Pesti Napló, 1851. augusztus (2. évfolyam, 420-443. szám)
1851-08-01 / 420. szám
deklinket látogá meg, a hivatalok és hivatalnokok működéseinek megvizsgálata végett. HIVATALOS. Kinevezés. A cs. kir. magyar országos pénzügyi igazgatóság Hegedűs Imre szolnoki sóhivatali szemlészt harmadrendű irodai segéddé nevezé ki a szolnoki cs. kir. pénzügykerületi igazgatósághoz. Ő felsége f. é. jul. 22-ki 1. f. határozata által a bortermesztésnek előmozdítására Magyarországban a gazdasági egyletnek Pesten évenkint 2000 pftnyi segélyzést az államkincstárból öt éven keresztül legk. jóváhagyni méltóztatott. Ő fége f. é. jul. 22-ki 1. f. határozata által legk. megengedni méltóztatott , hogy erdélyi szászrégeni polgár, Eiszner Sámuel, az orosz császár ő felségétől nyert 5. osztályú katonai érdemkeresztet elfogadhatja és hordhatja. M. H. VEGYES HIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, aug. 1. — Nemzeti színházunkban ma pénteken adatik a PAJKOS JURISTA, iigj. Kezelve után magyarosította Baranyi Péter. — Holnap szombaton KÉT FOSCARI opera. Rémy úr mint vendég fog föllépni. — -j- Tegnapelőtt estve felé Augusztin t. sz. n. úr tiszteletére katonai zene tartatott István herczeg vendéglő előtt, hol a t.sz.n. szállásol. Számos hallgató közönség gyülekezett össze a körben álló zenészek körül. A közönség némely része innen a sétányra igyekezett, s még távol volt, midőn a nagy dob pufogása hallható szóval jelenti , hogy a sétányon most rendkívüli előadás vann, s a bemenetel csak fizetés mellett engedtetik meg. Moreng úr zenekara működött egész erejéből. Tömérdek hallgató közönsége volt a sétányon kívül, mivelhogy a korlátokon kívül szinte igen jól hallatszott minden legkisebb hang. A sétány kapuinak homlokzatát e rendkívüli alkalomra kivilágították, az annanapi mulatságról maradt mécsekkel. Hazatérőben akiknek útjuk a fehér hajó vendéglő udvarán vezetett keresztül, itt a kertben a Patikárus testvérek bandájával találkoztak, s az ő nótáikban kedves változatosságot lelhettek a nagydobok és réztányérok csengő bongó szava után.. . Innen is elbúcsúzván a vendéglőtől néhány lépésre , a Károly kaszárnya előtt a takaródóra muzsikáló katonai zenekar fújta a Hunyadi indulót stb. Soha ilyig élet! akármerre fordult az ember, mindenütt zene harsogott. .. Fújták, húzták előtte is utána is vékonyan vastagon, csak épen a táncz hiányzott.. . ” Megjelent „Az ausztriai birodalom közönséges és a koronaországok különös Alkotmányjogának alaprajza , vezérfonalus hallgatói számára irta Récsy Emil egyetemi h. jogtanár. Pesten Heckenast Gusztáv tulajdona 1851.“ Szerző bár tudta, hogy most az új változások rendkívül fontosak, s gyorsan következnek egymásra, s hogy ez által az új közjogirója nagy mértékben van korlátolva, mindazáltal bátorkodott megkísérteni a birod. alkotmányjognak legalább alaprajzbani előadását. A mű joghallgatók számára van szánva. Arát nem tudjuk. —i E napokban egy ritka öregséget ért pálinka- gyáros halt meg Pesten. Életideje volt 104 esztendő, neve pedig, míg élt Schneider Mandel. Megjegyzik róla, hogy színházat, hangversenyt stb. soha nem látogatott, soha újságot nem olvasott, s némelyek ezen körülményből magyarázzák hosszú életét. — Temesváron annyira hitték, hogy az elmúlt napfogyatkozás véget vet a világnak , miként számosan találkoztak , kik ama vészes napon családostul és mindenestül elhagyták a várost, s a közel vidékre költözködtek , hogy ott az utolsó ítéltet kikerüljék. — A dunagőzhajózási társulat 1. évi bevétel, mind amellett, hogy az árak tetemesen leszállíttattak, szembe tűnőleg felülhaladja a múlt évit. Múlt évben ugyanannyi idő alatt 1,158,292 ft volt a bevétel, s most 1,331,960 ft. Szállítottak összesen 366,572 személyt, 1,147,986 mázsa portékát, 29,726 d. barmot. Látni való, e kimutatásból, hogy a gőzhajónak a vaspályávali versenyzése , mily szembeötlő haszonnal van egybekötve. — A K. L. Írja , hogy a szászföld, mely 1848. előtt 274 helységet, és pedig 6 várost, 16 mezővárost s 252 falut — ezek közt 172 szabad , s 38 katonai községet, — aztán 25 kézbirósági s 17 városi jószágot foglalt magában; ma már a folyó évi május 12- től kelt politikai szervezet alapjáni legújabb felosztás után 295 helységből áll, t. i. 8 városból, 18 mezővárosból, 261 falus 8 praediumból. Nagyobbak tehát 2 várossal, 2 mezővárossal, 9 faluval s 8 praediummal. De Kronlandnak talán mégis csak kicsinyke lett volna, a dolog kitisztulását csak később remélhetjük , miután bizonyossággal egynek sem tudhatunk igazat adni. A Patrie még egyéb cáfolatot is teszen. Belőle imezt olvassuk:: „Több hírlap , külföldi tudósítások nyomán, azt állítá , hogy IX-ik Pius pápa őszentsége és a nápolyi király Gandolfobani találkozása politikai érdekekből történt volna. „A lapok azt is állították, miszerint szóban forgott volna, hogy az egyházi fejedelem hagyja el Rómát, s mindaddig ne térjen vissza , míg a franczia sereg egy osztrák-nápolyi hadsereg által föl nem cseréltetik. „Ezen hírek tökéletesen hamisak. Őszentsége csak azért ment Gandolfoba, hogy a pápaság fáradalmait kipihenje , valamint követeink is ezen pillanatban arra vágynak , hogy a parlamenti munkásság után a falusi örömökben részesülhessenek. ,,A nápolyi királyt nem vezette egyéb Gandolfoba, mint egy katholikus fejedelem részérőli igen természetes tisztelet értelme. Különben Gémeau tábornok és a franczia miniszter Gandolfoban valának. Tehát nem forralhattak valamit a franczia befolyás ellen, mivel nem rejtőztek el előlük. „Kétségkívüli, miszerint Rómában ő szentsége szolgálatára, egy oly őrség szervezete terveztetett, mely elég erős lenne a biztosság és rend föntartására , és ha ezen terv létesül , Francziaország a nagyfontosságú küldetés kötelességének további teljesítésétől fölmentve látná magát. „De minden esetre nem volt, nem lehetett arról kérdés, hogy a franczia hadsereg osztrák, vagy nápolyival cseréltessék föl. Azon őrség, melyet szervezni gondolnak , nemzeti (?) őrség leend , idegenekből alakítva , s a pápa által fizetve, mint a helvét őrség. S hihetőleg épen ezen őrség fog újra szerveztetni. „Minthogy ilyen természetű helyreigazításoknál vagyunk , kötelességünk hazugságnak jelenteni azon hírt, mely szerint a petersburgi , bécsi és berlini udvarok Olaszország különböző kormányaihoz egy jegyzékiratot intéztek volna. Ezen jegyzékirat nem létezett soha. „A három északi hatalmasság csupán egyetlen közleményt küldött elébb a franczia , s azután Európa többi nyugati kormányaihoz. „Ezen közlemény, mely egyedüli diplomatiai okirat az olmützi és varsói értekezletek eredményéből, Francziaország iránti előzékenység bélyegét hordozza magán. Igen jó indulatot jelentő kifejezésekkel volt szerkezve, s biztosított a felől , miszerint ezen, inkább családi érzelmek, mint állami okokból származott értekezletben Francziaország iránti ellenséges gondolat nem forgott fön,“ így a Patrie. Mi a cáfolat első ágát illeti, semmi szavunk reá; a másodikra nézve ismét meg kell jegyeznünk , hogy az Assemblée nationale azt állítja , hogy kezei közt volna a kérdéses jegyzékirat másolata. Lissabonhóz fontos tudósítások érkeztek Párisba. A Constitutilonnel a sürgönyökből némi közleményt ad; az Ind. szerint úgy látszik, hogy egyedül lord Palmerston azon egyedüli szövetséges, kire támaszkodhatik a királyné, hogy eltávolítsa azon uralkodást, melyet Saldanha akar fölötte gyakorolni, és a kitöréssel fenyegető forradalmat. Azt állítják, hogy a spanyol kabinet , a többi kabinetekkel egyetértőleg, Portugál határaira titkosan (?) néhány ezredet fölállított, kik az első jelre Portugálba nyomulandnak. _ Portugálban különben az angol és franczia befolyás versenyezve igyekszik túlsúlyra jutni , s az utóbbi Spanyolországgal kezet fogva akarja Donna Maria da Gloria trónját megmenteni.A franczia befolyásról némely részleteket máskor, hogyan tartaná magát a hadsereg, s mi lenne a csata kimenetele ? Kérjük tehát a megyei tanácsokat, többé nem Francziaország szabadsága és méltósága nevében , hanem a rend , minden érdek biztossága és a közbéke nevében , hogy minden olyast elkerüljenek, mi a bonapartista igényeknek hasznára válhatnék.“ A l'Ordre is ide látszik ezérozni. A t Ordre a revisio-viták előtt, a revisio mellett küzdött, s most hangját egészen megváltoztatja. Nézetünk szerint, írja az érintett hírlap, a revisio csak azon esetben volt lehetséges , ha a különböző pártok magánérdekeikkel, ha nem is hagynak föl egészen , legalább egy pillanatra mellőzik, s ha egy czélra, a köztársasági intézmények javítására egyesülni akartak volna. De a revisio szóban mindenik párt személyes győzedelmét akarta szemlélni, s mióta meggyőződtek felőle a félelem növekszik, s nem azt kérdezi az ember magától, hogy a törvényes revisio lehetséges, hanem azt, hogy kívánatos-e ? A nemzetgyűlés szavazatát lehet kommentálni, forgatni, ahogy tetszik, a törvényes revisiónak egy áthágyatlan akadálya fog lenni mindig. Három hónap múlva ismét elő lehet venni, de senki sem tagadja, a szükséges többség akkor sem lesz meg. Azon engedmények , melyeket a radikál párt (parti radical, a baloldalt értheti) megnyerésére kellene tenni, rögtön egy nagy többségi töredéket idegenítne el a revistotól, s az eredmény mi lenne egyéb, mint az, hogy amit egyik oldalon nyert, a másikon elvesztené. Mi czélja van tehát a bennünket fenyegető új mozgalomnak ? Rettentés által akarják-e azt kicsikarni, mit a meggyőződés megtagadott, vagy ha a nemzetgyűlés még tovább is ellenáll, az alkotmányozó gyűlés és a törvény ellen egy népmozgalmat akarnak előkészíteni ? Meg kell vallanunk , miszerint a revisionista mozgalom, mi az eszközt illeti, lehet ugyan törvényes, de a czélra nézve mit sem fog érni. A revisiót pártolni annyit tesz, mint a nemzetgyűlést lealacsonyítni, vagy az elnök alkotmányellenes viszonti megválasztására szavazni. Csak a napokban, a Constitutionnel és a Patrie igen szabadon, igen tisztán kimondották, miszerint a nemzetgyűléstől mit sem lehet reméleni, de a nép tudni fog a maga baján segíteni. Az Universnek, mint vallásos lapnak, ha nem is a törvényeket és alkotmányt, legalább tekintetbe kellene vennie azon ünnepélyes esküt, melyet a köztársaság elnöke Isten és emberek előtt letett. Az Univers kétségkívül azt hiszi, hogy midőn az elnök esküjét letette, valami utógondolat is volt lelkében — s ez elég, hogy a revisio mellett, nagy czélokért izgasson. Az Union ezt mondja: „Az alkotmányt törvényességi jellemétől semmi vita nem foszthatja meg. Egy szavazatra van szükség, s míg ezen szavazat meg nem lesz, az alkotmány marad; engedelmeskedni fognak neki. Nem eléggé jegyezték meg azon bölcs lelkiismeretességet, melylyel a revisio-bizottmány a nemzetgyűlés elébe terjesztett formulában a törvény szellemét, és betűjét tisztelte. Ismételte a 111-dik czikkely szavait szövegesen, és igy kérve revisiót, bizonyítványát, kezességét adá annak , mennyire tiszteli az alkotmányt. „Összevéve, az alkotmány mindig alkotmány, a vita után épen úgy, mint a vita előtt volt. Nincs több ok neki engedelmeskedni, de kevesebb sincs. A haza viták által nem tudott meg többet, mint az előtt; ha ismét megnyitják, nem fog úgy is többet tudni. Egyetlen kérdés : fog-e az alkotmány revideáltatni. Miután pedig határozatilag tagadással feleltek, többé egy becsületes ember, egy jó polgárnak nem lehet, nem szabad kétkednie, miszerint nem maradt egyéb hátra, mint az alkotmánynak szükségesképen engedelmeskedni. Lamoriciére tábornok egész hadjáratot szervezett a nemzetgyűlés bonapartista alelnökei Daru és Lacrosse , úgy titkárai Peupin és Bérard ellen; a jövő parlamenti ülésszak kezdetével ki akarják őket küszöbölni. Proudhon l ldéc générale de la Revolution új munkáját egy democrata reunio megégette. POLITIKAI SZEMLE. Pest , aug. 1. (!) A párisi Assemblée nationalelal meggyűlt a bajunk. Tegnap kénytelenek valánk visszautasitni Piemont ellen fölhozott rágalmait, s megmondtuk , hogy az olasz viszonyokat vagy nem ismeri, vagy roszindulatból félreismeri. Legújabb rovatunk alatt azt is érintettük, hogy nem igaz azon híre is, miszerint a három északi hatalmasság az olasz kormányokat forradalom esetébeni beavatkozás felől biztosította volna ; a cáfolatot az elyséeista Patrie, és a félhivatalos Neue Preuszische Zeitung hozta.. . S mi történik másfelől ? alig bocsátottuk sajtó alá az érintett sorokat , telegráfilag vesszük, hogy az Assemblée nationale a Neue Preuszische Zeitung által fölhozott dementi-re kijelenti, miszerint a kérdéses, biztosító jegyzékirat másolata kezei közt vagyon, így állván az olasz interventio ügye, Francziaország. (!) Pára, jul. 26. — Közelebbről érintettük, hogy ha a revisio a nemzetgyűlésben másodszor is szőnyegre kerülend, nem hogy több szavazatot kapna, mint az első alkalommal , sőt ellenkezőleg, a rendpártból többen fognak a revisio ellen szavazni. A hírlapi izgatások már folynak, s különösen a YOpinion publique megkezdte az Elysée törekvései ellen harczolni, s minden alkalmat fölhasznál a revisio barátainak másoldalra leendő terítésére. Az aug. 25-kére összehívandó megyei tanácsok mindenesetre nagy befolyással lehetnek a revisio sorsára. A legitimisták úgy vették észre, hogy a megyei tanácsok határozatai az Elysée érdekében ütnének ki, ezért az Opinion publique egy czikket intéz hozzájuk, melyben a többek közt ezeket írja: „Nem szabad illusiókat teremteni, ha a köztársaság elnökének alkotmányellenes megválasztatásába beleegyeznek , ezáltal egy új forradalomra legkedvezőbb körülmények nyílnak, s mindazok egyesülnek, mik egy febr. 24-ke ismétlésére megkívántatnak. Mert mik azon fő indokok, melyek febr. 24-ikét előidézték ? Három ok van : a törvényesség vagy törvényesség színének a megtámadóknál tétele , a rend barátainak szakadása, s a harcz alatti közönyössége sokaknak végre, ezen két körülmény következtében, a hadsereg ingadozása. Az elnökség meghosszabbítása, még úgy is, ha az ember csak forma szerint fogadja is el az alkotmányellenes kineveztetést, nem de azok részére állítja a törvényességet, kik ellene fognak küzdeni ? A rend barátainak táborában nem a legmélyebb szakadások ütnének ki, s azok, kik tettleges ellenségeskedésre nem akarnak szállani , nem közönyösségre lennének-e kárhoztatva? — Ezáltal, természetesen viszont ingadozásba jőne a hadsereg , mert többé nem tudná, hol a kötelessége, mert többé nem tudná, hol áll a jogosság. Tegyük föl, hogy Cavaignac tábornok, ki oly nagy tekintélylyel állhat a törvények védelme mellé, mert 1848. dec. havában nemesen hódolt nektek, Lamoridére tábornokkal az alkotmány védelmére, melynek engedelmeskedett, kardot húz: mondja meg nekünk valaki, ily összeütközésnél , minő helyzetbe jőnének a rend barátai, s Nagy Britannia. London, jul 26. Felsőházi ülés jul. 25. A kristálypalota fentartása végett Argyll herczeg Germans gróf és Malmesbury gróf kérvényeket tesznek a ház asztalára Westminsterből és az ország több részeiből. Ezután a czimbill bizottmányi tárgyalása került napirendre. Monteagle lord előterjeszti tegnapelőtt bejelentett indítványát, minélfogva Izland a bili érvényessége alól kiveendő lenne. A módosítvány kevés pártolásra talál. (A sajtóban maga a Times is—mely határozott pápaellenes szelleméről eléggé ismeretes — Izland kivétele mellett nyilatkozott). Viscount Canning, ki egészben a bili ellen szavazott, a módosítvány ellen, adta nyilatkozatát, menyiben igen rosz példa volna a korona fensőségét érdeklő kérdésekben Izlandot más elvek szerint kormányozni, mint Angliát. Ezentúl azon biztosítást nyerte, hogy a bilinek a testvér szigeten semmi gyakorlati következése sem leend. Szavazás útján a módosítvány 65 szótöbbséggel elvettetett. A lordok házában mint látszik, a pápaellenes hangulat sokkal kevesebb ellenszegülésre talál mint az alsóházban. Igaz, hogy a felső házban sem a radikál elem, sem a kath. Izland nem képviseltetik. Kinnaird lordnak a bili első pontja s a Walpoleféle élesítő módositvány ellen irányzott indítványa, 51 szótöbbséggel (77 szóval 26 ellen) elvettetett. Argyll herczegnek a bili második pontjára vonatkozólag, a magánvádak nyománi eljárás ellen intézett módosítványa, szinte rövid vita után 35 szótöbbséggel elvettetett. A többi pontok ezentúl épen semmi ellenzésre nem találtak, és igy az egész bili úgy, mint az alsóházban a protestáns ellenzék által élesítetett — keresztül menvén, miután a harmadik olvasás merő formaságnak tekinthető, a bilit úgy lehet tekinteni, mint mely már törvény erejére emeltetett. Alsóházi ülés, júl. 25-kén. A képviselők reggeli ülésre az új parliament-épületbe gyűltek, és a gőzhajózási bili bizottmányi tárgyaláson keresztül ment. Ezen bili 48. pontja a brit hadi s külföldi gőzösöket kiveszi a szokott őrködés alól. Henley módosítvánnyal lép elő eme kedvezés ellen. Idegen vitorlás hajók, melyek utasokat szállítanak, ugyan azon rendszabályok alatt állanak, melyek alatt a brit vitorlás hajók , miért nem az idegen gőzösök is. A belföldi gőzösök évenként 8 font sterlinget fizetnek a felügyelésért, és egyszerre csak meghatározott számú utasokat vehetnek föl; miért lehessen tehát például egy belga gőzösnek Londonból annyi utast szállítani Antwerpbe , mennyit akar ? Labouchere kereskedelmi ügyminiszter úgy véli, hogy a veszély inkább elméletben mint gyakorlatban létezik, mert az utasok szállításoknak üzlete leginkább brit kezekben van, és idegen gőzösök illető kormányaik felügyelése alatt állanak. A módosítvány 38 szóval 13 ellen elvettetett. Más részről, azonban Muntz indítványa elvettetett, miszerint 1852 január 1 -től minden tengeri sfolyam-gőzös köteles lenne, minden katlanon két biztosító ventilt tartani. Az alsóház esti ülésre jul. 25-kén a régi épületbe megy vissza. B. Hall két, csaknem egyértelmű kérvényt nyújtott be a greenwichi választóktól Alderman Salomons ügyében. Ezek egyike csütörtökön esteli tíz órától, pénteken déli 1 óráig 1226 aláírással láttatott el. R. Currie hasontartalmú kérvényt mutat be a london-belvárosi választóktól Rotschild K. ügyében. A ház eme kérvények kinyomatását és hétfőn leendő tárgyaltatásukat elhatározta. Némi szóváltás keletkezett Russell lord és hívei között egyrészről, másrészről pedig Reynold között, ki keserű kifejezésekre fakadt azon mostoha bánás fölött, melyben Izland részeltetik, midőn a vallásügyben ellen intézett törvények meghozásában oly nagy buzgalmat tanúsítanak, míg a valódi érdekeire vonatkozó billek egyik ülésszakról a másikra halasztatnak. Ezen szóváltások eredmény nélkül maradtak, és az államügyész indítványára a Patent-Law-Amendement-Bill másod ízben olvastatott. Ezen bill szerint azon költségek összege, melyeket az egyesült királyságban valamely új fölfedezésre patens eszközölhetése végett tenni kell, 276 font sterlingről 175 fontra szállíttatott. Szerdán fog e bill, a ház által bizottmányilag részletesen tárgyaltatni. Ezután a városon kívül egy temetőhöz való hely megvásárlására 50 szóval 26 ellen és így 24 szótöbbséggel 130,000 font sterling utalványoztatott az egészségügyi bizottmány számára. Ekkorig csupán pénzügyi nehézségek akadályozták azon régi gyakorlat megszüntetését, miszerint a temetkezések London bensőjében történtek. Az emberi életben vannak pillanatok, midőn a Times közelebb áll a szabadelvűséghez, mint különben szokott. Ezen pillanatok akkor következnek be, midőn egy liberális elv közel győzelme jön kilátásba. Az alsóház által a hírlap-bélyeg tárgyában kiküldött bizottmány, ezen inkább nyomasztó mint jövedelmező adónem eltöröltetését kívánja, s a Times, mely egész tegnapig úgy küzdött a bélyeg mellett, mint egy püspök egyháza mellett, ma egyszerre egyetért a bizottmánnyal. Igaz, ezen megtérés részben könnyen érthető. A bélyeg eltörlése ugyanis 1 és 2 dolláros napilapok támadására vezetne, melyek—a Times napi újdonságainak régi gyakorlatnál fogva után nyomathatása miatt, mely naponkint 5 dollárba kerül — halálos versenyt idéznének elő. Azon záradék azonban, melyhez a bizottmány ezen adónem megszüntetését köti, ezen veszélyt elhárítja, mert a lapot két napig biztosítja az utánnyomás ellen, és így a cyti-lapnak nem kellene félni, hogy drágán szerzett újdonságait, mihelyt megjelennek, olcsó lapok azonnal szétragadoznak. Ez renden van. De nem lehet felednünk, hogy a Times nemrég e bélyegeltörlési izgatás ellen egész tárháza volt erkölcs- vallás és conservatismus elveire kovácsolt fegyvereknek, ma pedig az egész tárgyat csupán saját pénzügyi érdekének szempontjából tekinti. Hogy ezen reform az angol napisajtóban forradalmat idézend elő, s a határozott szabadelvűség bel-s kül-közlönyeit végtelenül szaporítandja, kétségtelen ; a Times azonban megóvta erszényét és a forradalommal kibékült. Igaz, hogy resignatioját a szükség segítette létrejöni mert egyedül a vak nem láthatja, hogy a sajtó körében egy radical reform épen úgy elkerülhetlen, mint naponkint halaszthatlanabbá válik a parliament-reform. Az angol hírlap-bélyeg fentartásának , eltörlésének vagy módosításának kérdése —amelynek hivatása a brit sajtóügyben egy új és bizonytalan jövőt előkésziteni — annyira előre haladt, hogy az alsóház bizottmánya minden rettegés nélkül adhatta hozzájárulását. A hirlap-bélyeg jövedelmezett a kincstárnak 1850- ben 350,418 font sterlinget; 1848., 1849. és 1850. években átmérőleg évenkint 350,545 fontot. A bizottmány kötelességének tartotta, ama rég elismert igaz.