Pesti Hírlap, 1941. május (63. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

Anglia és Amerika Három és félmilliárd dollár hadihajókra és repülőgépekre Washington, ápr. 30. (KH) Az amerikai képviselőház elfogadta a haditengerészet költségvetési javaslatát, mely három és fél milliárd dollárt irányoz elő hadihajók és tengerészeti repülőgépek építésére. Hogyan veszik igénybe a német és olasz hajókat ? New York, ápr. 30. (NST) Lord Halifax washingtoni angol nagykövet hosszabb megbeszélést folytatott Sumner Welles külügyi államtitkárral. A megbeszélésen részt vett Sir Arthur Salter, az északame­rikai angol hajózási bizottság vezetője is. A „New York Herald Tribune“ arról értesül, hogy ez a tanácskozás az Egyesült Államok kikötőiben lefoglalt német és olasz hajók birtokbavételére és felhaszná­lására vonatkozott. A lap értesülése sze­rint a megbeszélés során váratlan nehézség merült fel, mert Anglia a háború tarta­mára a maga számára igényli az összes lefoglalt hajókat, az Egyesült Államok azonban az elkobzott gőzösök egy részét az északamerikai partmenti szolgálatban akarja igénybe venni. Trinidad és Alaszka Washington, ápr. 30. (Reuters) Marshal tábornok, az Egyesült Államok hadsere­gének vezérkari főnöke kijelentette, hogy 32 200 főnyi csapatot küldenek Trinidad szigetére. „Igen hamarosan“ új csapategy­ségeket küldenek Alaszkába is. Berlin: Minden hajót megtorpedóznak Berlin, ápr. 30. Rooseveltnek, az Egye­­sült Államok hajóhadának járőrtevékeny­­ségéről a washingtoni sajtókonferencián tett kijelentései a Wilhelmstrasset teljesen hidegen hagyták. A birodalmi főváros po­litikai köreiben csupán arra mutattak rá, hogy olyan ügyről van szó, amelyet a né­met sajtó már eléggé megvitatott. Meg­jegyzik még, hogy ez a kérdés nem tarto­zik politikai térre, minthogy Németország annak idején határozott nyilatkozatot tett, a hadiövezetek tárgyában. A Wilhelm­strassen nyert benyomást abban lehet ösz­­szefoglalni, hogy Németországnak teljesen mindegy, várjon a Németország által meg­jelölt hadiövezeteket valaki elismeri-e, vagy sem. Ezzel kapcsolatban utaltak Berlinben a Führer félreérthetetlen nyilatkozatára, hogy minden hajót, amelyik a hadiöve­zetbe kerül, meg fognak torpedózni. Az amerikai szenátus döntése Washington, ápr. 30. (Reuters) A szená­­us külügyi bizottsága 13 szavazattal 10­­lenében elvetette azt a javaslatot, amely szerint amerikai hajók csak akkor vehet­nek részt Angliába irányuló kíséretben, ha azt a kongresszus engedélyezi. Az olasz sajtó Amerikáról Róma, ápr. 30. (MTI) Az olasz sajtó a Földközi-tenger birtokáért folyó hatalmas arányú küzdelem fejleményei mellett je­lentős figyelmet szentel Amerika magatar­tásának is, különös tekintettel a Fehér Ház politikájának legújabb megnyilvánu­lásaira. A „Telegrafo“ berlini tudósítója szerint a németek egyetértenek Churchillel abban, hogy ha meg akarják nyerni a háborút, el kell foglalniuk Angliát, vagy el kell vágniuk Anglia tengeri utánpótlását. Nem értenek azonban Churchillel egyet abban, hogy Amerika segítsége megmentheti Ang­liát. Berlinben megállapítják, hogy Roose­velt kezd játszani a tűzzel. Úgy látszik tehát, hogy Washington Churchill leg­utóbbi segélykiáltásainak engedve immár be±e akarja magát vetni a viszályba, nem törődve a figyelmeztetésekkel. A washing­toni vezetők a nyilvánosság szeme láttára teszik ki a veszélynek az amerikai népet. A „Giornale d’Italia“ newyorki külön­­tudósítója megállapítja, hogy az amerikai közvélemény a háború és a béke kérdésé­ben holtpontra jutott A beavatkozás hívei már Roosevelt­­politikáját is keveslik és azonnali háborús beavatkozást követelnek. Ennek az irányzatnak legfőbb szócsöve a „New York Times“ és a „New York He­rald Tribune“. Mögöttük állanak a hadügyi és a tengerészeti minisztériumhoz közel­álló körök, a Morgan- és a Rockefeller­­féle plutokrata csoportok és a zsidó tőke­érdekeltségek. Az elszigetelődés hívei a szenátorok kis csoportja és a Lindbergh köré csoporto­sultak. Ezek kevés reménnyel harcolnak, mert már körülvették őket a gyanakvás légkörével és defetistáknak, vagy német kémeknek minősítik őket. A Roosevelt el­leni sajtó sem meri nyíltan támogatni az elszigetelődés híveit. Mindamellett megál­lapítható, hogy a közvélemény körében az utóbbi hetek eseményei hatása alatt az el­szigetelődés gondolata teret nyert. A német pénzügyminiszter budapesti látogatása A sajtó képviselőinek fogadása — A szoros német-magar barátság A MTI jelenti: Gróf Lutz von Schwe­rin Krosigk német birodalmi pénzügymi­niszter magyarországi tartózkodásának második napján kíséretével együtt ünne­pélyes keretek között koszorút helyezett el a Hősi Emlékmű előtt és megkoszo­rúzta a rákoskeresztúri német hősi teme­tőben levő emlékművet. Ezután látogatást tett Tasnádi Nagy Andrásnál, a képvi­selőház elnökénél, mint a Magyar-Német Társaság elnökénél, valamint Baranyai Lipótnál, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kénél. Délben Otto von Erdmannsdorf budapesti német követ adott villásregge­lit az előkelő vendégek tiszteletére. Dél­után Bárdossy László miniszterelnök, Re­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Tasnádi Nagy András és Baranyai Lipót viszonozták a német birodalmi pénzügy­­miniszter látogatását. Este Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter és fe­lesége a Gellért-szállóban a vendégek tiszteletére szélesebb körű vacsorát adott. A birodalmi pénzügyminiszter néhány közvetlen szóval fordult az újságírókhoz, örömének adott kifejezést, hogy a magyar fővárosba jöhetett és hogy előadást tart­hat a háború finanszírozásának manapság különösen időszerű kérdéséről. Elmon­dotta, hogy néhány év előtt már néhány órát tölthetett a magyar fővárosban. Most annál nagyobb az öröme, hogy hosszabban időzhet a baráti Magyarországon. A kö­szönet szavaival emlékezett meg a rend­kívül meleg baráti fogadtatásról: ez szin­tén egyik bizonyítéka annak a barátság­nak, amely a Német Birodalmat és Ma­gyarországot már hosszú idők óta össze­fűzi s éppen a mostani sorsdöntő időkben még szorosabban egymáshoz kapcsolja, mint valaha. A miniszter ezután teán látta vendégül az újságírókat s hosszabb ideig elbeszél­getett velük. Sajtófogadás a Margitszigeten Gróf Schwerin Krosigk pénzügyminiszter szerdán a margitszigeti Palatínus-szálló­ban fogadta a magyar sajtó képviselőit és a Budapesten működő német birodalmi újságírókat, akiket Wolf Gusztáv titkos tanácsos, követségi tanácsos, a német kö­vetség sajtóosztályának vezetője mutatott be. A sajtófogadáson részt vettek még Ada­­movic német követségi tanácsos és a kí­séret tagjai. Baldur von Schirach Budapesten Varga József kereskedelmi miniszter, aki tavaly részt vett a Bécsi Vásár megnyitá­sán, a Budapesti Nemzetközi Vásár meg­nyitására meghívta Baldur von Schirach birodalmi vezetőt, Bécs város birodalmi helytartóját. A birodalmi vezető Kauf­mann Günther területi vezető, valamint adjutánsa, Wieshofer Frigyes birodalmi hivatal vezető kíséretében csütörtökön érkezik Budapestre s három napot tölt a magyar fővárosban. Séta a pénteken megnyitó Nemzetközi Vásáron Erdély és a Délvidék kincsei • Gazdag belső tartalom, sok külső látványosság A Budapesti Nemzetközi Vásár megnyi­tása minden évben valósággal tavaszi ün­nepévé leh­t a magyar fővárosnak. A Vá­rosligetben évről-évre szebben, díszeseb­ben, nagyszerűbben, sokoldalúbban épül a Vásárváros, amelynek minden utcája, minden háza, minden anyaga a magyar ipar és kereskedelem fejlődését mutatja, a magyar elme találékonyságát és a ma­gyar kéz szorgalmas és nagyszerű mun­káját dicséri. A Budapesti Nemzetközi Vásár az idén még szebb, még érdekesebb látványt nyújt, mint az előző esztendők­ben. Örömteljes meglepetéssel, szívükben meghatva néztek körül az ízléses, annyi mindent jelentő kiállításszámba menő lát­ványosságon azok, akik a fővárosi sajtó képviseletében megjelentek, hogy megte­kinthessék a pénteken megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásárt. A sajtóbemutatón megjelent Szendy Károly polgármester, mint a Vásár elnöke, Chorin Ferenc titkos tanácsos, a Vásár társelnöke, dr. Dobrovics Károly minisz­teri osztálytanácsos, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium képviseleté­ben, dr. vitéz Gyulay Tibor miniszteri biz­tos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara főtitkára, valamint a főváros részé­ről dr. Morvay Endre alpolgármester és dr. Felkay Ferenc tanácsnok. A megnövekedett Magyarország gazdagsága A sajtó képviselőit Szendy Károly pol­gármester köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy az idei Vásárnak fokozottabb a jelentő­sége, mint az előzőknek, mert biztonság­érzetünket emeli az a tudat, hogy viharos időben is tökéleteset tudunk alkotni. Dr. Hallóssy István kormányfőtanácsos nyújtott részletes felvilágosításokat az elő­készületekről. — A tavalyi Vásár — mondotta — béke­vásár volt és ennek jeléül a nyitás nap­ján 200 békegalambot engedtünk fel. Az idei vásár a megnövekedett Magyarország vására, amely mögött a közel 15 milliós ország ereje dübörög. Ez a vásár sok te­kintetben már a küzdő, illetve folytonos átalakulásban lévő magyar gazdasági ön­ellátás bemutatása. A magyar gazdasági élet vonalvezetése töretlen és talán még sohasem volt annyira felkészült az ország, mint épen most. Ismertette az új problémákat, amelyek a közellátás, a takarékos gazdálkodás és az ipari pót- és műanyagok kérdésével kapcsolatosak. Kiemelte, hogy a nehézsé­gek ellenére is a Vásár megjelenésében még szolidabb lett, mint a múltban volt. Megemlékezett a visszatért területek ki­állítóiról is. — Az idei vásár — fejezte be beszédét — nemcsak hogy nem szegényebb, mint a múlt évi volt, hanem büszkén mondhat­juk, még gazdagabb. A ,,Nemzetek­ terén44 Erről a gazdagságról a látogatót a Vá­sár területén végzett egyszeri séta is meg­győzi. Új ötletekkel telítve rendezték meg az idei Vásárt, a magyar gazdasági élet­nek ezt a büszke őrhelyét, amelyen 1500 kiállító mutatja be a magyar ipari terme­lés legjavát. A kiállítóknak hihetetlen ne­hézségekkel kellett megküzdeniük, hiszen a régi árumintavásárok építkezési anyaga főként jutából és ippánokból állott, amely­ből az elmúlt évi vásáron 70.000 méternyi anyagot használtak fel. Idén új ötletek­kel, náddal, vakolással, aluminiummal, cseréppel és zsindellyel pótolták a jutát, a tapétát, a vörösrézhuzalt és a kátrány­­papírt. A világ egyetlen kiállítása, egyet­len nemzetközi vására sem nyújt a láto­gatónak a gazdag belső tartalom mellett olyan sok külső látványosságot, mint a budapesti Sehol a világon nem áldoznak annyit egy vásárra, mint Budapesten, ahol a tizenegy napos kiállítás kedvéért egész város épül fel — az idén már kö­vezett — utcákkal, terekkel hatalmas csarnokokkal, amelyeket a Vásár elmúl­tával lebontanak. A Vásáron érdekes összeállításban há­rom építkezési stílus érvényesül. A kül­földi államok csarnokai a „Nemzetek­ tere“ körül csoportosulnak, a legutóbb vissza­tért erdélyi részek külön kiállítását a Zi­chy Mihály-úton, a százéves magyar ipar csarnokait pedig a szökőkút körül építet­ték fel. A „Nemzetek­ terén“ büszkén emelkedik a német csarnok, amelyben a felvilágosító irodát helyezték el. A Vásár területén szétszórtan ugyanis több mint hatvan né­met cég állít ki, amelyekről a központi felvilágosító iroda nyújt összefogó tájé­koztatást. A német csarnok a kiállítás leg­több költséggel épült épülete. Minden négyzetméternyi terület beépítése 100 pen­gőbe került. A német csarnok mellett emelkedik a Szovjet­ Unió pavillonja. Északkeleti szom­szédunk idén szerepel első ízben a Vásáron és több mint ezer négyzetméter nagyságú, a Vásár legnagyobb csarnokában me­zőgazdasági gépeket, magvakat, állati bőröket, szőrméket, ásványokat mutat be. Díszes és érdekes a fasiszta stílusban felépült két olasz csarnok. Az egyikben Host Venturi, az olasz közlekedésügyi mi­niszter Varga miniszter kérésére kiállít­tatta a milánói világhírű pályaudvarnak 18 méter hosszúságú csodamodelljét. Ez az óriási „miniatűr“ pályaudvar kiter­jedt sínhálózatával, váltóberendezéseivel, villamos felvonóival tökéletesen hű máso­­latú apró mozdonyaival a Vásár egyik leg­csodálatosabb látványossága. Svájc csarnoka a maga nemes egysze­rűségével az engadini tájat juttatja eszünk­be, de érdekes a tiszta fából épült szlovák pavilion is, amelynek még az anyagát is Szlovákiából hozták. „ipar nélkül csak félkarú óriás a nemzet !­” A „Minisztériumok utcájába“ tértünk. A Kereskedelmi Hivatalnak és az Idegen­­forgalmi Hivatalnak szép csarnokai áll­nak itt. Az Idegenforgalmi Hivatal erdélyi stáusa csarnokában Erdély idegenforgal­ Pesti Hírlap 1041 máj. 1. csütörtök­ö­ mi látványosságait mutatják be. Mellette épült fel a Közellátási Minisztérium Pro­paganda Hivatala, amelyben szakértő höl­gyek korszerű ételrecepteket mutatnak be kóstoló keretében. A Minisztériumok ut­cájából a „Százévesek terére“ léptünk, amelyen félkilométeres útvonalon, a Vá­sárnak ünnepi terén húsz hatalmas, ön­álló épületben több mint félszáz kiállító hirdeti azt a programot, amelyet Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt hirdetett: „Ipar nélkül csak félkarú óriás a nemzet!“ Ennek a térnek valamennyi kiállítója olyan cég, amely legalább száz esztendős múltra tekint vissza. A kiállítási csarno­kok épületei a száz év előtti úgynevezett reform-korszak táblabírói, illetve Pala­­tinus-stílusát és hangulatát idézi. Párká­­nyos, oszloprendes épületek emlékeztetnek a biedermeyer világ behízelgő polgári de­rűjére. Itt áll a Zwack-gyár oszlopos csar­noka, itt épült fel a Dreher-pavilion, amely a cég kőbányai házának hű máso­lata, itt emelkednek egymás mellett a magyar ipar gazdagságát és büszke múlt­ját hirdetve a zsolnai, herendi, ajkai Kos­­suth-cégek pavilionjai, a főváros elektro­mos és gázműveinek felvidéki stilü gyö­nyörű csarnoka, a Franck-kávé érdekes épülete, melynek alsó része Palatinus­­stilü ugyan, felső része azonban hatalmas kávédarálóra emlékeztet. A posta­ épülete mellett a papírgyártás és a Dohányjöve­dék pompás csarnokai emelkednek, kissé távolabb pedig a Vásár egyik legszebb építkezése, a 160 éves Goldberger-cég pavillonja előtt állunk. A tér hosszten­gelyében a MÁV csarnoka áll, amely ifj. Horthy István MÁV elnök elgondolása szerint a Nyugati pályaudvar helyén már 1846-ban fennálló egykori indóházat idézi emlékezetünkb­e. Egy rövid cikk keretében nehéz felso­rolni mindazt a szépséget, hangulatot és gazdagságot, amely a Vásáron a látogatót fogadja Ki kell azonban emelnünk a „Ma Iparának Terét“, amely a Százévesek­ tere és az Iparcsarnok között épült. Monumen­tális a MÁVAG hatalmas csarnoka har­minc méteres tornyával, valamint a Rima óriási vasszerkezetes csarnoka Nagyon ér­dekes a Weiss Manfréd-gyár pavillonja is. A gyár aluminium öntődét állított fel, ahol Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrász­­művésznek a Kormányzó Úrról készített szobrának kicsinyített mását öntik alumí­niumból remekbe. Érdekes látványossága a Vásárnak a Standard kiállítása, ahol fu­tószalagon a látogató szeme láttára készül­nek el a telefonok. Tornyos pavillonban ál­­lít ki a Hangya és mellette a Gamma is. Nagy fejlődést mutat idén a 13.000 négy­zetméter területű Iparcsarnok is, amely árutőzsde jellegével a tömegtermelést mu­tatja be. Nagyjelentőségű érdekessége a Vásárnak a „nyersanyaggazdálkodás az építőiparban“ elnevezésű kiállítási csoport is, amelyet külön építési bizottság rende­zett az idei Vásáron. A kiállításnak ez a része bemutatja, hogyan kell takarékos­kodni különösen azokkal az anyagokkal, amelyeket külföldről hozunk be. A Budapesti Nemzetközi Vásár büsz­kesége a magyar iparnak és a mai nehéz időkben dicsőségére válik Magyar­­országnak. Tombor Tibor. Horvát csapatok megszállták a Drina határát Zágráb, ápr. 30. (Német TI) Horvát csa­patok megszállták a Drina határát (Szer­bia felé). A horvátok több csetniket tar­tóztattak le — főleg Szlavóniában — kö­zöttük egy csoportot is, amely annak ide­jén bombázta a gyakovci székesegyházat A horvát csapatok Drináig történt előre­törése során a tisztogatási műveletek köz­ben több helyütt összetűzésre került a sor horvátok és szerbek között. Horvátországban ismét a megszokott rendőri hatalom lépett életbe, azaz csak a hivatalos rendőrhatóságoknak áll joguk­ban a rendet és nyugalmat fenntartani. Érvek értelmében az usztasák eddigi tevé­kenysége megszűnt. A letartóztatottakat 48 órán belül ki kell hallgatni. Az elmúlt pénteken Macsek több hívét letartóztat­ták, vasárnap, illetve hétfőn azonban me­gint szabadon bocsátották. Letartóztatták a volt jugoszláv belügyminisztert Zágráb, ápr. 30. (Bud. Tud.) Kvaternik tábornok a napokban látogatást tett Sara­­jevóban. Ez a látogatás azt a célt szol­gálta, hogy a boszniai viszonyokat az új helyzethez alkalmazzák. Kvaternik tábor­nok Sarajevóban meglepetéssel értesült arról, hogy Mihaldzsics, aki először Zág­ráb első rendőrigazgatója, majd Horvátor­szág helyettes bánja, legutóbb pedig Jugo­szlávia belügyminisztere volt, mint drinai bán működik. Mihaldzsics olyan egyén, aki a horvátokat és a németeket egyaránt gyűlölte és mint angolbarát részt vett a háborús uszításban. Kvaternik tábornok intézkedésére Mihaldzsicsot elmozdították állásából és letartóztatták

Next