Pesti Műsor, 1958 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1958-10-31 / 44. szám

4 ........... ......... _ _ ___________ P M ............okt. 31—nov. 6-ig Vasárnap, november 2-án de. Bérletszünet Kezdete 11, vége 2 után JÁNOS VITÉZ Daljáték 3 felvonásban Zenéjét szerezte: KACSÓH PONGRÁC Újra hangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette Kenessey Jenő. A verseket Heltai Jenő írta. Bakonyi Károlynak Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán írott szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. Rendező: Mikó András Vezírrel: Németh Amadé Kukorica Jancsi Iluska .... Bagó................... Francia király Királykisasszony Gonosz mostoha Strázsa mester Csősz . . . í 1 1 gazda . * . i 2. gazda . » * . Bartolo ..ti Udvarhölgy • » Tábornok . . • Első udvaronc . Második udvaron Kövecses Béla Vámos Ágnes Katona Lajos Fekete Pál Páka Jolán Lőrincz Zsuzsa Szomolányi János Mally Győző Csőr József Sugár Rezső Perényi Kálmán Bordy Bella Kőváry Richárd Erdei Gyula Kertész Gyula A táncokat tervezte és betanította: Haran­gozó Gyula. Előadják: Bordy Bella, Rab László, Menyhárt Jacqueline, Molnár Fe­renc, Bánki Györgyi, Boross Erzsébet, Bronecz Ilona Történik a falu végén, a­ francia király udvarában, az élet tavánál és ismét a falu végén I. felv.: Kukorica Jancsi, a bojtárfiú, szerelmes az árva Puskába, aki sokat szenved gonosz mostohaanyjától. Jancsi megfenyegeti az öreg banyát, s ez bos­­­szúból a tilosba csalja Jancsi nyáját. A feldühödt nagygazdák Jancsinak rohan­nak, aki otthagyja a pásztorkodást és be­áll huszárnak. — II. felv.: A francia ki­rály, akinek a magyar huszárok segítsé­gére siettek. Jancsit »►János vitéz« névvel jutalmazza meg hősiességéért, egyben fel­ajánlja neki a trónját és leánya kezét. Bagó szomorú hírt hoz. Iluskát halálra gyötörte mostohája. Jancsi a halál orszá­gából is vissza akarja hozni szerelmesét. — III. felv.: Hosszú vándorlás után Jancsi és Bagó egy tóhoz ér. Egy öregasszony el akarja téríteni őket útjukból, de Jancsi felismeri benne Puska gonosz mostohá­ját. Kiderül, hogy boszorkány. Jancsiék végeznek vele s feltárul előttük az Élet Tava. Itt van a tündérek között Iluska is. A boldog Jancsinak hiába ajánlják fel a tündértrónt, ő visszamegy Puskájával fa­lujába. Vasárnap, november 2-án este Márkus-bérlet, 2. előadás Kezdete 7. vége 10 után LIVIA LIZEANU a Kolozsvári Állami Román Opera magánénekesének vendégfelléptével RIGOLETTO Dalmű 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GIUSEPPE VERDI Szövegét írta: Piave. Fordította: Blum Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar. Táncok: Nádasy Ferenc, Rendezte: Dr. Kenessey Ferenc Vezényel: Pless László A herceg , , , , Járay József Rigoletto * » « , Radnay György Gilda • . , i , i Lívia Lizeanu Sparafucile­t , , Bódy József Magdaléna , , * Monterone • . • « Marullo i * . • • Borsa ...i,f Ceprano gróf i . * Ceprano grófné Giovanna , * • • Apród­­ t i , i Porkoláb • * « Garancsy Márta Cser Tímea Hegyi Adorján I. felv.: A mantuai herceg zabolátlan, ledér életet él. Udvari bolondja, Rigoletto kicsúfolja a herceg áldozatait, köztük Monteronet is, aki számonkéri a herceg­től leánya elcsábítását. Monterone a csu­­folkodó bohócot megátkozza. II. felv.­ A külvárosban — ahol Rigoletto él lányá­val, Gildával — álruhában besurran a kapun a herceg, aki most tudja meg, hogy szerelmesének atyja a bohóc. Rigo­letto elhiszi Marullo meséjét, hogy Cep­rano grófnőt akarják elrabolni és még segíteni is hajlandó. Hl. felv.: Rigoletto megtudja az igazat, átkutatja a palotát, s megtalálja leányát. Bosszút esküszik a herceg ellen. IV. felv.­ Rigoletto megkí­sérli kiábrándítani Gildát a hercegből, majd Spara­fuel­let, a bérgyilkost a herceg ellen küldi. De az átok megfogant. Spara­fueile áldozata nem a herceg, hanem a férfiruhába öltözött Gilda. Palánkay Klára Varga András Rajna András Palcsó Sándor Komáromy László Gombos Éva Márkás új és használt ZOHSORAK és K­ANIHÚK nagy választéka ZONGORATEREMBEN VII. Lenin körút 101. (T.: 123-398) VÉTEL-ELADÁS Hétfőn, 3-án 8-kor a MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR A­ bérlet, 3. estje Vezényel: ERDÉLYI MIKLÓS Közreműködik: JEANNE-MARIE DARRÉ MŰSOR: DEBUSSY: Egy faun délutánja RAVEL: G-dúr zongoraverseny SZTAJNOV: Trákia — szimfonikus költe­mény CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny Debussy 1892-ben komponálta Egy faun délutánja című »szimfonikus előjátékát« Mallarmé verse alapján. Képzeletbeli, mi­tológiai tájon a szerelmes faun fuvolaszó­val hívogatja az erdő tündéreit. A táj egyszerre megelevenedik, de a nimfák hamarosan eltűnnek, a faun egyedül ma­rad, a légiesen könnyed látomás szerte­foszlik. Debussy kompozíciója nem a vers cselekményét, inkább az általa keltett impressziókat kívánja zenébe önteni. Ezért is tekintik a zenei impresszioniz­mus egyik első, úttörő alkotásának. Maurice Ravel G-dúr zongoraversenye három tételes: Allegramente — Adagio assai — Presto. Az 1930—33 között kelet­kezett műről a szerző így nyilatkozott: »A szó legszorosabb értelmében véve kon­cert, Mozart és Saint-Saens zongoraverse­nyeinek szellemében. Az I. tétel a Lúd­anyó meséi zenei világával rokon, virtuóz »divertissement«. A II. tétel álmodozó, egyszerű idill. A III. tétel, a komponista szavai szerint, »tartalmaz néhány jazz elemet is, de csak mértékkel«. Sztajnov bolgár zeneszerző »Trákia« című szimfonikus költeménye nálunk ez alkalommal hangzik fel először hangver­senyteremben. A műnek nincs programjai Kedden, november 4-én 7. bérlet, 2. előadás Kezdete 7, vége 10 után AZ ELADOTT MENYASSZONY Vígopera 3 felvonásban Zenéjét szerezte: SMETANA Irta: Sabina K. Fordította: Blum Tamás. Rendezte: Stephányi György. Díszlet: Fülöp Zoltán. Jelmez: Márk Tivadar Vezényel: Varga Pál Kruzsina ...» Varga András Ludmila, felesége : Uher Zita Mazsenka, leányuk Mátyás Mária Micha Tóbiás » . Galsay Ervin Háza, felesége . » Farkas Anna Vasek, a fiuk « * Kishegyi Árpád Jenik ...» i i Kövecses Béla Kecal Domahidy László Springer . . » * • Göndöcs József Esmeralda » » * Pavlánszky Edina Indián komédiás . Hegyi Adorján Koreográfiáját Vaszilij Vajnonnen, a Moszkvai Nagy Színház Sztálin-díjas balettmestere tervezte és tanította be, asszisztensével, Klavdia Armasevszkájá-­ val, a Moszkvai Nagy Színház művésznő­­­­jével I. felvonás Polka. Táncolja: Hamala Irén, Tóth László és a tánckar II. felvonás: Furiante. Táncolja: Kálmán Etelka és a tánckar III. felvonás: Cirkusz. Táncolja: Bánki Györgyi, Pető László, Balogh Ágoston, Nádas Imre I. felv: A vidáman ünneplő faluban csak Mazsenka és Jenik szomorú, mert Mazsenkát szülei a gazdag Micha fiához, Vasekhez akarják kényszeríteni. Ma­zsenka szembeszáll szülei akaratával. Kecal házasságközvetítő azonban vállalja, hogy jutalom ellenében mégis létrehozza a házasságot. II. felv.: Az ügy­efogyott, dadogó Vasek a kocsmában megismerke­dik Mazsenkával, aki eltitkolja kilétét* Mazsenka megjátssza neki a csapodár, erőszakos teremtést . Vasek, aki bele­szeret, már visszalépne az apja által ter­vezett házasságtól. Kecal 300 tallért ígér Jeniknek, ha otthagyja Mazsenkát. Jenik látszólag belemegy az alkuba, de kiköti,­­hogy csak Micha fia lehet a férj. Kecal elmeséli az alkut a falusiaknak, akik fel­háborodnak Jenik viselkedésén. III. felv.: A faluba érkező cirkusz kötéltáncosnője is megtetszik Vaseknek, aki, hogy el­nyerje a lányt, hajlandó az előadáson a medve szerepében fellépni. Mazsenka, aki azt hiszi, hogy Jenik eladta őt, bele­egyezik, hogy Vasek felesége legyen. Ek­kor Jenik bevallja, hogy ő Micha másik fia, de elbújdosott mostohaanyja elől. A szerződés értelmében őt, Micha fiát illeti Mazsenka. Mazsenka boldog lesz, a medvebőrbe bújt Vaseket és a póruljárt Kecalt pedig az egész falu kineveti. inkább utóromantikus hangvételű han­gulatkép, népzenei elemek alkalmazásá­val. Rövid bevezetés után gyors-lassú­­gyors részre tagozódik. Csajkovszkij három zongoraversenyt írt, ezek közül az első, a b-moll versenymű a legismertebb. Nagy népszerűségének tit­ka a szólóhangszer virtuóz lehetőségeinek kiaknázásában, a mű hatásos felépítésé­ben rejlik. A csillogó külső mögött azon­ban nem sikkad el a tartalmi mondani­való sem. Az I. tételben a rézfúvók beve­zetése után a hegedűkön és gordonkákon szólal meg a patétikus főtéma, a zongorá­nak az egész klaviatúrát átfogó, hatalma­san zengő akkordjai kíséretében. Majd a zongora szólisztikusan fejleszti tovább a témát. A fafúvókon hangzik fel az érzel­mes melléktéma. A II. Andante semplice tételben megkapó bölcsődal-téma szólal meg. A tétel könnyed, táncos középrésze egy régi francia sanzont idéz, majd vis­­­szatér a bölcsődal-téma. A III. Allegro con fuoco tétel kozákos táncritmusai, lendületes, friss témái a orosz népünne­pély vidám forgatagába vezetnek.

Next