Pesti Hírlap, 1937. április (59. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-09 / 79. szám

t . — Megyery Ella: „Velencei Notesze“. Velence szempontjából csak kétféle ember van a világon: olyan, aki még nem volt Velencében, de minden vágya: oda­menni és olyan, aki már volt Velencében, de minden vágya: visszatérni. Ezek az utóbbiak vannak többség­ben, mert Velence abban is egyetlen és páratlan vá­rosa a világnak és különleges szépsége az életnek, hogy elég egyszer belekóstolni, hogy soha többé ne tudjon vele szakítani az ember. Ha pedig valaki már néhányszor megjárta Velencét, az büszkén hiszi magá­ról, hogy ismeri is. Megyery Bil­­us könyve, a Velen­cei Notesz, egészen furcsa eredménnyel jár. Aki úgy olvassa, hogy még soha nem volt Velencében, tökéle­tesen megismeri belőle ezt a csodálatos várost, aki pe­dig úgy olvassa, fölényesen, hogy: lássuk, mit mond­hat még nekem ez a könyv Velencéről, ahol már any­­nyiszor voltam? — az kénytelen beismerni magának, hogy Velencét csak most ismerte meg igazán. A Bae­deker száraz tárgyilagosságától éppoly távol áll ez a könyv, mint a városmonográfiák tudálékosságától,­ de­ távol áll az újabban oly divatos uzinoteszek nagy-­ világi felszínességétől is — ezért volt kár ezt a címet adni neki: Velencei Notesz. Nem „notesz“ ez, hanem a legaranyosabb, legötletesebb és egyúttal legalapo­sabb kalauz Velencén és a velencei életen át, olyan útitárs, aki a szállodai és éttermi áraktól kezdve egé­szen Velence történetéig, képtárak, múzeumok, temp­lomok és utcák nevezetességeitől kezdve egészen az ódon paloták történelmi és mai pletykakrónikájáig mindent tud, mindent elmond, mindent pontosan tud és mulatságosan mond el. E sorok írója vagy hat­hétszer volt Velencében és szintén azt hitte magáról: alaposan ismeri az álmoknak, legendáknak, szenvedé­lyeknek, a bíbornak, aranynak vérnek és műremekek­nek ezt a városát. És most kénytelen bevallani: Me­gyery Ella könyvét olvasva, nemcsak azt ízlelte végig újra meg újra, amit szépségben, költészetben, látni­valókban, érdekességben, rendkívüliségben Velencéből és a velencei életből ismert, hanem arra is ráeszmélt, mennyi van még, amit eddig nem ismert belőle, hogy csak ezután pótolja, azzal a mohó és édes szomjúság­gal, amelyet ez a könyv Velence iránt fakaszt az em­berben. Könyvnek, útikönyvnek, kalauznak szeretetre­méltóbbat, élvezetiebbet és tanulságosabbat képzelni, sem lehet Megyery Ella könyvénél. F. J. — Álarcos banditák rablótámadása egy cseh pénz­intézetben. Prágából jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Csütörtökön ,a Csehszlovák Takarékpénztár ziskovi fiókjában megjelent két álarcos rabló. Leütötték a ki­­rendeltség négy tisztviselőjét, majd a pénztárból 118.000 koronát zsákmányoltak és gépkocsin elmene­kültek. A nyomozás eddig eredménytelen. (Sz.) írtabb valódi babkávé amellett­­ . koffeinmentes s mindig egész­séges.Sziv-és idegbetegek is­­ bármikor fogyaszthatják.41.950­­ orvos ajánlja. koffeinmentes MG­K Névcsere Pesterzsébeten Nagy Szakáll Ferenc ur El se vált s megnősült újra már. És ezt az urat Nagy Szakállnak hívják? Ezek szerint tán inkább — Kékszakál. Nevetőgáz Nevetőgáz . . . már ilyenfajta is van! E gáz, ha váratlanul ront nekem, Úgy kacagok, majd megpukkadok tőle . . . Sírni lehet ezen az ötleten. ! 1 (—kas.) Az idegorvos írta Gabriel Durieu Cabanel Louis, a párizsi bűnügyi rendőrség hír­neves pretektívje, kimerülten ült Chaplin tanár váró­szobájában. Úgy érezte, hogy idegösszeomlás fenye­geti. Az utóbbi években túlfeszítette az­ idegeit. Már két ízben elájult és újabban alig tudott aludni, úgy hogy reggel mindig kimerülten hagyta el az ágyát. Éppen ezért jött a híres idegorvoshoz, hogy tőle ta­nácsot kérjen. Amikor hosszas várakozás után bejutott Chaplin tanár rendelőjébe, a tanár egy pillantást vetett a ren­delésére bejelentett betegek előtte fekvő névsorára s azután fürkésző pillantást vetve látogatójára, kér­­dezdte: — ön Cabanel detektivfelügyelő... a híres de­tektív? —­ Cabanel vagyok — felelte a detektív és keserű mosollyal hozzátette — ami a hírességet illeti, éppen azért . . . De a tanár a szavába vágott: — Véletlen szerencse, hogy ön éppen ma jött hozzám. Ezzel az Íróasztala egyik fiókjából iratokat vett elő és azok olvasásába merült el. Cabanel idegesen köhögött, mire a tanár felriadva igy szólt: — Bocsásson meg . . . egy percre elkalandoztak a gondolataim... De mindjárt meg fogja érteni, hogy miért vagyok szokásom ellenére ilyen szórakozott. — Nekem éppen ez a betegségem — kezdte újra Cabanel —, úgy érzem, hogy munkaképtelen kezdek lenni. Nem tudok aludni... A tanár újra idegesen közbeszólt: — Igen ... igen ... mind márt meglátjuk, hogy mit kell tennie ez ellen... De, ha megengedi, előbb el­mondanám a bajomat. Cabanel azt hitte, hogy a híres idegorvos, aki annyi bolonddal foglalkozott életében, végül maga is megzavarodott és ezért most tőle akar orvosi taná­csot kérni. Azonban csakhamar kiderült, hogy mi bántja a híres orvost. — Nem tudom, hogy ön mit tart a telepátiáról — folytatta a doktor — én magam, őszintén szólva, nem sokat tartottam felőle, míg a múlt héten nem volt magamnak egy megrázó esetem. Azt­ álmodtam, hogy a fivérem berohan a szobámba és rémült arccal se­gítségért kiált Reggel megtudtam, hogy a fivérem, aki egyik nagy kórház főorvosa volt, az éjjel öngyil­kos lett. A dolgozószobájában halva találták, mellette feküdt a revolver. Sejtelmem sincs, hogy miért lett öngyilkos. — Nincs valami nő a háttérben? — kérdezte a detektív. — Egy szép, fiatal asszony volt a szerelme. Leg­utóbb az asszony nagyon ideges lett. Ugyanis a fivé­rem nem vehette el, mert az asszony férje, aki mint sikkasztó, Dél-Amerikába szökött meg pár év előtt és azóta nem adott hírt magáról, nem volt holttá nyilvánítható és igy házasságról köztük nem lehetett iszó. J Ön biztos abban, hogy öngyilkosság történt? — A revolvergolyó pontosan fivérem szivébe ha­tolt be. A fegyver csövét a ruhájára illeszthette, mert égési nyom van a szive felett és a seb szabályos, kis köralakú lőtt seb. A fivérem, mint orvos, pontosan eltalálta a szivét. Ha nem öngyilkosság lett volna, va­lakinek a revolver csövét rá kellett volna nyomni a ruhájára, de ez nem történhetett meg, mert küzde­­lemi nyomai nem látszottak a szobában. — Ön bizonyára formált magának valami elmé­letet az eset lefolyásáról — jegyezte meg a detektív — sőt, ismétlem, talán nincs is teljesen meggyőződve arról, hogy a külső jelek ellenére is nem bűnténnyel állunk-e szemben. Nem lehetett valakinek érdekében a fivér­e halála? A tanár elgondolkodva felelte: — Csak annak a nőnek, akit említettem. A fivé­remtől tudom, hogy két hét előtt új végrendeletet irt, amiben vagyona egy részét arra a nőre hagyta. Talán a nő attól tartott, hogy a fivérem szakítani fog vele, mert a házasság lehetetlen és ismerve a számára ked­vező végrendelet tartalmát, megölte a fivéremet, hogy ne­, legyen módjában a kedvező végrendeletet utóbb megváltoztatni. De viszont ez ellen szólnak az esetnek gyilkosságot kizáró külső körülményei. — Sok bűntettet úgy tudunk földeríteni — mondta Cabanel —, hogy a tettessel meg­játszatjuk a gyilkos­ságot. Arra gondolok, nem lehetne-e önnek azt a nőt olyan helyzetbe hozni, hogy önt is meg akarja ölni? Ha ez lehetséges, valószínűleg elárulná magát, mert minden emberi számítás szerint ugyanazt a módszert­­kísérelné meg. 1 .1 Hosszas haditanács után a tanár és a detektív­­ részletes haditervet dolgoztak ki és ezt következőkép bonyolították le: Chaplin tanár meghívta magához az asszonyt és a könyvtárszobában fogadta. A függöny mögé állí­tott karosszékben ülve lesben állt a detektív, hogy veszély esetében idejekorán beavatkozhassál, és a nőt leleplezze. A tanár a haditerv szerint azzal a kije­lentéssel fogadta az asszonyt, hogy meg fogja támadni fivére végrendeletét. — Tudom, hogy az utóbi hónapokban az ön visel­kedése úgyszólván munkaképtelenné tette szegény fivéremet — mondotta — és azt is tudom, sőt fivé­rem egy levelével bizonyítani is fogom, hogy ön ki­zsarolta tőle az önre nézve kedvező végrendeletet. De éppen elég adatom van arra, hogy a végrendeletet megtámadjam, mert ön méltatlan arra a nagy ösz­­szegre, amely a végrendelet szerint önnek jutna. Az asszony felháborodással tiltakozott és a vita hevében egyre közelebb jött a tanárhoz. Chaplin ta­nár nagy önuralommal nem árulta el, hogy támadást sejt a közeledés mögött. Hiszen tudta, hogy a detek­tív ugrásra készen lesi a nő minden mozdulatát s így baj nem lehet. De a következők történtek: Cabanel ideggyengeségi rohama éppen abban a pillanatban tört ki, amikor a nő hirtelen a kezében tartott retikülből hosszú, fénylő, vastag kötőtűhöz ha­sonló tőrt rántott elő és villámgyors mozdulattal szí­­venszúrta Chaplin tanárt. Cabanel képtelen volt a karosszékből felugorni, mert szédülés fogta el, és moz­dulatlanul, ájultan,ülve maradt, csak a feje hanyat­lott oldalra. Mivel Chaplin tanár program szerint az inasát előzőleg elküldte hazulról, hogy a nő ne tartson attól, hogy megzavarják, ugyanaz ismétlődött meg pontosan, ami a fivére esetében történt. A hazatérő inas holtan találta gazdáját, mellette feküdt a revolvere és a szíve volt átlőve, pontosan, mint fivére esetében. De Cabanel, akit az inas ájultan talált a függöny mögött, az eszméletét visszanyerve, elmondotta a rendőrségnek a megfigyelését. Amikor pedig az asszonyt a lakásán letartóztatták, retiküljében megtalálták a vékony tőrt. Cabanel vallomásával a kétszeri gyilkosság vádja be volt bizonyítva: az asszony mindkét esetben vakme­rőn és csodálatosan biztos kézzel előbb átszúrta az ál­dozata szivét és azután a seb helyére illesztett revol­verrel átlőtte a szivet. Így tüntette fel mindkét eset­ben öngyilkosságnak a halál okát, mert a revolver­lövés eltüntette a vékony tőr nyomát. Cabanel a tragikus eset után azonnal nyugdíjba ment. SZAK­ÁCS-MŰVÉSZET FABINYI: Ebben a nagyüzemben nem is annyira a főzéshez, mint inkább az adagoláshoz — kell a jó recept. A pénzügyminiszter beterjesz­tette az 19371 38. évi költségve­tést. t­­ PESTI HÍRLAP 193?. 1­.prilis 9., péntek. ­ Knapp Miksa vállalkozó és Makai Oszkár bank­­igazgató gépkocsibalesete Olaszországban. Csütörtökön te­lefonértesítés k­özölte Knapp Miksa hozzátartozóival, hogy az ismert vállalkozót, kormányfőtanácsost Olaszor­szágban, Róma közelében gépkocsibaleset érte és súlyosan megsérült. Az esti órákban kiderült, hogy vele utazott d­r. Makai Oszkár, a Magyar Általános Hitelbank igaz­gatója is. A gépkocsibaleset következtében mindketten idegsokkot kaptak, Knapp Miksa ezenkívül a fején bőr­­repedést szenvedett. Mindkettőjüket Rómába vitték, a San Giovanni-kórházba. Állapotuk csütörtökön az esti órákban javult. .— Szendy Károly polgármester rádióelőadása a Nemzetközi Vásár alkalmából. Szendy Károly polgár­­mester csütörtökön este rádióbeszédben méltatta a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét. Életrevalóságunk, történelmi elhivatott­ságunk évről-évre megújuló tűzpróbájának mondotta a vásárt, amelynek még fokozottabb a jelentősége nap­jainkban, amikor az iparosodás egyre jelentősebb mé­reteket ölt. A vásár hozza egymáshoz a város és a falu népét, a polgárság megismeri a falu népének min­den gondját, baját, a falvak népe pedig átitatódik vá­rosi kultúrával. Az idei vásár újabb fejlődésről fog tanúságot tenni, mind a kiállítók számában, mind a kiállított anyag színvonalában és elrendezésében. Kü­lönösen fontos lesz a légvédelmi és a repülőgépkiállí­­tás. A vásár vezetőségének erőfeszítése arra irányul, hogy a londoni koronázási ünnepségre és a párizsi vi­lágkiállításra Európába özönlő népvándorlás hullámait a­ magyar főváros felé terelje. „Erről a helyről — fe­jezte be beszédét a polgármester —, a rádió éterhullá­main át hívom a nagyvilág közönségét a magyar fő­­v­árosba. Hagyományos vendégszeretetünkkel várjuk őket és gondoskodunk arról, hogy benyomásaik ezút­tal még felejthetetlenebbek legyenek.“ — Erősen terjed az angol fémipari munkások sztrájkja. Londonból jelentik. A glasgowi fémipari munkások sztrájkja már száznál több hajógyárat és más üzemet érint.­­ Pénteken megkezdődik a magyar-osztrák bridzs­­mérkőzés. Az európabajnokság két első helyezett bridzscsapata, az osztrák és magyar csapat pénteken este 6 órakor a Fészek Klub helyiségeiben kezdi meg háromnapos nemzetközi mérkőzését. Magyar részről ,Alpár, Décsi, Keleti, Klór, Korányi, Szerviczky szere­pelnek a válogatott csapatban. A mérkőzés naponta 40, összesen tehát 120 leosztásban történik. Teljesen azo­nos feltételek mellett, háromnapos mérkőzésben verse­nyeznek a magyar és osztrák junior- és hölgy­csapatok is. A hölgyek csapatában Beregi Alice, Fabinyné, Gun­­delfingerné, Korányiné, Robicsekné és Ujj Györgyné játszanak. Az osztrák első csapatban Blühdorn, Fri­­schauer, Jelanek, Meisl és Schneider játszanak.­­ A Culbertson által megszervezett „Bridzs Világolimpiász“ feladványversenyére magyar részről 12 pár jelentke­zett. Az előírt játszmákat az Orvos Kaszinóban ját­szották le a Magyar Bridzs Szövetség ellenőrzésével. Az egész világra kiterjedő verseny eredményét csak néhány hét múlva hirdetik ki, amikor az amerikai versenybizottság felülbírálta a hozzá beküldött játsz­mákat.­­ Felavatták az ügyvédi kör új otthonát. Közel hatvan évi fennállása után új otthonában kelt új életre az Ügyvédi Kör, a budapesti ügyvédek egyik legrégibb intézménye, egyetlen politikamentes szerve­zete. Az új otthont az Andrássy­ út 2. számú palotában modern kényelemmel rendezték be, nagy könyvtárral. A felavató ünnepséget csütörtökön este tartották meg ünnepélyes vacsora keretében, amelyen dr. Dési Géza, az Ügyvédi Kör elnöke mondott ünnepi beszédet. — Adományok. A Festi Hírlaphoz a következő ado­mányok érkeztek: A kormányzónk nyomorenyhitő moz­galma javára: Székely Ferenc „Ond Tanali Itam Oel­eh Lima Poeb­eh“ megbízásából (sumatrai magyarok által összeadva) Mészáros András, Kispál Gábor, Egy magyar (N. N.), Székely Ferenc: 273 P !)7 f. — Preszly Elem él­eikké hatására az ártévidi község harangbaverés céljára: Mezriczky Elek: 10 P. — Szen­te Olga: 50 f.

Next