Pesti Műsor, 1969. április (18. évfolyam, 14-17. szám)
1969-04-04 / 14. szám
Április 4—10-ig MODERN ROMANTIKA Hans Werner Henze, a negyvenhárom éves német zeneszerző nevét Magyarországon alig ismerik. Pedig Henze a második világháború után feltűnt komponista nemzedék legsikeresebb szerzői közé tartozik. Wolfgang Fortner, a neves zeneszerző és pedagógus növendéke volt, s az új zene avangard-törekvésű alkotói között tűnt fel. Később Párizsba ment, ahol megerősödött kapcsolata a schönbergi dodekafon-iskolával: egy ideig René Leibowitz tanítványa volt. Henze aztán hamarosan szakított kortársainak szélsőséges újítóirányzataival, s a XX. századi zene legkülönbözőbb technikai-stiláris vívmányainak felhasználásával, közérthetőbb fogalmazásra törekedett. Különösen színpadi műveiben, operáiban és balettjeiben, melyek sikerrel járták be a nagy európai színpadokat. A zeneszerző Olaszországban él, s ezt művészi hitvallásnak is tekinthetjük: zenéjét a mediterrán dallamosság, s a latin klasszicitásra, világosságra való törekvés formálta döntően az elmúlt években. Legismertebb műveit a német és az olasz zenei hagyományok egyesítése jellemzi, így a Gozzi nyomán írt „Szarvaskirály” című operát, s „Prinz von Homburg” című operáját. A balett, a táncjáték műfajában is termékeny szerzőnek bizonyult az elmúlt két évtizedben, műveit a leghíresebb koreográfusok állították színpadra. Undine, a vízisellő témája a középkortól visszatérően felbukkan az irodalomban. Alapgondolata, hogy az emberfeletti tündérlénnyel szembeni hűtlenségnek halál a büntetése, számos színpadi feldolgozást ért meg az idők során, E. T. A. Hoffmanntól Lortzing operáján át Gerhart Hauptmannig és Giraudoux-ig. A balettszínpadra is eljutott, még a múlt században. Henze 1958-ban írta az Undine zenéjét, s balettje azóta sikeres előadások sorozatán került színre, mint a modern repertoár egyik megbecsült darabja. A magyarországi bemutató koreográfusa, Eck Imre a téma általános emberi és ma is időszerű vonásait hangsúlyozza, tehát a romantikus történet mai felfogását adja koreográfiájában. A Henze-bemutató ismét szép és nagy feladat elé állítja az Operaház balettegyüttesét, s egyben alkalmat ad arra is, hogy a magyar közönség megismerkedhessék napjaink egyik legsikeresebb színpadi szerzőjével. Fábián Imre PM Vasárnap, 6-án Bérletszünet BEMUTATÓ ELŐADÁS Kezdete 7-kor UNDINE Balett 3 felvonásban Zenéjét szerezte: HANS WERNER HENZE Szövegét F. H. K. de la Motte-Fouqué meséje nyomán Frederick Ashton írta. Díszlet: Makai Péter. Jelmez: Gombár Judit. Próbavezető balettmester: Hamala Irén A koreográfiát tervezte, betanította és rendezte: ECK IMRE Vezényel: PÁL TAMÁS Fülöp Viktor Orosz Adél Róna Viktor Szumrák Vera Liszt-díj II. 1969 Forgách József | Erdélyi AliceRácz Boriska /Gál Andor IBozsó Árpád A III. felvonás táncait előadják: Dvorszky Erzsébet I. Trió.......................... Nagy Zoltán Fülöp Zoltán Kaszás Ildikó Boross Erzsébet Geszler György Kardos Edit Mák Magda Gaál Éva Forgách József Árva Eszter Ángyássi Erzsébet Pas de six: Vidinszky Mária, Uglyai Hana, Gombkötő Erzsébet, Pethő László, Zilahi Győző, Péter László II. Trió . • • • . Tirreneo, a földközi tenger királya . . Undine, sellő, a lánya .... Palemon lovag . . Beatrice, a jegyese Egy triton Tirreneo szolgálatában . . Két lady, Beatrice kíséretéből . . Két lord, Palemon kíséretéből . . .. Trió 222.. Variáció .. 2 2 2 . Duó............................... Hétfőn, 7-én Bérletszünet Kezdete 7-kor Vezényel: FRÁTER GEDEON Tirreneo..................... Undine..................... Palemon lovag . . Beatrice..................... Egy triton . . • . Két lady..................... Két lord . . . . . Havas Ferenc Aradi Mária Dózsa Imre Kékesi Mária Forgách József Erdélyi Alice Rácz Boriska Gál Andor Bozsó Árpád A II. felvonás táncait előadják: I. Trió. . . . . II. Trió . 22 . III. Trió .22. Variáció • • • . Duó..................... Árva Eszter .Ficzere Attila Fülöp Zoltán Bérezés Mária . Dvorszky Erzsébet Behumi Ferenc Kardos Edit . Nagy Katalin Kolozsváry Dóra , Némethy Sándor /Kollár Eszter • Ángyássi Erzsébet Pas de six: Widinszky Mária, Uglyai Ilona, Gombkötő Erzsébet, Pethő László, Zilahi Győző, Péter Zoltán Zongoraszóló : II. felv. 1. kép: Palemon kastélyába vendégek érkeznek, köztük a szép Beatrice, Palemon menyasszonya, akit a lovag tartózkodóan fogad, s amikor a vendégek eltávoznak, átadja magát ábrándjainak. Ekkor megjelenik előtte Andie, a sellő. Táncával megbűvöli a fiatal lovagot, aki elfelejtve jegyesét, a távozó Undine után megy. Beatrice és a vendégsereg elhatározzák, hogy követik Palemont. — 2. kép: A szerelmespár útja félelmetes erdőn vezet keresztül. Tirreneo, a víz szellemeinek ura meg akarja akadályozni leánya és egy földi halandó végzetes kapcsolatát. Palemont azonban nem rémítik a szellemvilág varázserői, sőt őszinte szerelme végül még Tirreneot is megengeszteli, aki maga mutatja az utat a tenger felé, amerre a szerelmesek elkerülhetik üldözőiket. II. felv.: Egy Földközi-tengeri kikötőben Palemon és Undine hajóra készülnek szállni. Beatrice követte Palemont, s kéri a lovagot, hogy ne utazzon. Amikor az hajthatatlan, úgy dönt, hogy ide is követi őt. A hajó mindhármukkal kifut a viharos tengerre. A tenger Undine igazi világa. Palemon felismeri, hogy a vizek és szellemek világa idegen a halandó embernek, s ismét csak Beatrice földi valósága létezik számára. Andine rémülten veszi észre, hogy mint hódítja vissza Beatrice Palemont. A lovag hűtlensége miatt Tirreneo vihart támaszt. A hajó darabokra törik Palemon és Beatrice csonka árbocba kapaszkodnak. Andine visszatér a tenger mélyébe. III. felv.: Palemon kastélyába a lovag és Beatrice esküvőjére készülődnek. Palemon előtt megjelenik a nimfa víziója. A látomás eltűnik, Beatrice felébreszti vőlegényét. Sorra érkeznek a vendégek, köztük egy titokzatos idegen, akit tritonok és nimfák követnek. Táncukkal szórakoztatják a vendégeket, majd a megdermedt násznép előtt ott áll Tirreneo, aki eljött, hogy számonkérje Palemon hűtlenségét. Hatalmas szél kerekedik, s elsötétül minden; a násznép elmenekül. Palemon türelmetlenül várja Undinét. Beatrice hiába hívja, a lovag elhárítja magától. Ekkor Undine Palemon előtt táncolni kezd. Palemon öröm és kétségbeesés között tépelődik és megkísérli a Sellőt visszatartani. Amikor azonban átkarolja és megcsókolja, a lovag holtan esik öszsze. Andine halott szerelmesét magával viszi a tenger mélyére. Csütörtökön, 10-én Bérletszünet: Felemelt helyárak Kezdete 7. vége Vall előtt JEAN BONHOMME a londoni Covent Garden művészének vendégfelléptével CARMEN Opera 4 felvonásban Zenéjét szerezte: GEORGES BIZET (1838—1875) Szövegét PROSPER MERIMEE (1803-1870) elbeszélése után írta: Henri Meilhac és Ludovic Halévy. Rendezte: Mikó András. Díszlet: Forray Gábor. Jelmez Szeitz Gizella. Táncok: Pethő László. Az énekkart betanította: Pless László Vezényel: KOMOR VILMOS Don José . . . Escamillo . * « Remendado • • Dancaire . » , Zuniga . . • Morales . • « • Carmen . . • ■ Micaela . • » • Frasqjita . • . Mercedes . . • Jean Bonhomme Palócz László Kishegyi Árpád Nagypál László Várhelyi Endre Széki Sándor Komlóssy Erzsébet László Margit Koltay Valéria Kovács Eszter Szólót táncolnak Mák Magda, Zilahi Győző, Hevesi Imre, Behumi Ferenc I. felv. Carmennek megtetszik Don José tizedes és virággal, tánccal felhívja magára figyelmét. A tüzesvérű lány öszszevesz egyik társnőjével, kést ránt elő s Zuniga hadnagy Don Josénak adja ki a parancsot, hogy kötözze meg Carment. Carmen táncával meghódítja a tizedest, aki szökni engedi. - II. felv.: Don Josét megbüntetik Carmen szökése miatt. A tizedes felkeresi Carment egy kocsmában. A lány ekkor már Escamillo torreádorba szerelmes, de mégis ráveszi Don Josét, hogy szökjék meg a katonaságtól. - III. felv.: Don José Carmen kedvéért csempész lesz, amikor itt megtudja, hogy a lány a torreádort szereti, késpárbajt vív vetélytársával. Carmen szétválasztja őket. Don José régi szerelme, Micaela könyörgésére otthagyja a csempészeket. - IV. felv.: A szevillai arénában bikaviadal kezdődik, bevonul Escamillo, a torreádor. Carment már csak a győztes torreádor érdekli. Don José leszúrja Carment