Pesti Hírlap, 1943. február (65. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-11 / 33. szám

I Pesti Hírlap 1913 febr. H. csfll. Edelsheim Gyulai Ella: Telefonriport Bajor Gizivel Szabó Dezső cikke: A vigasztalás forrásai Bókay János: Egy játékbabáról Egyed Zoltán színházi levele: Színes propaganda Képes riport a Kodály-ünnepről és az Operabarátok jubileumáról Komoly beszélgetés Johannes • Heesters-szel Jávor Pál: Lehet-e hinni a nőknek? Jászai Mari ismeretlen levele Duse Eleonóráról Pethes Sándor: Az én vidám oldalam Téli riport Balatonfüredről Gigolák Lajos: Beszélgetés a Nyirő-film rendezőjével „Találd ki" (szenzációs új társasjáték) Pesthy István heti karikatúra-híradója Maxi postája Nadányi Zoltán: A költő őszinteségéről Riportok: a befutott Bihary Józseffel, a hazaérkezett Kiss Manyival, a Vígszínház kolozsvári tagjaival és a Szinyei-nagydíjas Kmetty Istvánnal. E. Z. szerkesztői üzenetei, Szabó Dezső regénye: „A megfojtott kakas". Molnár Éva rajzai az Operabarátok estélyéről, nagy rajzos riport a szófiai magyar divatrevüről. Pipi készül a tavaszra, remek képes-tarka-barka, keresztrejtvény, hőmérős mozikritika a ma megjelenő számában Szeckeszíj:itytyzd Zohán Ára csak 10 fillér. - ,,Apponyinak még ma sincs szabva“ A Budai Katolikus Kör gróf Apponyi Albert emlékezetére estebédet rendezett, amelyen Czettler Jenő egyetemi tanár mondta az Apponyi-serlegbeszédet. Rámutatott arra, hogy a nagy államférfiú, mint Európa vezető politikusaival szoros összeköttetésben lévő hazafi, tisztában volt a magyarságra váró nagy feladatokkal, de erőinek korlátoltságával is. Megállapította, hogy az európai egyensúlynak a Duna völgyében csak a magyarság lehet a fenntartója. Apponyi fegyvere a magyar alkotmány és az ebben gyökerezett parlamentarizmus volt Mint a parlamentarizmus demokrácia híve az első időben egy keresztény, és nemzeti alapon álló haladó konzervatív pártot próbált megteremteni, amely a liberális világfelfogást képviselő kormánypárttal szemben a parlamenti váltógazdaságot biztosítja. Beszélt Czettler Apponyinak a magyar igazságért folytatott küzdelmeiről, majd azt fejtegette, hogy katolicizmus, amely soha sem volt türelmetlen, de nem is volt kirakatkatolicizmus, mindig annak a hangsúlyozására törekedett, hogy a nyugati kereszténység ma is élő történelmi erő. A nagy magyar államférfiúnak — fejezte be szavait — még ma sincs szobra, holott a politikai élet sokkal kisebb súlyú egyéniségeit már megtisztelték emlékművel. Gyári tolvajokat leplezett le a rendőrség A főkapitányság detektívjei napokon át nyomoztak egy nagyszabású gyári tolvajlás ügyében. Szűcs Géza műszaki kereskedő csiszolóáru gyárában ugyanis felfedezték, hogy az Újpesti-rakpart 8. szám alatti raktárterepről eltűnt két gépkocsigumi. Ki is nyomozták a tolvajt File István 31 éves raktári munkás személyében és ekkor kiderült, hogy File már félév óta fosztogatta a cég raktárát. Körülbelül tízezer pengő értékű anyagot lopott és azt egy vasöntöde tulajdonosának adta el. A tolvaj , elmondotta, hogy tíz méter mázsa grafitot rejtettek el az öntödében a faszénhalmaz alatt. A nagymennyiségű grafitot kivitték Nagytarcsára és ott egy szalmakazalban helyezték el, ahol a detektívek meg is találták.. Kinyomozták File orgazdáját is, akinél egyéb nyersanyagot is találtak, amelyről kiderült, hogy Bukovics István raktári munkástól vásárolta. Bukovicsot is bevitték a főkapitányságra. Beismerte, hogy a Montantechnika lett. Röppentyű utca 42. számú telepéről lopta a nyersanyagokat és ő is ugyanannak az orgazdának adta el zsákmányát. Légi csapatszállítás a mai háborúban A német hadvezetőség napról-napra tényekkel bizonyítja be a szállítógépek felhasználásának jelentőségét. •Kétségtelen, hogy a levegőn keresztül nem lehet olyan eredményes az utánpótlás, mint hajón vagy vasúton, mégis számos esetben a szállítórepülőgépek útján támogatott körülzárt csapattestek nemcsak megmenthetők voltak, hanem sokszor jelentős és egy-egy ütközet lefolyására döntő haditényt is végrehajthattak. A szállító repülőgép hiánya Ezt a tényt igazolták a Burmában lefolyt küzdelmek, amikor is az angolszász hatalmak száz bombázó repülőgépe azért nem emelkedhetett a levegőbe, mert hiányoztak azok a szállítógépek, amelyek az ellenség vonalain keresztül gondoskodtak volna megfelelő mennyiségű üzemanyagról és így a hatalmas repülőpark teljes épségben a földön került az előretörő japánok birtokába. Hasonló eset történt meg az elmúlt esztendőben Észak-Afrikában, amikor Rommel csapatainak váratlan előretörése alkalmával többszáz részint vadász, részint bombázógép üzemanyag és alkatrész hiány miatt — amikor legjobban lett volna rájuk szükség —, a leghevesebb harcok közben sem emelkedett a levegőbe és így nagy részük harc nélkül került Rommel tábornok csapatainak kezébe. Ha akkor tíz nagyobb szállítórepülőgép megfelelő üzemanyaggal vagy alkatrésszel leszáll az angolok sivatagi repülőterén, az előretörő német és olasz csapatoknak komoly nehézséget okozott volna. Mindezeknél azonban jobban igazolják a szállítógépek jelentőségét az utóbbi hetek eseményei. A német hadijelentések már több alkalommal közölték, hogy a keleti fronton egyes kisebb-nagyobb hadseregrészeket szállítógépekkel látják el utánpótlással. Élelmiszer, üzem- és hadianyag légi úton kerül a harcoló csapatokhoz. A rosztovi és sztálingrádi egységek utánpótlása, a szibériai hideg folytán, úgyszólván teljesen légi úton történik. A Ju. 52 típusú gép az a masina, amelyet minden célra felhasználnak Repülőműhely, kórház, teherszállító, sőt gyakran mint tömegszállító eszköz is bevetésre kerül. Ezek a gépek már vitorlázógép vontatóként is szerepeltek. Egyetlen hátrányuk, hogy a gyors hadigépekhez képest meglehetősen lassúak és így a Ju. 52-eseket csak megfelelő gyors vadászgépek védelme alatt bocsátják az ellenséges légi térbe. A semleges szakértők szerint a tengelyhatalmak olyan nagyszámú Ju 52-vel rendelkeznek, hogy ugyanakkor, amikor a keleti fronton többszáz gépet vesznek igénybe, még mindig marad megfelelő számú gép az afrikai harcvonalra is, ahol a Tuniszt megszálló csapatokat légi úton „tették át“ a francia gyarmatra. Itt ezeknek a gépeknek döntő jelentőségük volt! Légi szállítás Tuniszba Amikor november elején az angolszász csapatok megjelentek az északafrikai francia gyarmatokon és ugyanakkor Montgomery megkezdte előnyomulását, a tengelyhatalmak helyzete súlyossá vált. Az angol és amerikai újságok akkoriban azt jósolták hogy négy hét múlva Afrika földjén sem német, sem olasz katona nem lesz. . A világ azonban még fel sem ocsúdott a váratlan partraszállás okozta meglepetésből, amikor Nehring tábornok első katonái már Tuniszban kiszálltak a hatalmas szállítógépekből. A marokkói rádióállomás az első szállítmányt négy-ötszáz főre becsülte. Két héttel később ugyanez a rádió helyzetmagyarázója már 18—20.000 németről ad jelentést, akik ék gyanánt furakodtak az angolszászok támadó gyűrűjébe. Londonban és Washingtonban még november második felében sem tartották komoly ellenfélnek a tuniszi tartományban lévő tengelyhadsereget. Feltevésüket az utánpótlás megakadályozására alapították. Tankok és ágyúk nélkül nem lehet, háborút viselni — mondották. Az angol és amerikai légi erők gépei éjjel és nappal Tunisz és Bizerta kikötői fölött keringtek, hogy a befutó hajók ellen támadjanak. Azonban az utánpótlás javarésze a levegőben jutott át Afrikába. A Ju. 52-sekre is vadásztak a gyors angol és amerikai gépek A német pilóták azonban állandóan változtatták útirányukat és rendszerint éjszaka repültek. A hatalmas szállítógépek éjszakánként kétszer-háromszor is megfordultak a szicíliai és afrikaipartok között. A német jelentések szerint naponta mintegy 1500 katonát és a számukra szükséges felszerelést szállították át Tuniszba. Természetesen a nagyobb harci kocsik és ágyúk és a súlyosabb hadianyagok hajón kerültek az afrikai partokra, így vált lehetővé, hogy az eredetileg alig néhány száz főből álló svédsereg rövid idő alatt komoly hadsereggé növekedett. A légi utánpótlás eredményessége nemcsak a kellő számú géptől, hanem a megfelelő szervezéstől is függ. A németeknek gondoskodniuk kellett a rendelkezésükre álló támaszpontokon jól felszerelt repülőterek kiépítéséről, megfelelő, mennyiségű üzemanyagot és alkatrészeketkellett tárolniuk. A tengelyhotamok hadvezetősége órák alatt rendelte délre a szállítógépek százait, de ugyanakkor nemcsak a gépek részére gondoskodott a szükséges anyagokról, hanem kellő időben intézkedett, hogy a szükséges katonaság és hadianyag is eljusson ezekre a támpontokra. A német és olasz előrelátás a Földközi-tenger menti repülőtereket már hónapokkal előbb kiépítette, és felszerelte mindazokkal a szükséges kellékekkel, amelyek a vadász,, a bombázó, a felderítő és a szállítógépek számára szükségesek. Az angolszászoknak Észak-Afrikában, Marokkó elhagyatott sivatagai.,ban minden utánpótlást vagy a tengerentúlról vagy Angliából , kell szállítaniuk, a tengelyhatalmak pedig csak a keskeny szicíliai szoroson kelnek át és máris nagyszabású utánpótlási központokkal, javítóműhelyekkel és üzemanyagdepókkal rendelkeznek. • A német szállítórepülőgépeknek kellő helyen és időben való felhasználása igazolta, hogy „a levegő elefántjának“, megjelenése sokszor sorsdöntő jelentőségű a hadviselésben. Tojáspiacitik időszerű kérdései 2.800.000 pengő értékű nyersanyag szemétbe, banálisba borült A Magyar gyümölcs-, baromfi-, vad-, tojás-, tollkereskedők is rokonszakmabeliek országos egyesülete a napokban rendkívül népes gyűlést tartott, amelyen sok szó esett tojáspiacunk helyzetéről és a fogyasztó közönség érdekének védelméről. A fővárosi lakosság tojásfejadagját, mint ismeretes, a közellátási minisztérium leszállította. Februárban ugyanis a fővárositojáspiac — békeévek idején is — aránylag kevés tojás felett rendelkezik. Ilyenkor a hűtőházi készlet már fogytán van, a koratavaszi friss tojás pedig még nem érkezhetett fel a fővárosi piacra. Sok a romlott tojás Az a körülmény tehát, hogy a közellátási minisztérium a tojásfejadagot leszállította, feltűnést nem kelthet, különösebb magyarázatot nem kíván. A fogyasztók azonban panaszkodnak amiatt, hogy a jegyre vásároltató tojás között nagyon sok a rossz és használhatatlan tojás. Nemcsak a rossz tojást kell szemétbe, kanálisba, vízvezetékbe dobni, hanem több esetben a háziasszony, akinek a háborús konyhában a főzésre aránylagosan kevesebb ideje van, mint volt a béke világában, már csak akkor veszi észre, hogy rossz a tojás, amikor azt a gyúrásra kész tésztaanyagba, stb. már beleütötte. Tehát jelentős mennyiségű liszt, zsír és tej is — a rossz tojás révén — a szemétbe kerül. Az elmúlt év nyarán a főváros hűtőházaiban mintegy 550 vagon tojást helyeztek el. A hűtőházi tojásromlási százaléka a tojáshozam minőségétől, az időjárás nedvességétől stb. függ, olykor eléri a 8—10 százalékot. Az elmúlt ősz és a mostani tél folyamán az 550 vagon hűtőházi tojásnak 8 százaléka, vagyis 44 vagon, vagononként8000 kilót véve alapul, 352.000 kiló, — a hivatalos árakat figyelembe véve tehát mintegy 2.800.000 pengő értékű tojás elromlott. Csak lámpázott tojás kerül a hűtőfi tíz tikba Tojáskereskedőink a béke éveiben jelentős mennyiségű tojást az országból kiszállítottak és a belföldi szükséglet fedezésére tekintélyes mennyiségű tojást a hűtőházakban elraktároztak. Mind kivitelre, mind a hűtőházakba csak lámpázott, tehát válogatott tojás kerülhetett. A háborús rendelkezések tojáskivitelünket korlátozták és a nyár és az ősz folyamán csak annak a tojáskiviteli cégnek adtak kiviteli engedélyt, amely cég ugyanakkor nagyobb mennyiségű tojást elraktározott a fővárosi, illetve a különböző városi hűtőházban. Aki — például —■ 1 vagon tojást ki akart szállítani az országból, annak ugyanakkor 2 vagon tojást be kellett rakatnia a belföldi fogyasztás biztosítására a hűtőházakba. Természetesen most is csak lámpázott tojás kerülhet kivitelre és ugyanakkor hűtőházainkba. A lámpázott hűtőházi tojás azonban, mint fenntebb már mondottuk, a hűtőházi tárolás alatt megromolhat, úgyhogy a hűtőházi tojást akkor, amikor a fogyasztóhoz kerül, ismét át kell lámpáztatni. A tojáskereskedők ugyanis jól tudják, hogy a részben, de az egészen rossz tojásnak is nagy nyersanyag értéke van! A házi főzési célokra már nem alkalmas, részben hibás tojást ugyanis a sütőüzemek, tésztagyárak még jól felhasználják, a végleg elromlott tojásnak pedig a csiriz-, enyv- és bőrfestékgyárak igén jó hasznát veszik. Amíg tehát a hűtőházakban lévő tojáskészletet november, december végén, illetve januárban és februárban másodszor is átlámpázták, a 2800.000 pengő értékű tojás romlott állapotában sem kerülhetett veszendőbe. A főváros tojásellátásának terén 1942 —43. telén új rendelkezések voltak érvényben. A nagy tojáskiviteli cégek az előírt mennyiségű lámpázott tojást a hűtőházakban elhelyezték, de amikor a főváros úgy rendelkezett, hogy a hűtőházi tojás piacra kerüljön, a nagy kiviteli cégek hűtőházi tojásaikat saját bizományosaik által juttatták el a kiskereskedőkhöz és fűszeresekhez. Ezeknek a bizományosoknak azonban nincsen meg a nagymennyiségű tojás gyors és kellő átlámpázásához szükséges technikai fölszerelésük, így a részben vagy egészben romlott hűtőházi tojás is forgalomba került. A háziasszonyok tehát jegyre, készpénzért olyan árut kaptak, amit nem tudtak fölhasználni, sőt, a Magyar gyümölcs, baromfi, vad, tojás, tollkereskedők és rakcínszakmabeliek Országos Egyesületének megállapítása szerint a mintegy 2.800.000 pengő értékű „nyersanyag“ ezúttal vízvezetékbe, szemétbe,, kanálisba került. A fennálló rendszer ugyanis a tojáselosztási szervezetből kihagyta a budapesti, úgynevezett „kijelölt“ tojásnagykereskedőket Ezek a kijelölést csak a legutóbbi időben kapták meg, nekik megvan a gyors és megbízható átlámpázáshoz szükséges technikai felszerelésük. A tojásnagykereskedők szerepe A kormány elrendelte, hogy a hűtőházban tárolt baromfit további szétosztás céljából csak a nagyvásártelepen működő kijelölt baromfikereskedők kaphatják meg, azt azonban nem rendelte el, hogy a hűtőházból kikerülő tojást is a nagyvásártelep kijelölt tojásnagykereskedői vizsgálják át és adják át a forgalomnak. A tojásügykereskedők bekapcsolása egyetlen fillérrel sem drágította volna meg egy kiló tojás árát, legfeljebb a hágy tojásexportőrök haszna lett volna valamivel kevesebb, a közönség azonban nem kapott volna jegyre rossz tojást és 2.800.000 pengő összegű nyersanyag sem ment volna éppen a mai drága és nyersanyagokban szűkölködő világban, veszendőbe. A földalatti villamoson bevezették a zárt perronrendszert Szerdán reggel a földalatti villamos végállomásain és a nagyforgalmú megállóhelyeken bevezették a zárt perronrendszert. A közönség mielőtt a perronra lép, a bejáratnál köteles a már megváltott jegyét felmutatni és azt az ott álló kalauzok megfelelő lyukasztással látják el. A perronokra mindig csak annyi utast bocsátanak be, amennyi hely az állomásra befutó kocsiban rendelkezésre áll. Az új intézkedésre azért volt szükség, mert a reggeli, déli és esti csúcsforgalom idején a Vörösmarty-téri végállomásnál, az Andrássy-úti és,a Mussolini-téri megállóhelyeknél állandóan kellemetlen tömegjelenetek játszódtak le. Az ott várakozó közönség kénytelen volt néha 3—4—5 kocsit is megvárni, mi valamelyikben helyet kapott. A beérkező, rendesen már telt kocsikat kíméletlen tülekedéssel rohamozta meg a közönség, úgy annyira, hogy a leszálló utasok alig tudták a kocsit elhagyni. A beszállásra várakozók között viszont kisteprban azok jutottak a kocsik belsejébe,akik nem tekintették az előbb érkezők jogait és utat tudtak törni maguknak az ultimásra befutó kocsik felé. Ezek a jelenetek természetesen késleltették a kocsik indulását és Budapest egyetlen gyors közlekedési eszközénél, a földalatti villamosnál is torlódások keletkeztek. Az új rendszerrel a Baszkért igazgatósága egyrészt a kocsiknak a megállóhelyeken való tartózkodási idejét akarja csökkenteni, másrészt biztosítani akarja a közönségnek a sorrendben való beszállás lehetőségét. Kevesebb kocsikilométer, nagyobb bevétel A Beszkárt igazgatósága külön jelentésben számol be a főváros közlekedésivállalatainak januári bevételéről és teljesítményéről. A jelentésből kitűnik, hogy a villamosvasutak bevétele januárban — a földalattival együtt — összesen 9,939.437 pengő volt, vagyis 2,239.203 pengővel több, mint az előző évben. Az autóbuszüzem 674.646 pengőt vett be. A korlátozások következtében az üzem bevétele 86.337 pengővel csökkent. A trolleybuszok bevétele 13.983 pengő volt, míg a HÉV összes bevétele 1,699.440 pengő Az emelkedés utóbbinál 570.566 pengő. A Villamosvasutak januárban 8.241.882 kocsikilométert tettek meg. A korai záróra miatt bekövetkezett korlátozások következtében a kocsikilométerek száma 183.616-tal kevesebb, mint a múlt év januárjában. Az autóbuszok 103.400 kilométerrel futottak kevesebbet. Mindössze 388.671 kilométert tettek meg. Ugyancsak csökkent a trolleybuszok által megtett kilométerek száma is. A HÉV vonalain 1.763.344 kilométert futottak be a vonatok. Azemelkedés itt 363.295 kilométer. A villamosvonalakon 225 balesetből 4 volt halálos, míg a HÉV szerelvényeknél 22 baleset történt, amelyek közül csak egy volt halálos. A Dunaparton épül fel a főkapitányság új palotája Évtizedek óta vajúdó kérdés az új budapesti rendőrségi székház megépítése. Hasonlóképpen hosszú idő óta van napirenden a dunaparti közraktárak kitelepítése, valamint ennek az exponált városrésznek korszerű fejlesztése is. Most mindkét kérdést, egyidőben és egy tervalapján akarják megoldani. Az illetékes tényezők elhatározták, hogy az új budapesti rendőrségi palotát a kitelepítendő duna- parti közraktár területén építik föl. Az erre vonatkozó tárgyalások már hosszabb ideje folynak a kormányhatóságok, a főváros és a Közmunkatanács között. Az új rendőrségi palota gyors felépítése érdekében a főváros hajlandónak mutatkozott, hogy tehermentesíti az államot a rendőrségi székház költségeinek előteremtése alól. A főváros ugyanis hajlandó a többmillió pengős beruházást jelentő főkapitánysági épületet fölépíteni. A fővárosajánlata szerint a Községi Takarékpénztár bocsátaná rendelkezésre kölcsönképpen az építkezéshez .A szükséges tőkét és a kölcsönösszeget a főváros több évi részletben abból az évi 3 millió, pengőből törlesztené, amelyet, a főváros költségvetésében a rendőrség felntarásához szükséges hozzájárulás címén irányoztak elő. Ezt a rendkívül kedvező ajánlatot a kormány is jóváhagyta és így a rendőrségi székház fölépítésének anyagi kérdése elintézettnek tekinthető. Most a Közmunkatanács tervpályázatot írt ki az új rendőr főkapitányi székház környékének rendezésére és ezzel kapcsolatban a Ferencváros érdekelt területkomplexumának egységes nagyvonalú rendezésére is. A hatalmas arányú városrendezés felöleli a Ferenc József-híd, a Dunapart, a Boráros-tér, a Ferenc-körút, a József-körút, a Baross-utca, a Calvin-tér és a Horthy István-körút által határolt ingatlantömböt. A rendőrségi palota frontja a Dunapartra fog nézni és a hatalmas épülettömböt a Fővámházon túli területen építik föl. Ezek a területek csekély kivétellel máris a főváros birtokában vannak. A Közmunkatanács május 12-iki határidővel írta ki az általános érdeklődésre számottartó nagyszabású városrendezési tervpályázatot. Szabadságosok visszautazása a hadműveleti területre A MTI jelenti: A 200-zal kezdődő tábori postaszámú alakulatoktól szabadságon levők további elszállítása végett febmár 12-én a Zsvo Csetej rendészeti és katonai gondozó állomáson elutazásra jelentkezzenek azok, akiknek szabadságolási igazolványuk szerinti január 21-én, vagy az előző napokon kellett volna jelentkezniök. Február 12-án azok kötelesek jelentkezni, akiknek oda január 22-én és 23-án kellett volna beérkezniök. Aki a vasúti összeköttetés miatt az itt közölt napon nem tud jelentkezni, a következő napon föltétlenül jelentkezzék, de késését induláskor a vasúti állomáson igazoltassa. • Az útbaindulók téli fölszereléseiket föltétlenül vigyék magukkal. Az ellenőrzés eredménye szerint az utazóiénak még mindig több csomagjuk van, mint amennyit közben könnyűszerrel hosszú úton is el tudnak vinni. A vasúti végállomástól szállító eszköz nem áll rendelkezésre. Romlandó és meg nem engedett anyagokat senki, se ingyen. Bajtársak részére csomagot senki se vállaljon, mert kézbesítési kötelezettségének nem tud eleget tenni és akkor őt gyanúsítják. A szabálytalan csomagok elszállítását a rendészeti parancsnokságok megakadályozzák. Razziákat tartanak a kőbányai gyilkos felkutatására A főkapitányssg ,bűnügyi osztályának irányításával több detektívcsoport folytatja a rejtélyes kőbányai gyilkossággyanúsítottjának felkutatására indított széleskörű nyomozást. Legutóbb, — amint megírtuk — Kőbányán és a Józsefvárosban, továbbá Kispesten és Pestszentlőrincen razziáztak a detektívek, hogy felkutassák a gyanúba vett kucsmás, bekecses férfit, aki azonban időközben már valószínűen leborotválta a bajuszát és talán más ruhákban is jár. A barnahajú, barnapiros arcú, egyenes orrésű férfi után továbbra is kutatnak és a szerdára forduló éjszakán újabb razziát tartottak, hogy a nyomára akadjanak. Ezúttal a Haller-téri piacon és környékén razziáztak a detektívek és tíz egyént állítottak elő. Közülük hármat gyanúsnak -találtak. Ki is vitték őket Kispestre, ha a szemtanúk nem ismerték fel bennük a kucsmás, bekecses férfit, akit január 14-én egy, Üllői úti vendéglőben Fábián Ilonával láttak. A három őrizetbe vett egyén közül kettőt már el is bocsátottak a főkapitányságról. A rendőrség mindaddig folytatja a razziákat, amíg a rendőri nyelven szólva — „át nem fésüli" azokat a helyeket, ahol az alvilág alakjai rejtőzni szoktak. "