Pesti Hírlap, 1935. május (57. évfolyam, 98-123. szám)
1935-05-14 / 109. szám
1935. május 14., kedd. PESTI HÍRLAP — Miért kell az igazolványos katonákat elsőbbségben részesíteni? A, állam és állami üzemek alkalmazottai, érdekképviseleteik útján, állandóan sérelmezik azokat a rendszabályokat, amelyek a kinevezéseknél és előléptetéseknél előnyben részesítik az igazolványos katonákat. Ezek az érdekképviseletek az egyenlő elbánás elvének megvalósítását sürgetik, főleg azoknak az alkalmazottaknak érdekében, akik tíz-tizenöt esztendő óta ki vannak zárva minden előbbrehaladásból. Egy igazolványos katona most hozzánk intézett soraiban veti fel azt a kérdést, hogy miért kell az igazolványos katonákat elsőbbségben részesíteni: „Az igazolványos katonák fiatal életük legszebb és legdrágább idejét szentelték a hazának akkor, amikor a haza fiaival nem rendelkezhetett, amikor a haza pénzért sem kapott katonát, ők azok az emberek, akik a világháború súlyos évei után fegyvert fogtak, hogy a csonka haza rendjét fenntarthassák és a csonka hazát minden ellenségétől megóvhassák. Abban az időben mindenki könnyebben megtalálhatta volna helyét a polgári életben, ezek az emberek mégis inkább otthagyták iskoláikat, iparukat, szerény családi otthonukat és sokszor szüleik akarata ellenére, nem törődve a tanya, a falu, a város népének ítéletével, mentek katonának. A kapott ígéretekben bízva, szolgáltak becsülettel, odaadóan, mert azt remélték, hogy ezzel a jövőjüket alapozzák meg. Igazságos elbánás lenne-e tehát az, ha a sok áldozatért minden kárpótlás nélkül hagynák őket? Minden vasutas, postás és más állami alkalmazott gyermekének módja lett volna arra, hogy hat évig szolgálja a hazát, ha a jómód, a kényelem és a rátartás, meg az a tudat, hogy ők úgyis előbbutóbb állami alkalmazást kapnak, vissza nem tartotta volna őket a katonaságtól. Most tehát nem panaszkodhatnak azért, ha ők háttérbe szorulnak az igazolványos katonák mögött. Az igazolványos katonák hálával is tartoznak a kormányzatnak az élvezeti előnyökért, csak azt kérik, hogy ezekben az előnyökben mindenki részesüljön, ne csak azok, akiknek megfelelő ismeretségük és protektoruk van. (Aláírás.) — A „Koldusok újságja.“ Párizsban — amint a Temps jelenti — hosszabb szünetelés után ismét megjelent a „Journal des mendigots“, amely a párizsi koldusok és kéregetők hivatalos és bizalmas lapja. A vezércikkben a szerkesztő — egy volt községi írnok — felhívja a hivatásos koldusokat, kéregetőket, hogy tömörüljenek a „betolakodók“ és az „ál-koldusok“ tisztességtelen versenye ellen. A hírrovat nem igen különbözik a más újságok rovatától, de az ilyen hírek: „Egy magtárban igazi Rembrand-festményt találtak“, „Szemétből kikerült ékszer“, „Egy ócska könyvben drága okmányokat fedeztek fel" — feltűnően és vastag betükkel vannak szedve. Igen érdekesek a hirdetések. A Temps mutatóba közli a következőket : „Vidéki gazdag városban jól jövedelmező hely bérelhető, esetleg végleg átvehető. Napi bevétel nuszonöt frank körül. Komoly ajánlatok „Lucratif“ jeligére a kisadóhivatalba.“ „Nagyon látogatott templom főbejáratánál betegség miatt kitűnő helyemet átadom. Személyes megbeszélés.“ „Szép fiatal leányomat férjhez adom. Hozomány készpénz, esetleg egy kitűnő hely biztosítása.“ Sok érdekes van a „Szerkesztői üzenetekében. Például: „aT. B. Port S. Martin. Sajnáljuk, de elkésett. A pályázatra háromszázan jelentkeztek. Valamennyien csak hegedülni tudtak, vagy kis zenélő ládikájuk volt Nagyon közönséges. A helyet annak adtuk, aki művésziesen játszik klarinéton és szép énekhangja is van. Családos.“ A Temps munkatársa beszélt az újság egyik munkatársával, aki ugyancsak koldus. — Nagyon szomorú időket élünk, uram — mondotta. — Az én családom minden tagja koldus és már szüleim is ezen a pályán működtek. Ha ma kellene választanom más pályára lépnék. Nehéz a mi sorsunk ma. Nem szabhatjuk meg, hogy csak nyolc órát dolgozunk naponként és semmiféle állami segélyre nem számíthatunk. És mennyi a kontár, az álkoldus! Egész érthető volna, ha a hivatásos kéregetők és koldusok sztrájkba lépnének. — Tizenkét ház leégett egy abaújmegyei községben. Miskolcról jelentik: Az abaújmegyei Kraszna községben vasárnap kigyulladt Szemán József kocsmáros kamrája. A tűz a nagy szélben gyorsan terjedt és percek alatt lángokban állott a kocsmáros háza. Innen a tűzvész átterjedt a szomszédos épületekre és mire a tűzvészt elfojtották, az egész utcasor, tizenkét ház és sok gazdasági épület leégett. — életuntak. Császár Mária 26 éves postatisztvisdőnő hétfőn reggel a Gellérti rakpartról a Dunába ugrott. Két arra járó fiatalember utána vetette magát és kimentette. A mentők a Rókus-kórházba vitték. — Gáspár Margit a Dohány utca ,73. számú házban levő lakásán ismeretlen méreggel megmérgezte magát. — Kovács Gábor magántisztviselő, — aki a Szondy utca 27. számú házban lakik — a Rákóczi-út 4. számú házban lévő Fehér Hattyú szállóban vasárnap délután ismeretlen méreggel megmérgezte magát. A mentők az életuntakat a Rókus-kórházba vitték. — Tóth XXVI. István rendőr a Keleti pályaudvaron lévő 43-as őrszobában szíven lőtte magát és meghalt. Súlyos betegsége miatt ment a halálba. Három búcsúlevelet hagyott hátra, amelyeket feleségének, őrparancsnokának és bajtársainak írt. — Hangyái Mária 30 éves háztartásbeli leány a Szigetvári utca 20. számú házban a harmadik emeletről az udvarra vetette magát. Szerelmi csalódása miatt akart meghalni. A mentők a Rókus kórházba vitték. Állapota életveszélyes. Kertész Kálmán 32 éves orosz származású felesége a Thek Endre utca 25. számú házban levő lakásán százötven darab allén-pilulával megmérgezte magát. A mentők a Rókus kórházba vitték. Állapota súlyos. — Dechmann Lajos 68 éves gépész a pestújhelyi temetőben fejbelőtte magát. Holttestét a pestújhelyi halottasházba szállították. — Beke Irma 21 éves munkásnő a Horthy Miklós út 154. számú házban levő lakásán. Kovácsok Ferenc 47 éves árukihordó a Vilma királynő út 4. számú házban levő lakásán megmérgezte magát. Mindkettőjüket a Rókus kórházba vitték. — Szegedről jelentik: Oláh János újszegedi gazdálkodó vasárnapra virradóra felakasztotta magát. Tettét azért követte el, mert a legutóbbi fagy takarmányát tönkre tette és így kénytelen volt teheneit eladni. — Nagykanizsa fői jelentik: Nagyfokos községben, egy grófi uradalom erdei lakában. Bogáti Ferenc erdész felesége egy fára fölakasztotta magát. Holtan találtak rá. Az ötvenéves asszony azért követte el tettét, mert a férje huszonöt évi házasság után el akart válni tőle. Raffay Sándor püspök avatta fel a hatvani evangélikus templom alapkövét. Hatvanból jelentik, hogy vasárnap délután helyezték el az ott, a község által adományozott telken épülő új evangélikus templom alapkövét. Az ünnepre leutazott dr. báró Radvánszky Albert, az evangélikus egyház egyetemes felügyelője és dr. Raffay Sándor bányakerületi püspök is. Az ünnepen Sztehlo Gátor helyi missziói lelkész imája után Sándy Gyula műegyetemi tanár, aki már a huszadik templomot építi, olvasta fel a templom alapokmányát, majd Raffay püspök egy mózesi textus szerint végezte el a szertartást s arról beszélt, hogy ma katolikus, református, izraelita és evangélikus egyformán naponta rászorul a templom megbékítő és lecsendesítő atmoszférájára. Az avatóbeszédet a jelképes kalapácsütések követték, báró Radvánszky Albert az egész magyar evangélikusság nevében járult az alapkőhöz. — A délafrikai magyarok szabadságünnepe. Megragadó példája annak az együttérzésnek és összetartásnak, amellyel a külföldön élő magyarok szülőhazájuk iránt viseltetnek, az a levél, amely ma érkezett a Pesti Hírlap szerkesztőségébe a délafrikai Johannesburgból. Ez a levél beszámol arról a lelkes és szép márciusi ünnepségről, amelyet a földgolyó másik felén, a hazájuktól ezer és ezer mérföldnyire élő magyarok rendeztek a szabadság születésnapján. Johannesburgban ugyanis áldásos munkát fejt ki a Délafrikai Magyar Szövetség, amely ezt az ünnepséget rendezte és amelynek elnöke, dr. Finn Náthán orvos gondolatokban gazdag és hazaszeretettől izzó beszédben méltatta az ünnep jelentőségét. Többek közt a következőket mondotta: „A magyar nemzet mindig megbecsülte az idegent, aki Magyarországon lakott. Az idegenek, még ha ellenséges állam polgárai is voltak, teljes szabadságot élveztek Magyarországon még a háború alatt is. A magyar nemzet hű maradt ősi szabadság tiszteletéhez és büszke lehet arra, hogy Magyarország volt az egyetlen ország, ahol a békés idegenek nem voltak internálva még akkor sem, amikor a többi országok táborokban tartották az ellenséges országok állampolgárait. Mi ezt talán ma jobban tudjuk értékelni, mint azelőtt, mert hiszen mi is mint idegenek élünk ebben az országban, ahol teljes szabadságot élvezünk. De mi büszkén mondhatjuk azt, hogy Magyarországról, egy szép és szabad országból jöttünk ide, ahol hazánk iránt teljesítünk kötelességet, ha itteni barátainkkal megismertetjük Magyarországot.“ A keresztényszocialista szakszervezetek nem foglalkoznak politikával. A Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének tisztújító közgyűlésén huszonhárom szakmai szövetség és számos város kiküldöttekkel képviseltette magát. Toller János orsz. képviselő, elnök a keresztény szakszervezetek jövőjéről és a politikához való viszonyáról tartott előadást, melyben hangsúlyozta, hogy a keresztény szakszervezetek mindenkor teljesen mentesek a napi politikától és fő feladatuk a keresztény és nemzeti alapon álló, nem marxista munkásságnak egy táborba tömörítése. A közgyűlés határozati javaslatban is megállapította a keresztény szakszervezetek teljes politikamentességét. A nagygyűlés végül Légrády Ferenc korelnöklete mellett egyhangúlag megválasztotta Tobler Jánost országos elnöknek. Főtitkárnak Lillin Józsefet, helyettes főtitkárnak vitéz Vágvölgyi Ferencet választották meg. — Három gépkocsi és egy villamos összeütközése. Vasárnap délelőtt a Bécsi út 134. számú ház előtt Landauer Edhard ügyvéd gépkocsijának pneumatikja kipukkadt és az autó oldalt csúszott. A gépkocsi mögött haladt dr. Burger Sándor ügyvéd gépkocsija, amely közvetlenül a defektet kapott autó mellé került. Ugyanebben a pillanatban Végerer Vilmos autója is odaérkezett és belefutott dr. Burger kocsijába. Az összeütközés következtében Burger autója a villamossínekre futott és az arra haladó 72-es jelzésű villamos nekiment. Az összeütközés következtében a gépkocsi utasa, Dukesz József vezérigazgató és 16 éves leánya könnyebb sérülést szenvedett. A mentők mindkettőjüket a Szent Margit-kórházba vitték, ahonnan azonban ápolás után lakásukra mentek. Tizannyolcezerötszázharminchétszer a rendőri fogdában. Londonban a napokban meghalt egy 85 éves aszszony, aki életében 18.537-szer volt a rendőri fogdában, méghozzá önként. A mániákus nő naponta jelentkezett a rendőrállomáson és kérte, hogy „gonosz életmódja miatt“ sújtsák őt a „kiegyenlítő igazsággal“. Az volt ugyanis a rögeszméje, hogy valami rossz dolgot követett el és egy elmeorvos tanácsára a mindenkori rendőrségi Inspekciót a legnagyobb komolysággal fogadta a jelentést és naponként egy percnyi fogságra ítélte. A jelentkező ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a percet sötét zárkában töltse és aztán megelégedetten távozott, hogy másnap este nem eljöjjön. A napokban a rendőri állomásról hazamenet szívszélhűdés érte. — Gyászistentisztelet. Az Izraelita Siketnémák Országos Intézete névtelen megalapítójának és Kaszab Aladárnak, az intézet második megalapítójának, valamint jótevőinek emlékére csütörtökön délelőtt 12 órakor a Hősök Emléktemplomárban gyászistentiszteletet tart . Társashajókirándulás az Aldunára. A MFTR „Erzsébet Királyné“ nevű nagy termeshajóval május 22- től június 2-ig társashajóutazást rendez az Aldunára (Uustsukig), kirándulási lehetőséggel a Fekete-tenger partjára (Várna, Constantza) és Konstantinápolyba. Hajórészvételi dij: 86.— pengőtől. Jegyek kaphatók a Pesti Hírlap Utazási Irodájában. Vilmos császár ut 78. — Halálos építkezési szerencsétlenség. Miskolcról jelentik: Abaújszántó községben egy ház lebontása közben összedőltek a falak és maguk alá temették a munkásokat. Takács András ácsmestert holtan találták, romok alatt, két munkáét pedig súlyos sérülésükkel szállítottak kórházba. — Apróságok I. Ferenc Józsefről és IV. Károlyról. Báró Kray István, a császári és királyi kabinetiroda volt titkára, aki I. Ferenc József és IV. Károly mellett huzamosabb időt töltött, sok érdekes apróságot jegyzett fel a két uralkodóról. Most megjelent könyvét (A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt) nagy haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel, hogy mi módon élt I. Ferenc József király élete alkonyán s aki a tragikus véget ért IV. Károly király életmódját meg akarja ismerni. Elbeszéli Kray, hogy az agg uralkodó életének utolsó esztendejében megőrizte férfikora frisseségét, ezért vakmerő koholmány az az állítás, hogy közvetlenül a világháború előtt lelkileg megroppant volna. Ferenc József birodalmának legelső hivatalnoka volt. Korán, a hajnali órákban kelt és késő estig szakadatlanul dolgozott. A zordnak és ridegnek tartott uralkodó igen jószívű ember volt. A király magánpénztárából átlag 40.000 koronát fizettek ki havonként a segélyt kérőknek. Sok érdekes intimitást beszél el báró Kray István IV. Károly királyról is. Elmondja, hogy Tisza István felmentésében a személyi motívumoknak egyáltalában nem volt szerepük. Tisza bukásának egyetlen oka az volt, hogy nem akarta benyújtani az új választójogi javaslatot, amely az általános, titkos szavazati jogot megvalósította volna. Károly király a háborútól irtózott és kétéves uralkodása alatt mindent elkövetett, hogy tisztességes alapon békét kössön a monarchia ellenségeivel. Ellenezte a korlátlan tengeralattjáró-harc megindítását is. Amikor a német hadvezetőség látta, hogy a király hajthatatlan, bevégzett tény elé állította. „A német legfőbb hadvezetőség hihetetlen makacssága folytán — írja Kray — elmulasztottunk minden kedvező békekötési lehetőséget és a korlátlan tengeralattjáró-háború megindításával előidéztük az Amerikai Egyesült Államok hadüzenetét, amely körülmény mindenesetre döntő volt a háború kimenetelére nézve“. Báró Kray Istvánnak ezt a szomorú megállapítását a háborúnak a békekötések óta nyilvánosságra került okmányai teljes mértékben igazolják. Elmondja még IV. Károlyról, hogy vallásos, családias és mértékletes életű ember volt. Báró Kray István nem politizál, nem kritizál, egyszerűen, közvetlen módon papírra vetette mindazt, amit az udvar szolgálatában látott és hallott. Annyi bizonyos, hogy ezek a tapasztalatok kevés halandónak jutottak osztályrészül. Feljegyzései mindenesetre értékes adatok a két uralkodó jellemképéhez. Foglalkozásuk szabad gyakorlatát kérik a fogtechnikusok. A fogtechnikusok vasárnap nagygyűlést tartottak. Lányi Lajos elnöki megnyitóbeszédében kifejtette, hogy a fogtechnikus társadalom elpusztul, ha gyors segítség nem érkezik. Foglalkozásuk szabad gyakorlását kérik a kormánytól. Elhatározta a közgyűlés, hogy a kormányhoz memorandummal fordul, amelyben a fogtechnikus törvény tervezetét fogják ismertetni. — Frontharcosok zászlóavatási ünnepe Szekszárdon. Az Országos Frontharcos Szövetség szekszárdi főcsoportja vasárnap délelőtt nagyszabású ünnepség keretében avatta fel zászlaját. A fővárosból előző este érkező gróf Takách- Tolvay József ny. altábornagy, országos elnököt és Pintér Vilmos ny. alezredes, elnöki segédtisztet a pályaudvaron Hagymássy Zoltán, Tolna megye főispánja fogadta a főcsoportelnökség és a kivonult frontharcos díszszakasz élén. Az ünnepséget a Szekszárdi Céloskör „Hiszekegy“-n vezette be, majd vitéz Vendel István társelnök tartotta meg megnyitó beszédét. Gróf Takách-Tolvay József orsz. elnök avatta fel a főcsoport zászlaját, majd gróf Apponyi Károlyné, Windischgraetz Aglaja hercegnő, zászlóanya adta át azt a főcsoport elnökének. — Találkozók. A magyaróvári gazdasági akadémiát 1884 —85-ben végzett diáktársak Pünkösd vasárnapján tartják ötvenéves találkozójukat Budapesten. A találkozót Jeszenszky Pál udvari tanácsos, ny. vezérigazgató (Budapest, Egri út 8.) rendezi, aki felkéri a volt diáktársakat, hogy részvételüket közöljék vele. — A mezőtúri főgimnáziumban az 1924—25 ös tanév végén érettségizettek június elsején tartják tízéves találkozójukat Mezőtúron. Bókás Mattanovich Béla hírlapíró (Budapest, Rózsa utca 11.) felkéri volt osztálytársait, hogy a találkozó megbeszélése céljából elmüket vele tudassák. — Az eperjesi kollégiumban 1905-ben érettségizett iskolatársakat Podhradszky Jenő MÁV főintéző (Kispest, Teleky u. 54.) felkéri, hogy a harmincéves találkozó megbeszélése végett elmüket közöljék vele. — A nagyszombati érseki főgimnáziumban 1910-ben érettségit tett diákokat és azokat, akik az I—VII. osztály alacsonyabb fokozataiban ehhez az évfolyamhoz tartoztak, felkéri Mihalovics Zsigmond (Budapest, Köztelek utca 1.) hogy a junius 2-iki találkozó előkészítése céljából címüket közöljék vele. — Az 1925-ben Szegeden, a Boldogasszonysugáradi III. polgári fiúiskolában végzett tanulók a tízéves találkozó előkérítése céljából közölték címüket Pető Imre (Szeged, Délibáb utca 36.) és Török Imre (Szeged). — Házasság. Vasárnap délben a Kálvin-téri református templomban tartotta esküvőjét himi Elekes Károly folyamőr-főhajónagy Trócsányi Mártával, dr.Trócsányi Zoltán író, tanügyi tanácsos és Hegedűs Margit leányával. Az esküvői szertartást Páll Dénes tábori esperes végezte. Tanuk voltak: Finkey Ferenc kúriai tanácselnök és Purpinger János postafelügyelő. Az esküvőn részt vett a folyamőrség egész tisztikara, altisztjei és legénysége. Borzsovai és tiszakóródi Kóródy Rózsa és dralepszkai Horváth Endre jegyesek. Halasy Katalin és dr. Budaházy Gusztáv hajdúböszörményi ügyvéd jegyeseit. Ezüstlakodalom. Görgényi Gyula földmivelésügyi miniszteri számvevőségi tanácsos és neje, szül. Zamind Anna. f. hó 14-én szűk családi körben ünnepük házasságuk 25 érás évfordulóját. ■PIXAVON A PIXAVON *• a PIXAVON SHAMPOON puha. lágy habja megtisititja a hajat é* puhává, s.mulékonnyá tasti Phral tartalma megóv a korpától és a hajhullástól Tehát a PIXAVON és a PIXAVON SHAMPOON ideális hajápoló siet. 11 m