Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-13 / 553. szám
1 * A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. HAJDAN és MOST. Aligha jobban és sikeresebben hangolhatjuk kedélyeinket egykedvűségre s megnyugovásra, mintha visszatekintve honunk és Európa régi állapotjára, a régi kort mostani életmódunk és jelen állapotunkkal, állásunkkal szembe állítjuk. Találtatnak ugyan jelenleg is nálunk, valamint másutt is , tüzes magasztalói a régi időkornak, kik azt minden alkalommal a dicsőség, bölcseség, józanság és erényesség korának állitván azon mondattal: Sapientes nostri antenati! arra serkentenek bennünket, hogy lépjünk a régiek nyomdokiba ! mire nézve e jelen századbeli egyik jelesebb írónk azt állító, „hogy hosszú történeti búvárkodás után tökéletesen meggyőződött arról, miként ezen hajdani bölcs elődeink s őseink sapientes nostri antenati (kétségbe nem vonva haremi jelességeket és vitézségeket) csak oly közönséges emberek valának , mint egyebütt akkoron Európában mások is; nem ugyan roszabbak, mint más európai státusok antenatusai, sőt sokban jobbak és némi tekintetben józanabbak is, de korántsem olyanok , kiket mindenekben követni tanácsos volna ! Voltak igenis kivételként ritka fényes egyéniségeink, de voltak minden más európai népeknek is ily kitűnő meteorjaik. Árnyfoltokra pedig minden országban találhatunk. Egész nemzetek úgy tekintendők , valamint egyes egyéniségek , mert szintügy születnek, növekednek , virágzanak, öregbülnek, és ki is múlnak , elenyésznek mint amazok. Minden nemzetnek megvannak saját gyermekévei is; az emberiség (mint egyén tekintve) is testben lélekben megerősödik, évszázadról évszázadra józanabbá, értelmesebbé, emberibbé válik. A mai angolok és németek sem azok jelenleg, kik valaha voltak. Tekintve édes honunk hajdanát, régi korát, Magyarország történetében leginkább két fényszakot (epochát) különböztethetünk meg: az Anjou- és Corvinfélét. I. Lajos alatt legnagyobb volt státusterületének kiterjedése, amiért is Archi-Regnumnak hivatott. Hollós Mátyás kora általában minden tekintetben Magyarország fénykorának ismertetett el; királyaink sorában ő czimeztetett a pápától felségnek (majestas) stb. pedig mindezek ellenére az ország keletkezte óta egész 1701-kig fölötte sanyarú vola nemzetünk élete, mert noha honunk már akkorában is, mint egy a teremtőtől az emberek kellemetes tartózkodási helyül rendelt igen kedvező ország magasztaltatott, annak mint kül- , mint belbátorléte fölötte rész lábon állott; miután általános számítás szerint Magyarországnak sz. Istvántól kezdve egész 1526-dikig, tehát 526 év lefolyta alatt mintegy 200 háborús éve volt. 1527-től fogva 1739-ig ismét 200 évet találunk olyat, mely folytonos török berohanások és belföldi pártoskodások által nyugtalaníttatott. És e szerint az egész régi 739 évre terjedő korból, csak mintegy 340 évünk, tehát fele sem vala azon időnek békés és nyugodt. Ilonunk legborzasztóbb eseményei: a tatárpusztítás IV. Béla alatt, az elvesztett várnai ütközet, és a mohácsi vész, belső egyenetlenségek és azokból származott törvénytelen ellentállásnak és megátalkodottságnak valának eredményei ! Minden háború habár mai emberibb modorban is viselve, már magában véve is valami borzasztó, és minden nyomor kútfeje ! de mostani háborúink öszszehasonlítva a régiekhez, csak lovagjátékok amazokhoz képest, mint a melyekben kegyetlen kiirtása az emberi nemnek vala majdnem azok fő feladata.— A keresztháborúk közel 200 évig népteleniték és pusztíták nyugati európa státusait, és 5 milliónál több emberéletet semmisítenek meg (1096—1290- ig). Hogy ezekben Magyarhonnak is volt része, nem titok senki előtt. Tekintve akkori belbátorságát honunknak, ez sem vola igen kecsegtető mind fejedelmeink, mind országlakosainkra nézve. Mert noha például II. András 1222-ki arany bullája (Magyarország ezen hajdani nagy szabadságlevele, magna chartája) közönségesen honunk védpajzsának tekintetett, abban is bölcs elődeink az ország belbátorságát mindenkép veszedelmeztető ellentállási záradék fölvétettetése által, oly hibát követtek el, mely későbbi belháborúk és pusztítások bő kútfeje jön, miglen 1687-ben (art. 4.) végkép ki nem töröltetett. Tekintve régi szerencsésebb kormányzásu uralkodó királyainkat, úgy találjuk, hogy azok majdnem kirekesztőleg korlátlan kormányzás és uralkodás által valának csak képesek a rendet fentartani- 553 1852. harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt.______ Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 „ — ,, ,, Egyes szám . • 4 „ „PESTI NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentellenletet visszautasittatik. -----"" Kedd, jan. 13-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíjt előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a szerkeztő hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. .FELD NAPLÓ* Előfizetési hirdetés a 9liiUll llilília czimü politikai lap 1852-diki évfolyamára. Megjelenik a PESTI NAPLÓ vasárnapot és ünnepnapot kivéve, mindennap, délutáni órákban. •ti SZei eiZlÜStí,eZUtá,í IT1('n! elkövetend e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap misztárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. , Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve évnegyedre , ndi, félévre . Budapesten házhozhordással egy hónapra ?.. 99 . évnegyedre 59 , 99 félévre..........................................» „ Előfizethetni Pesten, a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri-utcza, Laffert házban 8. sz. a. és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési leveleket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiadó. 5 ft. — kr p. p. ■fi 99 9? 99 1 ft. 30 kr p. p. 4 _ ^ 99 99 99 8 „TARTALOM Telegráfi tudósítások. Az új császári nyi 11 parancsok. IV. Bécs. (Real tanodaügy. Állód. Schematismus. Kath. egylet. Zenészed lap.) Lapszemle. Hivatalos. (Realtanodaügy. Adakozás. Katonai rögtön ítélet ) Fővárosi élet. Vidéki élet. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (A franczia börze élénksége. Az orosz követségi titkár. Az új alkotmány és bűnbocsánat. Napoléon a tuilleriákban. A külügyminiszter estélye. Pál würtembergi herczeg. Claude Augustin Saupique.A képviselők teremének összerontása; képviselő foglyok.) Nagybritannia. (Az Observer az államjövedelem kimutatását hozza. Lissaboni hírek. Hadihajók Mexico előtt. Kemény báró meghalt.) Németország. (A holsteini kormánybiztosok. Napoleon levele. Bernstorff gróf és Arnim gróf Lipcse. Stuttgart. Frankfurt : A rendőrhivatal rendelete.) Helvétia. (Genf: Kibocsátvány a franczia menekvők iránt. Tessinben nagy kivándorlás készül. — Zürichi nagy tanács elnöke stb. St.-Gallenben leendő iparműkiállítás. Bázel: helvétiai pénzek. — Bern : a radikálok. Bern : A tessini és graubündteni kormányok viszálya a curiával. — Sylvester-ünnep Lausanneban. — Afrikából visszajött gyarmatosok.) Dánia. (Kopenhága: a király egésségi állapota. Államtanács-ülés. Kopenhága : Bille követ és Schwarzenberg hg közti alkudozások állítólagos eredménye.) Olaszország. (Turin : hadibudget. Játékszini előadásokra vonatkozó rendelet. — Panna : halálos büntetést hirdető decretum. Roma: Jubilaeumi előünnep ; körmenetek. Patrizi bibornok körlevele stb.) Spanyolország. (Madrid : a királyné és szülöttének egéssége. Progressista főnökök tanácskozmánya. Espartero hódolatirata.) Görögország. (Athen : Demonstratio az alkotmány eltörlesztésére.) Amerika. (A Capitolium Washingtonban lángba borul. A párisi események hire Új-Yorkban.) Vegyesek. (Gazdasági s kereskedelmi hirek. Nemzeti színház. — Dunavizárlás. — Börze. — Gabonaár.) Mii jár. (Hajdan és most.) Budapest, jan. 13-án. TELEGRAF TUDÓSÍTÁSOK Turin, január 8. — Az ausztriai kereskedelmi szerződés vitatása megkezdetett. Kadorna követ egy hosszú beszédben makacsul ellene szólott, de elfogadtatása bizonyossággal váratik. Páris, jan. 10. — Rente 5%: 104,50. A volt nemzetgyűlés tagjai közös deportatióra ítéltettek : Dufraisse, Greppe, Mathe, Richardet; az országból száműzetett, visszakerülés esetére deportatióval fenyegetve , 67 tag, ezek közt Hugo Victor, Valentin, Lagrange, Nadaud, Schoelcher, Derlotte, Macier, Bac, Raspail, Dupont, Charras, Matthieu. 18 képviselőnek egyszerűn megtiltatott Francziaország földjére lépni, de deportatiovali fenyegetés nélkül, ezek között van. Thiers, Duvergier, de Slauranne, Créton, Baze , Lamoriciére, Lefle, Bedeau, Changarnier, Rémusat, Girardin, és Duprat. Pest, jan. 13. (IV.) A birodalom politikai szervezése tekintetéből legfelsőbb elhatározással megszabott elvek közt kitűnő helyet foglal el a kisebb s nagyobb földbirtoki őszi eteknek lehetőleg csorbítatlan kiterjedésben fentartása iránti gondoskodás. Kifejeztetett azon biztosítás, hogy a birtokos örökös nemességnek hitbizományok s majorátusok fölállításánál minden lehető könnyebbség meg fog adatni , s hasonlóképen rendeltetett, hogy a hol a paraszt birtoköszletek fentartása iránt különös rendszabályok állanak fen , ezek megtartassanak. Ezen intézkedés nagy fontosságát belátja minden, ki a földbirtoki viszonyok természetével ismeretes, s azon elvvel tart, hogy a nemzedékről nemzedékre öröklő nagy földbirtok becsületes, hűséges és hagyományilag öröklő gondolkodásnak legbizonyosabb alapját képezi, s hogy másfelől a parasztbirtokok czélszerű kiköritése s aránytalan és czéltalan feldaraboltatásuk meggátlása conservativ szellemből szükséges képen biztosítandó. Minden szabad s biztos, tulajdonosát s családját teljes mértékben eltartani képes földbirtok egy kapocs az állodalomhoz és rendjéhez , mivel tulajdonosát drága tűzhelyéhez s szülőföldje rendjéhez köti, csend- és állandóságra hangolja, hogy nagy, vagy épen erőszakos politikai változtatásoktól nemcsak jót ne, hanem épen roszat várjon. Nagy, tiszta, és hitbizományilag biztosított földbirtok azonkívül szép jövedelemi forrását képezi az illető családra nézve, ennélfogva lehetővé teszi azt, hogy ennek tagjai oly gondosabb nevelésben részesittessenek, s oly irányban neveltessenek, mely az érdemes ősök unokáit képessé teszi arra, hogy ők is, mint azok, magokat császári urak s hazájok hű és sükerdus szolgálatában tüntessék ki. Mutatja Francziaország intő példája, hová vezet a földbirtok korlátlan földarabolása. Ott a múlt század rettentő forradalma azon kezdette, hogy a nagy s kis földbirtokot mozgóvá tegye, s azzal végezte, hogy falusi földmivelő proletár népességet hozott létre, melynek mennyire aggasztók viszonyai, a legújabb események tanusiták. Az örökös nemesi családok nagy traditiói kisebb nagyobb mértékben elenyészvén , a társadalmi rendnek is kimozdult egy alapköve, s meggyőződésünk az , hogy Francziaországban a forradalom legfőképen e forrásból merítette dumoni hatalmát. Másképen áll a dolog Angliában. A politikai intézetek ereje s állandósága ott tagadhatlanul a földbirtoki viszonyok sajátságos alakzatán alapul. A tapasztalás pálczát tört a földbirtok korlátlan feloszthatósága fölött, pedig egy oldalról ez úgy tüntettetett fel, mint a nemzeti jóllét emelésének s a népesség gyarapításának egyik leghathatósabb eszköze. Valamint a nagy földbirtoknál a hitbizomány intézete , úgy a paraszt örökösödési rendben a majorátus elve mind az állodalom, mind a parasztrend vagyonosságára nézve valódilag fentartónak bizonyult. A forradalom vihara oly országokat, melyekben olyan institutiók állottak fen, a földbirtokot oltalmazók, csak alig érintett, holott másokat, melyekben ezen alaposzlop hiányzott, mélyen fölzavart s megrázott. Még a múlt században, a dicső Mária Terézia császárok uralkodása alatt kelt az akkori jobbágytelkek feloszthatóságát korlátoló törvény. Ennek határozataiban, melyeknek megtartása az alsóbb igazgatási műszerveknek ismételve meghagyatott, törvényesen eddig elő semmi sincs változtatva. S örvendünk azon legfelsőbb elhatározásnak , miszerint ezen elv jövőben is megtartandó. Valamint a földbirtokra nézve az említett intézetek , úgy a műipar mezején a testületek fenállása tartotta meg a fentartás elvét. E testületek, ha határaik nem voltak igen szűken szabva, egyaránt előmozdították a műiparnak , valamint az állodalmi s társadalmi rend érdekeit, és a fölbontó sociális tanok hatányainak sokkal erélyesebben állottak ellen, hogysem kivételt szenvedhettek volna azon kárhoztató ítélet alól, mit az egyenlősítési irány kimondott minden intézetekre , mik a hisztériás fejlődés s nem a mindent egyenlősítő elmélet alapján keletkeztek. Mi ellenben megnyugvással utalunk arra, hogy a legfelsőbb elhatározással kiimondott elvekben czélzások foglaltatnak arra nézve, hogy a műipar mezején a jogosított testületi szellem kellő tekintetben részesülend, s nem kétkedünk, hogy a kormány ezen irányban el tudja találni azon mértéket, mely a műipari munkásság szabad mozgalmának elegendő tért engedend, de másfelől képes lesz a társadalmat a keletkezendő műipari proletárság veszélyeitől megóvni. (Oest. Corr.) Bécs, jan. 10. Igen sajnálom, hogy ezúttal a,,legmagasb körökhez közelálló leghitelesebb forrásokból“ (?) nem meríthetek, a vámtanácskozmány folyamáról olvasóimat értesítendő, mert e tanácskozmányok természetüknél fogva sem tartozván a közönség elé, közzé nem tetetnek. Miután, mint a közügyek minden ágaiban lassankint Magyarországra is kiterjesztetnek a többi tartományokat illetett rendeletek, úgy a reáliskolák iránti intézkedések is, az oktatási minisztérium legújabb rendelete, mely szerint reáliskolák fölállítása csak oly helyeken fog megengedtetni, hol az elemiek rendben vannak, s alkalom van elhelyezésökre, Magyarországra is értetendő. — Az álladalmi schematismus, mely mint képzelhető tisztességes volumennel bilánd, a várandó változások miatt ez idén ismét meg nem jelent, s csak definitiv szervezet után fog kiadatni. — Az itteni katholikus egylet, mely igen buzgó mind a vallásosság terjesztésében, mind jó könyvek, naptárak stb. kiadásában, egyleti lapjában néhány iskolai statistikai adatot hoz , mik szerint a reáliskolának egy hatodrésze, a gymnásium némely osztályainak fele, vagy harmada zsidó tanulókból áll, miből nem egyedül népességi arányra, hanem inkább azon tényre következtethetni, menynyire serények izraelitáink a tanulás, és nevelés eszközeinek használatában. — Az újdon megindított „Zenészeti lap“ első száma megjelent; a vállalat dicséretes, s a bécsi zenészeti közérdek, s művészi fejlettségnél fogva annak szép jövő is jósolható ; hanem hogy mik azok a „zenészi novellák, románok“ stb. még nem sejtjük; talán egy új faja az embereknek a zenész, mely máskép érez, szól, tesz, mint egyéb ember; vagy tán más világban szerepel a zenész, melyet még nem ismerünk, s csak most fogja a Wiener-Musik-Zeitung előttünk fölfedni? —