Pesti Napló, 1852. január (3. évfolyam, 544–569. szám)
1852-01-15 / 555. szám
1852. harmadik évifolyam. 555 ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k.p. Félévre 10 „ — ., „ A havi előfizetés, mint a szántónkénti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, uri utcza Lakért ház 8. Szerkesztési iroda: Uri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. 'T. Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 krp. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre . 8 ., — „ Egyes szám . . 4 „ „PESTI NAPLÓ. iferTffl nö^gyT I.TTTor ifilRUETÉREK. ési MAGÁNVLTÁR.H H ir de téfe négyírásábol petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Ma'g'áh viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen évnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOMs Telegraf! tudósitások. Politikai szemle. Anglia jelen a. I. Bécs. (A Times és Napoleon. Vámértekezlet. Birodalombeli izraeliták. Napoleon törekvése. Irodalmi kacsa. Westmoreland és Taafe bálja.) Lapszemle. Hivatalos. (Reáliskolaügy.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Pozsony. Kassa. Torna..) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Páris : dec. 9. 10.) Nagybritannia. (London : miniszterkrízis.) Helvétia. (Bern : menekvők kiutasíttatása.) Olaszország. (Turin : a hadi budget elfogadtatik. Az Ausztriávali szerződvény tárgyalása. Ellenzés.) Vegyesek. (Földtani társulat. A múzeum részére ajándékozott és megvett tárgyak jegyzéke. Nemzeti színház. — Dunavízállás. — Börze.) Műtér. (Kelet királynéja. Históriai novella JÓKAI MÓRTÓL. — Nemzeti színház . Éji zene.) Budapest, jan. 15-én IILKBAFI TUDÓSÍTÁSOKVelencze, jan. 12. — Radetzky gróf tábornagy ő excíja nagy kísérettel érkezett ide, ő és. fenségét Konstantin nagyherczeget a görög újév első napján üdvözlendő. Páris, jan. 12. — A „Moniteur“ egy decretumot közöl, mely szerint a nemzetőrség a köztársaság egész területén feloszlattatik. A kormány fentartja magának a nemzetőrség utánszervezését egy második decretumban előterjesztett alapok szerint. Roma, jan. 7. — Itt és a tartományban több politikai elfogatás történt; az elfogottak közt van egy magyar s bizonyos Mazzoni, ki magát a foreign office ügynökének adta ki. Turin, jan. 9. — Igen feltűnik itt a minisztérium azon rendelete, melynélfogva az idei farsangon az álarcz-viselés egész Piemontban megtiltatik. A politikai s különösen franczia menekvők ellen most igen szigorú az eljárás. Legújabban több mint 200 utasítatott ki Turin és Genuából. Ők a világ minden tájaira kapnak útlevelet s a szegényebbek egy kis útiköltséget is. A kormány ismételve inti a hírlapírókat, hogy a franczia kormány ellen kimélőbb hangon szóljanak. Turin, jan. 9. — Depretis képviselő az Ausztriával kötött kereskedés hajózási szerződvény minden pontjait megtámadta; tagadta az abból Szardiniára háramlandó hasznokat s ezt történeti, politikai és nemzetgazdászati szempontokból igyekezett bebizonyítani. Farina Pál az elfogadás mellett, Melana pedig ellene szólt. Cavour gróf pénzügyminiszter ismétli, hogy e szerződés valamennyi keresk. szerződvények közt Piemontra nézve a legkedvezőbb. POLITIKAI SZEMLE. Pest, jan. 15. A birodalomnak az 1851. dec. 31-diki legfelsőbb elhatározás által kitűzött elvekhez képesti politikai szervezetének első lépése, mely már történt a f. évi A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. KELET KIRÁLYNÉJA (Históriai novella.) Folytatót. *) II. A nap délpontjára hágott, az erdők elcsendesültek, hallgat minden. A pálmák fényes kövér levelei harmatot izzadnak a hőségtől, s a fehér kérgű gummifák repedezett oldalaiból átlátszó aranyszin mézga szivárog. A nap fényében átlátszó minden lomb. Nem az éjszaki fenyves és bükkerdők egyhangú sötétje ez, a természet remekelni jött ide, csodás vegyületben állítva össze szépet és nagyszerűt; az ifjú természet országa ez, ki még nem tanult jó gazda lenni, a pazarló, fényűző, költői természeté. Egész ligetek illatos fahéjfákból, miknek friss hajtásain rózsaszínű a lomb; a myrtusz, favastagságra nőve; fák, miken virág és ért gyümölcs van egyszerre, komoly sötét berkek figefa bokrokból, miken keresztül összevissza nőtt a folyondárok száz meg száz neme, mosolygó virágcsillagaival; magas *) Lásd Pesti Napló 554. számát. karcsú szálfák pikkelyes derékkal, tetejükben füzéres lombkorona, a levélcsutakok alól óriási gyümölcsfürtök csüggnek alá, vagy gyermeklő nagyságú diók, miknek terhe alatt meggörnyed a sudár. Néhol egyetlen fa foglalt el magának több száz lépésnyi tért, melynek odvában egész majom-család tanyáz, terebély ágai hosszú inakat hajtanak a földig, mik legyökerezve egy élő labyrinthot állítanak elő, lombos sátortetővel, melynek rengetegét egész népe lakja a majmoknak, papagájoknak, méheknek és pillangóknak. Másutt beláthatlan bozóttá fajul a növényzet, a vizenyős föld kiölte az árnyékos fákat, s a hirtelen fölsarjult bambusznádak, czikkes kóróikkal, a tüskebokrok , ujjnyi hosszúságú vörös tüskéikkel, küzdeni látszanak egymással az elfoglalt helyért, néhol belepetve egy mindkettőnél hatalmasabb jövevény, a kúszó iszalag és liána fonadék szövevényeivel. A csendes magányban hüsselve alszik minden állat, csak nagy néha csap el az ágak alatt egy-egy fehér páva, hosszú csillagszemes farka, mint egy csodás uszály vonul utána, vagy egy-egy kis majom veti magát egy fáról a másikra, hosszú kunkorgós farkával az ágakba fogózva. Majd egy könnyű szellő lebben el a táj fölött, alig vehető egyébről észre, mint a levelek suttogásairól, s az ágakon csüngő fehér fügefészkek könnyű ringásáról. Egyszerre a távolból valami szokatlan zaj veri föl a csendet, valami kereplő hang, de csak a legnagyobb messzeségben, alig hallhatólag. E hangra mozgás támadt a bokrok közt, mintha valami nagy testfutásnak eredt volna, messziről látni közeledtét, amint a karvastagságú csemeték elhajlanak léptei alatt, s hol bokrostul nőttek ki az összesürödött fák, a veszett alak ki sem kerülve őket, egyenes irányban ront rajtuk keresztül, jobbra balra döntve azokat, mint hajlékony nádvesszőket. A nyugtalan mozgás, mely jöttét megelőzi, előre is sokat igér, s a legsűrűbb tövisbozót eloszlik tekintete előtt, mint megvetendő gizgaz. Még egy roham a venyigeszövevényen keresztül, mely azt mint pókhálót a dongó , tépi összevissza, s egy borzasztó ordítással a síkon áll a legcsinosabb szörnyeteg, mely valaha erdőket evett, s mocsárokat ivott rá. Egy délutáni álmából fölserkentett szarvorrú az, azon módon, ahogy nyugvó helyéről fölébredett, megnézni, hogy mi baj ? Deli termete alig hosszabb két ölesnél, s rövid lábacskái versenyeznek egy emberi derék vastagságával három vastag körmön végződve , mint ha három csizmát húzott volna fel egyszerre mindenik lábára. Vastag, pánczélkemény bőre, mintha nem ily karcsú termetre volna szabva, pötyögős ránczokat vet nyaka és czombjai körül, s ha megrázza magán, csakúgy inog rajta, mintha alatta még egy másik volna, egyik oldala teli van ragadva apró hegyes csigácskákkal, mikbe egyszer belefeküdt , s miknek ottlétéről tudomást sem látszik venni s egyik hátulsó lábával egy hosszú bambusz gyökeret vonzol maga után , mely körmei közé talált szorulni, s most zörgő leveleivel kiséri lépteit’. Megáll, orrát föltartja szaglászva, másfél láb hosszú szarva jobbra balra mozog rajta; hosszú, leléggé fülei egyszerre kiegyenesülnek, s nagy széles száját ellátva, meglátszanak fényes fekete fogai. Két kis homályos szem tévedt valahogy koponyájába, melyek nem arra lévén alkotva, hogy lásson velük, nem veszi észre az előtte álló cocustát, s neki megy az orrával, melyért megharagudva rá, azt menten ketté harapja , s azzal megnyugodva térdre ül, s az egész fát koronáján kezdve a szájáig szép csendesen megeszegeti, miközben orrának hajlékony szarvával különféle mozdulatok által iparkodik kedélyállapotának különféle változatait kifejezni. Egyszerre ismét hallatszik a kerepelő hang, most már épen ellenkező irányban, a fenevad fölszökik fektéből, s a legcsodálatosabb ügyetlenséggel kétszer megfordul helyében , s azzal kiszámítva magában a két hang közti középutat, elnyargal, egyszerre két első , aztán két hátulsó lábával lépve, s szaggatott röfögés közt törjedve az útjába akadó fákat. Kevés idő vártatva több helyen szállal meg egymás után a kereplő , jobbról, balról, köröskörül hallatszanak üldöző hangjai, a csörtetés zaja ismét, visszatért, s ugyanazon helyre, ahonnan kiindult, ismét visszaüget a szörnyeteg. Most már dühös. Szájában egy fiatal pálma van keresztben, melyet felszakított s nem ért rá lenyelni- Szemei be vannak dagadva véres pillái közé, s orrszarva nem mozog többé, hanem megkeményülte hátragörbült. Szemeivel nem lát, de orrával annál jobban érzi ellenségei szagát s hallja a közeledő lármát, melyet még emberi fül nem volna képes felfogni, s e lárma dühössé teszi. Fölemeli idom táján, fejét, s szörnyű száját ellátva, iszonyú orditással tölti be a léget, mintegy kihivó csatahangot küldve jan. i1-diki császári rendelet, mely által azon koronaországokban , hol az 1850 jan. 17-diki új büntető perrend érvényes, az ezáltal behozott esküttszékek előtti eljárás helyébe a megyei törvényszékek (Landesgerichte) előtti eljárás léptettetik, s a törvényszéki tárgyalások nyilvánossága is a fenebb idézett császári nyílt parancsban kimondott elv mértékéig korlátoltatik. Párisból legérdekesebb a több parlamenti férfiak ellen kimondott száműzési végzés, mely külföldi rovatunkban olvasható. Londonban a miniszterkrízisnek nincs vége, s Russellord aligha szerezhetene új erőket , melyekkel a megnyitandó parliament elébe lépjen. Közönségesen hiszik , hogy a legtekintélyesebb peeliták megkínáltattak helylyel a minisztériumban, de el nem fogadták, vagy mivel tiszta peelita minisztériumra tartanak számot, vagy pedig mivel egyáltalában nem akarnak a whigek hanyatló csillaga alá szövetkezni. Frankfurtban a német flotta sorsa eldöntetett. A jan. 7-diki szövetséggyűlési ülésben feloszlatása elhatároztatott. Másfelől semmi politikai fontosságú. ANGLIA JELENE. 1. erős Motto : Carthago, Roma, s Babylon leomlott! Berzsenyi. Ledru Rollinnek „De la décadence de l’ Angleterre“ czímű művét olvasóink nagy része bizonynyal ismeri, s mottónkról ítélve alkalmasint annak valami másolatát fogja várni sorainkban. Csalódni fog. Gondolkozásunk hála Isten ! emancipálva a divatos, s értelemnélküli szavak járma alól, nem indul ki L. R. sem egyáltalán az európai liberalismus (?) kedvencz nézpontjaiból , minek például: az államoknak elméleti elvmintákba egyöntetű szorítása, — minden érdemteljes tekintélynek természetszerű súlyában aristocratiát, — ellenben az egyenlőséget csak a baromi lealázásban keresni, sefélék, mikre ezúttal kár volna a papirt vesztegetni. — Néhány, részint hivatalos forrásokból, részint elismert tekintélyek nyilatkozataiból mentett adattal akarunk világot vetni Angliára, amint jelenben van, és ez által sok álvéleményt, alaptalan bámulást, s oktalan kárhoztatást, miket fölváltva hallunk, kiigazítani. Anglia hosszú idő óta a nemzeti hatalom , s polgári jólét, és szabadság irigyelt fokán áll; közelebbi vizsgálat fölfedi előttünk ahanyatlás, sőt bukás magvait; mi ezekre ujjunkkal mutatni nem akarunk; a tényekből következtethet kiki. Míg egy nemzet oly hatalmas, mint az angol , vagy ereje oly fris emlékben él, mint a francziaé, addig az ember hajlandó a természet törvényeinek ignorálásával hinni, hogy ennek örökké igy kell tartani; s az egykorú nemzedék haladást vél látni oly körülményekben is, mikben a jövő tisztán látja a sülyedés kezdetét. Francziaország hatalmának fényes pontjaival bír, — Angliáé tartósb, solidabb, egyhangú. Azoknak, kik a franczia népnek 60 éves zűrzavaraiban még mindig az eszmék fejlődésének erisisét, s nem egy romlott nép föloszlási irányát látják, száma nagy; vagy más részről vannak, kik minden új vállalatban, melybe Anglia fog, minden új gépben, melyet a világba küld, minden új gőzhajóban, vagy fegyveres foglalásában csak haladást, ellenállhatlan, örökhaladást, fejlődést látnak — mert a legközelebbi eredmény — világos nyereség. — De a történet bölcselete kételyeket támaszt — mert az emberiség történeteiben nem egy a példa, miszerint országok hibás alapjak, vagy szerkezeteknél fogva épen azon eszközök által ásták alá magukat, melyek pillanatnyi nagyságukat előidézék. Ennyit irányzatai. Anglia legnagyobb, és a pártszenvedélyekről ítélve, életbevágó napi kérdése: a földipar védelme, s az azzal ellentétben látszó szabadkereskedés. Tájékozásul mind a népszám, mind az osztályok egymás iránti arányát kell constatíroznunk. A közigazgatás sokféle hiányainak egyike, hogy hivatalos népszámítás minden 10 évben, s ekkor is — miután sok függ az illetők jókedvétől, s az ellenőrködés az egyéni szabadság angol fogalmai mellett igen erélytelen — igen tökéletlenül történik. Az 1841-ki népszámítás szerint a három királyság összes népessége 27 millió körülbelül. Az illető bizottmánynak 1844-ki parliamenti jelentése szerint a népségnek nem egész 8 százloka esik a földmivelő osztályra, ellenben a kereskedelmi, s kézműipar osztályra 16 és száztóli, megjegyzésre méltó arány. Ezen néposztályok foglalkozásának fontossága a termesztmény, mint tiszta nyereség, menynyiségétől függ. Az európai szárazföldön, még tekintélyes publicisták is kicsinált dolognak tartják, hogy Nagybritannia iparának főrésze külkereskedésre számított termesztésből áll, s hogy az ország jövedelme legnagyobb részét honi vagy gyarmati terményeinek idegen piacon eladásából szedi. Ámbár kétséglenül roppant Anglia külkereskedése, de aránylagos fontosságát ezen divatos nézetek felette túlozzák. Vegyük például az 1849-dik évet, melyben a kivitel 20%-el haladá meg az előbbi évét; a „Board of Trade“ hivatalos kimutatása szerint az 1849-ki kivi 127,000,000 30.000. 000 18.000. 000 15,000,000 3,000,000 tel 58,848,042 fontot tene), beleszámítva a többnyire idegen termesztésű nyersanyag becsét. Ezen somma bármily nagy is, hiteles számítások szerint alig több az egész ország évi terményének nyolcadánál. A nemzeti ipar külön ágainak terménymenynyisége iránt különböznek a státusgazdászok; legvalószínűbb középszámítás szerint (lásd Spackraan „The occupations of the People“.) . A földmivelés évenkinti terménye 250,000,000 f. sz. Kézműipar (levonván a nyersanyag értékét . . Bányászat . . . . Gyarmatok .... Külkereskedés (a hajózással együtt) .... Halászat.......................... Az említett szó következtetése, hogy a kézműipar termesztésének hát a bel,s %át a külkereskedés nyeli el. Az angol műipar legszerencsésb ága a gyapot gyártmányok, miknek nagyobb része vitetik ki, s nyersanyag honi vagy gyarmati termény, és alkalmasint erről következtetnek a felületesek összes gazdászatára. Ami még első pillanatra meglepő, az, hogy a kivitt árúmennyiség növekedése sokkal nagyobb, mint az értték bejövő pénzmenyiség növése annyira, hogy míg az árukivitel 400%val emelkedett, a bejövő ár, vagy pénz csak 50%- val emelkedett. E tünemény magyarázata, hogy mind a nyersanyag ára terjedtebb termesztés folytán leszállott, mind a gyártás erőműi, s gépi fölfedezések által olcsóbben. Az is különös, hogy a franczia mindig Anglia iszonyú haladását, saját kereskedelme elmaradását emlegeti, az angol pedig a francziára, s amerikaira mutat sopánkodva. Így szinte Spackman kimutatása szerint 1816-tól 1844-ig Anglia belkereskedelmi forgalma ...... Francziaországé . . . . 1816-tól szinte 1844-ig Anglia külkereskedelme..................................... Amerikáé.......................... Francziaországé pedig val emelkedett volna! Egyébiránt Anglia kivitelének még mindig folytonos emelkedése tény, melyre az angol büszke is, csak egyet nem szeret, gépeinek növekedő kivitelét, méltán tartván tőle, hogy ő maga adja idegen nemzeteknek kezébe azon esz-120% 258% 30% 60% 143% *) Per 10 p.ft. fontja 588,480,402 forint szokásos számítás szerint.