Pesti Hírlap, 1936. április (58. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

lított. április 1., szerda, PESTI HÍRLAP Ribbentrop nagykövet Londonba érkezett a német kormány válaszával• A válaszjegyzéket szerdán délelőtt adja át Eden külügyminiszternek. Párizsban nagy az izgalom Anglia magatartása miatt a vezérkari megbeszélések kérdésében. Berlin, márc. 31. Ribbentrop nagykövet ma dél­után 4 óra 45 perckor repülőgépen elutazott Lon­donba, hogy az eredeti tervek szerint átnyújtsa, az angol kormánynak a német kormány válaszát. Rib­bentrop nagykövettel együtt Londonba utazott Dieckhoff, a külügyi hivatal nyugateurópai ügyei­nek igazgatója Schmidt miniszteri igazgató és Voer­­mann követségi tanácsos. A német kormánykül­döttség több napig szándékszik Londonban ma­radni. Politikai körökből származó­­értesülés sze­rint a német kormány válasza egészen rövid és tartalmaz olyan, hogy angol részről valószínűleg kedvező fogadtatásra fog találni. (MTI.) London, márc. 31. Ribbentrop nagykövet a né­met küldöttség tagjaival ma este 8 óra 35 perckor (nálunk 9 óra 35 perc) megérkezett a croydoni repülőtéren, ahonnan gépkocsin nyomban Londonba hajtattak. (MTI.) Dieckhoff, a német küldöttség egyik tagja, a Reuter-iroda berlini tudósítója előtt elutazásakor a következő nyilatkozatot tette: — Nem tudom, meddig időzünk Londonban; lehet, hogy■ 48 óráig, lehet, hogy tovább. Úgy tu­dom, hogy a német válasz nem túlságosan hosszú. London, márc. 31. A német válaszjegyzéket­­ egyszerre teszik közzé Londonban és Berlinben. Az okmány 25 gépírásos oldal. A választ szerdán nyújtják át. London, márc. 31 (NTI.) Ribbentrop nagykö­vet szerdán délelőtt nyújtja át Eden külügyminisz­ternek a német válaszjegyzéket a többi locarnói ha­talom javaslataira. Mit tartalmaz a német ellen­javaslat , London, márc. 31. (Havas.) Nemzetközi körök szerint a német okmány elsősorban úgynevezett konstruktív javaslatokat tartalmaz és nem terjesz­kedik ki átmeneti intézkedésekre, amelyek a brit kormány felfogása szerint azt célozták volna, hogy Németország úgynevezett gesztussal nyissa meg a tárgyalások lehetőségét. Az utóbbi kérdésben a német ellenjavaslatokat tartalmazó ok­mány, hír szerint, sem elutasítást, sem lé­nyeges javaslatot nem tartalmaz. Talán van a német ellenjavaslatban valami kis en­gedmény, amely nem elég ugyan a megegyezéshez, de esetleg alkalmul szolgál tárgyalásokhoz, békés záróeredmények reményében. E nézetek mutatják, hogy diplomáciai körök­ben tisztában vannak a helyzet nehézségeivel. Ellentétek az angol kormányban a vezérkari megbeszélések miatt. London, márc. 31. A Star szerint a kormány teljesen meghasonlott a vezérkari megbeszélések kérdésében. A megbeszéléseket pártolja Eden kül­ügyminiszter, Neville Chamberlain kincstári kan­cellár, Lord Halifax főpecsétőr, Ramsay MacDnald, a titkostanács elnöke, Duff Cooper hadügyminisz­ter,, ellenzi lord Clailsham lordkancellár, Sir John Simon belügyminiszter, Lord Mansell, a tengerna­gyi hivatal első lordja és Brown munkaügyi mi­niszter. Az Evening News diplomáciai levelezője szerint a konzervatív és szabadelvű kormánytámo­gató képviselőit körében mozgalom indult, hogy felszólítsák a kormányt a vezérkari megbeszélések legszigorúbb korlátozására. Párizs, márc. 31. A Matin londoni tudósítója szerint: Anglia igyekszik szűk keretek közé szorí­tani a vezérkarok eszmecseréjét. Angol hivatalos körök szerint Eden külügyminiszter Corbin fran­cia nagykövettel folytatott megbeszélésén kijelen­tette, hogy jóelőre le kell szögezni azokat a határo­kat, amelyek között a vezérkari megbeszélések majd lezajlanak. Ankia mindenesetre fenntartja magának a jogot, hogy szabadon elbírálja, vájjon fennforog-e az indokolatlan támadás esete. Más sza­vakkal a locarnói hatalmak katonai együttműkö­dése csak akkor lépne gyakorlatilag életbe, ha az angol kormány nézete szerint Francia­­országot és Belgiumot támadás érné. Az angol alsóház köreiben tegnap este nagy nyug­talanság volt és a kormány maga sem értett egyet abban, hogy a vezérkari megbeszéléseket nem kel­lene-e a francia választások utáni időre halasztani. Az Echo de Paris értesülése szerint London a halogatás híve és azt óhajtja, hogy kellő időt biz­tosítsanak számára a német javaslatok áttanulmá­nyozására, London nem hajlandó elfogadni az áp­rilis 7-ére kitűzött brüsszeli találkozó tervét. A tervbe vett találkozó megtartását Flai­din és Van Zeeland javasolta. A Reuter-iroda cáfolja az ellentéteket. London, márc. 31. A Reuter-iroda parlamenti szolgálata a leghatározottabban megcáfolja azt a hí­resztelést, mintha nézeteltérések vagy válság tört volna ki a kormányban a vezérkari megbeszélésekkel kapcsolatban vagy mintha egyes miniszterek fel­ajánlották volna lemondásukat. Hasonlóképpen cá­folja azt az állítást, hogy a Sir Simon John-féle sza­badelvű csoport, amelynek minisztertagjai a híresz­telések szerint ellenzik a megbeszéléseket, ma este tanácskozásra ül össze az állítólagos válsággal kapcsolatban. Hozzáteszi a jelentés, hogy valamennyi miniszter egyetért abban, hogy Angliának bizonyos locarnói kötelezettségei vannak és valamennyien egyaránt vállalják a felelősséget a Fehér Könyv ösz­­szes javaslataiért s egyöntetűen kívánatosnak tart­ják a vezérkari megbeszélések legszigorúbb korlátozá­sát és ellenőrzését. Párizs szemrehányásai Párizs, márc. 31. Párizsban ma este keserű szemrehányások érik az angol közvélemény német­barát magatartását. Az alkalmat erre a vezérkari tanácskozások terve körül az angol sajtóban meg­jelent cikkek szolgáltatják. A lapok aggodalommal állapítják meg, hogy az angol közvélemény ellenzi a Locarnóból folyó katonai kötelezettségek pontos körvonalazását. A félhivatalos sajtó figyelmeztet arra, hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesíté­sének mindennemű halogatása csak súlyosbítaná a helyzetet és növelné az általános idegességet. A Le Temps nem tételezi fel sem azt, hogy az angol kor­mány meg akarná szegni adott szavát, sem pedig azt, hogy belpolitikai szempontból el akarná napolni a katonai tanácskozásokat, mindamellett a lap aggo­dalmaknak és szemrehányásoknak ad kifejezést. Hogyan lehetséges — írja —, hogy az angolok, akik olyan lelkesen követelték Olaszországgal szemben a nemzetközi törvény alkalmazását, annyi szelídséget és türelmet tan­ítanak Németországgal szemben, ho­lott a német szerződésszegés Anglia biztonságát ve­szélyezteti. Nem értjük, hogy az angolok hogyan akarják összeegyeztetni ezt a magatartást az egye­temes biztonság megszilárdításával? Csodálkoznunk kell azon, hogy a legilleté­kesebb angol államférfiak kijelentései után­­ a vezérkari tanácskozások kérdése még mindig szenvedélyes viták tárgyát alkothatja odaát A Temps csodálkozásainak sorozatát végül az angol kormányhoz intézett szemrehányással egészíti ki: — Azon is csodálkoznunk kell — írja —, hogy az angol kormánynak az a levele, amelyet a március 19.-i megegyezésben hivatalosan jeleztek, még mindig nem érkezett meg Párizsba és Brüsszelbe. (MTI) A megtorlások kérdésében Franciaország nem kezdeményezhet. Párizs, márc. 31. (Magyar Távirati Iroda.) Olaszországnak a Locarnóért kereskedő hatalmak­kal való együttműködését Párizsban a mostani kö­rülmények között rendkívül kívánatosnak tartják, de általános nézet szerint a keletafrikai háború be­fejezése előtt erre nem igen lehet számítani. Míg római táviratok szerint Olaszország Franciaország részéről várja a megtorlások felfüggesztésére a kez­deményezést, addig illetékes francia helyen ma este nem titkolták, hogy Párizs most nem igen gondolhat ezen a té­ren egyéni kezdeményezésre és a megtörté­sek politikájának módosításáról csak Angliá­val történt megállapodás alapján és a Nép­­szövetség keretei között lehetne szó. Franciaország egyelőre kénytelen várakozó állás­pontra helyezkedni. Róma és Párizs között élénk külképviseleti kapcsolat áll fenn. A Temps londoni tudósítója szerint az angol kormány mindaddig­­ nem lesz hajlandó módosítani tengerészeti téren fo­ganatosított intézkedéseit, amíg Etiópiában a­ had­műveletek tovább folynak. Ez a helyzet rendkívül sajnálatos — írja a Temps —, mert egyfelől gátolja a tengereken Anglia cselekvési szabadságát, más­felől megnehezíti Olaszország tényleges együttműkö­dését a locarnói hatalmakkal. 3 Az angol alsóház katonai természetű kérdéseket tárgyalt. London, márc. 31. Az alsóházban a katonai természetű kérdések özönét intézték a kormányhoz. A kérdések közül az érdekesebbek a következők voltak: Shinwell képviselő kérdezte a hadügymi­nisztert, várjon az angol hadsereg szabványos gáz­­védelmi eszköze-e még mindig az „I. W.“ jelzésű mozgósítási­ kosár és védelmet nyújt-e ez a legkö­zelebbi háborúban használandó legújabb európai és japán gázok ellen. Duff Cooper hadügyminiszter: A mozgósítási gázvédelmi eszközöket állandóan javítjuk és remél­jük, hogy a mostani elegendő védelmet ad a való­színűleg használandó gázok ellen. Interpelláló képviselő: Tudja-e a miniszter úr, hogy ezeket a gázvédelmi eszközöket a francia kor­mány tökéletlennek találta és a német hatóságok kinevették. Duff Cooper: Igyekszünk lépést tartani a­ fel­találandó új gázakkal. Lansbury: Vajjon biztos-e, hogy újabb há­ború esetén mind az angol, mind a többi kormány légi és gáztámadási fegyvereket is használ majd. Duff Cooper: Ez nem­ szükségképen biztos, de védekeznünk kell minden lehetőség ellen. Lansbury: Igaz-e, hogy mi is készítünk gá­zokat támadási célra és az egész nemzetet olyan védelemre tanítjuk, ami tudvalevőleg értéktelen. Duff Cooper: Most csak védelemről van szó. Minden lehető módon védekeznünk kell minden tá­madás ellen. Kirkwood képviselő: Vájjon a fejősi eben­eket és tojás tyúkokat is gázálarcokkal látjuk-e el? (Harsogó derültség. Rendre, rendre. A speaker közbeszól.) Kirkwood: Ezeket a derék állatokat is meg kell védeni, mert honnan veszünk nélkülük tejet és tojást. (Újabb tiltakozó felkiáltások, mire a speaker megvonja a szót Kirkwood képviselőtől.) Lord Cranborne külügyi államtitkár Flatch­er képviselő kérdésére kijelentette, hogy a londoni tengerészeti egyezmény aláírói megbeszéléseket folytatnak a búvárnaszádharcokat szabályozó egyezményről és remélik, hogy e szabályzat elfo­gadására kérhetik fel rövidesen azokat a­ hatalma­kat, amelyek nem írták alá a londoni szerződést. Thome képviselő: Tárgyaltak-e a búvárna­­szádok megszüntetéséről? Cránborné: Erre előzetes bejelentés nélkül nem felelhetek. Donner, Lennox-Boyd és Gastland képviselő kérdezte a miniszterelnököt, foglalkozott-e a biro­dalmi véderőtanács az angliai gabonaraktárak ki­bővítésével? Baldwin miniszterelnök: Ezt az ügyet állan­dóan tanulmányozzuk. Tudomásom szerint nemré­giben új gabonaraktárak építését határozták el. Donner képviselő: Most, amidőn Európa bé­kéje olyan bizonytalan, alig 17 napra elegendő ga­bonakészletünk van csak. Ígérje meg a miniszterel­nök, hogy haladéktalanul növeli tárolt gabonakész­letünket. Mander képviselő kérdezte a külügyminisztert, hogy megindultak-e a vezérkari megbeszélések Anglia, Franciaország és Belgium között és siet­tetni fogja-e a kormány azokat, hgy kimutassa azt a szándékát, hogy Locarnónak érvényt akar sze­rezni? Cranborne: Válaszom az első kérdésre nem. Megnyugtathatom a képviselő urat, a kormány megtesz minden szükséges lépést az általa kívánt cél elérésére. Landys: Megígéri-e az államtitkár úr, hogy ezek a megbeszélések addig nem indulnak meg, amíg a német kormány nem­ utasítja vissza javaslatain­kat? Cranborne nem felelt. A kormánypárt pomázi járási elnöke lemondott. Pomázról jelentik: Lokics Pál buzakalászi plé­bános, a pomázi járás Nép-elnöke, a mai napon le­mondott elnöki tisztségéről és Grig­er Miklós pártjá­hoz csatlakozott. Erről ajánlott­ expressz levélben ér­tesítette Ivády Bélát, a kormánypárt országos elnö­két. A lemondólevél szövege a következő: „Nagyméltóságu Uram! Kegyelmes Uram nagy­becsű tudomására bátorkodom mély tisztelettel hozni, hogy Vértes István pártonkivüli legitimista jelöltnek a pomázi választókerület most folyó válasz­tásától való visszalépése folytán, az így keletkezett, illetve megváltozott helyzetben Griger Miklós egy­házmegyei paptársam és legitimista jelölt ellen nem akarok küzdeni. A Nemzeti Egység Pártja pomázi választókerületének elnöki tisztségéről tehát ezennel lemondok. Mély tisztelettel vagyok Nagyméltósá­godnak, Budakalász, 1036 március 31. Lakits Pál budakalászi plébános.“

Next