Pesti Hírlap, 1939. szeptember (61. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-02 / 200. szám

4 a Német Birodalom első katonája. Ezzel ismét felöltem magamra a katonazub­bonyt és ezt csak akkor vetem le, h­a Né­metország győzött, vagy ha már ezt a gyo­mé­­­m­e­t nem érhettem meg. — Ha pedig bármi történnék velem, ak­kor első utódom Göring tábornagy. Ha Göring tábornaggyal­­ valami történnék, akkor utóda Hess miniszter. Nekik épp oly vakon kell engedelmeskedni, mint nekü­­n. Ha pedig Hesst is baj érné, akkor külön tanács válassza meg a maga kebeléből az új vezért, aki a legméltóbb, tehát a legbátrabb. — Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt más, mint harc népemért , annak feltámadásáért. Egy szót sem ismerünk és ez a szó: meghódolás. Hitler ezután emlékeztette a birodalmi gyűlés tagjait, hogy egykor Nagy Frigyes sokkal kedvezőtle­nebb körülmények között felvette a harcot a túlerővel. — Biztosíthatom az egész világot, — folytatta a kancellár —, hogy a német történe­lemben nem fog megismétlődni 1918. no­­vembere. Éppen úgy, mint ahogyan készen vagyok arra, hogy életemet is feláldoz­zam, ugyanezt várom minden egyes né­met férfitól. Teljesen lényegtelen az egyén élete, csak a nép élete fontos. A kancellár ezután kijelentette, hogy éppen úgy, mint ahogyan ő az egész népért felelős, az egyes képviselőknek teljes felelősségük tudatában kell a nép közé visszatérniük. Végül a német asszonyokhoz és a német ifjúsághoz intézett buzdító szavakat és kijelentette, hogyha Németország akarata elég erős, akkor nincs a világon az a szenvedés, amely térdre kényszeríthetné a németeket. A birodalmi gyűlés elfogadta a Danzig visszacsatolásáról szóló törvényt A tomboló lelkes éljenzés elültével Göring elnök bejelentette, hogy Frick birodalmi belügyminiszter új törvényt terjeszt a birodalmi gyűlés elé s ezt a tör­vényt a birodalmi gyűlés mind a három olvasásban egyszerre fogadja el. A hadseregben szolgálatot telje­sítő képviselők helyett, azok helyettesei szavaznak, mert nekik elnöki jogánál fogva megadja a szavazati jogot. Frick birodalmi belügyminiszter a következő tör­vényjavaslatot terjesztette elő: Törvény Danzig szabad városnak a német biroda­lommal újból való egyesítéséről. Kelt szeptember 1-én. 1.­­. A Förster államfőtől kibocsátott államtör­vény, amely Danzig szabadvárosnak a német biroda­lommal újbór v­áló egyesítéséről szól, ezennel birodalmi törvénnyé válik. A birodalmi törvény ezután közli a Forster ál­lamfő által kibocsátott államtörvény szószerinti szö­vegét. 2. 9- Danzig eddigi szabadváros állampolgárai ké­sőbb kibocsátandó közelebbi rendelkezések szerint né­met állampolgárokká lesznek. 3. 1. Danzig eddigi szabadváros területén az eddig érvényes jogok, kivéve a danzigi alkotmányt, további intézkedésig érvényben maradnak. 4. §• Danzig eddigi szabadváros területén 1940. ja­nuár 1-én az égési német birodalmi jog és a porosz országos jog lép életbe. Az illetékes birodalmi miniszter a birodalmi bel­ügyminiszterrel egyetértésben elrendelheti, hogy a né­met jog egyes rendelkezései nem, vagy csak későbbi időpontban vagy külön rendelkezés alapján lép életbe. Az 5. 9. különleges felhatalmazást ad a belügy­­miniszternek a törvény végrehajtására, az utolsó, 6. 9. pedig kimondja, hogy a törvény szeptember 1-én lép életbe. Göring elnök ezután felkérte azokat a képviselő­ket, akik a törvényt elfogadják, álljanak fel. A biro­dalmi gyűlés valamennyi tagja egy emberként állott fel. — Kihirdetem — mondotta Göring elnök —, hogy a német birodalmi gyűlés a törvényt egyhangúlag el­­fogadta s ezzel a törvény életbe lépett. Göring beszéde Hitlerhez Göring elnök ezután Hitler vezérhez fordulva a következő beszédet mondotta: — Vezérem! A német birodalmi gyűlés, mint a német nép képviselete, ebben a történelmi órában zárt sorokban és egységesen 611 a Vezér mögött. Ez a birodalmi gyűlés a német népnek azt az akaratát képviseli, hogy minden, de minden áldozatot meghoz­zon a nemzet becsületéért és jövőjéért. Ebben a pil­lanatban a nemzet nevében vak hűséget és engedel­mességet fogadunk a Vezérnek, minden ínségben és minden veszélyben. A birodalmi gyűlés tagjai akár a polgári életben, akár mint katonák, a legvégsőkig tel­jesíteni fogják kötelességüket. Határtalan a bizalmunk a birodalmi véderőben, határtalan a meggyőződésünk, hogy ebben a Lengyelországtól ránk erőszakolt harc­ban s a Versailles­ igazságtalanság jóvátételéért foly­tatott küzdelemben győzni fogunk. A birodalmi gyű­lés a Vezér mögött felsorakozva ígéri, hogy minden­kor példaképe lesz a nemzetnek. Éljen a Vezér! Sieg Heil! Az elnöknek ezt a beszédét a birodalmi gyűlés tagjai állva hallgatták végig, majd ők is háromszoros „Sieg Heil"-t kiáltottak. A Deutschland-dal és a Horst Wessel-dal elének­­lésével a birodalmi gyűlés ülése véget ért 1939 szeptember 2. szombat PESTI HÍRLAP mm Németország a német-lengyel határ minden oldalán megkezdte katonai tevékenységét Amitől egész Európa már hetek óta rettegett, a pénteki nap hajnalán bekövetkezett: eldördül­tek a fegyverek. A német hadsereg pénteken ko­rán reggel a német-lengyel határ minden oldalá­ról megindult Lengyelország ellen. A térképünkön jelzett négy nyíl hozzávetőleges irányát mutatja ennek a négyfelés megindult támadásnak. A je­lentések szerint a leghevesebb ütközetek Sziléziá­ban vannak. Sziléziában a német támadás keletről Boroszló felől, de főleg Katowice környékén Czeri­­stochowa irányába történik. A másik nyíl észak­nyugaton Pomerániát jelzi, ahonnan Chojnice­ fe­lől indult meg az előnyomulás, északkelet felől. Egyidőben megkezdődtek a hadműveletek észak­ról délnek, délnyugatnak és délkeletnek is, Kelet- Poroszország felől, így az úgynevezett korridort két oldalról, Pomerániából és Keletporoszország­­ból érte egyidejű támadás. A negyedik támadási irány Szlovákiából indult ki, Zakopane környékén lépték át német csapatok a határt Krakó irányá­ban. A német hadseregfőparan­csszokság jelentése szerint a délről áthaladó csapatok elérték a Neu­­­markt—Sucha vonalat, Teschennél átlépték az őssat, a Kelet-Poroszországból kiinduló haderők is mélyen lengyel terleten állanak. A német haderő egyidőben támadta meg Len­gyelországot szárazföldön, vizen és levegőben. A német hajóraj átvette a Keleti-tenger védelmét, a Schleswing-Holstein iskolahajó tűz alá vette a Danzig melletti, lengyelek által megszállt Wester­­plattet. A légi haderő a pénteki nap folyamán eré­lyes támadást intézett különböző repülőterek, így Brühmel, Putzig, Graudenz, Posnan, Plock, Lodz, Tornászom, Radom, Nuda, Katowice, Krako, Lwów (Lemberg), Brest és Teresiopol repülőtere ellent. A lengyel hivatalos jelentés szerint bom­bázták még Augustow, Nowy Dwór, Gradno, Ostrow-Mazowiecka, Toruh, Tanel városokat és ugyancsak Varsó városát is. A Német Távirati Iroda a lengyel jelentéseket cáfolva megállapítja, hogy a német légi haderő nyílt városokat nem, csak katonai pontokat bom­bázott. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a len­gyel tüzérség a pénteki nap folyamán a német­sziléziai iparvidék egyik központjának, Beuthernek pályaudvarát bombázta, azonban nem tudott kárt okozni. Az éjszakai órákban beérkezett hírek sze­rint a német csapatok mind a négy irányban előre­nyomulnak, Graudenz mellett, Kelet-Poroszország határán és Sziléziában heves ütközetek folynak. Lengyelországról közölt térképünkön s függőleges vonalakkal árnyalt sáv az 1814 előtti német, a ferdesávozású rész pedig az 1914 előtti osztrák-magyar területeket jelzi. A pontokkal megszakított félkör alakú vonal határolja azt az északi területsávot, amelyre Hitler utolsó ajánlatában népszavazást javasolt. A négy nyíl a német hadsereg négy támadási irányát jelzi. Az aláhúzott városok a német benyomulások helyei és azok a pontok, amelyek körül, vagy amelyekért a harcok folynak

Next