Pesti Hírlap, 1943. február (65. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-11 / 33. szám

I Pesti Hírlap 1913 febr. H. csfll. Edelsheim Gyulai Ella: Telefonri­­port Bajor Gizivel Szabó Dezső cikke: A vigasztalás forrásai Bókay János: Egy játékbabáról Egyed Zoltán színházi levele: Szí­nes propaganda Képes riport a Kodály-ünnepről és az Operabarátok jubileumáról Komoly beszélgetés Johannes • Heesters-szel Jávor Pál: Lehet-e hinni a nőknek? Jászai Mari ismeretlen levele Duse Eleonóráról Pethes Sándor: Az én vidám ol­dalam Téli riport Balatonfüredről Gigolák Lajos: Beszélgetés a Nyirő-film rendezőjével „Találd ki­" (szenzációs új társas­játék) Pesthy István heti karikatúra-hír­adója Maxi postája Nadányi Zoltán: A költő őszinte­ségéről Riportok: a befutott Bihary József­fel, a hazaérkezett Kiss Manyi­val, a Vígszínház kolozsvári tag­jaival és a Szinyei-nagydíjas Kmetty Istvánnal. E. Z. szerkesztői üzenetei, Szabó Dezső regénye: „A megfojtott kakas". Molnár Éva rajzai az Operabarátok estélyéről, nagy rajzos riport a szófiai magyar divatrevüről. Pipi készül a ta­vaszra, remek képes-tarka-barka, keresztrejtvény, hőmérős mozi­­kritika a ma megjelenő számában Szeckeszíj:­itytyzd Zoh­án Ára csak 10 fillér. - ,,Apponyinak még ma sincs szabva“ A Budai Katolikus Kör gróf Appo­­nyi Albert emlékezetére estebédet rendezett, amelyen Czettler Jenő egye­temi tanár mondta az Apponyi-ser­­legbeszédet. Rámutatott arra, hogy a nagy államférfiú, mint Európa vezető politikusaival szoros összeköttetésben lévő hazafi, tisztában volt a magyar­ságra váró nagy feladatokkal, de erői­nek korlátoltságával is. Megállapítot­ta, hogy az európai egyensúlynak a Duna völgyében csak a magyarság lehet a fenntartója. Apponyi fegyvere a magyar alkotmány és az ebben gyöke­rezett parlamentarizmus volt Mint a parlamentarizmus demokrácia híve az első időben egy keresztény, és nemzeti alapon álló haladó konzervatív pártot próbált megteremteni, amely a liberá­lis világfelfogást képviselő kormány­párttal szemben a parlamenti váltó­gazdaságot biztosítja. Beszélt Czettler Apponyinak a ma­gyar igazságért folytatott küzdelmei­ről, majd azt fejtegette, hogy katoli­cizmus, amely soha sem volt türelmet­len, de nem is volt kirakatkatoliciz­mus, mindig annak a hangsúlyozására törekedett, hogy a nyugati keresztény­ség ma is élő történelmi erő. A nagy magyar államférfiúnak — fejezte be szavait — még ma sincs szobra, holott a politikai élet sokkal kisebb súlyú egyéniségeit már megtisztelték emlék­művel. Gyári tolvajokat leplezett le a rendőrség A főkapitányság detektívjei napo­kon át nyomoztak egy nagyszabású gyári tolvajlás ügyében. Szű­cs Géza műszaki kereskedő csiszolóáru gyárá­ban ugyanis felfedezték, hogy az Új­pesti-rakpart 8. szám alatti raktár­­terepről eltűnt két gépkocsigumi. Ki is nyomozták a tolvajt File István 31 éves raktári munkás személyében és ekkor kiderült, hogy File már fél­év óta fosztogatta a cég raktárát. Körülbelül tízezer pengő értékű anya­got lopott és azt egy vasöntöde tu­lajdonosának adta el. A tolvaj , el­mondotta, hogy tíz méter mázsa grafi­tot rejtettek el az öntödében a fa­szénhalmaz alatt. A nagymennyiségű grafitot kivitték Nagytarcsára és ott egy szal­m­akazalban helyezték el, ahol a detektívek meg is találták.. Kinyo­mozták File orgazdáját is, akinél egyéb nyersanyagot is találtak, amely­ről kiderült, hogy Bukovics István raktári munkástól vásárolta. Buko­­vicsot is bevitték a főkapitányságra. Beismerte, hogy a Montantechnika lett. Röppentyű­ utca 42. számú tele­péről lopta a nyersanyagokat és ő is ugyanannak az orgazdának adta el zsákmányát. Légi csapatszállítás a mai háborúban A német hadvezetőség napról-napra tényekkel bizonyítja be a szállítógé­pek felhasználásának jelentőségét. •Kétségtelen, hogy a levegőn keresztül nem lehet olyan eredményes az után­pótlás, mint hajón vagy vasúton, mégis számos esetben a szállítórepülőgépek útján támogatott körülzárt csapattes­tek nemcsak megmenthetők voltak, hanem sokszor jelentős és egy-egy ütközet lefolyására döntő haditényt is végrehajthattak. A szállító repülőgép hiánya Ezt a tényt igazolták a Burmában lefolyt küzdelmek, amikor is az angol­szász hatalmak száz bombázó repülő­gépe azért nem emelkedhetett a leve­gőbe, mert hiányoztak azok a szállí­tógépek, amelyek az ellenség vonalain keresztül gondoskodtak volna megfe­lelő mennyiségű üzemanyagról és így a hatalmas repülőpark teljes épségben a földön került az előretörő japánok birtokába. Hasonló eset történt meg az elmúlt esztendőben Észak-Afrikában, amikor Rommel csapatainak váratlan előre­törése alkalmával többszáz részint va­dász, részint bombázógép üzemanyag és alkatrész hiány miatt — amikor leg­jobban lett volna rájuk szükség —, a leghevesebb harcok közben sem emelkedett a levegőbe és így nagy­ részük harc nélkül került Rommel tábornok csapatainak kezébe. Ha ak­kor tíz nagyobb szállítórepülőgép megfelelő üzemanyaggal vagy alkat­résszel leszáll az angolok sivatagi re­pülőterén, az előretörő német és olasz csapatoknak komoly nehézséget oko­zott volna. Mindezeknél azonban jobban igazol­ják a szállítógépek jelentőségét az utóbbi hetek eseményei. A német ha­­dijelentések már több alkalommal kö­zölték, hogy a keleti fronton egyes kisebb-nagyobb hadseregrészeket szállítógépekkel látják el utánpótlás­sal. Élelmiszer, üzem- és hadianyag légi úton kerül a harcoló csapatokhoz. A rosztovi és sztálingrádi egységek utánpótlása, a szibériai hideg folytán, úgyszólván teljesen légi úton történik. A Ju. 52 típusú gép az a masina, amelyet minden célra felhasználnak Repülőműhely, kórház, teherszállító, sőt gyakran mint tömegszállító esz­köz is bevetésre kerül. Ezek a gépek már vitorlázógép vontatóként is szere­peltek. Egyetlen hátrányuk, hogy a gyors hadigépekhez képest meglehető­­­sen lassúak és így a Ju. 52-eseket csak megfelelő gyors vadászgépek vé­delme alatt bocsátják az ellenséges légi térbe. A semleges szakértők szerint a ten­gelyhatalmak olyan nagyszámú Ju 52-vel rendelkeznek, hogy ugyanak­kor, amikor a keleti fronton többszáz gépet vesznek igénybe, még mindig marad megfelelő számú gép az afri­kai harcvonalra is, ahol a Tuniszt megszálló csapatokat légi úton „tették át“ a francia gyarmatra. Itt ezeknek a gépeknek döntő jelentőségük volt! Légi szállítás Tuniszba Amikor november elején az angol­szász csapatok megjelentek az észak­afrikai francia gyarmatokon és ugyan­akkor Montgomery megkezdte elő­nyomulását, a tengelyhatalmak hely­zete súlyossá vált. Az angol és ameri­kai újságok akkoriban azt jósolták hogy négy hét múlva Afrika földjén sem német, sem olasz katona nem lesz. . A világ azonban még fel sem ocsú­dott a váratlan partraszállás okozta meglepetésből, amikor Nehring tábor­nok első katonái már Tuniszban ki­szálltak a hatalmas szállítógépekből. A marokkói rádióállomás az első szál­lítmányt négy-ötszáz főre becsülte. Két héttel később ugyanez a rádió helyzetmagyarázója már 18—20.000 né­metről ad jelentést, akik ék gyanánt furakodtak az angolszászok támadó gyűrűjébe. Londonban és Washingtonban még november második felében sem tar­tották komoly ellenfélnek a tuniszi tartományban lévő tengelyhadsereget. Feltevésüket az utánpótlás megakadá­lyozására alapították. Tankok és ágyúk nélkül nem lehet, háborút vi­selni — mondották. Az angol és amerikai légi erők gépei éjjel és nappal Tunisz és Bizerta ki­kötői fölött keringtek, hogy a befutó hajók ellen támadjanak. Azonban az utánpótlás javarésze a levegőben ju­tott át Afrikába. A Ju. 52-sekre is vadásztak a gyors angol és amerikai gépek­ A német pi­lóták azonban állandóan változtatták útirányukat és rendszerint éjszaka repültek. A hatalmas szállítógépek éj­szakánként kétszer-háromszor is meg­fordultak a szicíliai és afrikai­­partok között. A német jelentések szerint na­ponta mintegy 1500 katonát és a szá­mukra szükséges felszerelést szállítot­ták át Tuniszba. Természetesen a na­gyobb harci kocsik és ágyúk és a sú­lyosabb hadianyagok hajón kerültek az afrikai partokra, így vált lehetővé, hogy az eredetileg alig néhány száz főből álló svéd­sereg rövid idő alatt komoly hadsereggé növekedett. A légi utánpótlás eredményessége nemcsak a kellő számú géptől, hanem a megfelelő szervezéstől is függ. A né­meteknek gondoskodniuk kellett a rendelkezésükre álló támaszpontokon jól felszerelt repülőterek kiépítéséről, megfelelő, mennyiségű üzemanyagot és alkatrészeket­­kellett tárolniuk. A ten­­gelyhotamok hadvezetősége órák alatt rendelte délre a szállítógépek százait, de ugyanakkor nemcsak a gépek ré­szére gondoskodott a szükséges anya­gokról, hanem­ kellő időben intézke­dett, hogy a szükséges katonaság­­ és hadianyag is eljusson ezekre a tám­pontokra. A német és olasz előrelátás a Földközi-tenger menti repülőtereket már hónapokkal előbb kiépítette, és felszerelte mindazokkal a szükséges­ kellékekkel, amelyek a vadász,, a bombázó, a­ felderítő és a szállítógé­pek számára szükségesek. Az angolszászoknak Észak-Afriká­ban, Marokkó elhagyatott sivatagai­.,­ban minden utánpótlást vagy a ten­gerentúlról vagy Angliából , kell szál­lítaniuk, a tengelyhatalmak pedig csak a keskeny szicíliai szoroson kelnek át és máris nagyszabású utánpótlási köz­pontokkal, javítóműhelyekkel és üzemanyagdepókkal rendelkeznek. • A német szállítórepülőgépeknek kel­lő helyen és időben való felhasználása igazolta, hogy „a levegő elefántjának“, megjelenése sokszor sorsdöntő jelen­tőségű a hadviselésben. Tojáspiaci­tik időszerű kérdései 2.800.000 pengő értékű nyersanyag szemétbe, banálisba borült A Magyar gyümölcs-, baromfi-, vad-, tojás-, tollkereskedők is rokon­szakmabeliek országos egyesülete a napokban rendkívül népes gyűlést tartott, amelyen sok szó esett tojás­piacunk helyzetéről és a fogyasztó kö­zönség érdekének védelméről. A fő­városi lakosság tojásfejadagját, mint ismeretes, a közellátási minisztérium leszállította. Februárban ugyanis a fővárosi­­tojáspiac — békeévek idején is —­ aránylag kevés tojás felett ren­delkezik. Ilyenkor a hűtőházi készlet már fogytán van, a koratavaszi friss tojás pedig még nem érkezhetett fel a fővárosi piacra. Sok a romlott tojás Az a körülmény tehát, hogy a köz­ellátási minisztérium a tojásfejadagot leszállította, feltűnést nem kelthet, különösebb magyarázatot nem kíván. A fogyasztók azonban panaszkodnak amiatt, hogy a jegyre vásároltató to­jás között nagyon sok a rossz és hasz­nálhatatlan tojás. Nemcsak a rossz tojást kell szemétbe, kanálisba, vízve­zetékbe dobni, hanem több esetben a háziasszony, akinek a háborús kony­hában a főzésre aránylagosan keve­sebb ideje van, mint volt a béke vilá­gában, már csak akkor veszi észre, hogy rossz a tojás, amikor azt a gyú­rásra kész tésztaanyagba, stb. már beleütötte. Tehát jelentős mennyiségű liszt, zsír és tej is —­ a­ rossz tojás ré­vén — a szemétbe kerül. Az elmúlt év nyarán a főváros hű­­tőházaiban mintegy 550 vagon tojást helyeztek el. A hűtőházi tojás­­rom­lási százaléka a tojáshozam minőségé­től, az időjárás nedvességétől stb. függ, olykor eléri­ a 8—10 százalékot. Az elmúlt ősz és a mostani tél folya­mán az 550 vagon hűtőházi tojásnak 8 százaléka, vagyis 44 vagon, vagonon­­ként­­8000 kilót véve alapul, 352.000 kiló, — a hivatalos árakat figyelembe véve tehát mintegy 2.800.000 pengő ér­tékű tojás elromlott. Csak lámpázott tojás kerül a h­ű­tő­fi tíz tikba Tojáskereskedőink a béke éveiben jelentős mennyiségű tojást az ország­ból kiszállítottak és a belföldi szük­séglet fedezésére tekintélyes mennyi­ségű tojást a hűtőházakban elraktá­roztak. Mind kivitelre, mind a hűtő­­házakba csak lámpázott, tehát válo­gatott tojás kerülhetett. A háborús rendelkezések tojáskivitelünket kor­látozták és a nyár és az ősz folyamán csak annak a tojáskiviteli cégnek ad­tak kiviteli engedélyt, amely cég ugyanakkor nagyobb mennyiségű to­jást elraktározott a fővárosi, illetve a különböző városi hűtőházban. Aki — például —■ 1 vagon tojást ki akart szállítani az országból, annak ugyan­akkor 2 vagon tojást be kellett rakat­nia a belföldi fogyasztás biztosítására a hűtőházakba. Természetesen most is csak lámpázott tojás kerülhet kivitel­re és ugyanakkor hűtőházainkba. A lámpázott hűtőházi tojás azon­ban, mint fenntebb már mondottuk, a hűtőházi tárolás alatt megromolhat, úgyhogy a hűtőházi tojást akkor, amikor a fogyasztóhoz kerül, ismét át kell lámpáztatni. A tojáskereskedők ugyanis jól tudják, hogy a részben, de az egészen rossz tojásnak is nagy nyersanyag értéke van! A házi főzési célokra már nem alkalmas, részben hibás tojást ugyanis a sütőüzemek, tésztagyárak még jól felhasználják, a végleg elromlott tojásnak pedig a csiriz-, enyv- és bőrfestékgyárak igén jó hasznát veszik. Amíg tehát a hűtőházakban lévő tojáskészletet november,­ december végén,­ illetve januárban és február­ban másodszor is átlámpázták, a 2800.000 pengő értékű tojás romlott állapotában sem kerülhetett veszen­dőbe. A főváros tojásellátásának terén 1942 —43. telén új rendelkezések voltak ér­vényben. A nagy tojáskiviteli cégek az előírt mennyiségű lámpázott tojást a hűtőházakban elhelyezték, de ami­kor a főváros úgy rendelkezett, hogy a hűtőházi tojás piacra kerüljön, a nagy kiviteli cégek hűtőházi tojásai­kat saját bizományosaik által juttat­ták el a kiskereskedőkhöz és fűszere­sekhez. Ezeknek a bizományosoknak azonban nincsen meg a nagymennyis­­égű tojás gyors és kellő átlámpázá­­sához szükséges technikai fölszerelé­sük, így a részben vagy egészben romlott hűtőházi tojás is forgalomba került. A háziasszony­ok tehát jegyre, készpénzért olyan árut kaptak, amit nem tudtak fölhasználni, sőt, a Ma­gyar gyümölcs, baromfi, vad, tojás, tollkereskedők és rakcínszakmabeliek Országos Egyesületének megállapítása szerint a mintegy 2.800.000 pengő ér­tékű „nyersanyag“ ezúttal vízveze­tékbe, szemétbe,, kanálisba került. A fennálló rendszer ugyanis a tojásel­osztási szervezetből kihagyta a buda­pesti, úgynevezett „kijelölt“ tojás­­nagykereskedőket Ezek a kijelölést csak a legutóbbi időben kapták meg, nekik megvan a gyors és megbízható átlámpázáshoz szükséges technikai felszerelésük. A tojásnagykereskedők szerepe A kormány elrendelte, hogy a hűtő­­házban tárolt baromfit további szét­osztás céljából csak a nagyvásártele­­pen működő kijelölt baromfikereske­dők kaphatják meg, azt azonban nem rendelte el, hogy a hűtőházból ki­ke­rülő tojást is a nagyvásártelep kijelölt tojásnagykereskedői vizsgálják át és adják át a forgalomnak. A tojásügy­­kereskedők bekapcsolása egyetlen fil­lérrel sem drágította volna meg egy kiló tojás árát, legfeljebb a hágy to­jásexportőrök haszna lett volna vala­mivel kevesebb, a közönség azonban nem kapott volna jegyre rossz tojást és 2.800.000 pengő összegű nyersanyag sem ment volna éppen a mai drága és nyersanyagokban szűkölködő vi­lágban, veszendőbe. A földalatti villamoson bevezették a zárt perron­­rendszert Szerdán reggel a földalatti villamos végállomásain és a nagyforgalmú meg­állóhelyeken bevezették a zárt perron­­rendszert. A közönség mielőtt a per­­ronra lép, a bejáratnál köteles a már megváltott jegyét felmutatni és azt az ott álló kalauzok megfelelő lyukasz­tással látják el. A perronokra mindig­ csak annyi utast­­ bocsátanak be,­ amennyi hely az állomásra befutó­ ko­csiban rendelkezésre áll. Az új intézkedésre azért volt szük­ség, mert a reggeli, déli és esti csúcs­­forgalom idején a Vörösmarty-t­­éri végállomásnál, az Andrássy-úti és,a Mussolini-téri megállóhelyeknél állan­dóan kellemetlen tömegjelenetek ját­szódtak le. Az ott várakozó közönség kénytelen volt néha 3—4—5 kocsit is megvárni, m­i valamelyikben helyet kapott. A beérkező, rendesen már telt kocsikat kíméletlen tülekedéssel roha­mozta meg a­ közönség, úgy annyira, hogy a leszálló utasok alig­ tudták a kocsit elhagyni. A beszállásra várako­zók között viszont kisteprban­ azok ju­tottak a kocsik belsejébe,­­akik­ nem tekintették az előbb érkezők jogait és utat tudtak törni maguknak az ulti­­másra befutó kocsik felé. Ezek a jele­netek természetesen késleltették a ko­csik indulását és Budapest egyetlen gyors közlekedési eszközénél, a föld­alatti villamosnál is torlódások kelet­keztek. Az új rendszerrel a Baszkért igaz­gatósága egyrészt a kocsiknak a meg­állóhelyeken való tartózkodási id­ejét akarja csökkenteni, másrészt biztosí­tani akarja a­ közönségnek a sorrend­ben való beszállás lehetőségét. Kevesebb kocsikilométer, nagyobb bevétel A Beszkárt igazgatósága külön jelentésben számol be a főváros köz­lekedési­­vállalatainak januári bevé­teléről­ és teljesítményéről. A jelen­tésből kitűnik, hogy a­ villamosvas­­utak bevétele januárban — a föld­alattival együtt — összesen 9,939.437 pengő volt, vagyis 2,239.203 pengővel több, mint az előző évben. Az autó­buszüzem 674.646 pengőt vett be. A korlátozások következtében az üzem bevétele 86.337 pengővel csökkent. A trolleybuszok bevétele 13.983 pen­gő volt, míg a HÉV összes bevétele 1,699.440 pengő Az emelkedés utóbbi­nál 570.566 pengő. A Villamosvasutak januárban 8.241.882­ kocsikilométert tettek meg. A korai záróra miatt­­ bekövetkezett­­ korlátozások következtében a kocsi­kilométerek száma 183.616-tal keve­sebb, mint a múlt év januárjában. Az autóbuszok 103.400 kilométerrel futottak kevesebbet. Mindössze 388.671 kilométert tettek meg. Ugyancsak csökkent a trolleybuszok által meg­tett kilométerek száma is. A HÉV vonalain 1.763.344 kilométert futot­tak be a vonatok. Az­­emelkedés itt­ 363.295 kilométer. A villamosvonalakon 225 baleset­ből 4 volt­ halálos, míg a HÉV szerel­vényeknél­ 22 baleset történt, amelyek közül csak egy volt halálos. A Dunaparton épül fel a főkapitányság új palotája Évtizedek óta vajúdó kérdés az új budapesti rendőrségi székház meg­építése. Hasonlóképpen hosszú idő óta van napirenden a dunaparti köz­raktárak kitelepítése, valamint ennek az exponált városrésznek korszerű fejlesztése is. Most mindkét kérdést, egyidőben és egy terv­­alapján akarják megol­dani. Az illetékes tényezők elhatá­rozták, hogy az új budapesti rend­őrségi palotát a kitelepítendő duna- parti közraktár területén építik föl. Az erre vonatkozó tárgyalások már hosszabb ideje folynak a kormány­hatóságok, a főváros és a Közmunka­­tanács között. Az új rendőrségi palota gyors fel­építése érdekében a főváros hajlan­dónak mutatkozott, hogy tehermen­tes­íti az államot a rendőrségi szék­ház költségeinek előteremtése alól. A főváros ugyanis hajlandó a több­­millió pengős beruházást jelentő fő­kapitány­sági épületet fölépíteni. A főváros­­ajánlata szerint a Községi Takarékpénztár bocsátaná rendelke­zésre kölcsönképpen az építkezéshez .A szükséges tőkét és a kölcsönösszeget a főváros több évi részletben abból az évi 3 millió, pengőből törlesztené, amelyet, a főváros költségvetésében a rendőrség felntarásához szükséges hozzájárulás címén irányoztak elő. Ezt a rendkívül kedvező ajánlatot a kormány is jóváhagyta és így a rend­őrségi székház fölépítésének anyagi kérdése elintézettnek tekinthető. Most a Közmunkatanács tervpályá­zatot írt ki az új rendőr főkapitányi székház környékének rendezésére és ezzel kapcsolatban a Ferencváros ér­dekelt terü­letkomplexumának egysé­ges nagyvonalú rendezésére is. A hatalmas arányú városrendezés felöleli a Ferenc József-híd, a Duna­­part, a Boráros-tér, a Ferenc-körút, a József-körút, a Baross-utca, a Cal­­vin-tér és a Horthy István-körút által határolt ingatlantömböt. A rendőrségi palota frontja a Dunapartra fog nézni és a hatalmas épülettömböt a Fővámházon túli te­rületen építik föl. Ezek a területek csekély kivétellel máris a főváros birtokában vannak. A Közmunkatanács­­ május 12-iki határidővel írta ki az általános ér­deklődésre számottartó nagyszabású városrendezési tervpályázatot. Szabadságosok vissza­utazása a hadműveleti területre A MTI jelenti: A 200-zal kezdődő tábori postaszámú alakulatoktól sza­badságon levők további elszállítása végett febmár 12-én a Zsvo Csetej­ ren­dészeti és katonai gondozó állomáson elutazásra jelentkezzenek azok, akik­nek szabadságolási igazolványuk sze­rinti január 21-én, vagy az előző na­pokon kellett volna jelentkezniök. Február 12-­án azok kötelesek je­lentkezni, akiknek oda január 22-én és 23-án kellett volna beérkezniök. Aki a vasúti összeköttetés miatt az itt közölt napon nem tud jelentkezni, a következő napon föltétlenül jelent­kezzék, de késését induláskor a vas­úti állomáson igazoltassa. • Az útbaindulók téli fölszerelései­ket föltétlenül vigyék­ magukkal. Az ellenőrzés eredménye szerint az utazóiénak még mindig több cso­magjuk van, mint amennyit közben könnyűszerrel hosszú úton is el tud­nak vinni. A vasúti végállomástól szállító eszköz nem áll rendelkezésre. Romlandó és meg nem engedett anyagokat senki, se ingyen. Bajtár­sak részére csomagot senki se vál­laljon, mert kézbesítési kötelezettsé­gének nem tud eleget tenni és akkor őt gyanúsítják. A szabálytalan csomagok elszállí­tását a rendészeti parancsnokságok megakadályozzák. Razziákat tartanak a kőbányai gyilkos felkutatására A főkapitányssg ,bűnügyi osztályá­nak irányításával több detektívcsoport folytatja a rejtélyes kőbányai gyilkos­ság­­gyanúsítottjának felkutatására in­dított széleskörű nyomozást. Legutóbb, — amint megírtuk — Kőbányán és a Józsefvárosban, továbbá Kispesten és Pestszentlőrincen razziáztak a detek­tívek, hogy felkutassák a gyanúba vett kucsmás, bekecses férfit, aki azonban időközben már valószínűen leborot­válta a bajuszát és talán más ruhá­kban is jár. A barnahajú, barnapiros arcú, egye­nes orrésű férfi után továbbra is ku­tatnak és a szerdára forduló éjszakán újabb razziát tartottak, hogy a nyomá­ra akadjanak. Ezúttal a Haller-téri piacon és környékén razziáztak a de­tektívek és tíz egyént állítottak elő. Közülük hármat gyanúsnak -­találtak. Ki is vitték őket Kispestre, ha­ a szem­tanúk nem ismerték fel bennük a kucsmás, bekecses férfit, akit január 14-én egy, Üllői­ úti vendéglőben Fá­bián Ilonával láttak. A három őri­zetbe vett egyén közül kettőt már el is bocsátottak a főkapitányságról. A rendőrség mindaddig folytatja a razziákat, amíg a rendőri nyelven szólva — „át nem fésüli" azokat a he­lyeket, ahol az alvilág alakjai rejtőzni szoktak. "

Next