat. Azt a maga részéről is megállapítja, hogy a felszámított jutalékok és költségek tényleg maga­sak, de visszaélést nem tapasztalt. Ha a bíróság be­fejezte az ügyet, a maga részéről is megvizsgálja és amennyiben a panaszok igazaknak bizonyulnak, kész a legmesszebbmenő konzekvenciák levonására. Gallasz Ágost a búzaértékesítés kérdésében kért felvilágosítást. Szóvátette, hogy külföldi molnárok pa­naszt emeltek a magyar búza átlagminősége tekin­tetében. E téren az eddigi eredményeknél nem szabad megállni. A külföldre való tekintettel szigorú ellen­őrzést sürgetett. Kállay miniszter felhívása a gazdaközönséghez. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter hang­súlyozta, hogy a búzaértékesítés megoldásával kap­csolatban fölmerült összes megoldási lehetőségekkel foglalkozik, mert feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a jövő évben a magyar gazda számára olyan árat biztosítsanak, amely a következő évi termés tekinte­tében megfelelő értékesítési lehetőséget nyújt. A pro­bléma az, honnan teremtsék elő a jobb ár biztosítá­sához szükséges fedezetet, az csak mellékes kérdés, hogy monopóllum­os, vagy szindikátusi úton oldják-e meg a kérdést. A jövő évi , jobb ár biztosításának egyik nagy előföltétele azonban az, hogy az idei kész­leteket ne vigyék át a jövő évre. Innen figyelmezteti azért a magyar gazdaközönséget, de másokat is, akiknek kezén búza van, hogy semmiféle terv meg­oldható nem lesz, ha az esetleg több millió métermá­zsás idei készletet kénytelenek lennénk a jövő évi remélhető magasabb­ árakon átvenni. Ennek megaka­dályozására a kormány kénytelen lenne a legerélye­sebb intézkedésekhez is hozzányúlni. A minőségi kér­désben eddig is igyekezett a legmesszebbmenő ellen­őrzést gyakorolni. A külkereskedelmi hivatal minden külföldre menő készletet megvizsgál, a szükséghez ké­pes kifogásol. Itt kétségtelenül nehézségek vannak, mert a külföldre menő készletek távolról sem felel­nek meg annak a minőségnek, aminől az országban össze lehetett szedni. Hogy a minőségek szigorú elbírá­lásánál nem léphetett fel eddig a kívánt eréllyel, an­nak főként az az oka, hogy leginkább a kisgazdáknál fordultak elő kevert minőségek, azok estek leginkább kifogás alá, úgy hogy a jövő évi értékesítés megol­dásánál elkerülhetetlen lesz a minőségi exportkérdés erőteljesebb kézbevétele. Ma már egyébként az or­szág területének felét egységesített típusú és remél­hetően jobb minőségű termést hozó búzával vezették be. A svájci eladásoknál szigorúan ellenőrzik a mi­nőséget, annál inkább, mert ebben a tekintetben sú­lyos feltételeket szabtak. Svájc 1g2 millió méter mázsa búzát vett át, ami azt bizonyítja, hogy szívesen vá­sárolja a magyar búzát. Az iparral szemben a tár­cája körébe tartozó területen az árak leszorítása te­rén eddig is eréllyel és eredményesen lépett fel­­vinni az ügyet. A per során úgy a tábla, mint a Kúria kimondotta, hogy a ministernek módja van a gazdák sérelmét orvosolni. Ennek ellenére a mi­niszter földbirtokpolitikai okokra hivatkozva, eluta­sította a gazdák kérelmét. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter vála­szában hangoztatta, hogy a csengerujfalusi ügy is egyike azoknak a nem egyedüálló eseteknek, ame­lyek meggondolásra késztetik. Az történt itt is, hogy magyar emberek magyar földet akartak szerezni, könnyelműek voltunk, mert mindannyian hittünk a konjunktúrában. A csengerujfalusi gazdák ügynökök közbenjárására olyan földet vásároltak,­ amit most nem tudnak megtartani, nem tudják a kamatokat törleszteni. Igaza van Hegymegi-Kiss Pálnak abban, hogy a földbirtokpolitikának nemcsak exisztenciák teremtése a célja, hanem a régi exisztenciák meg­tartása. Mint egyes eseteket nem lehet megoldani ezt a kérdést a legmesszebbmenő jóakarat mellett sem. A csengerújfalusi ügyben folyik a vizsgálat. Malasics Géza az 5000 pengőn aluli h­adikölcsön­­címlettulajdonosokkal szemben igazságosabb elbánást sürgetett. A belügyminiszter a hadik olcsó szegélyezésekről. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rá­mutatott arra, az 1028. évi törvény értelmében az 5000 koronán felüli jegyzések után fizettek segélyt. Azóta a viszonyok romlása következtében az 1000 ko­ronán felüli jegyzések is segélyben részesülnek. Hogy milyen nagymértékű a tolongás a segélyekért, mu­tatják ezek az adatok: az 1931-es költségvetési évben az­ 5000 koronán aluli címlettu­lajdonosok közül 837-en, 1932—33-ban 2580-an, a következő években 5000-en felül jelentkeztek, míg ebben az évben a je­lentkezők száma a SOOO-ot meghaladja. A segélyezés tekintetében a következő beosztást állapítottá­k meg: az 1250­ koronáig terjedő jegy után 10 pengő segély jár, 1250—1500 koronáig terjedő jegyzés után 12,5, 1500—1700-ig terjedő jegyzés után 15, 1700—2000 ko­ronáig terjedő jegyzés után 17,5 pengő és így tovább. A segélyezés feltételei nem szigorúak, mert segély­ben részesül az a hadikölcsönjegyző, akinek évi jö­vedelme 1500 pengőt meg nem halad. Ha felesége van, 2200 pengő az értékhatár, ha pedig gyermekei is van­nak, még 300 pengő hozzászámítandó. Nem sok kilá­tás van arra, hogy az új költségvetési évben a h­adi­­kölcsönsegélyezésre szánt összeget fölemelheti, min­denesetre azonban azon lesz, hogy az 1000 koronán aluli jegyzéseket is némi segélyben részesítsék. Az ülés éjfél előtt ért véget. Nyíregyháza város polgármestere fegyelmit kért maga ellen. Hegymegi-Kiss Pál Nyíregyháza város háztartá­sának és közigazgatásának vizsgálatáról terjesztett elő interpellációt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter vála­szában elmondotta, hogy az interpellációban emlí­tett kérdésekben vizsgálat folyik. Megállapította, hogy Nyíregyháza túlzottan el van adósodva, az Üzemi Rt.-nak pedig nagy a deficitje. Utasítást adott ezért, hogy újabb kölcsönt nem vehetnek fel és igye­kezzenek megegyezni a hitelezőkkel. Elrendelte az Üzemi Rt. felszámolását, ami jelenleg folyamatban van. Az ügyvitel felülvizsgálása során újabb vádak hangzottak el. Dr. Bencs Kálmán polgármester fe­gyelmit kért önmaga ellen. A vizsgálat folyamat­ban van. Kegymegi-Süiss Pál újabb interpellációjában a csengerújfalusi birtokvásárlók tönkremeneteléről be­szélt. A kisgazdák a földreform során meg akarták szerezni herceg Odescalchi Ilona birtokát, a hercegnő azonban a gazdák sérelmére a birtokot elcserélte a Gyöngyösi Takarék egy másik birtokával és a taka­rék 80.000 aranydollárral megterhelte a birtokot. Ilyen teherrel nem volt módjukban a gazdáknak át­venni a birtokot és kénytelenek voltak peres útra A német-cseh­ támadást kizáró egyezményről mégis tapogató­­zások folynak. Prága, febr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Azt a hírt, hogy Németország tá­madást kizáró egyezmény-ajánlatot tett Csehország­­nak, német és cseh részről egyaránt megcáfolták. Német részről az utóbbi időben tapogatózások tör­téntek annak megállapítására, várjon Csehország a német-lengyel egyezmény aláírása után hajlandó volna-e ugyanilyen egyezményt kötni Németország­gal. Cseh részről bizonyos előzékenység mutatko­zik ilyen terv irányában. (SzP) «­­­ÓL. h­adbi felfüggesztések az elöljáróságti visszaélések miatt. Ma délben dr. Sipőcz Jenő polgármester az el­nöki osztály vezetőjének, dr. Farkas Ákos főjegyző­nek előterjesztésére felfüggesztette állásától dr. Komá­romy-Hiller Ernő főjegyzőt, a józsefvárosi előjáróság eddigi helyettes vezetőjét, aki eleinte nem látszott vét­­­kesnek a visszaélésekben s mindössze áthelyezése volt szükséges. A felfüggesztés dr. Komáromy­ Hiller főjegyzőt már új állásában, a várbeli elöljáróság anyakönyvi hivatalában érte. Ugyancsak felfüggesz­tette a polgármester Ilosvay Gábor számvevőségi fő­tisztet, aki dr. Komáromy­ Hiller főjegyző mellett a VIII. kerületi elöljáróságon működött s akinek tu­cso­­nia kellett a különféle üzelmekről. A VIII. kerületi elöljáróság ügyeit dr. Szily László fogalmazó, a fegyelmi ügyek egyik előadója vizsgálja, a magasabb rangú tisztviselőket dr. Havimn Károly tanácsjegyző hallgatja ki. Gömöry Albert tanácsnok-elöljáró, aki már­­kérte nyugdíjazását és jelenleg szabadságon varr, ágyban fekvő beteg és lakásán hallgatták ki. Noha­ magának Gömörynek semmiféle haszna ezekből a megdöbbentő hamisításokból, sőt valószínűleg hiva­tali sikkasztásokból, nem volt, a polgármester ő­t tartja a legnagyobb bűnösnek, mert gyenge volt az­ erőszakoskodó dr. Komár­omy-H­iller főjegyzővel szemben és eltűrte, hogy az valósággal megfélem­lítse. Dr. Komáromy­ Hiller főjegyző pár hónappal ezelőtt, decemberben állandóan elégedetlenkedett is régebben szokásos karácsonyi segély elmaradása­ miatt s rábírta a gyenge elöljárót, hogy a szegények karácsonyi segélyéből neki 400 pengőt adjon, tiszt­­viselőtársainak pedig szintén kisebb-nagyobb össze­­geket. A főjegyző ezt a 400 pengőt negyven ínséges család helyett 17 pengős nyugták alapján vette fel, és azzal érvelt, hogy a nyilvántartott elöljáróság­ szegények segélyezésén kívü­l még maradt mintegy 2000 pengő, ez az összeg tehát a tisztviselők között szétosztható. Dr. Gömöry elöljáró, aki az utóbbi hó­napokban betegeskedett is, a megtévedt főjegyző erélyes szóáradatával szemben nem tudott helytállni és elfogadta azt az erkölcstelen utalványozási ala­pot, hogy miután az elöljáróságon nyilvántartott szegények névsora már kimerült és a szegényalapban még van mintegy kétezer pengő, efölött ő rendelke­zik és odaadhatja a főjegyzőnek és bűntársainak. Mintha nem lettek volna 1933 karácsonyán nyomorgó családok ezrei a Józsefvárosban egy fillér nélkül, éhe­­sen és fázva! Olyan nyiltan és szemérmetlenül ment mindez végbe az elöljáróságon, hogy mindegyik tisztviselő a segélyezettek névsorába a saját nevét írta be és a felvett összeget a saját, nevében nyugtázta. S akadt egy fővárosi főszámtiszt, aki engedte az ilyen utal­ványozásokat s nem tett­ űzekről rögtön­ jelentést a főszámvevőnek. Az egész sivár ügyben az az egy vigasztaló, hogy , a többi elöljáróságon a legszigorúbb vizsgálat is mindent teljes rendben talált, így tehát­­— amiben a főváros tisztikarának ismerői nem is kételkedtek — egy elszigetelt megtévedésről van­ szó, amely a jó­zsefvárosi elöljáróságon keletkezett és nem ment túl annak határain. Erre mutat az is, hogy vizsgálat csak a VIII. kerület elöljáróságán folyik, amelynek tisztikarát különben a polgármester két nap alatt teljesen kicserélte. Tekintet nélkül arra, hogy bűnös-e vagy sem, a polgármester mindenkit elhelyezett a VIII. kerületi elöljáróságról és oda teljesen új mun­kaerőket osztott be. Liber Endre alpolgármester a vizsgálatról a kö­vetkezőket mondotta: — Folyik a vizsgálat, de visszaélések csak a VIII. kerületben fordultak elő, azok az áthelyezések tehát, amelyeket ma a polgármester úr aláírt, nem kizárólag a VIII. kerületben történt visszaéléseknek a következményei, hanem kapcsolatban állanak a ke­lenföldi elöljáróság felállításával is.­­ A polgármester eddig három személy sorsa felett döntött. Gömöry Albert tanácsnok-elöljáró, dr. Komáromy-Hiller főjegyző és Ilosvay Gábor számtiszt már nem teljesítenek szolgálatot. Gömöry Albertet a polgármester szabadságolta, őt, mint elöljárót, csak a törvényhatósági tanács függesztheti fel. Dr. Komá­­romy-Hiller főjegyzőt és Ilosvay Gábort a polgármes­ter már fel is függesztette állásuktól. Hogy lesznek-e a VIII. kerületi elöljáróság volt tisztviselői között még, akiket fel kell függeszteni, azt még nem lehet előre látni.­ Hivatalosan a késő esti órákban a következőket közlik: „A VIII. kerületi elöljáróság népjóléti osztályán megállapított szabálytalanságok ügyében elrendelt vizsgálat eddigi eredménye alapján a polgármester elrendelte Komáromy-Hiller Ernő főjegyző, a VIII. kerület volt elöljáró-helyettesének, valamint Ilosvay Gábor számvevőségi főtisztnek állásából való felfüg­gesztését és ellenük a fegyelmi vizsgálatot folyamatba helyezte. A vizsgálat a legnagyobb szigorúsággal fo­lyik tovább.“ e­ m ideges, csúfos és köszvé­­­nyes fájdalmak esetén kivá­lóan beváltak a Togal tablet­ták. Kérdezze meg orvosát!

Next