Pesti Hírnök, 1865. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1865-11-02 / 251. szám
lal volt borítva. Végre a követek, vidéki küldöttségek s a főnemesség fogatai következtek oly hosszú sorban, hogy jó három negyed óráig tartott, mig a menet egy pont mellett elhaladt. Eltekintve az egyénektől, kik a halottat végnyughelyére kisérték, s a roppant néptömegtől, mely tiszteletteljes csendben engedé a menetet maga mellett elhaladni, a temetés semmi ünnepélyes jelleggel nem birt, hasonlóan az apátság belsejében is csak kevés gyászdíszítmény volt látható de annál meghatóbb volt a pillanat, midőn a férfiak, kikkel Palmerston az állam legfőbb hivatalait viselő, politikai barátai és ellenei a sír körül sereglettek, s lassanként haladtak el mellette, utolsó pillantást vetve koporsójára. Mindnyájuk közt Russel látszott legbánatosabbnak. Derby és Disraeli nem voltak jelen. Köln, oct. 30. A mai kölni lap azt állítja, hogy Ausztria kevésbé ragaszkodik a februári programaihoz, mintsem pártolja az Elbe hercegségeknek Poroszországba keblezését, minthogy ez utolsó kárpótlási igényekre nyújtana alkalmat. Pária, oct. 30. Napóleon hg egy levelében azon meggyőződését fejezé ki, hogy Velence megszerzésének egyedüli feltételét az olasz pénzügyek javulása képezi. Frankfurt, oct. 30. Hanauban ma Kassel, Darmstadt és Nassau fejedelmi értekezletet tart a politikai kérdések megvitatása ügyében. Páris, oct. 30. Az algíri felkelés növekedőben van. Mac Mahon elutazását elhalasztó, és segédét küldé Párisba. Fould azon fenyegetésével, hogy visszalép, a budgetnek 12 millióval apasztását eszközlé ki. Seward-nak Mexicóra vonatkozó jegyzékére Drouin igen udvariasan és rögtön válaszolt. A tegnapi miniszertanács elhatározta, hogy a csapatokat Mexicóból, minél előbb lehet, visszavonja. Schleswig, oct. 29. A schleswig-holsteini határon állomásozó porosz őrségek parancsot kaptak, hogy Augustenburg herceget, ha Schleswigbe átlépni akarna, tartóztassák fel. Attól tartanak, hogy a holsteini lapoknak is megtiltják az Augustenburghghez érkező feliratok közlését. Hamburg, oct. 29. Stockholmból ide érkezett levelek úgy gyaníttatják, hogy a trónbeszédben megemlített országgyűlés-reform a nemesség és a papi rend ellenzésébe fog ütközni, s hogy komoly népzavargásoktól lehet tartani. A stockholmi nép nagyon ingerült. A helyőrség szaporíttatott; a laktanyákban consignálva van a katonaság. Berlin, oct. 31. A „Nordd. Alig. Ztg“ jelenti : Korai azon hir , mely szerint a nagyhatalmak a frankfurti ügyet illetőleg indítványt szándékoznának tenni Bundnál. E felett még függőben vannak a tárgyalások a két kabinet között. Darmstadt, oct. 31. Bajorország, Hessen- Darmstadt és Szászországnak a Bundnál benyújtandó indítványa, a schleswigi rendek egybehivatását, Schleswignek felvételét a szövetségbe, s a végrehajtási költségeknek a Bund részéről leendő átvételét sürgeti. Biarritz, oct. 31. Bismark gróf biztos hallomás szerint holnap utazik el. Páris, oct. 31. Hübner báró tegnap Romába utazott. — Algírból megnyugtatóbb hirek érkeznek ; közvetlen komoly veszély nem forog fenn. Páris, oct. 31. Bazaine, kinek párisi háza bérbeadandó volt, ellenparancsot adott. — „La France“ megrója a kormány hallgatagságát Algir, Mexico és a cholera felett, mivel ily módon a nép csüggedése még növeltetik.— Montebello kihallgatáson volt . Szentségénél, ki a seregek elvonulása s Olaszország magatartása felett igen megnyugvólag nyilatkozott. — Az „Opinion“ Oranból jelenti, hogy Si-La 1a 50,000 ember élén a Telllel határos összes kerületek felett uralkodik és a franciákhoz szító törzseket megsarcolja. LEGÚJABB. — A frankfurti jegyzék-ügyet illetőleg Berlin és Bécs között folyamatban vannak a tárgyalások, és a tanács — miként előre combináltak — valószínűleg még egyszer fel fog hivatni, hogy a dolog érdemére válaszoljon. Ha ezen új felszólításra tagadó válasz érkeznék, ez esetben a „Bund“ elé terjesztetik az ügy, és ez szólíttatik fel, hogy határozatot hozzon a dologban. A „Schwab, Merkur“ egyik levele szerint Ausztria és Poroszország között tárgyalások folynak, melynek célja az augustenburgi herceget illetőleg bizonyos megállapodásra jutni. Poroszország az augustenburgi hercegnek Holsteinből leendő kiutasítását követeli. Schleswigben legközelebb oly rendelet közzétételét várják, amely a schleswigi lapoknak megtiltja az augustenburgi hercegről szólni. Egy berlini lap erre azon megjegyzést teszi, mikép ezen ártatlan mulatságtól nem kellene a schleswig-holsteiniakat megfosztani, miután az nem okoz Poroszországnak bajt, legjobb volna a helyett minden oly lépéstől tartózkodni , melyek az ország jogait sértik. Az Angliával és Franciaországgal Ausztria részéről kötendő kereskedelmi szerződést illetőleg azt beszélik, miszerint először Franciaországgal akarnak Bécsben célhoz jutni, mert ezen állam részéről némely kereskedelmi cikkekre nézve, minek például a bor, posztó sat, nevezetes előnyök ajánltatnak, melyeket az Angliával meghatározandó vámdíjtételekre nézve alap gyanánt óhajtanak felhasználni. — Rómából írják a „Köln. Zung“-nak, hogy S a rig é s gr. francia követ visszaérkezése különös fontossággal birt a pápai kormány legújabb határozataira nézve. — A „Journal des Debats“ írja, hogy Rómában meg vannak arról győződve, mikép Antonelli Olaszországhoz fog közeledni, és hogy a római kérdés megoldás elé megy. Titkos egyességről is beszélnek, amely Franciaország beleegyezésével köttetett. — Lanza-ról azt híresztelik barátai, hogy az exminister nemsokára megint valószínűleg elfoglalja régi állomását. Lanza, miként tudva, van a Rómávali kiegyezkedés legtöbb barátai közé tartozik, melyet lehető legnagyobb áldozatokkal is kész volna létrehozni. Azon hír, mely szerint a francia kormány elhatározta visszavonni csapatait Mexicoból, még folyvást tartja magát Páriában. Már a határidőt is emlegetik, mely alatt a kivonulás véghezmenne, és tizennyolc hóra teszik. Ha igaz, hogy e rendszabályról a törvényhozó test már közelebbi ülésszakában értesíttetik, az eljárást inkább pénzügyi tekintetek okozzák,mint az Észak-Amerikávali összeütközés félelme, miután tudják, mikép Johnson és Seward mindent elkerülni igyekeznek, ami az európai nagyhatalmakéali békét megháboríthatná. A francia császár legújabb hírek szerint tökéletesen kibékült Napóleon herceggel, minek jele ez utóbbinak előbbi méltóságaiba és hivatalaiba leendő visszahelyeztetésében fog nemsokára nyilvánulni. Clarendon külügyminiszerré történt kineveztetését Párisban a két nyugati hatalmasság szoros barátsága, és Olaszország jövője iránti egyetértése jeléül tekintik, sőt azt állítják, mikép Clarendon egyenesen III. Napóleon jelöltje, a mi valószinü, ha azon speciális küldetésre gondolunk vissza, melylyel Clarendon két év előtt a francia császárhoz megbizatott. — Szentpétervári hírek szerint oly ukázszerkezet fekszik a synodus előtt , melynélfogva a cár által összehívott rendkívüli családi tanács ezen házi törvényt : „a császári ház egyik tagja sem vehet fel más vallást mint a görögöt, és más vallásra sohasem térhet át“ annyiban megszüntette, amennyiben azon törvény jövendőben a császári ház férfi tagjaira nem lesz alkalmazható; azonban az illető tagnak, a ki más vallásra akar áttérni , előbb a cár beleegyezését kell kikérnie. ÜZLETI TUDÓSÍTÁSOK. Pest, nov. 2. A magyar földhitelintézet zálogleveleinek jegyzéke , melyek f. évi oct. 31-dikén sorsoltattak ki. A) sorozat 1000 frt. Szám 199, 209, 244, 321, 703, 721, 964, 1094,1161, 1167, 1232, 1357, 1488, 1549, 1765, 2619, 2995, 3061,3210, 3295, 3485, 3605, 3649, 3674, 3863, 4044, 4136, 4620, 4784, 4810, 5045, 5315, 5339, 6186, 6264, 6402, 6836, 6954, 7233, 7378, 7783, 7793, 7822, 8074, 8690, 8709, 8891, 9161, 9366, 9468, 9478, 9663, 10042, 10247, 10497. B) sorozat 500 frt. Szám 40, 348, 569, 738, 863, 954, 977, 981, 1547. C) sorozat 100 frt. Szám 153, 294, 432, 768, 829, 988, 1549, 1819 1884, 1966, 2340, 2469, 2620,2705,2717,3291, 3473, 3586, 3592, 3770, 3868,4034,4167,4202, 4881, 4918, 5180, 5337, 5420,5450. A „P. Hírnök“ magántársürgönyei. Páris, oct. 31. (Este.) Az esti „Moniteur“ jelenti, hogy Bismark gróf Berlinbe visszautaztában, csütörtökön érkezik Párisba. Róma, oct. 31. A „Giornale di Roma“ sajnálkozik a msgr. Merode ellen szórt sértések és rágalmak felett, és kijelenti, hogy őt bizonyos körülmények miatt, főleg pedig egészségi tekintetekből maga . Szentsége bocsátotta el, a nélkül, hogy egyszersmind megvonta volna tőle rokonszenvét s becsülését, melyre annyira méltó. P 1 o r e n c, oct. 31. Az eddig köztudomásra jött 347 választásból 204 ismét, megválasztottakra, és 143 eddig még meg nem választott képviselőkre esik. Az előbbiek közt vannak : Cordoba, Lanza, Buoncompagni, Lamaza, Ricciardi, és Liborio Romano. A király tegnap érkezett meg. — Római levelek szerint a pápai államokban kitört a cholera. Lissabon, oct. 31. Rióból oct. 8- dikáról kelt hírek jelentik, hogy a brazíliai haderő Uruguayana várost megszállotta. A 6000 főnyi paraguita helyőrség feltétlenül megadta magát. Páris, nov. 1. A mai „Moniteur“ szerint most Oroszország is csatlakozott a Konstantinápolyban megtartandó egészségügyi conferentiára vonatkozó indítványhoz. New-York, oct. 21. New-York democrata conventiója Johnson elnök mellett nyilatkozott, s a Monroe-tannak Mexicóra leendő alkalmazását kívánta. Seward államtitkár beszédében reményét fejezte ki, hogy a köztársasági államintézmények, úgy miként az amerikai continensen előbb is fennállottak, újólag felélednek és elismertetnek. Ily haladás aztán bizonyára nem vesztené el hatását a szárazföld más részeire sem. (Délben érkezett.) Bécs, nov. 2. Megbízható értesülés szerint a hír, hogy a horvát országgyűlés megnyitása ismét elnapoltatok, alaptalan ; az országgyűlés minden bizonnyal nov. 12-dikén nyittatik meg. Fel.szerkesztő és kiadó-tulajd. TÖRÖK JÁNOS OLASZORSZÁG. Rómából Írják : A franciák elvonulása a Szentszék ellenségeire nézve a második diadal. Ha az 1859. és 1860-diki usurpatiókra emlékezünk, könnyen megfoghatjuk az ellenségek öröm ujjongását, és a jó barátok aggodalmait. „Ha a franciák elmentek — írja a „Journal des Débats“ florenci levelezője, — nem abban állandó nehézség, hogy Róma megszereztessék, hanem, hogy meg ne szereztessék, és az ügyek menetének szabad folyás engedtessék“, — vagy amint Ricasoi fejezte ki magát: „nem Olaszország menend Rómába, hanem Róma Olaszországhoz.“ Igaz, hogy vannak a septemberi conventioban záradékok és kötelezettségek, valamint léteznek Franciaország részéről ígéretek is, melyeknél fogva Piemontnak örökre respectálnia kell a pápai területet, azonban ezt már most sem teszi, és ha 1860-ban túllépett minden francia óváson s népjogi kötelezettségen, bizonyára jövőre sem fog tartózkodni, hanem ugyanezt teendi. De Franciaország csendes jóindulata és oltalma biztosítva lesz Róma részére, mert hiszen Civitavecchiában mindaddig francia zászlók fognak lengeni, míg Piemont az elrabolt területnek megfelelő részt nem vett át a pápai államadósságból ! Az „Italie“ részint tagadni kisérté meg azt, miszerint a piemontiak meg-megtámadják a római terület határát, részint azzal mentegeti őket, hogy ily eset legfölebb akkor történhetik, midőn brigantikat üldöznek, azonban hivatalos okmányok azt bizonyítják, mikép a piemonti csapatok és csendőrök gyakran több mérföldnyire is becsapnak a pápai területre, s oly helységekbe, melyek tudvalevőleg római földön feküsznek, itt részint oly egyéneket fogván el, a kik már régóta laknak az illető községben, s részint valóságos pápai alattvalókat, kiket aztán magukkal hurcolnak. Csak a múlt héten is, Vallecorso közelében, — 4—5 mérföldnyire a római határon belől —egy embert fogtak el, aki már 4 évnél hoszszabb idő óta élt római területen, és egy ottani birtokos szolgálatában állt ; éjszaka rohanták meg lakásán, s elcipelték. A francia hatóság közbevetése által reclamáltatott ugyan, de még nem adatott vagy küldetett vissza. — Ily esetek egyébiránt napirenden vannak és szép kilátással kecsegtetnek azon időkre, midőn a franciák már valsággal elvonultak. TÁVIRATI TUDÓSÍTÁSOK. Berlin, oct. 30. A „Staatsanzeiger“ a Lujzarend helyreállítását jelenti, az özvegy királynő fővédnöksége, s az uralkodó királynő másodvédnöksége alatt. Hamburg, oct. 30. A „Börsenhalle“-nak Valparaisoból sept. 17-től kelt távirata jelenti, hogy Chiliből a spanyol követ visszahivatott. Frankfurt, octob. 31. A pénteken benyújtandó középállami indítványt illetőleg, Ausztria annak rögtöni tárgyalása s az indítvány visszautasítása mellett fog szavazni. Berlin, oct. 31. A frankfurti senatushoz intézett porosz válaszban constatkroztatik, mikép a senatus felelete bizonyságul szolgál, hogy tettleg azon elemek befolyása alatt áll, melyek a nagyhatalmak eljárását okozák ; ez utóbbiak további lépéseket tartanak fenn maguknak. London, oct. 31. A new yorki „Tribüne“ kijelenti, hogy az amerikai kormány pontos névjegyzékét leírja azon angoloknak, kik separatists kölcsön utalványok birtokában vannak. ^ »407 00 ^estLÉrkezeBjj1j^pLr1Erk:_8^15 jp::este;.^_______________________________________________________ | PESTI BÖRZE nov. 2. Részvények. P(jpz____^Lu__ VASUTMENETEK. Triest-Buda. N-Várad - P.-Ladány . , , Pénz Áru 162 00 162 10 Érték-árfolyam.-------------------Hitelintézeti........................ 773 00 774 00 Bws ~ Bazla®- Triest. Indulás 6 óra 45 perc este. i. 6 ó. 45 p. reg. N.-Várad. Ind. 10 ó. 5 p. d. e. loSo W°4° Koránk: ‘ j g? % | f^^lO t p«!’ T sSA 5 p^IndA 11" pP' „I Brk. 12 ó. 48 p. d. , £ budai " ” tl° 765 Dunagőzhajózás . . .36900 3 000 Érsekújvár. Ind. X ó. 23 p. délut. — 1 ó. 54 p. ”éjj. Buda- Erk. 7 ó. 58. p. este £k. 9 ó. 20 p. délelőtt Cegléd - Arad. ó-budai » » Pesti lánchíd .... 1 p\ a(] ifi* 60 Pest. Erk. 4 ó. 36 p. délután 5 ó. 39 perc reggel. ^ImroTil^gfematom8: 1400 - Éjszaki vaspálya ... 1780 173 20 Cegléd 75 p. este. -Qu.'lil " Székesfehérvár - Bécs. Cegléd Ind. 9 ó. 47 p reggel. Kereskedelmi épület . 360 — Államvaspálya .... 434 gq 182 00 Szeged 12 ó 12 n^'énpl 2 é 99 tf délután Szolnok „ 11 ó. 2 p. reggel. Budapesti lánchíd . . 368 372 Déli vaspálya . • • • X47 00 -- Temesvár Ind 3 ó 55 n rez 2 86 27 n a Székesfehérvár. Ind. 10 ó. délelőtt. Arad. Érk. 5 ó. p. d. u. „ alagút . . 58 60 Nyugati vaspálya . . . 182 25 182 50 ng.? y*7" Érk. 8 6' 27 P’ e' Uj-Szépy. Ind. 2 ó. 25 perc délután. Első m. át. bizt társ . 525 530 Tiszai vasút . . . • 73 00 174 00 Baz.ás. Érk. 9 ó. 10 p. délelőtt. Bécs. Érk. 8 ó. 17 perc este. . . „ „Pannónia“ viszontbizt. 323 330 127 50128 50 , Arad Cegled. Pesti iparbank . . . 210 — Sorsjegyek. — — 160 00 Barias Becs. Bécs — Székesfehérvár aata ,on , Losonci vasútr -- — „ 240 00 244 00 Becsszekesfenervar. Arad. Ind. 10 ó 15 p de Szegedi gőzmalm.s vizi- hitelintézeti 100 frt lp3 50 154 00 Baziás. Ind 6 ó. 55 P. délután. Béca Ind 7 óra 45 perc reggel p '“ti -%q2 P' d' munkálatok __ _ Gőzhajózasi 100 „ Temesvár. Ind. 10 ó. 40 p. éjjel. Ind. 7 ó. 25 p. reg. fi.... V . P.GaC egg,e.V . , Cegléd. Szk. 5 o. 33 p. este. Első budai éozm 580 — Eszterházy herceg 40 „ „ m Szeged. Ind. 2 ó. 21 p. reg. Ind. 12 ó. 53 p. délben. Hi-Szony. Ind. 2 óra 10 perc délután. 5'/ “/ manvgar föld'h ‘ ' 77- 77 50 Salm „ 40 „ 116 50 11’ 00 Cegléd Ind. 6 ó. 35 p. reg. Ind. 6 ó. 21 p. este. Székesfehérvár. Erk. 5 óra 38 perc este. -----------------------------------------------------------------6V magyar földh ' 94 % - Pálfiz . 40 „ - - 77 00 Pest. Erk. 8 ó. 56 p. reg. Érk. 8 ó. 40 p. este. 6 /, magyar foldh. . 9b „ 40 „ 62 00 66 00 Iest. Ind. 9 ó. 55 p. d. e. Ind. 9 ó. 30 p. este. Cegléd - Miskolc - Kassa. Po. n . . BÉCSI BÖRZE nov. 1. St Genois gróf 40 „ 26 00 g 00 Érsekújvár. Ind. 1 ó 52 p délut. 1 ó 8 p este. c led. Ind. 9 óra 27 erc regg. 8 ó. 24 p. est.. Gabona-arak uit«moAAción Budai 40 „ 21 ou JrJr Pozsony. Ind. 4 ó. 48 p. délut. Ind. 4 ó. 12 p. reg. m 97 v 86 *> ±9 r ... u- a ,P “Z 6i„„ MS'“S: 88 “■ ‘*81 *“*"■L-"■1 • fi 1 * ■ t ____________,p , SS? -T" : : S S| SS SS “ ** “* 58 , » «vcsvonatok. eT ” : S i ,í: : ? ® a 1 itesÄf:: inSSjiSSS «“ SSS ^ ***_*«. ■-«----1864-ki 79 76 80 00 , 1860-ki n . . 85 15 85 20 Amsterdam (100 koll. frt) Csak hátfőn és péntek. Csak kedden és szomb. Kassa Miskolc — Cegléd. Búza, bánsági . 85—86 2 95 3 05 Földtehermentesitések. Frankfurt 000 dél'’ ” 89 80 «9 90 Bécs. Ind 2 ó. 30 p. d u. Szeg. j. 2 ó 16 p. regg. Kasaa Ind. 5 ó. 21 perc regg. 11 ó. 0 p. d. e. n *isaJ?v* 1 ’ l „o Mnovar 7AO. 7A9( f rankfurt GOO j, 19 80 Pest „ 9 ó. 45 p. este. Pest. Erk. 7 ó. 2 p. „ 7 ao 6 u o a b Pesti • • 86—87 3 10 3 20 Bánfági szláv ' ‘ ' ’ 70 70 70 50 Hamburg (10° M- B.) 89 90 «9 00 Szeged *) i. 2 a. 30 p.r. Ind. 7 A. 34 p. r. Tokaj ” 9 39 ” U « ’ n fehérm. . 87-88 3 29 3 30 Erdély! ' ' ' M 50 65 50 London ( 10 L St.) 80 00 8» 20 Temesv. i- 5 23 p. reg. Érs.ujv. i. 10 a. 20 p. r. Ar,n ” 10 ” fo ” 10 ' 29 ” énlel ?ozs *' • 79'81 1 95 205 ' ; ' ,* 64 5,655 Pans (100 frank) 107 15 107 25 Baziás érk. 8 ó. 38 p. 1. Bécs.Érk. 1 ó. 50 p.d.u. ?LaddnV 1 ” 45 ” du 12 " 56 " ÁrPav etetésre . 68-70 1 30 1 40 Elsőbbségi kötvények. 42 60 42 70 *) Kedden és szomb. Szolnok 4 44 ” este 4 43 re”M Zab..................... 48 50 1 15 1 20 Opetes l.oyd .... 77 25 77 75 CeSdÉrk. 5" 41 " 5 ” g " Kukorica. . . 78 83 1 60 1 65 lápetes Dunagőzhajózási 93 25 94 76 Korona 44 94 44 95 Buda—Triest. ” ” ” ' ” ” ” Repce .... — 6 65 7 Záloglevelek. Császári arany .... 5 23 , 5 24 Buda. Ind. 6 óra 35 p. reg. Ind. 16. 15 p. este. P -Ladány N-Várad _____________________________________ Magy. földhitelintézete/, 77 75 78 — Napoleon d’or .... 8 58 8 69 Székesfehérvár. Ind. 8 ó.50 p. reg.Érk.7 ó.19 p. este. b . jöv. jegy 6% 100—101 — Orosz imperialok ... 8 92 8 95 Kanizsa. Ind. 1 ó. 50 p. délut.Ind. 6. 35 p. este. P.-Ladány. Jnd. 1 ó. 53 p. d. u. Dunavizállás Pesten, nov. 2. 3 6" Cf. Pest, 1865. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad- nyomdásznál barátok-ter 7. sz.