Pesti Hírlap, 1942. június (64. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-07 / 127. szám

" Pesti Hírlap 1942 m­n. ", vasárnap Postagalambok Amikor • Napóleon Európát­ hódító hadjáratára vezette seregeit, a küzdő csapatok mögött, titokzatos alakok tűntek fel, akik biztonságos távolság­ban, féltve őrzött, furcsa ládákkal megrakott szekereken kisérték a har­colókat. Egy-egy ütközet után felleb­­bent a kocsit takaró ponyva, a gya­nús külsejű ember galambot vett ki az egyik dobozból, vékony selyemszál­lal, leheletvékony papírból tekercsek között a madár szárnya alá, eleresz­­­tette s a galamb csakhamar eltűnt a nyugati égbolton. Ugyanakkor a londoni Rotschild­­házban izgatottan lesték, várjon mi­­kor száll le újabb hírhozó galamb a háztetőre, mikor érkezik újabb hír a francia seregek küzdelmeiről. A lon­doni tőzsdén ugyanis, valahányszor a francia seregek újabb győzelmet arat­tak, lejjebb és lejjebb estek az angol állampapírok. Az angol kormány — és így a tőzsde is — csak napokkal később értesült az európai küzdelem állásáról, akkor, amikor Rotschildék már galambpostájuk hírei nyomán biztosítottál­­ maguknak az árfolyam­­alakulások előnyeit. így történt, hogy a Waterlooi vere­ségről is három nappal előbb értesült a Rotschild-iroda, s összevásárolhatta az igen alacsony árfolyamú angol ál­lampapírok tömegét. Mikor azután harmadnapra a csata híre hivatalosan is megérkezett, az állampapírok ma­gasra szökkentek és Rotschildék ko­moly vagyonra tettek szert. A galambposta azonban korántsem Rotschildék találmánya. Már az egyip­tomi hajósok is galambok útján adták hírül érkezésüket a parton várakozók­nak, mielőtt még a hajó a láthatáron feltűnt volna. Feljegyzések vannak arra is, hogy az Aleppo és Babilon közötti utat, amihez a­­gyalogosnak négy hétre volt szüksége, a galambok 48 óra alatt tették meg. A közép- és újkorban már katonai alkalmazásban is használnak galam­bokat, amint sok válságos helyzetben levő seregnek visznek kitartásra buz­dító üzenetet, mentő segítséget. Ley­den városában, 1575-ben, a spanyol ostrom idején, galambposta adta hí­rül a már-már lankadó védőknek, az dániai herceg felmentő seregének közeledtét. A szorongatott csapat el­lenállt és így a város megmenekült. A várost mentő galambot a herceg parancsára kimúlásáig államköltségen tartották, majd tetemét bebalzsamoz­va, nagy tisztességgel a leydeni vá­rosházán helyezték el. A távíró megjelenésével — úgy lát­szott — befejeződött a postagalam­bok szerepe. Azonban itt is — mint a technika annyi más vívmányánál — kitűnt, hogy az új találmány hiányos­ságait csak az öreg jószág tudja pó­tolni. A távírót, később a szikratáv­írót is, az ellenség le tudta hallgatni, de a hírvivő galamb még a legheve­sebb tüzérségi tűzön is keresztülvág­ta magát és igen ritkán esett meg, hogy a rábízott üzenet az ellenség ke­zébe került. Az 1870/71-es német-francia hábo­rúban mintegy 100.000 fontos üzene­tet vittek ezek az okos kis madarak az ostromlott Párisba. Egy-egy te­kercsben, az akkori fotomikroszkopi­­kus eljárással 16 ívoldalnyi szöveget tudtak összesűríteni, amit azután egy tollhüvelybe csavarva, a galamb kö­zépső fartollához erősítettek. Ma már a fejlettebb technika olyan terjedel­mű szöveget is képes a galamb lábá­­hoz erősített hüvelybe sűríteni, amely a Pesti Hírlap vasárnapi számának beltengerével is felér. A postagalambok háborús alkalma­zásának fénykora az elmúlt világhá­ború volt. Ott láttuk őket mindkét fél hadseregeinek minden fegyverne­ménél. A tüzérségi figyelőnél épúgy, mint a felderítő repülők ülései mel­lett, a haditengerészet egységeinél ép­úgy, mint a gyalogság előretolt állá­saiban és különösképpen az ellenség által megszállt területeken visszaha­­gyott kémeknél. Ebből az időből sok „galamb-hős“ nevét jegyezte fel a háborús krónika, így még a háború után is sokat em­legették az angol hadsereg „Little Hope“ nevű hírvivő galambját, amely 153-szor szállt a tűzvonalból a főve­­zérségre, anélkül, hogy egyszer is megsérült volna. Egy francia tiszt bajtársainak hős­tettei között ír a 2709-es számú ga­lambról: „Az emlékezetes 1917 októ­ber 3-án délután, amikor már min­den híradóeszköz csődöt mondott, a 2709-es galambot bocsátottuk útjára a hadosztályparancsnokságra. A sze­gény­,pára útközben súlyosan megsé­rült, egy gránát levitte lábát és az üzenet­hüvelyt a testébe préselte. Útját nem tudta folytatni, kimerülten pihent meg. Közben beesteledett, sza­kadó eső indult s a parancsnokságon már felvették nevét az „eltűntek“ névjegyzékébe. Másnap hajnalban azonban, amikor elállt az eső, a kis hős ázottan, véresen, mégis­, bebukdá­csolt fészkére, testében a fontos üze­nettel. Mire­ elolvastuk, ahár „kiad­ta lelkét“, de postája több ezer baj­­társ életét mentette meg.“ Nagy sikerrel szolgáltak a galam­bok a japánok kezében is. 1925/26 te­lén, amikor Tiencsin és Peking­ kö­zött a vasútvonalat több helyen fel­­szakították, a japánok a nemzetközi vonatokon postagalambokat vittek magukkal s ha a vonat egy-egy ál­lomáson megrekedt, ahonnan nem volt táviróösszeköttetés se jobbra, se balra, a galambok útján kértek segít­séget. Csodálatos, hogy még a rádió sem tudta kiszorítani a katonai híradás­ból ezeket a hűséges kis bajtársakat. 1034-ben a francia kamara törvényt fogadott, el a postagalambok­­védelmé­ről. Pilcher ezredes a következő sza­vakkal nyújtotta be a törvényjavas­latot: „A háborús tapasztalatok azt mu­tatják,, hogy a technika minden, vív­mánya rendkívül­ fontos a hadviselés szempontjából. A mechanikus híradó­­eszközök szerkezete azonban igen bo­nyolult, előállításuk sok időt vesz igénybe, ezért a postagalamb-híradás még ma is rendkívül nagy figyelmet érdemel. A galambok felhasználása azért nagyon fontos, mert a legkriti­kusabb pillanatban is olyan híradó­­eszt­öznek bizonyultak, amelyre min­dig biztosan lehet számítani, a hír­szerző szolgálatban pedig csaknem pótolhatatlanok.“ Franciaországban a most folyó há­borút megelőző években, évi egymil­lió postagalambot képeztek ki hadi­szolgálatra és állandóan másfél mil­lió kiképzett postagalambot tartottak készenlétben. Németországban,­ Span­­dauban külön hírvivőgalamb kiképző­­állomást létesítettek, de beiktatták híradóeszközeik közé a galambokat az olaszok, svédek, finnek, oroszok is. E hűséges­ kis bajtársak ma, a vil­­lámháború korában is ott vannak a küzdő csapatok mögött és mellett, ahogy ott van az ember többi segítő­társa, a ló és a kutya is. A gépek korszakában is szeressük és becsül­jük ezeket az állatokat, amelyeknek sokszor több ezer ember köszönheti életét. Dr. Máday Béla. ­ x Pataky Tibor állaasszitisár beszéde a beregszászi országzászlóavatáson A felszabadult északkeleti vidék magyarságának és Kárpátalja népé­nek tízezrei­ vettek részt Beregszász város országzászlójának felavatásán. Az ünnepségen az EONB nevében d­r. Pataky Tibor miniszterelnökségi ál­lamtitkár mondott nagyhatású avató­beszédet. — Késő nemzedékek nehezen hiszik el majd­ —­ mondotta többek között —, mennyi méltatlan megalázást volt kénytelen eltűrni a trianoni hivatalos Magyarország, milyen rettentő nehéz­ségek közt tudta csak az ész nélkül agyonszabdalt csonka testében az élet, a­ gazdasági és a­ szellemi fejlődés alapjait újra megteremteni. És még ke­vésbé fogják elképzelni, hogy az aka­rata ellenére, idegen uralom alá kény­­szerített magyarság, milyen példátlan üldöztetésnek, gazdasági és politikai kisemmizésnek volt szenvedő alanya. Elsősorban tehát­ összefogásra int az Országzászló. Ennek előfeltétele egy­más megbecsülése, igaz szeretete. Ké­relem nélk­ül kell magyarnak magya­ron segítenie. Hirdeti az Országzászló és figyelmeztet arra is, hogy csak jó­zan és a való élet talaján álló világ- és életszemlélettel tudjuk magyarsá­gunkat, nemzetünket és államunkat fenntartani. _________ Közel két és félmillió kiló fémet gyűjtöttek kétszázhúsz községben Jumps, első hetében a kidolgozott terveknek megfelelően megkezdték a Fémgyűjtő szervezetei a gyűjtési mun­kát és­­kétszázhúsz községben már megtartották a vasnapokat. A tava­­­­lyi gyűjtés tapasztalatai és az adott körülmények figyelembe vételével folyt a munka. Mindenütt idejekorán gondoskodtak a szükséges fuvarerőről, napszámosokról, alapos terv szerint végezték a vasúthoz szállítás és bera­kás munkálatait, úgyhogy mint egy óramű szerkezeteként dolgozott a Fémgyűjtő vasnap-szervezete. . Az eredmény felülmúlta, a várako­zást és az első héten a vasnapot ren­dező kétszázhúsz községben 2.375.000 kg. ócskavas- és fémhulladékot szol­gáltattak be. A szállítási szervezettség pedig lehetővé tette, hogy ez a nagy mennyiség, amely az ország különbö­ző részéről gyűlt össze, máris eljutott a központi gyűjtőhelyekre. A munka tovább folyik és remélhető, hogy a to­vábbi gyűjtési időszakban jóval több vas- és fémhulladékot ajánlanak fel, mint az előző esztendők során. Június második hetében kétszázötven község­ben tartják meg a vasnapokat. Építőipari nagyvállalat őskeresztény azonnali belépésre. Ajánlatok fize­tési igény és eddigi működés meg­jelölésével „önálló 891“ jeligére Arató hirdetőirodába, Erzsébet­­körút 14. Elkészült a budapesti földalatti gyorsvasúti hálózat tervezete Az első két vonal kiépítése 225 millió pengőbe kerül Szendy Károly polgármester a há­ború utáni közlekedés zavartalansá­­­gán­ak biztosítására már 1939-ben fel­hívta a Beszkártot, hogy a földalatti gyorsvasúti hálózat fokozatos megva­lósításának előkészítésével behatóan foglalkozzék és erre­ vonatkozóan te­­gyen javaslatot. A budapesti földalatti­, gyorsvasút tervei elkészültek és azok alapján Szendy Károly polgármester utasítá­sára és irányításával báró Babarczy István drr. közlekedési tanácsnok el­készítette több mint száz oldalra, ter­jedő, térképekkel és rajzokkal gazda­gon felszerelt előterjesztését, amely a törvényatósági bizottság legközelebbi­ közgyűlése elé kerül. A polgármesteri előterjesztés beve­zető részében megemlíti, hogy­ a fővá­ros lakosságá­rak száma az elmúlt év­tizedek alatt ugrásszerűen emelkedett és Nagy-Budapestinek i­s több­ mint 1.700.000 lakosa van. A közforgalom zavartalan lebonyolítása­ , érdekében most már időszerű a­ földalatti gyors­vasúti hálózat­­kiépítése,­ amelyre egyébként a kormány is nagy súlyt helyez.­­ Négy földalatti gyorsvasút vonal A polgármester előterjesztésében négy földalatti gyorsvasúti vonal meg­valósítására tesz javaslatot. A négy vonalból a mostani háború után két vonal épülne meg. A­ háló­zat hossza 29 kilométer lenne és a nagyotokforgalmú­ útvonalak belső sza­kaszaira terjednek ki. A polgármester által javasolt négy földalatti gyorsvasúti vonal a követ­kező: 1. Kiskörúti vonal: Berlini-tér, Vil­mos császár-út, Károly király-út, Mú­­zeum-körút, Üllői-út­­és Nagyvárad­tér. 2. Ferenc József-vonal: Városliget (Erzsébet királyné-út),­ Széchenyi-für­dő, Hősök­­tere, Andrássy-út, Gróf Ti­sza István­-utca, D­unapart, Fővám tér és Boráros-tér. 3. Pest-budai vonal: Bosnyák-tér, Thököly-út, Rákóczi-út, Kossuth La­jos-utca, a Duna alatt építendő alagút, Attila-körút, Krisztina-körút és Széll Kálmán-tér. . 4. Nagykörúti vonal: Széll Kálmán­­tér, Margit-körút, Bem József-utca, Dunai alagút, Szent István-körút, Er-­zsébet-körút,­­ József-körút, Ferenc­­körút, Horthy Miklós-híd és Szent Korona útja (Fehérvári-út). . A polgármester által, javasolt háló­zat Budapestnek egyelőre csak a sű­rűn beépített területére terjed ki, ké­sőbb azonban a vonalak meghosszab­bítása és új vonalak építése révén­­fokozatosan kifejleszthető, annyira, hogy a gyorsvasút később a legkor­szerűbb módon is elláthatja a fővá­ros környékének a közlekedését is. Az első két vonal költsége 225 millió pengő A legközelebbi közgyűlés, elé kerülő polgármester előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amely meg­állapítja, hogy az első két­ gyorsvasúti vonal építési tőkéje 225 millió pengő körül­ mozog s így az üzemvitel, még a legkedvezőbb feltételű, ’ hosszúlejá­ratú kölcsön felvétele esetén is olyan magas üzleti költségekkel' jár majd, amelyek sem a gyorsvasúti vonalak, sem a Beszkárt bevételeiből nem lesz­nek fedezhetők, ezért az építés csak a főváros és az állam anyagi 'támogatá­'­sával hajtható végre­ A határozati ja­vaslat felhívja a Beszkárt, hogy az első két gyorsvasúti vonal építéséhez szükséges műszaki előmunkálatokat, tehát a talajkutatást, felmérést, kísér­leteket stb. minél­ előbb hajtsa végre. Hinterland írta Márkus László Mondhatnám magyarul is mö­göttes országrésznek, de a német szó pontosabban fejezi ki a fogal­mat, amely nem körülírt földrajzi területet határoz meg, hanem az emberi lélek egy sajátos beállított­ságát. A Hinterland imaginárius tér, színhelye megrázó és a lelket átformáló élményeknek, a háború címmel jelölt Zordon a közjáték egyik játszótere, az állandónak és emberinek megismert valóság kép­zeteitől merőben különböző ideig­lenesség felfogómezeje a tudatban. A Hinterlandba sorozott ember hő­siessége másféle elemekből tevődik össze, mint a harcoló katonáé, , de ez a hősiesség sem pusztán passzív kitartás, nemcsak rendületlen hit és mozdulatlan akarat, mely a ki­szolgáltatottság állapotában, midőn fegyvertelenül kell állni a fegyver támadását, az ingadozó lélek egyen­súlyát megtartja. A Hinterland hő­siessége aktív munka, éber, figye­lem és gyors alkalmazkodás, ké­szenlét, hogy bármelyik pillanat­ban bevethesse magát az ember egy elakadó tevékenységbe pótlá­sul és kitöltse a rést, ha egy mun­kást kiemel a harcoló front paran­csa munkahelyéről. Ez a hősiesség is a személyiség teljes odaadását jelenti, magától értetődő feloldódást a közösségben, de egyúttal jelenti az egyéniség végsőkig feszített erői­nek tudatosságát, amely arra képe­sít, hogy az ember felismerje a hir­telen változó helyzeteket és pa­rancs nélkül, saját kezdeményezé­sében cselekedjék, éppen úgy, mint a működő hadsereg katonája. Elvégezni a munkát! Nem elhe­lyezkedni a megürült pozícióban, tisztelt hinterlandi ember,­­ nem beleereszkedni ejtőernyősen a kon­junktúrába, hanem elvégezni a munkát. Ez magában foglalja a több munkával járó több töredel­­met, a több áldozatot, a hajszoltabb életet, a javak fogyatékát, a munka és a kereset egyensúlyának eltoló­dását a nehéz élet felé, magában foglal ez a parancs vidám szegény­séget, humort a bosszantó bajok­ban és panasztalan kikapcsolódást abból a programmból, mely az ember személyes életének szépsége, reménye, jövője, ambíciója, jutal­ma, édes álma és biztonsága. Ide­genkedve nézem a kávéházban za­­jongó embert," ahogy a tejeskávét reklamálja és megborzadok a nagy­ságos asszonytól, midőn a francia illatszert hiányolja sértődötten. Polgármesterünk éppen most fi­gyelmeztet, hogy a korlátozásokat készséggel vállaljuk, de nekem a hideg fut végig a hátamon, hogy erre a biztatásra szükség van, mi­kor a­ Hinterland népe mutatja a­ példát más harcoló országokban és itthon is, hála Istennek. Munkás­­asszonyok harcolnak hősiesen a megpróbáltatással, az eke nekife­szült a földnek, megküzdöttek a vadvizekkel és aratás lesz a£ érlelő mezőkön, a műhelyekben zúg a munka és a túlórák terhétől gör­nyedt hivatalnok nem keshedt ci­pőjén háborog, hanem az égre néz­ és felajánlja magát még többre a Hinterland hősies ihletében. A Hin­terland nem­ egy ország területszel­vénye, emberi közösség az egy eszmei térségben, abban a testvéri­ségben, mely a hadbavonult villa­­moskalauz helyébe állott asszonyt az álmatlanul dolgozó orvossal és a magánéletét vesztett államférfival egybekapcsolja. Ma nincs politikus és nincs társadalom, nincs rang és nincs üzlet, osztály és vagyon, csak Hinterland van ,és front és a kettő­ együtt van: a harcoló nemzet. Ha nem tudjuk átélni ezt a személyte­lenséget, ezt a nagyságot, mely a szörnyűségekből eszmék tiszta ré­gióiba emel, ha nem tudunk elfe­ledkezni a Hinterland hősiességé­ben, akkor a háború valóságképei­től meg kellene őrülnünk. Idegenkedve nézem az embert, aki most jogait firtatja és igényli a munka és a haszon arányosságát, most akar gazdagodni és számlával jelentkezik a hinterlandi többle­tért. Nehezen értettem meg, mikor a magam munkaterületén egy kü­lönben­ kifogástalan emberem elé­­bem állt és megkérdezte, hogy mit kap ő azért a több munkáért, amit hadbavonult kartársa helyett vé­gez. Nehezen tudtam megérteni, de aztán mégis feleltem kérdésére. Mit kap, kedves uram, azt kérdi, hogy mit kap a hinterlandi mun­káért? Az elszámolás nagyon egy­szerű. kapja a terített asztalt, a tiszta és ruganyos ágyat, szobájá­ban a friss levegőt, a gyerekei bol­dog zsivaját, az asszony drága hangját, kapja azt, hogy itthon van, este meghitt karosszékében pihen, az életét kapja, tisztelt ba­rátom, azért, amiért többet dolgo­zik és ez olyan dús fizetség, hogy ne is nagyon számolgasson, mert ha emberséges ember, el fogja szé­gyelni magát. Mit kap az, aki nem munkáját, hanem egyszerre egész életét adja, mindent, ami magának, tisztelt barátom, megmaradt? Itt most nincs számla, uram, itt­ ezen ,a világon most csak­ kettő van: Hinterland és front. Csak kétféle ember van,­ aki harcol és aki el­végzi helyette is a munkát. Har­madik féle ember nincs, ez a har­madik féle nem ember. Szakmájá­ban lehet kitűnő, de emberségében semmi. Könnyű paplan - könnyű álom .......... Súlya ka. ,1 kg. .... . V­OLUM A pa­plan gy­á­r . . IV., Kamermayerr utca 2. . ... NAGYVÁLLALAT KERES 30 éven aluli, érettségizett, őskeresz­­tény, könyvelésben kellő gyakorlattal bíró könyvelőt-írett magyar-német tökéletes gyors- és gépirenét gyakorlott magyar , ... gyors- és gépk­ón­t. Ajánlatokat fizét®i-igény megjelölésével. „Curriculum, vitae“. jeligére. Blockr.erhez, Vilmos császár­ ut 33. sz. Budapesti iparvállalat keres őskereszt. jó gyors- és gépíró A' m ■ r rr ff. tisztvise­lkot irodai, vagy. könyvelési, .gyakorlattal. . Ajánlatok „Részvénytársaság ;29«0 L'‘ -jel- ’ igére földadóba. . 4248 NAGYVÁLLALAT' KERESZTÉ­NY TISZTVISELŐJE hosszú áttominiszt­rációs és üzleti gyakorlattal, délutáni mellékfoglalkozást keres.. Vállalja üzleti könyvek felfektetését, ga­. -rancia .mellett felülvizsgálja áruüzletek árkalkulációit Az Árhhivatír rendeléseire tekintettel, peres ügyekben szakvéleményt, ad, adó- és kereskedelmi mérleget készít. Megkereséseket „Bizalmi munka 4270“ ''jel- ' _____________igére a foliadéba. -1 széles műbátor barokk ágy ' éjjeliszekrénnyel eladó. Hegedűs, Rákrtezi­­,___________Ut 12., IV. 4,__________ 42714 IPARVÁLLALAT őskeresztény ÜCv­ munkafelfigyelőket (Hoke!), könyvelési ciszsu­séiel magyar-német gyorsirónőket keres. „Törekvő 591“ jeligére Blocknerhez, TV., Városház­ utcait). 4263 Nagyobb, gazdag alföldi városban hirtelen haláleset miatt három he­lyiségből álló ORVOSI RENDELŐ (röntgen, kvarc, diatherm­ia) azonnal átvehető. Ajánlatokat „Praxis aurea“ jel­igére főkiadóba. Cséplési szén azonnali szállítással kapható. Gyorsív, Budapest, Bereczky­ utca 4. : Kor­ társat keres vidéki nagykereskedő bejegyzett cég, közmunkák­ és közüzemek. szállítója. „40 ezertől 4139“ jelig, főkiadóba. NŐSÜLNE VIDÉKI NAGYKERESKEDŐ bejegyzett cég tulajdonosa, őskeresztény, jelentős hozománnyal. „40-es őszülő 4140“ jeligére főkiadóban 97 éves, ősskeresztény­i konyhaszer­ű­ háztartási cikk és bútorüzlet régi nagy vevőkörrel. ELADÓ. Tulajdonos telefonja: 154—137, d. e. 8—10 közt; 4283 Gyári részvénytársaság azonnali belépésre keres őskeresztény fiatal Jolpánla irt (nőt), kinek átirókönyvelésben kimu­tatható gyakorlata véti. Kézzel írett ajánlatokat fizetési igény feltüntetésé­vel „Németül tudó előnyben 23- jel­igére a Központi Hirdető Irodába, 1 Erzsébet-körút 23. 4242 vennék háztartási út, vagy használt állapotban. Ajánlatot­ kér: Marek László. Bpest,­­.­ Gergely-n. 8. Gyógyárunagykereskedelm­i vállalat keres azonnali belépésre őskeresztény származású gép- és gyorsírónőt, számlázó! (nőt), folyószámlak­önyvelőt (nőt) Saját kezüleg írt ajánlatokat a fizetési igény és az eddigi * működés tüzetes megjelölésé­vel „Megbízható“ jeligére Rudolf Mosse­­hoz, Erzsébet-körut 23. I. 1. 4252 roda képviseleteiés Jelige: „Albertfalva—Budapest­i­­­zsébet-köruti főkiadóba. ... _ t Bérszövést V vital selyem-, . Jműselyem- ■ es műromár anyagokból, megegyezés szerint Szakszerű kidolgozásért szavatosság. ' ÚJVIDÉKI TEXTILIPAR, 4222 Elhelyezkedne anyaggaz­dálkodási gyakorlattal és kereseztény. 56 éves, teljesen munkaké­­pes, nyugdíjazott állami tisztviselő „Bizal­mi állás 4222“ jeligére a főkiadóhivatalbal *

Next