Pesti Hírnök, 1865. március (6. évfolyam, 49-74. szám)

1865-03-31 / 74. szám

Hatodik évfolyam 74. szám. ) AVWVVVWWt/W'APAfAAA/WVWV/VVWVV/WV'A/W'AfAAA/VWV/WW'AA/’) ? Előfizetési feltételek: helyben házhozhordás-sal vagy postán mindennapi megküldéssel: 3 egész évre 20 frt; félévre 10 frt; negyedévre 1, 5 frt. — Minden hónap 1-től elfogadunk 3 hót napos előfizetést. ^ ^ JWWViWlWJV^J\/W^JWWV^JV^JWAWWV’Af^W'JVUWWU\t PESTI Péntek, martins 31-én, 1865 POLITIKAI HÍRNÖK. NAPILAP. í Hirdetések öthasábos petit sorért egyszerű hir- fidetésnél G kr.,bélyegdíj 30 krjával számíttatnak. *; Szerkeztőtégét kiadó hivatal: 1 I a himző- és kalap-utca sarkán 1-sír sz. alatt, | é a 2 dik emeleten. | OvwrAArv^yyA^^vA/wvjv^wvuwvw'jvjwv'jwv'Af^wwvwwvAA/wv ^ ATA/'yU'AfOV'AAAf ADATAT AT AT ArAAA/W’A/'A/'AAAAA/'A/'AAA/’A/'A/'A/'A/'.a»'^ Előfizetési felhívás PESTI HÍRNÖK politikai napilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre......................................... 5 frt. Félévre...................................................10 frt. Egész évre.............................................20 frt. auszt. ért. Előfizetés minden hó 1-től elfogadtatik. 201T Előfizethetni: Vidéken minden kir. postahivatalnál, helyben Pesten, csupán a „Pesti Hírnök“ kiadó hivatalában, a hímző- és kalap-utca szegletén, 1-ső szám, 2-dik emelet, 14-dik ajtósz. A „PESTI HÍRNÖK“ kiadó hivatala. Hazai közügyérz. Pest, mart. 31. Az orsz. m. gazd. egyesület közgazdasági szakosztálya mart. 30-án délelőtt tartotta ülését a köztelken. Az olcsó vasutak tárgyában kinevezett küldöttség adta be munkálatát, melynek felolvasása vette el az ülés majdnem egész idejét. Miből érthető, hogy a munka oly terjedelmes, miszerint ahhoz egy hallásra szólani alaposan alig lehet. S ezt többen ki is jelentették , legnyomatékosabb hangon pedig Kautz Gyula, ki pedig csak megszokta hallani a mit meghall, de ezúttal kijelenté, hogy nem érzi magát képesnek egy 18—20 ívnyi számokkal telerakott dolgozat felett ex abrupto véleményt mondani. E nézetet azonban a többség nem akart pártolni, hanem abban lett a megállapodás, hogy szombatig elválasztják az elveket az alkalmazási résztől, s a részleteket és applicatiót mellőzve, amazok még egyszer ismételve előadatni és vitára bocsáttatni fognak. Azontúl az igazgató választmány elibe vitetik a terv, s nem mint az országos gazd. egyesület véleménye fog a közönség elé terjesztetni, miként az 1862-diki emlékirattal történt, a mely csak vár volt a jelen munkálathoz képest, mely első-, másod- és harmadrendű vonalakkal az egész ország behálózására tervet ad, classificálván a helyeket és irányokat , melyeket tart szükségeseknek, melyeket II. és III. rendű pályákkal összekötni. A tervezet jellemzésére, melyből egy hallásra kivonatot adni lehetetlen, csak annyit említünk fel, hogy majd 300 mfölddel több vasutat tervez Magyarország számára mint a bécsi keresk. ministerium ismert Entwurfja, de a skót és elsassi építési modor alkalmazásánál fogva 8 millióval kerülne kevesebbe az egész háló, mint a ministerium csaknem felényi vonalai. A ministérium tervezetében egy mföld vasútra 750,000 frt kiállítási költség esik, ebben pedig 300,000 frt. Csengery Antal népbank-tervezetére csak az ülés végén került a sor, midőn már a jelenlevők figyelme kifáradt, és legtöbben hazaszéledtek, pedig a nagyfontosságú tárgy valóban megérdemlette volna, hogy akár egy külön ülés szenteltessék neki. A népbankokról, a magyar journalistikában (talán nem veszik tőlünk rész néven e vallomást) mi szóltunk legelőször, legtöbbször és legtüzetesebben. Olvasóink annálfogva az intézetek szervezetét fövonásaiban eléggé ismerik. E fövonások alapjai Csengery úr dolgozatainak is, ki azonban az idegen növény hazánk földébe átültetésénél, óvatosan került minden oly eljárást, mely a becses növény elcsenevészését vonhatná maga után, s igyekezett azt égaljunk és viszonyaink közé a leggondosabban úgy helyezni be, hogy a gyökérszálak közt az anyaföld tápláló humusa megmaradjon. Különösen szép és nagyérdekű volt Csengery úrnak az alapszabályok comitivájaként felolvasott bevezetése, mely úgy hiszszük az egész tervezettel együtt a Budapesti Szemlében fog közzé tétetni, s melyre jelességénél és a tárgy iránt viseltető rokonszenvünknél fogva annak idejében vissza fogunk térni. *) *) Az ily közérdekű ügyek ismertetése véleményünk szerint terjedtebb olvasmányu közlönybe való, mint a „Budapesti Szemle.“ Szerk. A Horvát-magyar kérdéshez.*) IV. A horvátországi tartománygyűlés. (Vége.) Pozsony , mart. 23 Korunkban véres viszályokra adott alkalmat *) a nemességnek egyénenkint követelt részvételi szavazatjoga a tartománygyüléseken, melyet az illetők Mátyás királyunknak az ítélőmester-választási jogot 1465-, és országkapitány-választási jogot 1477-ben megadó okleveleire alapítanak .) Azonban ,nehéz azt bebizonyítani“ — miként már gr. Erdődy János 3) az 1843-ki jun. 28 án tartott főrendi ülésben megismeré , hogy a nemességnek az országgyűlésen résztvenni joga valósággal van, s hogy azt gyakorlotta is, — tevőleges bizonyítványt nyújtani azért nehéz, mivel a kapcsolt országok közdolgai egészen a legújabb időkig akként iitettek s tárgyaltattak, mintha a bánok és nemesség közt valamely patriarchális szellem uralkodott volna; mi csak abból is kitetszik , hogy azon közgyűlésekről naplókönyvek soha sem vitettek; a jegyzőkönyvekbe csupán a tárgyalások végeredménye lön röviden feljegyezve. S a zágrábi püspök ,akik ugyanez alkalommal tartott beszédében, az ususra nézve visszatérőleg oly esetekre, ahol személyes voksolásra került a dolog, — erre csak egyetlen egy esetet tud létezettnek Horvátországban, ez pedig az 180-diki, midőn ugyanis az akkor egybegyűltek cs ők oly annyira meg voltak az itélőmesternek megválasztandó egyén iránt oszolva, hogy felkiáltásból lehetetlen volt az elnöklő bánnak a többség akaratát kitudni, utoljára előhozatott a meghívott rendek lajstroma, és ezek névszerint felszólíttatván , Petkovich jelöltetett ki itélőmesternek, kinek t. i. a többség voksa jutott. Bármi alaposak legyenek is a nemességnek egyéni szavazatjoga mellett és ellen felhozható indokek, mi csak a kapcsolt részek tartomány-gyűléseinek elrendezéséről s ottani naplókönyv vezetésről 1837-ben sajtó utján kiadott országos küldöttségi iratok A) és B) alatti csatolmányaiból idézzük fel a következő tételeket: — jelesen az A) alatti kifejti : mi legyen annak eredete s miképen az annak következtén magukat a báni hatóság alól elvonni szándéklott tótországi megyék ezen hatóságnak további elismerésére utasíttattak; ezután pedig utána létetik, hogy azon megyék az országgyűlés elé következő helyben sérelmeiket terjeszték: „Quod illi a loco servandorum generalium congressuum múltúm distent, ergo nobilitas exigua comparere possit , ablegati a ütem Jurisdictionumcum gremiali nobilitate Zagrabiensi, occasione diserepationis opinionum, luctam nullám inire valeant, conclamationibus tanfórum, u b i etiam gregaria nobilitas comparere sólet, omnia vinci, repraesentationem itaque suam eousque nullius ponderis futuram, donee coordinatio Comitiorum horum in aequalitatis hasi non fuerit stabilita. Quaerelae Íme fundatae sub qua libet congregatione repetebantur, vei quoaadusque successu caruerint, spes coordinandae quoque Diaetae Ilungaricae, quae etiam siniilibus naevis referla est, causa fűit.“ — AB) alatti csatolmány a szavazat rendéről szóló javaslat 3 dik § ában pedig igy szól: „Cum interim eo non obstante, dum SS. et 00. ad regni Congregationem insimul convenerunt, s i nguli quoque tara Magnates quam et regni nobiles non tanturn sessionibus regnicola ribus intervenire potuerint, et nonnulli reipsa íntervenerint, séd et opiniones suas depromere soliti fuerint, depromplorumquepereosdem votorum reflexió kabita fuerit, illud in aprico est.“ Valamint ezen most idézett szavakból világosan kitűnik, hogy mind a főrendek,úgy a köznemesség is gyakorlatában volt az országgyűlési részvétnek, úgy ellenben a következő—jelesen ugyanazon B) alatti csatolmány 4-dik §-a ezen szavaiban : „Non obstanie hac per quosvis regni SS. depromendorum votorum libertate in iliis, in quibus divergentes erant SS. et 00. opiniones, nisi pluralitás tam ablegatorum Comitatensium, quam et reiiquorum SS. et 00. incerta quapiam sententia concentrata fuisset, modus pluralitatem banc deter minandi non erat alter, quam prudens praesidiiarbitrium, quod in colligendis votis, nullis certis lege aut statuto definitis limitibus restrictum fuit, et pluralitatem sensu suo ita enunciavit, prouteidem justum et aequum videbatur, quin ad singula rium votorum colié c t i o n e m devectum fuisset, aut — nulla in bis colligendis regula praestabiiita existente — deveniri potuisset.“ Az elnöknek miáltal sem korlátozott „prudens arbitrium“-a volt a döntő. De még inkább ingadozottabbnak tűnik fel ezen egyenkinti szavazatjog maguknak a túrmezei nemeseknek— kik részére szinte követeltetők e jog jegyzőkönyveinkből merített adatok által; ugyanis például, midőn 1825. a még életben levő Karolina királyné Posonyban megkoronázandó vala, Ferenc király ezt előzőleg Horvátországban tartományi gyűlést tartatni rendelt, az ekkor szerkezeti turmezei jegyzőkönyvi kivonat eme szavakkal lön szerkesztve : „Ex actis Generalis Inclytae Universitatis nobiliara Campi Turopolya in Curia Murata Nagy- Goriczensi anno 1825. die 9. augusti servatae congregationis articulus 1. De D. Comité terrestri ad regni Congregationem et Diaetam Ablegato------ „Isthaec Universitas D. Comiti terrestri Josepho Gerdenich, ex parte universitatis hujus tam ad regni Congregationem, quam Comitia regni activisato et deputato.“ b) — Szinte igy azon felterjesztésben, melyet a túrmezeiek 1826-ban a pozsonyi országgyűlésre feladtak s mely a sérelmek között 0 Felségének fel is küldetett, ezeket találjuk : „quod intuitu internae nostrae relate ad introducendum in pertractandis negotiis nostris, ordinem administrationis non alibi, quaui in congregatíonibus regni, sub prasidio Banorum celebratis, quibus noster quoque nuncius intervenit, adeoque cum consensu quoque nostro decisum fueri t.“ Lássuk a kapcsolt részek egyes megyéit is, miként vélekedének ezek a kérdéses egyéni szavazat felöl? Szerém megye követe Cseh Eduárd az 1843-as aug. 31-kén tartott országos ülésben elismeri azt , hogy a tűrmezei és egyéb nemesek a tartományi gyűlésekben, követválasztásokban egyenkint szavazási joggal bírnak, szokásnál és törvénynél fogva .) . Ellenben a mindjárt sorban utána nyilatkozó Pozsega megye követe Farkas Sándor „azért mivel a panasz (t. i. a szavazatra nem bocsátott nemesség panasza) egy olyan kisebbség részéről, amelynek gyakorlatilag a tartományi gyűlésekbe semmi befolyása nem volt, levélt előadva, azt a többségnek határozata ellen sérelemnek tekinteni nem lehet, ezért kéré az egész tárgyat mellőztetni. ’) Zágráb megye 1845. aug. 2-kán tartott közgyűlése az azon évi sept. 23-ra kitűzött tartományi gyűlésre megválasztott követeinek utasításul adá : „miszerint azon esetre, ha ott a nemesség eldöntő szavazata kétség alá vonatnék, a követek a teremet hagyják el, s minden „róluk nélkülük“ hozandó határozat ellen óvást tegyenek.“8) — Ellenben Varasdmegye követe a tartományi gyűlésen kinyilatkoztatá : „hogy miután a nemességet nem a sorompókon kívül, hanem mint aktiv résztvevőket azokon belül látja, utasításához képest, a termet elhagyni kénytelen. Úgyis jön , mint mondá, társával együtt.“ u) S midőn ekkoron a túrmezei gróf azon kérdést intézé a bánhoz: váljon a szavazatoknál a nemesség egyéni szavazata tekintetbe fog-e vétetni? a bán e tárgyat illetőleg sept. 14-én kelt k. leirat felolvastatását rendelé meg, mely igy szól : „Quam ad mauutenendam in publicis coucessibus deliberationum sanctimoniam id vei maximé requiratur , ut certus in efformandis conclusis ordo observetur; pro eonstanti nostra, qua publicum bonum percharorum Dalmatiae, Croatiae, et Slavoniae regnorum complectimur sollicitudine eo signanter directs, ut generalis eorundem regnorum Congregatio ad diem 23. Septembris a. c. Zágrábiam indicta cam debita tractatibus gravitate et moderatione aaservetur: volumus firmiter una praecipientes, ut interea, donee opus Coordination i s dietae generális Congregationis per Fidelitates Vestrashac vice assumenduni, pertractatum et altíssirua ratihabitione nostra confir matúra fuerit, jus voti per illostantum, qui vei medio litterarura Banalium evocati personaliter comparnerint, vei Jurisdictionum A b 1 egationis munere funguntur , jugiter exerceatur, atque ideo conclusa etiam soluramodo in horum votis f u n d e n t u,r.“ Ez az egyetlen kormányi intézkedés a kérdéses egyéni szavazatjog iránt,— de melyet a mindeddig érvényben hagyott választási törvény 1818 . V. 53. §-sa visszavernek jelentett ki. 5)L. Palugyay „Túrmező ismertetése.“ Pest 1848. 23. 1. 7) 1. 1843-ki Rendi Napló I. k. 331. 1. 7) 1. u. o. *) L. a „P. Hírnök“ 71. számát. *) L. erről a „Kapcsolt Részek“ 156—174. lapjait. 2) L. u : o : 36. és 38. 1. 8) L. 1843. „Főrendi Napló“ I. k. 31. 1. 4) L. u : o: 27. lap. ERDÉLYI ÜGYEK. Királyhágó, martiusban. V. Az értekezlet után a kormányzó az ország belügyeit kezdte rendezni, mig fenn az udv. cancellária már összalakítva volt. Ez összalakításnál Ő Felsége legmagasabb parancsa értelmében a nemzetiségekre tekintettel kellett lenni, valamint a különösen a hatóságoknál s a kir. táblánál tett szolgálatokra; elrendeltetett tehát, hogy azok, kik 1848-ban szolgáltak , s a későbbi viszonyok miatt hivatalaikat elhagyni voltak kényszerítve, működésükbe ismét visszahelyeztessenek. A fennebb említett legf. parancs értelmében összalakított hatóságok most ismét szintén megkezdték működésüket. A kinevezett főispánok a legf. utasítások alapján megalakíták a megyei bizottmányokat s az utasítástól csak annyiban tértek el, hogy a tagoknak abban meghatározott számát túlhaladták. A 12 éven át háromszor tabuk rasává lett ország tehát rendezve volt. A közigazgatás, a bizottrányi ülések rendeltetése, egyszóval minden jól folyt. A megyei gyűlések azonban mindenütt a románok fellépése által sajnosan megzavartattak. A románok minden megyében a lélekszámainak megfelelő képviseletet követeltek, ez oly követelmény volt, mely a qualificatio minden tekintetbe vételét kizárta. A tisztségek betöltésénél is semmi tekintetet sem akartak fordittatni a birtok terjedelmére, mely ma is nagyobb részt a volt földesurak kezében van; a megyei gyűlésektől azt követelték, hogy a jegyzőkönyvek oláh nyelven szerkesztessenek s hogy a congregatio nyilatkoztassa ki, hogy az oláh nemzet mint negyedik fel van véve az erdélyi nemzetek sorába; oly követelmény, melynek teljesítése nem a megyei gyűlésektől függ, s melynek a kimondott jogegyenlőség folytán semmi értelme sincs. Egyes helységekben még tovább mentek; maguk számára igényelték a curialis szavazatot, valamint a veto-t. Minthogy azonban a bizottmányi ülésekben kisebbségben voltak, követelményeiket nem valósíthatták ; tiltakozásaikat írásban nyújták be és sok 8) „Kapcsolt Részek“ 167. 1. 9) L. u. o.