Pesti Napló, 1850. szeptember (1. évfolyam, 144-168. szám)
1850-09-02 / 144. szám
a szövetséi ingyenes, id áglenes kormányzását, valamint a badeni csapatok átszállítását érdeklő kölcsönösen folytatott nótákat foglatja magában. Ezen diplomatikai okiratok hangulata békítő. Poroszország megelégedéssel veszi az osztrák ajánlati tervekből, hogy a különböző jogpontok szigorú megtartása mellett is, a tettek terén valami veszedelmes öszszeütközést kikerülhetnek. A badeni katonaság átszállítását illető kérdésben két néppont választatik el Poroszország által. Az átszállítás , valamint ennek jogáról is hogy ha a békítő törvényszék (Schiedsgericht) öszszeülend, semmi ítélhetési igény nem lehet, és csak azon esetben, hogy ha a szövetségi középponti bizottmány kebelében, melly csak egyedül lehet feljogosítva arra, hogy a mainzi kormányzóhoz az átszállításra nézve utasításokat adjon, öszszeütközés támadna a mainzi kormányhoz bocsátandó utasításokra nézve. Slezvig-Holstein, Altona, aug. 27. A dánok 5 hajóval Grönholhd mellett Noersig hasonnevű jószága közelében partra szállottak, miután egész nap ott horgonyoztak. E hírre ez éjjel riadó vezetett, s az 5-ik vadászcsapat 4-ik százada kiindult. Ha a dánok állomásukat megtartják, s adónál többet követelnek, még ma komoly összeütközés történhetik, mivel Grönwohld a slezvigi csatárlánczot érinti, úgy látszik azonban, miszerint a dánok nem akarnak egyebet, mint a lg jószágain zsarolást követni él Grönwohld még Slezvig területén fekszik, s úgy látszik, mintha a dánok Holsteint minden körülmények között kímélni akarnák. A dán hadsereg, mind a mellett, hogy Idstedt mellett annyit vesztett, 35,000—40,000 emberre megy; ezen kívül, Slezvigből, akinek menekülni nem sikerült, besoroztatik. A déli slezvigiek életveszéllyel menekülnek sokszor az országból , mivel ha elfogatnak, iszonyú büntetés vár rájuk. A napi vizen kenyérem koplaltatással bűnhődik, kinek házában német szinü legkisebb tárgyat találnak. Bustorff Slezvignek legszélsőbb pontja, mellyel még a közlekedés fenáll, ezentúl minden összeköttetés megszűnik. Dannewirke mellett fabódék épittetnek. Gottorf vára erősséggé alakitatott, az előtte fekvő szép vadaskert tönkre tétetett, egész Slezvig mintegy megerősített tábor alakát ölte magára. Slezvig maga a Dánok székhelye, innen űzik Krogh és Moltke tábornokok, Blauenfeld és Berger hivatalnokok túlságos zsarolásaikat. Egy slezvigi menekvő terjedelmes, tudósításai szerint, Slezvig és környéke jelen helyzetéről, a Duvenstedt melletti esemény alkalmával, az egész dán táborral, Hausen hadügyminiszterrel együtt, alig menekülhet meg. A hadügyminiszter nevezetesen összekarmolt ábrázattal, s egészen széttépett öltönnyel bepiszkolva érkezett Slezvigbe. De Mega tábornok, az idstedti hős, a csata után szinte hiányzott, s még eddig semmi tudósítás sem érkezett felőle. Azon ebédnél sem volt jelen, mellyel Krogh tábornok adott mindjárt a duvenstedti csata után. Általában úgy vélekednek, miszerint a hadügyminiszterrel együtt utazott volna el Slezvigből. — A slezvigholsteini hadügyosztály legújabb rendelete szerint, ezután nem szolgált egyének is felfogadtatnak a német státusokból a slezvig-holsteini hadseregbe, ha t. i. hazájukbani becsületes magok viseletéről érvényes bizonyítványokkal bírnak, s testileg is elég alkalmalmasak katonai szolgálatra. Egyébiránt senki se gondolja, mintha ezen jó magaviselet nem vonatkoznék politikai viszonyaira is. Nem rég több badeni tiszt nem fogadtatott el a tisztikarba, mivel becsületes elbocsátó levelet nem volának képesek előmutatni. Egyik közölök tizedesi állomást fogadott el. A Koppenhágából érkezett tudósítások bizonyosnak állítják, miszerint Rendsburg megtámadtatását maguk is lehetlennek tartják, s készületeket tesznek a Slezvigbeni kitelelésre. E végre minden utakat, mellyek Holsteinból Slezvigbe vezetnek, részint sánczok, részint árkok által, mellyek még eddig deszkákkal födvék, járatlanokká tettek. A Schlei folyón több hidat vernek, a tüzérség és gyalogság számára, s azokat hídfőkkel látják el. Az e folyón úszkáló álgyusajkáknak szinte föladata e hidakat védelmezni. Slezvig azon részét tehát, melly a keleti tenger, és Slezvig s Eckernfördéböl vont két vonal között fekszik, a dánok téli szállásának tekinthetni, ha t. i. a holsteini hadsereg az egész helyzetet meg nem változtatja. Olaszország. * A piemonti lapok, s ezek közt különösen a Croce di Satura, és a Gazella del Popolo újabb számaikban erősen kikelnek Poroszország királya és politikája ellen. Alkalmat a slettig-holsteini ügy szolgáltat nekik legközelebbről, azonban nem mulasztják el visszamenni a múlt évekre, s felsorolni mindazon fonákságokat, mellyeket a porosz politika Németország, saját polgárai és Ausztria irányában elkövetett, s mellyek által mind saját népét, mind a németeket elidegenítette magától, Ausztriának pedig okot adott, közrehinni jövőre minden szavának, minden tettének, szóval minden mozdulatának. — De hagyjuk szólni a mondott lapokat. „A (slezvig-holsteini) herczegségek ellenállása — mond a Croce di Savoja — uj zavar, uj és véres szemrehányás Poroszországnak, melly annyira érzi a németek átkát, hogy figyelműket elvonandó, s őket barátivá teendő, Ausztria irányában egész rodomontáddal (pökhendiséggel) lépett föl. Visszahívta követeit a frankfurti gyűlésből, megsétáltatta katonáit. Hanem Ausztria és Németország csak nevet illyésekre, mint szoktunk nevetni azon szemtelen félénkekre, kik futván az ellenség elöl, messziről kiáltoznak rá fenyegetőzve. „Egy másik, még mesterségesebb találmány van készülőben, mi által a közvéleményt megnyerni akarják. IV. Vilmos Frigyes le fog mondani. De Németország nem hisz többé egykönnyen a csalásoknak. Azon kéz, melly a Dánországgali frigyet aláírta, nem teheti le a megbecstelenített koronát, mert IV. Vilmos Frigyes nem is képes a megbánás magas érzetére. Csepenkint kell kiinnia kelyhét a keserűségeknek, mellyeket tettei készítettek, ott állván a holsteini nép hosszú és fájdalmas halálkínainál.“ Illy hangon szólnak a piemonti lapok Poroszországról ! A Gazetta del Popolo pedig összehasonlítja a két király magaviseletét, a poroszét és a piemontiét, s érvezései végén illy kérdést tesz: „Minő eredménye lett eddig a két király eljárásának ? Mindketten bírják a kül- és belföldi visszahatok gyűlöletét. Hanem a porosz király az ő ingatagságával eljátszotta az irániai birodalmát, elvesztette a nép hajlamát, s olly gyöngének érzi magát, hogy ö, király, ki 400 ezer szuronyt vezethet síkra, nem mer tenni semmit Holsteinért, semmit Németország egységéért, semmit a német nemzet tekintélye és szabadságáért. Mikor Ausztriát fenyegeti, hihetlenségi mosolyt gerjeszt, mert mindenki tudja, hogy majd engedni s hátrálni fog, s midőn hátrál, növeli összegét azon bizalmatlanság- és megvetésnek , mellyel politikáját mindenki tekinti. „E hasonlításnál Viktor Emánuel (a piemonti király) mindig teljes megelégülést találhat politikájában, önbátorítást az abban megmaradásra, s föltalálja saját erejének önérzetét, mert ő egészen különböző úton járt. Elismerte a sajtójogot, elismerte az ország jogait az olasz kiköltözőkre nézve, fentartotta a nemzet méltóságát, nagy diadalt víva ki a Liccarditörvény által egyik frigyesünk, Massai (IX Pius pápa) felett. Közte tehát s a porosz király között az a különbség, hogy míg ez mind népe, mind a németek, mind a visszahatók vonzalmát elvesztette, a mi királyunk is elvesztette ugyan ez utolsók (a visszahatók) hajlamát, de gazdag díjul megnyerte helyette a nép egész szeretetét is.“ A Daily Joeksnak következőket írnak Nápolyból: „úgy látszik , a király és pápa közt igen élénk levelezés van az alkotmány iránti eskü miatt. A nápolyi püspök Sforza egyenesen megtagadta a felségét az alól feloldozni, ki mármost minden reményét Rómában helyezi. Ha a pápa kedvez a király szándékának, hihető, hogy új zavarok lesznek. Egyébiránt tudom , mikép IX. Pius fölfedező a királynak, hogy őt Francziaország sarkalta politikai reformokra. A pápa személyesen nincs ellene ezen eszmének , de gaetai környezete annyi kovászát tévé le mindenfelé az egyenetlenség és roszhiszeműségnek, miszerint sok bajba kerülend Francziaországnak úgy oldani meg e csomót, hogy e megoldás becsületére váljék magának, megelégedésekre a rómaiaknak.“ Piacenzául Szicíliából Írják az olasz lapoknak, miszerint a nevezett városban, s a sziget több helyein gyakran talál a kelő nap háromszinü nemzeti zászlókat feltűzve, mit aztán többrendű befogadások szoktak követni. A levelezők azt hiszik, miszerint e zászlókat titkos kémek tűzögetik föl, hogy legyen a hatalomnak ürügye a nép újabb zaklatására. Egy torinói levél a Lombardo- Venetoban azon véleményben van, miszerint a piemonti kormány romávak bajai elintézésére Bonaperte Lajost szeretné megnyerni. Megjegyzi ugyanazon levélíró, hogy Santa Rosa temetésénél a külföldi követek közöl csupán Barrot Ferd. franczia követ volt jelen. Orosz- és Lengyelország. Kalisch, aug. 25. Éjszaki német lapok azon hírt közlik, miszerint az orosz czár Pétervárából parancsot adott volna ki, mellynek következtében, a porosz határszél hosszában azonnal 150,000 emberből álló hadsereg fogna felállítatni. E tudósítás már azon okból sem igaz, mivel illynemű császári parancsra jelenen épen nincs szükség; az orosz hadcsapatok, ha nem épen a porosz határszélen , de nem messze tőle Lengyelországban , Litvániában stb. vannak fölállítva, s mellyek valószínűleg a határhoz közel fekvő kormánykerületekben , mint őrsereg, fognak megmaradni, számuk pedig 150.000- nél többre megy. A szegény állapotban levő határvidékek jelenen nem volnának képesek nagyobb hadcsapat eltartására. Ezenkívül mindazon gabna, melly határszélen vásároltatik meg, többnyire az ország belsejébe szállittatik, mi ismét arra mutat, miszerint a határszélen nem fognak hadcsapatok öszpontosulni. Hivatalos jelentés szerint a múlt évben 177, 543, 363 ezüst rubel tétetett le az országos hitelintézetekbe ; viszszaköveteltetett 159,258,239 ezüst rubel; következésképen 18,285,123 ezüst rubellel több jött be. Az országos kölcsönbank tőkéi, különböző nevezet alatt, jelenen 8,702,628 ezüst rubelt tesznek. — Wikinski altábornok, a Lengyelországbél HIRDETMÉNY. 3—3 TULAJDONOS CSÁSZÁR FERENC Z.— KIADJA EMICH GUSZTÁV. — EISENFELS ÉS EMICH KÖNYVNYOMDÁJA, URI UTCZA 449. SZ. Cs. k. magyar kincstári főigazgatóság rendelése következtében f. é. september hó 9-kén Sziget mezővárosában mármarosi kerületben helyezett cs. k- kincst. igazgatóságnál a rhónaszéki gépelynél szükséges lótartás 1850-dik évi november 1-jétől 1853-iki aprilis utoljáig,azaz 2% egymást következő évekre árcsök-kentés utján haszonbérbe fog adatni úgy, hogy a haszonbérlő e végre 32 hámos, és 2 tartalék, így tehát öszszesen 34 lovat az árcsökkentésnél megalapítandó bérért tartani köteles részen. Általadatnak pedig az illető bérlőnek ezen vállalathoz tartozó nagy lóistálló, széna és zab pajtával , az ő és cselédjei számára pedig egy alkalmatos lakház , istállóval, szekér- és faszinnel, konyhakert bekerített nagy udvarral, és a lovak legelésére szánt réttel. Ezenkívül a haszonbérlő és kocsisai számára évenkint 20 öl kemény tűzifa , lójárandóság fejében családja és 17 gépelyes kocsis szükségeikre fejenkint 15 font, a gépelyes lovak és két fejőstehén számára pedig évenként egy egy darabra 6 font só ingyen fog kiszolgáltatni. Nem különben átengedtetnek a bérlőnek az Optsína és Hera nevű uradalmi kaszállók, mellyeken mintegy 120 szekér széna megterem, évenkénti 80 pitnyi bér lefizetése mellett. Minden bérleni kívánó tehát vagyona jó állapotjáróli bizonyitványnyal, 10 pc. azaz 127 fr. pp. bánatpénzzel ellátva, a fent kijelölt napon és helyen tartandó árcsökkentésre (mellyben mindazonáltal héberek részt nem vehetnek) azon megjegyzéssel hivatik meg , hogy írásbeli ajánlatok is, ha azok az árverésre kitűzött nap előtti estéig a cs. k. kincst. igazgatóság elnökségénél Szigeten benyújtottak, és a felérintett bánatpénzzel ellátva lesznek, elfogadtatnak. Megkívántatik még azonkívül, hogy az említett írásbeli ajánlat, azon nyilatkozást is foglalja magában, hogy a bérleni szándékozó az árcsökkentési föltételeknek (mellyek a marmarosi cs. k. igazgatósági irattárban , úgy szinte a rhónaszéki cs. k. sóakna tisztségnél betekinthetők) akképen aláveti magát, mintha magát a szerződést saját aláírásával erősítette volna meg. — Budán 1850-dik évi augustus 27-kén. GŐZKOCSIK F. évi május 1-jétől, MENETRENDÉ. további rendelkezésig. Pestről Szolnokra indúl 6 órakor 30 perczkor. Szolnokról Pestre „ 6 „ 40 „ Pestről Váczra „ 7 „ — „ Váczról Pestre „ 8 „ 30 -délelőtt Pestről Szolnokra indúl 1 órakor — percz Szolnokról Pestre „ 1 „ 10 „ Pestről Váczra „ 3 „ 30 „ Váczról Pestre „ 5 „ 30 „ délután F. hó 26—kától kezdve, minden vasárnap és ünne p,na pon, ha az idő kedvező leend, mindig külön személy-vonat induland délután 2% órakor PESTRŐL PALOTÁRA, és onnan este 8 órakor ide vissza, ennél fogva azon napokban lehetséges. PESTRŐL PALOTÁRA 7 órakor reggel, 2% ór. délut., 3% ór. délut. 7% ór. este ; PALOTÁRÓL vissza PESTRE 9% ór. reggel, 3 ór. délut., 6% és 8 órakor este, a vasúton ezen kirándulásokat tenni, és vallásügyei rendezésére kinevezett bizottmány elnöke Bresc-Litewski-be tett utjából Varsóba megérkezett. Külföldön is tudva van már, miszerint Oroszországban a vallás- és oktatási ügyek élén rendesen tábornokok állanak. — Read altábornok Kowno-ból, hol szinte számos hadcsapatok öszpontosulvak, Varsóba megérkezett. SEPTEMBER 1. — REGGELI LAPOK SZEMLÉJE. Magyar hírlap. „Földbirtoki érdekek“ czim alatt egy czikksorozat indittatik meg, melly úgy látszik nem fog kevesebbre terjedni mint a Tájékozás, melly ugyanazon tollból eredt. E sorozat két első darabjában annyi mutattatik meg, hogy a földbirtoki érdekek milly fontosak reánk nézve. Egyetemes vagyonosodásunk azon kérdés szerencsés megoldásához van kötve, hogy hazai termesztő erőnk hervadásnak induljon-e vagy virágzásba jőjön? — Egy czeglédi levélből olvassuk többek közt, hogy e népes magyar városban szörnyüképen fogyasztják a szalonnát, fehérczipőt és vörös bort, mind a birói hivatalban, mind a kávéházban sőt még a mezei csőszök kunyhójában is. A víz igen apad, mindenki kénytelen bort inni... A következő levél bizonyosan a vörös orrok felől fog szólni. Pester Zeitung. A frankfurti békecongressusról iratik első czikke. Azt mondja, míg a forradalmi emigránsok Albion partjairól bosszút lehelő nyilatkozatokat bocsátnak Európa continense felé , addig Frankfurtban a béke férfiak az örök békéről tanácskoznak. Maga czikkíró sem igen hiszi, hogy ennek valami következménye legyen , de azért tiszteli azon férfiakat, kik a kort megelőzve a gyűlölet korában a szeretet világát lobogtatják. — Egy bécsi levelező szokása szerint neki megy a magyaroknak csak úgy vaktában. Állítja anélkül, hogy bebizonyítná, mikép a magyarországi nevelésügy részállapota s a nevelésügyi miniszter ellen kivált a régi ellenzék tagjai emelnek vádat. Nagyon boszszantja a levelezőt, hogy még ollyak is vannak, kik a fensőbb tanintézetekben a magyar nyelvet óhajtják tanítási nyelvül. Ez azt mondja kivihetlen. Ha nem a német ? .. az kivihető. Pester Morgenblatt. Főczikkében alaposan mutattatik meg, hogy miután a Magyarország irányában eddig követett politika eredményhez nem vezetett, meg kell azt változtatni. Czikkire nem kivánja, hogy a kormány olly politikát vegyen elő, melly a birod.egységgel összeütközésbe jönne, ezt egy párt sem kivánja. Csak a közigazgatást illetőleg vétessék különös tekintetbe a nép szelleme saját nemzeti életében s megnyugtatása arra nézve, hogy saját belügyeit a kor szükségeihez képest maga rendezheti. Gazdasági Lapok: „Kísérletek külföldi dohánymaggal“ czím alatt Szontagh Gusztáv értekezik; ő maga tett kísérleteket. Tapasztalatait mondja el. S azon kérdésre: lehet-e itt termesztett amerikai dohányból, jó amerikai szivarokat termeszteni ? azon feleletet adja, hogy tökéletes szivarokat nem készíthetni. — Egy czikket olvasunk a lovak hágatási betegségéről, a betegség ismertetőjeleiről. — Vidacs István gazdasági gépész Pesten ajánlja gazdasági gépeit a közönség figyelmébe. Felelős szerkesztő Bánffay Simon. Börzehírek. Bécs, augustus 31-én. NYILATKOZAT. Azok megnyugtatására, kik akár mint dolgozótársak, akár egyéb tekintetből, a jövő hó elején sajtó alá kerülendő Feketekönyv megjelenése által érdekelve vannak, kötelességünk kinyilatkoztatni , miszerint egy részről, általunk legtávolabbról sem gyanított incidentális körülmény, más oldalról pedig elhárithatlan akadályok miatt, említettük füzet csak is a legközelebb érendő novemberi vásárra fog megjelenni. Pesten, augusztus hó 30-án 1850. A feketekönyv kiadó szerkesztősége. Pénz Árú Pénz Árú Bankrészv.......... 1162 1164 Dunagőzhaj. részvény 530 532 5%-es metall..... 95% 96 Pesti lánczhid „ — 90 4% % „ ............ 83%6 84 . , yg ygy4 idegen vallók es pens. 4% „ sorsh.u. f. 89 89% Amsterdam (2 h.) .. 161 Vi — 3% „ ............ 55 56 Augsburg (szak.) ... 117 117% 2% „ ............ 51'/, 52 Hamburg (2 h.) ... . — 172 B. kötelez. 2%% • ■ ■ ■ 50 50% Lipcse....................... — — 1834-ki sorsj............. 183 184 London ..................... 11.37 11.37 1839-ki . .......... 118% 118% Mailand.................... — 104% Eszterházy 40ft.sorsj. 63% 64 Marseille................... 137 137% Windischgraetz „ 19% 19% Paris ......................... 137% 137% Eszterházy 20 ftos .. 14% 15 Triest (2 h.)..... — — Waldstein „ 18% 18% Cs. kir. új arany .... 21% 21% Keglevich sorsa. .... 9% 9% Cs. kir. régibb ......... 21% 21 % Éjsz.vaspálya „ 111%« 111% Napoleonsd'or.......... 9.18 9.19 Majland „ „ 77% i 77% Souverainsdör......... 16.5 16.8 Gloggniczi „ „ 118 1118% Fríedrichsd’or ......... 9.24 9.26 N. Szombati „ — i — Font Sterling ........... 11.30 11.32 Sopronyi „ „ 47 | 47% Orosz Imper............... 9.28 9.29 Gmundeni „ — ! — Dupla Arany............. 35 35 % Lloyd részv................. 580 590 Ezüst......................... 15% 15%