Pesti Napló, 1850. augusztus (1. évfolyam, 119-143. szám)
1850-08-08 / 125. szám
Magyarország életrevalóságának jeleit már több ízben adta. A legnemesb önzésből kérjük tehát a hatalmat, e nép erejének kifejtésére. Berlin , aug. 2. Zsákban a feje f elmondhatja most Poroszország is. Mikoz ben egy kis szünet, csendesség volna , a külviszonyok bonyolítnak be úgy, hogy el nem láthatni, mikép fog történhetni a kibonyolódás. A német egység szépen újra az Eschenheimutczai palota kapuja előtt áll, de Poroszország akaratoskodik, s nem akarja átlépni a küszöböt. Meghatalmazottjait csakugyan visszahívta Frankfurtból, s úgy látszik, a békeszeretők ezután hiába reménylenék a fenforgó vitás kérdéseknek és viszályoknak kiegyenlítését Frankfurtban. De ha nem is vezet ez okvetetlen nyílt szakadásra az itteni kormány s Ausztria közt, azért mindenesetre elegendő ok s alkalmas körülmény arra, hogy a német viszonyok tisztába, rendbe ne hozathassanak, s a német egység óhajtásból valósággá ne válhasson. Valóban 1848. ápril óta hosszú kerülő utat tett a német ügy, mig az Eschenheim-utczai honos lakót viszont fölkereste ! Ámbár természetes dologként tűnik fel, hogy Ausztria látva, miszerint minden eddigi egységi vajúdásokból semmi életrevaló nem született, midőn az ideiglenes szövetségi bizottmány semmi valódi befolyással és hatalommal Németország közönséges ügyei intézésében nem bir, az egyetlen létező jogi alapra áll s erről kiindulva az örökre eltemetettnek hitt szövetséggyülést újra feltámasztó halottaiból. S az unió e lombtalan száraz törzsök, mellynek ágai egyenkint hulladoztak el, mig most majdnem egyedül áll maga a törzs, Poroszország! S a gothaiak! a teljes kudarczot vallott német doctrinairek. Gagernnek, mint biztos tudomás után írhatom, Radowitz azon tanácsot adta, hogy mind maga, mind pártja tartózkodjék minden beavatkozástól az unió s a német egység ügyébe, mert el vannak tökélve saját utat követni a német kérdésben, mint azt a király német érzelme hozza magával. Szép vigasztalás volt ez az egykori Gagernnek, ki alól pártjával együtt, mint mondani szokták, olly szépen kihúzták a vizes lepedőt. Hát a dán béke és Slezvig-Holstein! A porosz-dán békekötéstől a német kormányok megtagadják a ratifikátiót. Mindenesetre megfoghatlan Poroszországnak ez ügybeni eljárása. Bizonyára, ez által nagy zavart okozott a német szövetségnek. Rettentő Macchiavellismus volna saját politikájának előmozdítása czéljából így akarni összebonyolítni a dolgokat, — egyébiránt sem első sem utolsó eset, — holott ha a szövetség kívánsága szerint, seregeit Slezvigben hagyva, a villongó felek közibe veti magát, minden német státus gyámolította volna. S most is, mint arról megbizonyosodtam, a kopenhágai ausztriai követ tiltakozott komolyan a dánoknak Holsteinba lehető benyomulása ellen. Slezvigi tudósítások szerint, a dánok alighanem Rendsburg s Kiel között fognak az Eider-csatornán átkelni próbálni, melly esetben a kieli kikötő szélén a csatorna mellett fekvő Fridrichsort erősséget fognak megtámadni, mellyel szemben a kieli kikötő bejárása előtt egész szélességében fekszik az orosz hajóhad, 4 sorhajóból s 3 fregatból álló, s attól tartanak, hogy a várnak a szárazi oldalróli megtámadtatása esetére a dánorosz hajóhad azt a tengerről fogja ostromolni. Friedrichsortban jelenleg csak két zászlóalj fekszik. A váron német zászló lobog, Koppenhágában közzétett hivatalos tudósítás szerint Eckernfördet a dánok jul. 28-án déli 12 órakor szállották meg. Itt minden szem, minden figyelem csak éjszakra van fordulva. Meglátjuk, mi újat hoznak a közelebbi napok! Székes-Fehérvár, aug. 4-én. Pár nap mégis éve leend, hogy a szerencsétlen népfelkelés miatt annyi ház és ember élet áldozat jön, s annyinak rabigába döntve személyes szabadsága! Városunk csapásaihoz, hogy azok kiegészítve legyenek, csak ez hiányzott volt még. Alig vala kiüdülve látszólagosan a hét év előtti nagy tűz utáni lázból,mert fölépité nagy nehezen, tenger adósság mellett, elpusztult falait) — s a kérlelhetlen sors év előtt, ismét újakat dönte romba. .. Oh de nem szólok tovább bajaidról Fehérvár! nehogy te is kérdezhesd tőlem: „Szivemnek sebeit szaggatod fel újra — ?“ Elég volt azokat eltűrni, mint tűrted is azokat — büszkén mondva: férfiasan. Az idő pedig, mint mindent, úgy fájdalmaidat s könyeidet is letörleszté, s ismét jobban érzed magad; sőt mi tagadás benne, ha mondom, hogy te ismét mulatsz, azaz tulajdonkép nem is te, hanem lakóid — még pedig divatosan, t. i. a fehérvári nem tudom micsoda, — de valami (— vinkli) divat szerint. Ma a lövöldében igen jól mulattuk magunkat, mert a vadászcsapat zenészei igen kedvünkre valókat fútak reá szarvaikon, több magyar dalt, és csárdást. Egyáltalán a derék zenekar igen megkedvelteti magát nálunk, s et mindig szívesen hallaná közönségünk. Különösen egy jó indulót is fútok , mellyre magok az asztalok is megindultak egész a roskadásig, a felettük, székek hiányában, nehezedő és csücsülő társaság miatt. A megindult hosszú asztalon levő tányérok s üvegek is természetesen mind ,sursainkot kiáltottak. Feltűnő volt szépeinket többnyire fehérben láthatni a nagy szélnek s pornak miatta is, — s köztök egy dámát feketében — oh is ismét be szép fiatal kis ámorral ? — .. De az már nem volt annyira feltűnő, mert régtől fogva megszoktuk, t. i. a nők és férfiak közti társalkodás modorát. — „Ültünk pedig bevett szokás szerint egy mérföldnyi távolságban férfiak — a nőktől, szemközt, vagy néha hátat is fordítva, — annyira mulattuk magunkat !“ — Senki se higgje, hogy ez ,purger‘ város, sőt nagyon is ,nobi‘ város, mert itt a fiatal ember nőhöz csak olly feltétel alatt közelíthet, — tehát ,conditio sine qua non‘ alatt, ha vagy magát, vagy legalább is jobb kezét a kedves mamácskánál hagyja zálogul — míg a beváltás ideje bekövetkezik. Ezt aztán, ha úgy tetszik, ezután fehérvári ,bonton‘-nak is nevezhetni. — Mivel pedig mindenkinek nincs mindjárt kedve, magát, vagy jobb kezét elzálogositni—a kisasszonykák pedig szinte szeretnének mulatni — de nyiltan nem lehet, — ennek az a jó következménye van, hogy, mióta e rendszer fönáll, azóta a coquetteria annál nagyobb mértékben űzetik, kivált ablakokon át. — Többször lehet például látni, hogy annyira megtetszik valaki a sétatéren, hogy még az ablakok üvegtáblái is kicoquetkroztatnak. Minek csak az üveges örül legjobban. . — Íme adtam hi, bár még rövid rajzát a fehérvári társaséletnek. Idővel még többre is vihetjük?... R. Szeben, aug. 2. A „Sieb. Bote“ írja: Tegnap estre itt kellemetlen eset történt, melly az ebben résztvevők ferde fogalma által különfélekép magyaráztatik, és sokfélekép felfogva beszéltetik el. Az itteni főtartományi biztosság egy tisztviselője, ki a főörtanyai őr előtt elment, és átmentében, ama mélyedést, mellyet a régi szokás távolsági vonalul jelölt ki, s mellyet az átmenőknek az őr irányában meg kell tartaniok, eme mélyedést átlépé; az őr által, kinek felhívására, hogy a mélyedésen túl maradna, nem figyelvén, az előirt távolságra visszaszoktatott. Miáltal a tisztviselő magát bántva érezvén, jónak találta a főűrszobában a parancsnokot durva módon kérdőre vonni. A tiszt, ki az őr szabályszerű eljárása öntudatában, és házi joga érzetében , mellyet ő a tisztviselőnek nem jelentett belépése által az őrszobába, és annak ingerlő útbaigazítására megsértve láta, a tisztviselőt letartóztatja, és a városkapitánysághoz vezetteti , honnan azonnal szabadon eresztetek. A letartóztatás ténye nagyon feltűnt, és a különben olly csendes, hidegszámító Szebenben bizonyos ingerültséget idézett elő, melly, ha a kedélyállapotoknak igazolás engedhető, igazolatlanul jelenik meg, annyival inkább, minthogy mind a két rész előtt nyitva áll az út rendes birájuk előtt törvényesen keresni jogukat; mert mi most ismét egy olly törvényes öszszeköttetésben élünk, hol mindenkinek igazság szolgáltatik. Az erős és naponkint szilárduló törvény fölüláll a katonai laktanyákon szintúgy, mint a tisztviselők irodáin; az a rózsákkal kitűzött bureau férfiak egyenruha gallérját szintúgy, mint a tiszt kardbojtját védi, a polgári műhelyében szintúgy, mint a földmívesz ekéjénél. Sárosmegyéből, júl. 31. A „Magyar hírlap“ iagy közli Sárosmegye tisztikarát : Sárosmegye politikai tisztikara. Elnök: Semsey Albert; ilt. Illés Károly; kiadó: Beackert Lajos; lajstromozó : Fáczonyi Tamás ; főadószedő még nincs; ellenőr: Grunner Vilmos; pénztári tiszt: Feltinger Károly; számvevő: Sterbinszky László ; ellenőri tiszt: Venczel Ede; mérnök : Willetz Jób; főorvosok : Bartsch Ede, Sárossy József. ■— Alsó-tarczai járásban főszolgabíró : Keczer Bertalan; alszolgabíró : Medveczki Ant.; ideiglenes lakásuk Bogdány. Áladószedö: Berzeviczy Bonaventura. — Eperjesi járásban fösz.biró: Fuhrman Ferencz; alsz.biró még nincs; ideigl. lakásuk Eperjes. — Sirokai járásban fösz.biró : Úsz Ferdinánd; alsz.biró : Máday László; ideigl. lakásuk Mocsollya. Áladószedö: Hedry Gábor. — Felsőtarczai járásban cs. kir. kerületi biztos: Scleiminger László; cs. kir. alszolgabiró: Dessewfy Ignácz; ideigl. lakásuk Szeben. Aladószedö: Roskoványi András. — Szekcsői járásban főszolgabíró: Hodossy Ambrus; alsz.biró: Semsey Vilmos; ideigl. lakásuk Vonyicskón. Áladószedö: Golonyi József. — Bártfai járásban fösz.biró: Koch László; alsz.biró: Tulács Antal; ideigl. lakásuk Bártfa. — Taplyi járásban fösz.biró: Keczer Gusztáv; alszolgabiró : Podhorányi János; ideig. lakásuk Hannusfalu. Áladószedö: Semsey Imre. — Makoviczai járásban főszolgabíró: Medveczki András ; alsz.biró: Kiss László; ideigl. lakásuk Szvidnyik. Áladószedö: Berthódy Kornél. — Az eperjesi és bártfai uj politikai járásokba aladószedök nem neveztetvén, adó tekintetében megyénk, mint eddig, hat járásra fölosztva marad. Törvénykezési tisztikar. Alsótarczai járásban szolgabiró: Sztankay József; esküdt: Zathureczky László; ideigl. lakásuk Eperjes. —Sivokai járásban sz.biró: Szalyovich Imre; esküdt: Úsz István; ideigl. lakásuk Szinye. — Felsőtarczai járásban sz.biró: Péchy Ferencz;esküdt: Roskoványi Bertalan; ideigl. lakásuk Péchujfalu. — Szekcsői járásban sz.biró: Bornemisza Sándor; esküdt: Szalyovich Vincze; ideigl. lakásuk Ádámfölde. — Taplyi járásban sz.biró : Körtvélyessy Vincze; esküdt: Körtvélyessy Bertalan; ideigl. lakásuk Ásgút. — Makoviczai járásban sz.biró: Gombos Pál; esküdt: Ladomérszky Antal; ideigl. lakásuk Zboró. Hontmegyéből, aug. 1-én. Közigazgatási tisztviselők: Kormányzó elnök: Baloghi László; titoknok: Fábián József; kiadó: Janicsák Lajos; lajstromozó: Kobzán Sándor; főadószedő : Zaffiry István; aladószedők: Heldt Ignácz, Bakay Imre; pénztártiszt: Podhorszky Ede; számvevő : Raksányi János; számviteli tiszt: Czupik Ferencz. Ipolyi kerületben főbíró: Bory Károly; segéd: Matuska Adolf. Szálkáiban : Huszár Sándor ; segédje: Sántha Ignácz. Bábhiban: Sembery Bodó; segédje: Ebensperger János, egyszersmind bakabányai polgármester. Bozókiban: Thuránszky Kár., segédje: Ocsovszky Antal. Selmecziben: Goldbrunner Sándor, egyszersmind selmeczi polgármester; segéde: Knapich Eduárd. Ezen kívül van három élelmezési biztos: Szabó József; Horváthy József; Czibulya János. Útibiztosok: Kabzan Antal; Kelecsényi Lajos; Plachy László. Csendbiztos: Valentini András. Főorvos: Steger János. Kerületi orvosok: Berko József; Klönigh Ignácz; Selymesy István; Krammer Ferencz; Horváth Antal. (M. H.) A Wiener Zeitung hivatalos részében olvassuk: „Rendelete a vallás és oktatási miniszternek 1850-ki jul. 12-ről a bécsi, prágai, pesti, lembergi, krakkói, olmützi gratzi és innsbrucki egyetemeknél behozandó collegiumi pénzek iránt. Az 1849-ki sept. 30-ról kelt legfelsőbb határozatnál fogva jóváhagyott alapokhoz képest a collegiumi pénzek behozatala iránt azon egyetemeknél, hol a tanítási s tanulási szabadság behozatott. Ő felsége a vallás és oktatási miniszter előterjesztése folytán az 1850-ki jul. 12-ről kelt legfelsőbb határozatánál fogva következő ideiglenes rendszabályt méltóztatott jóváhagyni: 1. §. Az 1850—51-ki tanévvel minden ausztriai egyetemnél, hol a tanítási és tanulási szabadság behozatott, azaz, a bécsi, prágai, pesti, lembergi, krakkói, olmützi, gratzi és innsbrucki egyetemeknél a tanítási pénz, a mennyiben jelenleg fenáll, megszüntetik és általánosan a tanulók minden egyes collegiumért (előadásért), mellybe járnak, collegiumi pénzt fizetnek, melly az illető tanítónak vagy magán tanítónak (privát-docens) jut. 2. §. A collegiumok a díji kötelezettségre nézve vagy ingyenesek (publica) vagy díjasak. Az utóbbiak vagy a törvény által meghatározott legcsekélyebb, vagy magasabb collegiumi pénz fizetése mellett, fognak tartatni. 3. §. A legcsekélyebb collegiumi pénz minden félévi collegiumért annyi p. forintot tesz, a mennyi órát tölt ki a collegium hetenként. 4. §. A tanárok joga a collegiumi pénzre nézve összehangzásban van tanítási hivataluk kötelezettségével. Különbözik a mint azok rendes fizetéssel alkalmazvák vagy nem. 5. §. Minden rendes fizetéssel végkép , vagy ideiglenesen alkalmazott tanár előadásait azon tantárgyakról, mellyekre kineveztetett s alkalmaztatott, hetenkénti felolvasások alkalmas számával (6. §■) és a fönt a 3. §-ban kijelölt collegiumi pénzért fogja tartani. Ezen collegiumokra, mellyek főcollegiumjainak neveztetnek, fogja kitünőleg tanítási hivatalának tevékenységét fordítni! Ugyanerre köteleztetnek az álladalomtól díjt hűző docensek is. Csak helyetteseknek, kik netalán még különös fölmerülő viszonyoknál fogva a törvényes helyettesítési fizetés mellett a megürült tanítói szék betöltésére alkalmaztatnak, a collegiumjaikért fizetendő collegiumi pénzhez nincs igényük, hanem ez azon pénzalapba adatik be, mellyből a helyettesítési illeték fizettetik. 6. §. Annak megítélésénél, hány órára köteles egy hétben az alkalmazott tanár főcollegiumjait kiterjeszteni , következő határozatok szolgálnak támaszpontul: a) mindenekelőtt a kinevezési parancs, vagy a tanár meghívását megelőző tárgyalás vézetik a határozat alapjául; b) aztán a már huzamos ideig alkalmazott tanítóknál az eddigi törvényes határozatokra, vagy a gyakorlatra, c) a tárgy szükségletére s bizonyos arány létesítésére kell ügyelni a hason fontosságú tanulmányi szakok terjedettségi kezelésében ; végre arra kell ügyelni, hogy a tanulónak általában lehetségessé tétessék, miszerint az egyetemnél törvényes ideje alatt a tudományi karnak legalább minden főszakát vagy a filosofiai karban az ő részletes tudományos irányának főszakjait a tanároknál, erejének nyilvános tulcsigázása nélkül hallhassa. 7. §. E collegiumok mellett, mellyek által az alkalmazott tanár, kinevezése alkalmával elfogadott kötelezettségnek megfelel, fel van jogosítva még egy vagy több collegiumot egész tanulmányi szakjáról, vagy annak egyes részéről, vagy olly szakokról, mellyek tanítására, kinevezése alkalmával vagy később, ugyan nem köteleztetett, de fel volt jogosítva a legcsekélyebb vagy tetszésétől függő általa meghatározandó collegiumi pénzért tanítani. 8. §. Köteles továbbá minden rendes tanár, legalább minden harmadik félévben hetenkint egy vagy két óráig tanulmányi főtárgyának egyes részeiről, vagy más szakról, mellynek felolvasására ugyan nem köteles, de fel volt jogosítva, ingyenes collegiumot (publicum) tartani. Ezen Publicat rendes collegiumai mellett kell tartani, de szabadságában áll az ebben töltött órákat a főcollegiumai kötelességszerinti óráiba beszámítni. Ezen collegiumokon kívül a tanároknak csak az oktatási miniszter beleegyezésével szabad ingyen felolvasásokat tartania, azon esetre, ha valamelly tanulmányi tárgy sajátlagos tulajdonságánál fogva a collegiumnak különben kívánatos látogatottsága díj követelése által lényegesen akadályoztatnék. Az oktatási miniszter az eféle jóváhagyás adásánál arra fog ügyelni, hogy az által az e szakban törekedő magántanító el ne nyomattassék. 9. §. Magántanárok és fizetésiben rendkívül tanároknak szabad collegiumaikat a collegiumi pénz törvényes minimumáért vagy magasb bérért, de ingyen csak az előbbi szakaszban érintett föltételek mellett, tartani. 10. §. Minden tanár, vagy magán tanító, ki collegiumot magasb collegiumi pénzért akar tartani, ezt a tanítási sorjegyzék terve mellett, a tanári gyűlésnek és a díj mennyiségét a fölvételi határidő kezdete előtt az egyetemi quaestorságnak jelentse föl. Ha elmulasztja e jelentését megtenni, úgy vétetik, hogy a törvényesen megállapított legkisebb collegiumi pénzzel megelégszik. 11. §• Az előadások rendében különösen ki kell tüntetni azon collegiumokat, mellyek mint ingyen vagy mint főcollegiumok vagy mellyek a 3-ik §-ban kitettnél magasabb díjért fognak tartatni. 12. §. A rendes vagy rendkívüli collegiumokérti collegiumi pénz fizetésére köteleztetnek a tudományi karnak beigtatott, úgy be nem igtatott hallgatói, mennyiben törvényes fölmentésben nem részesülnek, vagy a fölmentést e törvény tartalma szerint ki nem eszközlötték. 13. §: A megadandó fölmentés kiterjeszthető, vagy az egészre, vagy felére, de semmi esetre a collegiumi pénz valamelly más törtszámára. 14. § Egyenes törvényes igénynyel a collegiumi pénztől egészbeni fölmentésre csak a következő hittudományi tanulók bírnak : a) a világi papirendből : A szűkölködő megyei papnövendékek és externisták, kik a megyék szükségletére szükségesek és a megyei papságba már vagy beiktatvák vagy a felvevésre határozott ígéretet nyertek. A püspök minden tanév kezdetével ezen tanulók sorozatát szegénységük bizonyításával a hittudományi tanárgyülekezetnek átküldi. b) a szerzetes rendből. Mind azok, kik olly rendbe tartoznak , melly valamelly közalapítványból húz hotatiót.