Pesti Hírlap, 1944. november (66. évfolyam, 249-272. szám)
1944-11-05 / 251. szám
(* pil^audvarokon f ^ évnf H.— %. Mes- ‘É££&i Bnl BP|a éLm gEB&Sm nyomdája. Szer!. jelenik hétre kivé- oü ■gHg» Bs !&& m&i dJO »U |B M mm ” tók-: v -VUrA-tótelével minden nap BH9 WSwigilSif uSp WBm IBartIInWI ni SB vBL B VH BB es--ut 78. T. Szálas! Ferenc Nemzetvezető eskütétele A Magyar TI jelenti: Szálas Ferenc miniszterelnök ma délben a magyar országgyűlés két házának együttes ülésén a királyi várpalota fehér márványtermében a Szent Korona előtt nemzetvezetői esküt tett. Az eskütétel alatt a Nemzetvezető mögött a kormányzótanács tagjai: Beregfy Károly honvédelmi miniszter, dr. Csia Sándor országgyűlési képviselő és Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszter állottak. Magyarország nemzetvezetőjének megszólítása Magyarország Nemzetvezetőjének megszólítása Írásban és szóban: . „Nemzetvezető!“, magánérintkezésben bárki a „Testvér“, pártban pártA Magyar Távirati Iroda munkatársa előtt vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről lemondása következtében szükséges rendelkezésekről szóló törvénycikk alkotásával kapcsolatban a következő tájékoztatást adták: 1944 október 15-én a magyarnemzetet rendkívüli helyzetbe sodorták, mert olyan végzetes elhatározásra akarták késztetni, amely ellenkezett nemzetünk lelkével, az ősök tisztes hagyományaival, egész történelmünkkel és önérzetes észjárásunkkal. Ebben a rendkívüli helyzetben a nemzet valódi benső elhatározását kifejező tényezők és élükön a nemzet széles népi rétegeit képviselő Nyilaskeresztes Párt- Hungarista Mozgalom, annakvezére Szálasi Ferenc még aznap, győzelemre juttatták a nemzet lelkében mélyen gyökerező, töretlen élet- és küzdőerőt, a fegyveréhez és csorbítatlan jogaihoz ragaszkodó nemzeti akaratot. Az október 15-i forradalom A rendkívüli helyzet,és az abból való felemelkedés áldozatokat is követeltek. Ezek az áldozatok csak növelték az október 15-i nacionalista és szocialista forradalom, hősi elszántságát. Ez a forradalom mégis nemcsak abban volt elszánt és határozott, hogy érvényre juttassa minden körülmények között a nemzet széles népi rétegeinek őszinte törekvéseit, hanem abban is, hogy még a rendkívüli viszonyok között is méltóan az ősi hagyományokhoz és különösen az ősi, közjogi hagyományok megtörése és sérelme nélkül vigye tovább a nemzet szuverén életét. Vitéz nagybányai Horthy Miklós október 16-án kelt és Lakatos miniszterelnök által ellenjegyzett kéziratában, amelyet a magyar országgyűlés két Házának elnökeihez intézett, kinyilvánította, hogy a nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztéről és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogáról lemond és egyidejűleg Szálasi Ferencet megbízza a nemzeti összefogás kormányának megalakításával. Az ugyanakkor kapott felhatalmazás és a lemondás folytán Szálasi Ferenc a miniszterelnöki teendők ellátása mellett átvette a kormányzói jogkör ideiglenes gyakorlását is. Szálasi Ferenc javaslata Az 1937: XIX. t.-c. 3. §-a rendelkezéseinek megfelelően az országgyűlés két Házának elnökei egybehívták az országtanácsot. Az országtanács első ülésén az összes tagok jelenlétében és egyhangú hozzájárulásával Szálasi Ferenc, mint .. kir. miniszterelnök, a törvényen megszabott miniszterelnöki estit letette. Szálasi Ferenc javaslaot tett az országtanács előtt arra vnatkozóan, hogy az államfői kérést az adott körülmények között sak ideiglenesen rendezzék. Szácsi Ferenc az országtanács előtt kfejtette, hogy mindaddig, amigz ország területén háború dúl és a magyar népet ez a körd'd'm ?ka,_e~d abö«n, hegy, minden zakó, ..*irény, núkia és teljes tagok a „Pártvezető testvér“ megszólítást használhatják. Borítékokon a címzés: „Nemzetvezető", „Pártvezető", vagy ..Szálasi Ferenc testvérnek“. egészében döntsön a legfelsőbb vezetés kérdésében, az államfői kérdés végleges rendezését el kell halasztani. Az országtanács Szálasi Ferenc javaslatának megfelelően átért az országgyűlés mindkét házához. Az országtanács következő ülésén ugyancsak az országtanács összes tagjai jelenlétében a kormány valamennyi tagja szintén esküt tett. Mindkét magas közjogi esemény alkalmával megjelent az országtanács ülésén Serédi Jusztinián, Magyarország bíboros-hercegprímása is. A törvényjavaslat Szőllösi Jenő miniszterelnökhelyettes és dr. Budinszky László igazságügyminiszter Szálasi Ferencnek az országtanácsban elhangzott és elfogadott előterjesztése szellemében törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűléshez vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzói tisztről való lemondása következtében szükségessé vált rendelkezésekről. A törvényjavaslat tárgyaló, mára arendkívüli sürgősség kimondását kérték, amihez úgy a képviselőház, mint a felsőház hozzájárult. A képviselőház november 3-án délelőtt tartott ülésén egyhangúlag elfogadta vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről való lemondása következtében szükséges intézkedésekről előterjesztett törvényjavaslatot. Egyhangúlag, tette magáévá még a délután folyamán a felsőház is a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat értelmében kihirdetésizáradékkal a törvénycikket— államfő nem lévén — miként a kormányzóválasztásról szóló 1920. évi I. törvénycikket, a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményesének, az országgyűlés két házának elnökei látták el. A Nemzetvezetőt a kormányzó összes jogai megilletik A törvény Szálasi Ferencet Magyarország nemzetvezetőjévé nyilvánítja és jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói tisztről történt lemondása óta Szálasi Ferenc miniszterelnök ideiglenesen a kormányzói jogkört, benne a legfőbb hadúr jogkörét is gyakorolta. Jóváhagyólag tudomásul vette mindazokat — egyébként a törvényhozás vagy a kormányzó jogkörébe tartozó rendelkezéseket és intézkedéseket, amelyeket a kormányzói jogkört ideiglenesen gyakorló Szálasi Ferenc az általa megalakított minisztérium és az egyes miniszterek október 16-ától a most megalkotott törvény hatálybalépéséig tettek. A törvény megállapította továbbá azt, hogy a nemzetvezetőt a kormányzói jogkörben foglalt összes jogok megilletik, sőt ezenkívül jogában áll a miniszterelnöki tennivalókat is ellátni, ha miniszterelnököt nem nevez ki. Amennyiben a nemzetvezető a miniszterelnöki teendőket is ellátja, abban az esetben a törvény szerint miniszterelnökhelyettest nevez ki. A miniszterelnökhelyettes látja el miniszteri ellenjegyzéssel a nemzetvezetőnek azokat a rendelkezéseit és intézkedéseit, frágyelmek elleni jegyzései egyéb kélnt a miniszterelnök hatáskörébe tartoznék. Kimondja a törvény, hotgy a Nemzetvezető személye sérthetetlen és ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint részesült a kormányzó Szálasi Ferenc az államvezetésnek ezt a totális jogkörét csupán a felelősség teljességével kívánta elvállalni. Ennek a kívánságnak megfelelően a törvény megállapította, miképpen vonható alkotmányjogi felelősségre a nemzet vezető, a nemzeti szuverenitás kizárólagos letéteményese az országgyűlés átal. Az eljárás megindításához a képviselőház legalább 100 tagja által aláírt indítványés a képviselőház legalább kétharmadb eszédek szavazatával meghozott határozat szükséges. A bíráskodást pedig az 1843. évi III. t.-e. értelmében alakított különleges alkotmányjogi bíróság gyakorolja. Az eskü A törvény rendelkezése szerint a Vitéz nagybányai Horthy Miklósnak a kormányzói, tisztről történt lemondása következtében szükséges rendelkezésekről benyújtott törvényjavaslat elfogadása alkatoból dr. Nagy László országgyűlésiképviselő, a törvényjavaslat képviselőházi előadójaés dr. Kroger Alfedor felsőtiszi tag, a törvényjavaslat,felsőházi előadója, a következőket jelentették ki a MTI, munkatársaelőtti jogfolytonosságból: . ..... Dr. Nagy László képviselő nyatkozata — Aképviselőházban elmondott előadói beszédemből kitűnik, — mondotta dr. Nagy László—, hogy anemzetvezető ,államfői jokerrel való felruházása a jogfolytonosság jegyében történt, mégpedig mind, formai, mind érdemi jogfolytonosság útján. Feltétlenül áll a formai jogfolytonosság azzal, hogy az országgyűlés Szálasi Ferencet nemzetvezetővé nyilvánította; az érdemi jogfól azonosság pedig azon alapszik, hogy a kormányzó lemondása' tényével' az 1937 : XIX. t. e. 3. szakaszában szervezett 'országtanács foglalkozott és, Szálasi Ferenc javaslatának megfelelően az, országtanács átírt az országgyűlésnek, hogy a jelen pillanatban ne kormányzót válasszon az országgyűlés, de az államfői hatalmat ideiglenes, formában rendezze. Az országgyűlés az Országtanácsnak ezta javaslatát egyhangú határozattal magáévá tette s emnek volt, szerves folyománya a magyar királyi kormánynak az államfői hatalom ideiglenes rendezését célzó törvényjavaslata. Az országgyűlés mind a két háza a kormányzó lemondását törvénybe iktatta, Szálasi Ferencet nemzetvezetővé nyilvátította, biztosította részére a teljes kormányzói jogkört és ezzel megvalósította a tökéletes érdemi, jogfolytonosságot. Krüger Aladár felsőházi tag nyilatkozata Dr. Krüger, Aladár a következőket mondotta: -" A magyar alkotmány történelmi alkotmány, nem pedig papirosalkotmány. A történelmi alkotmánynak az a lényege, hogy"a nemzet élő,jogi lelkiismerete fejleszti ki, míg a panirosalkotmányok , a pillanatnyi' szükségleteknek , megfelelő ötletekből származnak. Ezérta történelmi alkotmány lényege a jogfolytonosság, ami nem tűri a megszakítást. A papirosalkotmánynál a jogfolytonosság megtörése nem jelent semmit, az egyik alkotmányt félreteszik és életbeléptetik a másikat. n — A történelmi alkotmány éppen azért, mert állandó, történelmi- fejlődés eredménye, az illető nemzetnek vszélyes válys; a történelmi nemzetvezető az országgyűlés színe előtt, a két Ház együtteülésén tesz esküt. A nemzetvezető esküjét a törvény a következőkben határozza meg: „Én, Szálasi Ferenc nemzetvezető esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz Hű leszek, törvényeit, régi, jó,és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal megtartatom, függetlenségét és területét megvédem,nemzetvezetői tisztemet az alkotmány értelmében az országgyűléssel egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent, megteszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen!“ Az országgyűlés mindkét háza ezeket a rendelkezéseket nagy lelkesedéssel és egyhangúlag törvényerőre emelte és mint az 1944. évi X. törvénycikket a magyar törvények közé iktatta, alkotmánnyal bíró nemzetnél a jogfolytonosság megszakítása olyan meg- rázkódtatást jelent,amely a nemzet egész lelkületét megzavarja. A papirosalkotmányokhoz hozzászokott népeknél a jog fejlődésében beállott törés nem jelent semmit, az egyik papirosalkotmányt levetik ma és holnap felveszik a másikat így. van olyan ország, amely többször is változtatja alkotmányát, tegnapelőtt királyság ■volt, tegnap köztársaság, ma a császárságért lelkesedik, holnap megint a királyt üdvözli és holnap tízán új köztársasági elnököt választ. —b mindegyik alkotmányba, könnyen beleilleszkedik, mert egyformán távol élignak azok a nemzet, lelkétől és nem volt idejük,a nemzet,vérévé válni.. . A magyar alkotmány ezeréves történelmi fejlődés eredménye és, hiszem, hogy még további ezredévek folyamatos fejlődése áll előtte. Próbálták ezt az alkotmányt félretenni és papirostákolmányokkal pótolni, például az 1880. évi októberi diploma, az 1861. évi februári pátens vagy a nem is olyan régen történt úgynevezett népköztársaságikísérletezés. Egyiket sem vette be a magyar gyermek Mihelyt lehetett, igyekeztünk szabadulni tőlük. Az országgyűlés két háza által elfogadott törvényjavaslat a jogfolytonosság elvi alapjánál! Kiindul Horthy Miklós kormányzónak most máralkotmányosan becikkelyezett lemondásából, a kormányzói tisztről és gondoskodik mál államfői jogkörhöz tartozó jogok további alkotmányos törvényes gyakorlásáról. A volt kormányzó úr lemondása és a semzetvezetőnek az államfőijogkörrel „Való felruházása közti időben történtek intézkedések,. és., rendelkezések- amelyeket alkotmányszerűleg utólag rendezni kellett, mert rendezés nélkül a jogfolytonosságban törés állott volna be. Midőn az elfogadott törvényjavaslat, ezeket az intézkedéseket a 2. §, második bekezdésében jóváhagyja, akkor ezt a jogfolytonosságot, fenyegető űrt szabályszerűen áthidalja és a jogfolytonosságot , következetesen fenntartja, megóvja. . . —, így illesztik bele a magyar alkotmányba a nemzetvezető államfői hivatását, ami nem érinti alkotmányunknak azt az alapelvát, hogy Magyarország alkotmányos királyság, csak az államfői jogokat gyakorolja ezentúl a nemzetvezető éppen úgy, mint ahogy gyakorolta eddig a kormányzó. Ekként, a törvény szervesen illeszkedik bele, alkotmányunk szellemébe, éppen, ezért a jogfolytonosság fenntartása annak lényege és legfőbbérdeme. hivatalos tájékoztatás a nemzetvezetői tisztet megalkotó törvénycikkről Az országgyűlés két tagja a magyar jogfolytonosságról t. A képviselőhöz a véce A képviselőház szombat délelőtt fél 11 órakor rövid,, formális ülést, tartott. Tesnádi Nagy András elnök" közölte hogy Ronkay Ferenc mentelmi jogárnak megsértését jelenette be. Bemutatta a felsőház elnökének átiratát arról, hogy a felsőház vitéz nagybánya! Horthy dívosnak akormányzói tisztről lemondása következtében szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot aképviselőhöz szövegezésében elfogadta. A Ház a bejelentést tudomásul vette. Az elnök így folytatta:" — Ezzel kapcsolatban bejelentem, hogy az ilyen módon létrejött törvényt a felsőház elnökével együtt a törvénynek, megfelelő kihirdetésizáradékkal elláttam és annak az országos törvénytárban leendő közzététele céljából a miniszterelnök urat megkeresem. Jelentette végül az elnök, hogy a Nemzetvezető úr eskütétele céljából az országgyűlés két házát a felsőház korelnökével egyetértően a királyi vár márványtermében szombat déli egy órára együttes ülésre összehívta. A legközelebbi ülésen, hétfőn délelőtt tíz órakor, a további teendőkről határoz a Ház. A Nemzeti Szövetség__ Propaganda szakosztályának ülése A • Nemzeti Szövetség nemzetvédelmi • és propaganda szakosztálya szombaton 11 órakor a kértvűsétőház 1. Számú bizottsági termében vitéz Jaross Andor, vezetése mellett értekezletet tartott. Az értekezleten megjelent Kassai Ferenc nemzetvédelmipropagandaminiszter, vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóhomán, biztos, valamint a honvédvezérkar megbízottja. Az értekezlet részletesen, foglalkozott a NemzetiSzövetség országgyűlési képviselői által vállalt propagandatevékenységgel, valamint egyes elvi kérdésekkel. A fölvetett, kérdésekre vonatkozóan Kassai Ferenc nemzetvédelmii propagrandaminiszter adott tájékoztatót. Berlini lapok Szálasi nemzet vezetővé véte írásáról Berlin, nov. 4. (MTI) „Szilasi a nemzet vezére“ cinknél a németbirodalos főváros valamennyi lapja a „Völkischer Beobachter"-re tíz élen, vezető helyen számol be a magyar képviselőház üléséről, részletesen, ismertetve a Szőllösi miniszterelnökhelyettes által előterjesztett, törvényjavaslatot a kormányzói jogkör ideiglenes gyakorlásáról. A „Völkischer Beobachter“ ugyanebben a számában „Magyarország totális harcbavetése“ ním alatt terjedelmesen ismerteti az új magyar kormánynak az ország teljes hadi és gazdasági harcbavetésére vonatkozólag ledolgozott programmját, amely pontosan meghatározza minden egyes minisztérium feladatait. Német lapok a magyar képviselóház november 2-iki üléséről Bécs, nov. .. .(MTI) A „Wie... ! Neueste Nachrichten“ és a „Völkischer Beobachter • „Szálasi a no.,...! vezére " címmel hozzák a magyar képviselőháznovember 2-iki üléséről leszámoló félhivatalos közlemény... A közlemény ismerteti az országiadéves döntésére vonatkozólag tett elnöki bejelentést, mely szerint az ománitanács október 27-isi ülésében azt a döntést hozta, hogy nem hívja egyébez országgyűlés két házának kormányzóválasztó együttes ülését, minthogy az ország egy része hadműveleti területté vált A kormányzóválasztást későbbiidőre halasztotték és ennek megtörténtéig a törvényhozás által széntesítendő átmeneti megoldás mellett döntöttek.. A továbbiakban a közlemény ismerteti a Szőllösi Jenő ministerelnökhelyettes által a képvitele. elé terjesztett törvényjavaskuokat. Német hősi halott katonák magyar kitüntetése A hatalomátvétel alkalmával hősi halált halt Werner Jurke, Rudolf Hutter, Franz Ebner, Ferdinand Kopp, Hubert Lewes, Heinrich Tinterkopfler német, katonáknak a Nemzetvezető október 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával a magyar Szentkorona Rend arany keresztjét adományozta. Báró Kemény Gábor m. kir. külügyminiszter személyesen nyújtotta át a kitüntetéseket Wenenraayer Edmund, a Nagynémet Birodalom követének és meghatalmazott miniszterének. Az elesett német hősök családfáiól a magyar állam gondoskodik.