Pesti Napló, 1851. április (2. évfolyam, 319-343. szám)
1851-04-08 / 325. szám
1851. másod évi folyam, mi . ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Pesten : Egy hónapra 1 fr 30 kr.p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . . 8,,, Egyévre . 15 „ „ Egyesszám — „ 4,, Vidéken: Évnegyedre 5 fr.— kr. p. Félévre . 10 „ — „ „ Egyévre . 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő. 335 Szerkesztési iroda: Uri utcza 449. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1 -jélöl számíttatik. Minden bérmentetlen levél visszautasíttatik. Még teljes számú példányokkal szolgálhatunk. .' i—n.ig Kedd, april 8-án. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 pgö kr.jhal számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj, előre lefizetendő KMICH G. könyvkereskedésében. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, déleti órákban. Magán viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalában. TARTALOM: Anglia közigazgatása. III. összes Ausztriának bekebelezése a német szövetségbe-Diplomatikai levelezés. London- (Talbot kisasszony, és levele. A parliament. Dudley Stuart). Páris- (A minisztériumalakítás meghiúsult. D. Barrot. A helyzet bonyolodása. Pynt Bódog levele. Chambord gr. Dupin). Nagykároly. (A m. elnök id. felfüggesztése. Dohányraktárak. Vizsgáló biztosok. Időjárás. Sajátságos gyógyítási mód. Tisztaság. Színészek). Figyelmeztet . Hivatalos. (Kinevezések. Szabadalmak). Vegyes hirek Politikai szemle-Nagybritannia. (Alsóházi ülések ápr. 1. és mart. 31-én. Ostromállapot Izlandban. Népszámlálat. Kristálypalota. Dublin : metropolitan-catholic association. Amerikai hírek). Németország. (Drezdai értekezlet. Szövetségi sajtótörvény. Bundestag. Ausztria kölcsöne. Hoffman és Heym. Porosz körirat. Kivándorlás. Két röpirat. A német kokárda). Dunavizállás-Mitár (Visszatekintések Erdély múltjára és gr. Bethlen János politikai pályájára). ANGLIA KÖZIGAZGATÁSA in. # 4» # A békebirói állással csak azon hivatalok összeférhetlenek, melyek fölött ellenőrséget gyakorol, vagy tekintélyét csorbíthatnák. Ily esetekben általános szabály, miszerint egy más hivatal elfogadása az elsőt tettleg megszünteti, de senkit sem lehet helyéből azáltal kiszorítani, hogy más állomásra, akarata ellen, elválasztják. A békebíró kerülete a grófságra, vagy városra szorítkozik, melyre meg van bizva. Ha valaki két határos kerületre van kinevezve, eljárása mindenikbek érvényes. A békebiró foglalkozási köréhez tartozik: a) Az országos rendőrség, s a polgári és büntető törvénykezésből annyi, a mennyiben a közjóra kívánatosabb egy, mindenütt közel jelen való, helyismerő, tüstént hatékony, s nem költséges hivatalra bízni valamit, mint rendes perfolyamra. Például erőszakos betörés másnak tulajdonába. Ez esetben egy békebiró is esküttszéket hívhat egybe, s annak ítélete szerint helyreállíthatja az előbbi jogállapotot. ’Visszahelyezés közigazgatási úton. — Továbbá: koldusok, kóbor naplopók ügyelete, büntetése; mérték; kenyérárszabályozás ; lóverseny; szegényi ügy, rendőri kihágások stb. S általában minden tárgy, mit a törvényhozás szabályozott. Némely helyi intézkedésekre nézve, miknek végrehajtására különös egyéniségek megbíznak, csak az ellenőrség illeti .) Lásd P. N. 224. számát, a békebirót. Különben a békebiró semmi polgártársait kötelező büntető rendelkezést nem tehet; mindenben a létező törvényekhez kell magát alkalmaznia. b) Iparrendészet. Ide tartozik minden törvények végrehajtása a mezőgazdászati és más iparági tárgyak terményzése, eladása és üzlete körül. Halászat, vadászat, fatenyésztés, s az ezek körüli vétségek; buzdító jutalmazások; dohánytenyésztési tilalom, közutak , hidak, folyamok, hajótörés stb. c) Bírságok és büntetéspénzek behajtása, kobzások, csalások stb. esetében. Ily dolgok fölött ítél esküttszék nélkül a békebiró, de a fölebbvitel fenhagyatik, miről alább. d) Katonai czélokra közremunkálás. A toborzott katonák, matrózok fölesketése, szökevények biztosítása, az átkelő katonaság élelmezése, szállásolása, katonai szemlék ellenőrzése. e) A grófsági (megyei) vagyon kezelése. Ügyelés közintézetekre, jegy- és javitóházakra stb. Kivetése, beruházása az ezen és más közszükségekre fordítandó közköltségeknek. — (County rates). Azonban semmibe sem bocsátkozhatik a békebiró, mi az enyém és tiéd körül forog, mit nem a közérdek követel. Ez általános szabály alól csak igen kevés a kivétel. Minden grófságba nagyobb számmal neveztetik ki békebiró, s mindeniknek hatása kiterjed az egész grófságra. S bár a békebirák olykor egymás közt kerületek szerint kiosztják a hivatalos ügyeket, e mellett mindenki azon békebiróhoz viheti ügyét a grófságban, kihez legtöbb bizalma van. Ezzel van orvosolva a bajon, ha talán a békebirák közt a közkezelésben gyakorlatlan, vagy hanyag egyének találtatnának. E hivatalban, melyhez oly nagy megtiszteltetés van köttetve, mindig elegen vannak, kik állásuk fontosságát egész komolysággal fogják föl. Egyébiránt pontosan meg van határozva: váljon egy békebiró elegendő-e magában végezni valamely ügyet, vagy két és több, avagy épen minden békebíró egybejövetele (quarter session) szükséges. Említik már, hogy a békebírót eljárásában a törvények kötik. Alkalmazásában azonban igen sok függ belátásától, bírói discretiójától (discretionary power). Józan ész, törvény- és alkotmányszerűség, jogérzet vezérli eljárásaiban. Különválasztja a fő- és mellékdolgot. Meg annyi tekintet, mire a bureaucratia nem figyel. Szószerinti végrehajtója a betűnek, mely gyakran öl. Mellékes dolognak gyakran feláldozza a főt, a lényeget a formaságnak. Nem azon tág korlátokat értjük, melyeket az alkotmány épen a szabadság biztosítására állít föl. Ezek között széles mező van, hivatalos állásban is, az egyéni tevékenységre. A bureaucratiának számtalan apró formaságai vannak, melyek szerint az állam nem egyéb egy nagy gépnél, s minden hivatalnok benne csak műszer, mely változatlanul azon egy körben mozog. Az angol békebirónak szabadabb hatáskör van engedve, ugyanazon elvnél fogva, mely a büntetés maximuma és minimuma közt tért enged a bírói beszámításnak. S ha átlépi is néha kisebb esetekben hatalom körét, nem ítéli azt meg szigorúan a közvélemény. Azon férfiak, kik a hivatal terhes tisztében személyes haszon nélkül, főleg hazafiságból járnak el, nagyobb elnézést is érdemelnek, ha szándékuk jó volt. A kétkedésből, minden apróságok kicsinyes fontolgatásából gyakran nagyobb ártalom is származhatik, mint ha például kisebb fontosságú dologban a végrehajtó talán túllép hatáskörén. Az angol közigazgatás azonban, mint látni fogjuk alább, e visszaélések ellen is nyújt orvoslást. A békebíró saját belátása és ismerete szerint, vagy panaszra, melyet megvizsgál, intézkedik; az illetőt maga elé idézi (summons által), vagy maga elé viteti elfogatási parancsnál fogva (warrant to appear), ha testi büntetés érheti a bűntettet , s ha a törvény nem enged kezességi biztosítékra (not bailable) szabadon bocsáttatást. Az előidézett vagy előhozott egyén ekkor kikérdeztetik, s vagy fölmentetik, mi csak akkor lehető, ha fölény nem forog fenn; vagy megvétetik rajta azonnal a szabad pénz- avagy más büntetés; vagy biztosítás követeltetik tőle, hogy békésen fogja magát viselni (surety for the peace) végre hogy a közelebbi évnegyedes gyűlés elébe fog állatii (bail) bővebb vizsgálat végett. De ha a bepanasztott nem tudja megfizetni a pénzbüntetést, vagy kezességet állitni nem képes, letartóztatják őt, míg elöltétek közöl egyik vagy másik meg nem történik. Az elfogatási rendeletben határozottan ki kell fejteni a panaszt, hogy a vádlott fél tüstént gondoskodhassék védelemeszközökről, s kezességi biztosítékról. Az elfogatási rendelet egyébiránt a sheriffhez s annak szolgájihoz, a constableekhez s más hivatalos személyekhez, sőt minden más lakoshoz is intéztethetik. S kihez valamely békebiró, warrant-ot intéz végrehajtás végett, vasárnap is köteles azt teljesíteni. És pedig ily esetben erőt is lehet használni az elfogatandóra nézve. Minden polgár háza erősség, szent hely, hová a sheriffnek sem lehet polgári ügyben belépni, ha zárva találja az ajtót. Másként áll a dolog, ha a közigazság valakit rendzavarás vagy alapos gyanú miatt kerestet. A békebiró házkutatásra is adhat ily esetben fölhatalmazást. A békebiró továbbá rosz hírben álló emberekről is kívánhat jó magaviseleti biztosítékot,(surety for good behavioux). Az azonban mindig vita tárgya volt: meddig terjed e részben hatalma, s mit kell érteni rész hirbenállás alatt. Az ily biztosíték, kezesek által bizonyos pénzöszletben nyujtatik. A békebiró mindig tartozik azt elfogadni, mely bűntettnél a törvény nem tiltja, vagy hol az különös tekintetekből elégtelennek látszik. Ez esetben börtönbe küldi a bűntettest (felon), felvételi parancscsal (mittimus, warrant of commitment) a börtönügyelőhöz (goaler) , mely kisérő iratban hely, idő, név, vád stb. körülményesen föl van jegyezve. A rendetlen életű, javíthatlan csavargó és csaló egyéneket javítóházba küldhetik a békebirák, stb. A békebirói hatalom, rövid uton nyomozni és büntetni némely kihágásokat és bűntetteket, Jury ítélete nélkül, — némileg sértése azon híres jognak, melyet már a Magna Charta ünnepélyesen megerősített, miszerint mindenki csak hasonlói által ítéltethetik el. E joga csupán különös parliamenti határozatok által szenvedhet csorbulást, s midőn ily hatalommal ruháztatik föl a békebiró, szem előtt kell tartania, hogy bíró és eskütt egyesül személyében, hogy lelkiismeretére van hagyva mind a tény fölötti ítélet, mind a törvény alkalmazása. S azért az eljárásnak a védelem mindazon biztosítékait, meg kell adni, melyeket a közjog kíván; s az egész eljárás jegyzőkönyvbe (record) iktatandó, hogy ha kivántatnék, a főtörvényszéknek be lehessen mutatni, s e jegyzőkönyvet a békebirói levéltárba teendő, ha a békebirótól a session-re történnék felebb hivatkozás. E record nagy vigyázattal szerkesztetik, mert a legcsekélyebb mulasztás az eljárás megsemmisítését vonja maga után. Majd minden parliamenti acta mellékel e részben mintát rendeletéhez. S a bírói eljárás leírása kívántatik inkább, mint azon papirfogyasztó aprólékosság, mely a bureaucratia minden intézkedését nehezíti, lassúvá teszi. Oly esetekben, miknek vizsgálata és büntetése reá van bízva , a békebiró esküt kívánhat, tanukat rendelhet maga elé, mindenkit fölhívhat tanúskodásra , nyilatkozatra a session elé. Mondani sem szükség, hogy egy békebiró sem intézkedhetik saját ügyében. Ha a törvény azt rendeli, hogy két vagy több !) A PESTI NAPLÓ MUTÁRA. VISSZATEKINTÉSEK ERDÉLY MÚLTJÁRA és gr. Bethlen János politikai pályájára. (Folytatás. *) MÁSODIK RÉSZ V. József császárnak kellett, a gondviselés különös szeszélyéből, valamint Magyarországon úgy Erdélyben is az alkotmányos élet és nemzeti szellem első fölvillanyozójává lenni. Ő az állami intézmények tengerén hasonlított ama Hires világhajóshoz, ki mindig kelet felé vitorlázott, s minthogy következetesen haladott kitűzött pályáján , elvégre megérkezik nyugatra, nem gyanított tévedései által a föld alakja iránt egy nagy igazságot bizonyitván be, mely addig is ismerteték ugyan a gondolkodó fejek által, de mégsem annyira, hogy új megmutatásokra ne szoruljon. József- a philosophiai oskola növendéke és Ildik *) Lásd P. N. 321. számát. Fridrik utánzója — egyöntetűvé törekedett tenni birodalmát; tagadta a történészeti jogok szentségét és erejét; nem híve sem szükségesnek sem nagy érdekek által védettnek a magyar korona országainak ősi alkotmányát, s mint bátor kezdeményező ment a felfogott ösvényen mindig tovább, vállalkozva, merészen, ernyedetlenül, de öszveolvasztási eszméi minél messzebb nyomultak, annál kitartóbb ellenszenvvel küzdenek ; a központosítás fölébresztő a régi autonómia védelmét; a nemzetiséget sértő új követelések figyelmet, részvétet, hőbálványzást gyújtottak Erdélyben és Magyarországon az eddig parlagban heverő, a legázolt alkotmány és közélet iránt. Minden, mit a rögtönzött rendszer kivánt, fölakadott; minden, mi a múltra emlékeztetett, vallásos kegyelettel karoltatok át. József tervei meg nem fogantak vagy hamar elhervadának ; de a ledöntött régi közjog és a népéletben gyökeret nem vert új szervezetek üres helyein, buján nőtt ki az ingerültség, a gyanú, a bizadalmatlanság, — elfoglalt minden tért s még a trón zsámolya előtt is fölzsendült. Ily állapot tarthatatlan volt. S végre föláldoztaték. A küzdelmekben kifáradt és beteg császár két rendeletén, t. i. a tolerantiale edictumon és az örökös jobbágyság eltörlésén kívül, többi intézkedéseit megsemmisítő. S midőn kórágyából tiz év romjaira tekintve, vigasztalás nélkül hunyta szemeit be, utódja IIclik Leopold 1791-ben oly diétát hirdetett Kolozsvárba, melynek hangulata — mint előrelátható volt — már lényegesen különbözött azon árnytörvényhozásokétól, melyek Mária Terézia lovagias de enervált és eszmeszegény korában , egy egy alkotmányos biztosíték vagy vallási jog ünnepélyes ledöntögetése végett gyűjtettek néha össze. Az 1791-ki év korszakot kezdett. S hogy szellemét és törekvéseit megbírálhassuk, figyelmünk elébe kell idézni a hatásokat, melyek a kedélyeket mozgásba és az eszméket fermentatióba hozták. A mily kornyadt vala Mária Terézia halálakor a közélet, semmi kétség, miként József császár, ha anyja nyomdokait követi, azon tíz év alatt, mely számára a danaidák történeteit újita meg, minden lényeges ellenszegülés nélkül véget vethetett volna a magyar korona országaiban, s különösen Erdélyben, az önálló kormányzás még fenlevő maradványainak. A hosszas és atyáskodó kényuralom miatt a kedély úgy elvesztő emelkedettségét, a jellem szívósságát, a hazaszeretet a kötelességekről fogalmaz; továbbá, az aristocratia már annyira összeszőtte saját érdekeit a kabinet irányaival, hogy könnyű feladat lett volna a birodalmi öszpontosítást a magyar karok és rendek elnézése mellett, sőt hozzájárulásával is létesíteni, mert az egész kérdés titka már csak az idő lassú munkásságának meg nem zavarásában, a rombolások közt a nagy zaj kikerülésében, és a nemzet előítéleteinek, különösen pedig az aristocratia hiúságainak tömjenzésében állott. Ha József erőszakos lépésekhez nem nyúl, ha a régi fölolvasztási terven halad; ha minden jogbontást magyar kezek által és az olcsó becsszomjak lekenyerezésével hagy teljesíttetni, — ekkor matematikai biztossággal számíthatott volna czéljának elérésére. De ő nemcsak centralizálni, hanem a XVIII-dik század bölcseleti eszméi szerint alakítani is akart. E két törekvés a politikai modor megválasztására nézve teljesen ellenkezett. Az lassan, ez merészen kívánt tenni, az ámítással , ez nyilván vágyott szólani, az a mély előítéletek kíméletét, ez megdöntését sürgette. Az első irány történészeti szövetségese a felső osztály nagy töredéke volt; a második iránynak még ezentúl kellett rokonszenveket keresni. József császár, minthogy nem csupán dynasticus érdekből, hanem az eszmék kedvéért is szerette volna az öszpontosítást, a nyílt és destructív modor mellé állott, és midőn a magyar nemzetet erőszakkal germanizálni, a magyar önállóságot nyíltan megszüntetni akarta ; ugyanakkor egyszersmint a hűbéri és aristocraticus előjogok ellen az encyclopaedisták hevével lépett föl, s messze rezzenté magától a birodalmi központositás régi barátait, annélkül, hogy újakat szerezhetett volna olly illuminalismus zászlója alá, melly a szabadság első zsengéiért a nemzetéletet játszott áldozatul kívánni. A helyzet szerint, melyet a szabadelvű József a magyar alkotmány és magyar nyelv irányában elfoglalt, az ellenhatásnak okvetlenül nemzetinek és illiberálisnak kellett lenni. Visszaköveteltettek a jogok, ha kártékonyak