Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)
1851-08-05 / 423. szám
1351. másod évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken •• Évnegyedre 5 fr.— kr. p Félévre . 11) , , , Egy évre • 18 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is, megszűnt. Pesten . Egy hónapra 1 fr 30kr. p Évnegyedre „ — „ „ Félévre . . 8 „ — „ „ Egy évre. 15 „ — „ „ Egyes szám—„ 4„ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő,úri-ut. LatTertház 449 423 Szerkesztési iroda: Úri-utcza 449. sz. A havon kinti előfizetés (helyben) mindig a hónap 1 -jélől számíttatik B Minden bérmentetlen levél visszanlamittatik. ^ Kedd, aug. 5-én. HIRDETÉSEK ÉS MAGÁNVITÁIv. Hirdetések négyhasznos petit-sora 4 pgő kr.jával számittatik. A beigtatási s lop.krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Megjelelt a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Magánvitáit négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő, a szerkesztő hivatalában. TARTALOM: Telegrafi tudósítások-Esküttszékek- IIILevelek a birod.székvárosból- (Palmerston nyilatkozata. Vallási mozgalmak. Egy új közlöny. A sajtórendelet értelmezése. Hans-Jörgel szerkesztője.) Páris- (Elnapolási bizottmány. Créton-féle indítvány. Elnöki kijelölés.[Képviselők távozása. Ledru Robin és Girardin.) Mezö-Csáth- (Nyilvános köszönet.) Szeged (Napfogyatkozás. Nőegyesületi tánczvigalom. Színészet.) Felhívás-Vegyes hírek és események-Politikai szemle-Francziaország- (Az állandó bizottmány kinevezése. A legitimisták és a baloldal meghasonlása. A Journ. d. léb. a revisióról.) Nagybritannia- (Felsős alsóházi ülés jul. 28-án. Sheriffválasztás Londonban. Kristálypalota.) Németország- (Kurhesszeni ügyek ; sajtótörv. Poroszországban. Tartományi rendek. Stuttgart és Berlin közti feszültség.) Olaszország- (Roma : újabb adó ; a franczia tüzérség érkezése. Turin : Viola elitélve ; Mazzini-lakoma Genuában. Florencz : politikai perek ; sajtó-) Oroszország- (Kalis : szökevények ; napfogyatkozás ; orosz tisztek ; marhadög.) Dunai fejedelemségek- (Száva torkolat: katonai kordon ; a belgrádi deák egylet feloszlatása.) Legújabb-Magyar nemzeti múzeum-Duna vízállás. Matár- (Három asszony.) Budapest, aug. 5-én- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOKMailand, aug. 1. — A cs. k. katonai parancsnok egy végső nyolcz napi idő közt enged az elrejtett fegyverek beszolgáltatására. Nápoly, jul. 20. — Az aquilai törvényszék több politikai foglyokat kilencz évi fogságra ítélt el; Cappa báró 24 évi fogságra ítéltetett. A capuai törvényszék az „Unita Italia" három fő tekintélye közül egyik 20 évi fogságra , a többi kettő kevesebbre ítéltetett. Turin, jul. 31. — A szász királyi pár szardíniai földre Tuglia kastélyba érkezett. Genua, jul. 29. — Csalóknak jöttek nyomába, kik a bresciai károsultak számára pénzt gyűjtöttek. A városi hatóság figyelmeztető hirdetményt bocsájtott közre, melyben a bresciai adakozások 30,811 lire és 81 c.-vel befejezetteknek nyilváníttatnak. FlorenCZ, jul. 31. — A nagy herczeg az örökülő herczeggel elindult, hogy Anna Mária császárnét meglátogassa. Alessandria, jul. 29. — Tegnap az újonczozás végett krawali volt. A nemzetőrség 8 czinkosvezért elfogott, s a carabinier-eknek adta által, a csend rövid időn helyreállíttatott. Alessandria, jul. 30. —Az újonczorás csendességben folytattatik. Újabb elfogatások történtek. Számos nemzetőri őrjáratok vonulnak a városon keresztül. Roma, jul. 26. — A bajor k. követ Spaur gróf épen most érkezett meg. Zara, jul. 31. — Boszniából írják, hogy ezer főből álló rendes katonai török csapat indul Niksicsbe. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HÁROM ASSZONY. Vége. *) VII. Majdnem fáradtig voltak a lovak, de az egyszer nem jutott kímélet, amint birták, haladniok kellett. Egy órai menés után messziről látszék egy gyalogló ember. Erre mind a két kocsi megállott egymás mellett , és az apák-anyák tanakodni kezdtek. ,Szomszéduram — mondja Kajári Pál — egy aszszony jön ott, látom, kérdezkedjünk-e a gyerekeink után ? ‘ „ Azt tartom ne! — felele a másik — csak úgy kérdjük : nem látott senkit az országúton ? “ „,egy legjobb is lesz. — szólt az egyik asszony — mert ha ismerősünk volna, azt vélné, hogy a két gyerek után kergetőre megyünk.“ „„Jó lesz vigyázni — jegyzé meg Kajáriné — mert ha én jól látok, épen Nyek Sára jön ott.““ *) Lásd P. N. 422. számát, észre. ., „Hát itt vannak kezek ?“ “ mondák örömtelve, ,Itt ám édes lányom —válaszolt az Örzse apja — de messziről beszélgettetek egymással ? talán harapós gyerek ez a Pista ,Nem harapós édes apám — monda Örzse........... hanem én lány vagyok .... az meg legény! „Az ám, húgom — mondja Kajári Pál — legény volt idáig, de most, — most már vőlegény.“ ,No lássa , édes apám , hogyan mentem volna vele ? monda a lány nevetgélve, pedig majdnem rrva fakadt: „„Édes lányom — mondá még az anyjuk, — mi majd kocsin megyük haza, ti meg jőjetek utánunk, de azt megmondom, hogy egymás mellett jőjetek ám, most már megengedjük.““ ,De anyjuk — szólt az apa — mit mond majd a világ: „ „ Mit mond ? semmit, — Sára néni, amott rálátom , leült az út mellett, .... azt még könnyen elérhetik; és ha ez velük megy, nincs ollyan asszonynyelv , a melly még rosz hireket költse! ---------------------------------hogy a montenegróiak betörésit meggátolhassák. A bosnyák tartományi kormány rendelményt bocsájtott közre , mely szerint a lakosoknak megtiltatik az osztrák határokon belől fekvő egyházakban és vásárokon fegyveresen megjelenni. ESKÜTTSZÉKEK. *) Mondatni szokott az esküttszék ellenzői által, hogy az esküttszéki gyors, s a meggondolásra elég időt nem engedő eljárásnál, főleg, miután ott nem művelt, nem tudományos, nehezebb fölfogású emberek is ülnek, igen gyakran fordulhat elő a kérdések , a kijelentések hamis fölfogása , s a dolog természeténél fogva nem képzelhető elegendő higgadtság, s nyugalom. Ezen nehéz, de nem alapos vádat csak úgy lehet megcáfolni, ha röviden előterjesztjük az eskütszéki eljárás fővonásait, miként az, árnyéklati különbségekkel, mindenütt divatozik, hol e nemes intézet életben van , nevezetesen a franczia, s ezek után alakított esküttszékeknél. Igaz, hogy az esküttek figyelme, s munkássága folytonosanvan igénybe véve, hogy az eskütti hivatás nem fölötti kényelmes, hogy a lelkiismeretes esküttnek nem marad ideje, puha karszékben, édes álom karjaiban pihenni, — de föltéve azt, hogy az esküttek nem alusznak, hanem feszülten figyelmeznek, az eljárás fővonásainak figyelmes átnézetéből kiki meggyőződhetik , hogy az esküttszéki eljárás legtökéletesb biztosítékot nyújt arra, hogy a kihallgatás, a tárgy megértése, s kimerítése teljes higgadtsággal, nyugalommal, érettséggel és megfontolással menjen véghez. Az esküttszék törvénytudó bíró elnöke vezeti a tárgyalást, szavat enged azoknak, kik szólni kívánnak, erre jogosítják, figyelmezteti az eskütteket kötelességükre, fölfigyel a rendre, s Hiedelemre. Az álladalmi ügyész folytonosan jelen van a tárgyalásnál, s annak lefolyta alatt indítványokat tehet a bírósághoz a törvény rendeleteinek föntartása, s a czél elérésére szolgáló mindennemű intézkedések végett. A hallgatóság eltávolítása, s a terem bezárása csak az álladalmi ügyész eziránti véleményének kihallgatása után, akkor történhetik, ha a tárgyalás nyilvánossága által az erkölcsiség sértetnék, s botrány követtetnék el. Az ügyvédek azonban semmi esetben sem távolíttathatnak el. — Rendbontások , s csendháboritások, melyek tárgyalás alatt a teremben fordulnának elő, azonnal büntettetnek. A bíró-elnök figyelmezteti az ügyvédeket, hogy szent kötelességük semmit sem mondani, a mi lelkiismeretükkel, s a törvények iránt tart Lásd P. N. 422. számát. Épen, hogy az is volt, s amint a két kocsi megindult , néhány futamatra szemközt találkoztak , s mielőtt a kocsikról kérdezkedtek volna , Sára kapott szóhoz. ,Hová igyekesznek kigyelmetek ? — jó napot kívánok ! — bizony oly sebesen jöttek kigyelmetek, azt gondoltam messziről — folytasd még Sára — hogy valami lakodalmas nép jön/ „Hátha azok vagyunk“ — szóla Kajári Pál. ,Nem láttam menyasszonyt — vőlegényt egész után ............csudálkozék Sára — ha csak azok nem voltak, akiket a dakai után láttam, pedig az egyik alighanem Pista volt, s a másik meg Örzse; az egyik az egyik felén ment az útnak, másik a másikon , mintha gyónni mentek volna „,Már pedig ott voltak, épen gyónni voltak szült Örzsének az anyja — egyúttal azt is meggyónta a lányom, hogy pénteken szalonnát is evett!“ Erre megfakult Sára asszony, s hogy a beszéd sokáig ne tartson, azt kérdé még szó szűkében. ,Hát engem nem hínak el kézfogóra . „„Nem hívunk vendéget — mondja Kajáriné — mert még valakinek megárthatna a szem értette kend Sára!““ s ezen szóval ott hagyták ő kelmét az országút szélén. A mint vagy hat „miatyánk“nyit odább mentek, megállt a két kocsi. ,Szomszéduraimék ? . . . kérdé Kajári Pál — mi most ugyan Sárival megértettük a szót a pletykaságáért, hanem a mi beszédünket ha Sára végig adja tozott tisztelettel ellenkezik, s előadásaikban a kifejezések illedelmességére, s mérséklettségére figyelni. Ennek minden ülés megnyitásakor ismételtetm kell. A törvényszéki jegyző ezután hangosan, s értelmesen fölolvassa a vád alá helyezésről szóló ítéletet, s a vádlevelet. Az elnök röviden értesíti a vádakat az ellene intézett vádpontokról, s megnyitja a tárgyalást. Ha tanúk vannak, következik ezeknek név szerinti fölhívása. Az elnök határozza meg a rendet, mely szerint az egyes tanuk előhívása, s kihallgatása történik, s bizonyítványok előmutattatnak. E közben oda kell irányozni figyelmét, hogy e fölhívási, s kihallgatási rend által a tényállapot, s a vádra és védelemre vonatkozó minden egyes ténykörülmények fölvilágositása minél jobban eléressék, minden zavar, s homály elháritassék, s az esküitek képesekké tetessenek, hogy magoknak a ténykérdésekre nézve tiszta, s alapos bebizonyításra támaszkodó meggyőződést szerezhessenek. Az elnöknek joga, s kötelessége a vádolttól, a tárgyalás bármely peretében, a szükségeseknek vélt fölvilágosításokat megkívánni, s e czélból hozzá kérdéseket intézni. Ugyanezen joggal bírnak a többi törvénytudó bírák, az álladalmi ügyész, s az esküttek is. A tanúk egyenként állíttatnak törvényszék elébe. A tanút nem szabad vallomásában félbeszakasztani. Minden vallomás után megkérdi az elnök a vádoltat, vagy annak ügyvédét: van-e a hallott vallomásra valamely megjegyzése vagy ellenvetése ? A vádoltnak s annak védőjének joga van a tanúk s ezek előadásai ellen mindent felhozni, ami a hitelesség minél nagyobb meghatározására s védelemül szolgálhat, és a tanúkhoz minden a dologra tartozó kérdéseket intézni. A sértegetőegyelmi büntetés alá vettethetik. A vádolt és tanúk kikérdezése s a bizonyítási eljárás befejeztetvén, a vádló ügyész kifejti a vádat, előadja a bizonyítási eljárásból annak támogatására mentett okokat s alapokat, s megteszi indítványát a büntetés iránt. A vádoltnak s védőjének vagy védőinek (mert többen is lehetnek, s fontos esetekben szoktak is lenni) joguk van a védelmet bőven s kimerítőleg előadni. — Ha a vádló ügyész még egyszer feleselni akar, ez neki szabadságában áll. S a vádolt vagy védője ily esetben még egyszer, utoljára, beszélhet. További szószaporításnak nincs helye, s az elnök bezártnak nyilatkoztatja a tárgyalást. Látszik ezekből, hogy az említett aggodalom, mintha t. i. az esküttszéki eljárásnál a vádoltnak s tanúknak kihallgatása, s a meggyőződést tán falu hosszában, abból lesz ám még a kerekes egy pleytka !‘ „Én is azt gondolom — szólt a másik ember — amit elbeszéltünk, tréfának sok lenne.“ .Hátha valósággá tennék ezt a dolgot ? — szomszéduram — azt tartom, hogy én, mint apja a fiamnak , ezen helyben kérő is lehetek, s talán nem lesz kifogás a fiam ellen ; akármit pletykázott az a vén boszorkány —sz lám a mintát maga is úgy mondta, a két gyerek egyik egyik, másik másik szélén megy az országútnak,.............pedig mi tagadás benne, a mi időnkben talán épen az sem volt volna vétek, ha együtt mentek volna. Mit gondolnak ketek „Anyjuk — szólj te — mondja most a szomszéd — én nem bánom, ha te is akarod, . . . . nekem kifogásom nincs a gyerek ellen, mert mikor most Sára asszonynak módjába esett volna a pletyka- ráfogás, — még sem tudta tenni, mit tudjak én akkor ellene beszélni!“ ,,„Ha eddig van, nem bánom hát, ha Kajáriné asszonyomnak az én láncom ellen nincs még kifogása a szalonna miatt/“ „„Pletyka volt az szomszédasszony , — ne hallgassunk arra, menjenek hát össze a gyerekek, talán jobban együtt maradnak, nem úgy mint a mi két öregünk itt, hogy utánuk keresgélni menünk.““ ,Ti keresgéltek? — kérdezé Kajári — kerestek ám a láda fiában, ha mi nem hoznánk pénzt?' „Hát hogy kelt el a búza ? — kérdek az asszonyok, — volt-e kilencz forint támogató adatok gyűjtése nem történhetnék elég nyugalommal, s higgadtsággal, maguk az eljárás formái által cáfoltatik meg. Mert tagadhatlan , hogy a kérdések, birákra s esküitekre nézve lehető legjobban felvilágosittatnak ezen jól szabályozott, nyilvános kihallgatás által; ez úton ugyanis minden homály, kétes kifejezés , értelmetlenség, rögtön, azonnal, a vontató írásbeli eljárás unalmas hoszszadalmassága nélkül, helyben, a látó szemek s halló fülek előtt eloszlattatik; a birák, esküttek, álladalmi ügyész, védő ügyész , mindenre nézve, ami előttük homályosnak látszik, kérdéseket intézhetnek az illetőkhez, s felvilágosítást kérhetnek és nyerhetnek; a vádló s védő ügyének ékesszóló ajkai a kijelentéseket minden oldalról meghányják, megforgatják, felleplezik, kiburkolják , s a birákat és eskütteket képesekké teszik, hogy maguknak szilárd véleményt alakítsanak. Ha mégis a biróseskütt valamit hamisan fogott volna fel, tévedése megigazítására minden perezben segélyt találhat társainál. És ha a kölcsönös felvilágosítás, s ezen épült megállapodás azonnal nem létesülhetne: hátra van a tanácskozó szoba nyugalomra, hol tetszés szerinti idő marad a teljes kölcsönös felvilágosításra s érett megfontolásra. Végre, a világosan s kézzel foghatólag hibás felfogás esetében a bírónak joga van az esetet más esküdtszék elébe utasítani; formasértés esetében pedig a cassatiószék az eljárást megsemmisítheti s új tárgyalást rendel. Felebbvitelnek, az esküttszéki eljárás természeténél fogva, nincs helye; s ezért vádolják az esküttszékeket, hogy nincs mód és tehetség az elhirtelenkedett, alaptalan ítéletet helyrehozni s kijavítani. De hiszen ezen felebbvitelek , e szükséges rész, csupán enyhítő eszközök az inquisitorius eljárás önkénye ellenében, s az orvosszer könnyen elmaradhat, ha a betegség maga nincs jelen. Egyébiránt már mondva volt, hogy a tárgy legalább elmarasztaló ítélet esetében , új esküttszék elébe utasítható. Épen ez okból alaptalan azon vád is, hogy az esküttek véleménye nincs írásban okadatolva, tehát önkényből ered. Hiszen ezt könnyű volna tenni, de felesleges, mert ezen írott úgynevezett motívumok csak igen nyomorú pótszerek azon biztosítékok helyett, mik az esküttszéki eljárásban feltaláltatnak. A lassúság, a sükeretlen piszmogás s halogatás koránt sem egyértelmű az alapossággal. Jól jegyzi meg Feuerbach, hogy a törvényhozás s törvényszéki szokás a lassúság elvét csak azért vette segédül, hogy az ártatlanságot a régi rész eljárás veszélyeitől megvédje. Az eljárást szó,,,Nem kilencz , hanem tiz!“‘ kiálták amazok. ,Béküljünk meg velük szomszédasszony — mert majd máskor egygyel nem többet, de kevesebbet hoznak. A zsörtösködő öregek a két gyereket nem is vették