Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)
1852-03-02 / 594. szám
594 1852. harmadik évi folyam. ^-'Jl ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten. Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. ««monkinti eladás is lelere - 8 ., — „ „ Egyes szám . . 4 „PESTI IVAPLt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Labért ház 8. Szerkesztési iroda: Dri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasiltalik. Kedd, márt. 2-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ Magán vták négyhasábos sora 5 pengő krajcrárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a szerkeztő hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Ausztriai körlevél a német hajóhad tárgyában. l. a p s z e m I e. Hivatalos. (Kinevezések. Országos törvénylap tartalma.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Háromszék. Volócz. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Tánczvigalom a tuilleriákban. Orleans lgnő levele. A Siécle. Vegyesek.) Nagybritannia. (London : felső és alsóházi ülés. Vegyesek.) Dánia. (Kopenhága.) Olaszország. (Roma.) Portugália. (Lissabon.) Spanyolország. (Madrid.) Svézia. (Stockholm.) Oroszország. (Sz.-Pétervár.) Törökország. (Konstantinápoly.) Görögország. (Athén.) Persia. Legújabb posta. Vegyesek. (Gazdasági s kereskedelmi hirek. Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. ) Matár. (Visszatekintés a tudományosság régi állapotára.) Budapest, márt. 2-án TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Trieszt, febr. 28. — Rochussen, a hollandi birtokok kormányzója Keletindiában , keresztül utaztában ide érkezett. Berlin, febr 29. — Tegnap és ma minisztertanács tartalék a flotta- ügyben. A vámconferentia mártius 29-kére hivatik ide meg. Páris, febr. 28. — A „Moniteur“ egy a földbirtokosok hitelére vonatkozó rendeletet hoz, mely szerint elismertetik oly magán társulatok alapítása, melyek a földbirtokosoknak záloghitelt — több évi időközökben visszafizetendő — kölcsönt adhatnak, s kötelezvényeket vagy zálogleveleket bocsáthatnak ki. A vállalat sikeresbitéséül mind az állam, mind a megyék vásárolhatnak ilynemű kötelezvényeket. London , febr. 28. — A minisztérium megalakult és a hivatal esküt letette. Derby kinyilatkoztatja, miképp a minisztériumot elvállalta, hogy az ország ne hagyassák kormány nélkül; ő szereti a békét, de jelenleg nagy hadkészületekre kell támaszkodni; szándéka a nép beleegyezésével vámot vetni az idegen gabonára. (Derby lord egy nyilatkozata a parliamenti reformot illetőleg a telegrafi tudósításban érthetlenebb, hogysem itt közölhetnek). Bombay , febr. 3. — A birmánok a brit hajókra lőttek ; ezek viszonzák a tüzet. A brit hadihajók már is több birmai hajót elvettek. A birmai part, részben ostromzár alatt van, a Rangunban tartózkodó európaiak legnagyobb része hajóra kelt. Pendschach csöndes. Az Ali Murád elleni csapatmenetek még folyvást tartanak , de az hihetőleg a társasággal békés egyezkedésre lesz hajlandó. Hallomás szerint Mackeson ezredes Peshawerrel szerződést kötött volna , mely által a brit birtok a megtámadások ellen biztosítatnék. A főkormányzó nem tekintette meg, mikép szándéka volt, Lucknovvot, mivel az oudei udvara végett némi nyugtalanságot mutatott. A főparancsnok Peshawert már elhagyta. Kalkutta, január 26. — A főkormányzó febr. 6-ra váratik. A kézmű-készitményekbeni eladás élénk. Pest, mart. 2. Az Augs. Allg. Zeitung közli a német hajóhad tárgyában szétküldött ausztriai körlevelet. Ez következőleg hangzik: „Bécs, febr. 1. A szövetséggyülésnek f. évi jan. 24-diki határozata által a tengerészeti bizottmány javaslatai értelmében minden kormányokhoz fölhívás intéztetett, hogy az ezen határozatban kiemelt pontok fölött, a hajóhad ügyébeni határozathozatal czéljából, nyilatkozataikat legfölebb febr. 10-dikéig küldjék be. Egyszersmind elhatároztatott ugyanezen időhatárra bekérni az utasításokat a porosz szövetségi követ által ugyanazon ülés alatt jegyzőkönyvbe iktatott javaslatok, s a mecklenburg-nagyherczegi követ külön indítványa iránt is. E tárgyalások szerint az éjszaki tengeri hajóhadnak legalább egy részbeni fentartására a kinézés még annyiban nem látszik egészen meghiúsultnak, mivel azon kormányoknak , melyek hajlandók volnának egy éjszaki tengeri hajóhadcsapat fentartására egyesületet alkotni, még egyszer alkalom nyúttatott e czélra vonatkozó szándékaikat s ajánlataikat a szövetséggyűléssel tudatni, s az éjszaki tengeri hajóhad teljes felbomlását egyelőre a fentartási költségek fedezése által megelőzni. „A császári udvar e tekintetben annál inkább azon reményt táplálja, hogy ezen alkalom nem fog használatlanul elszalasztatni, mivel hozzá e részben legújabb időben több kormányok részéről igen kielégítő közlések létettek. A nagyobb földközi államok kormányai legnagyobb részint nemcsak végérvényesen is szándékoznak , ha úgy üt ki a dolog, az éjszaki tengeri hajóhad megalapítására a fentartására megkívántató adalékokat nyújtani, hanem készeknek nyilatkoztak egyelőre annak fentartására adózni, míg e tárgyban a végérvényes határozatok móhozatnának , az éjszaki tengerparti államok pedig részükről készeknek nyilatkoztak,bizonyos különös szolgáltatások átvállalására. Bizonyára minden szövetséges kormány óhajtja, hogy e kellő időben kifejezett örvendetes készség következtében a hajóhad ügye valósággal kedvezőbb fordulatot nyerjen. A császári kormány pedig, tekintve a közeljevő szavazást, nemcsak újra kitelhetőleg arra hat szövetséges társainál, hogy a szövetséggyűlési bizottmánynak ezen egyedül gyakorlati czélra irányzott javaslatai hatályosan gyámolíttassanak, hanem további haszontalan bonyodalmak elkerülését véli elősegítni azzal, hogy nézeteit azon elvi kérdések iránt, melyek a jan. 24-diki határozat szerint hasonlóképen szavazás tárgyát fogják képezni , minden kormányoknak előterjeszti azoknak részletes okadatolásával együtt. Ennélfogva ... az idemellékelt emlékiratot, mely a császári kormány által mindig elfoglalt jogi állást felvilágosítja, s az általa adandó nyilatkozások tartalmát s indokait kifejti, a jelen bocsátmánynak egy másolatával együtt szíveskedjék minél előbb közölni a ... kormánynyal, melynél ön meghatalmazva lenni szerencsés. Ha a császári udvar előbb, és pedig a királyi porosz udvarral egyetértve , azt javasolta volt, hogy a szövetséggyűlés foglalkozzék a hajóhad jövendőbeli rendeltetésével, egyelőre nyíltan hagyva a peres jogi kérdéseket, ezt azon alapos meggyőződésből tette,hogy az egész ügynek csak valamennyire is kielégítő kimenetele csupán kiegyezkedés útján, a múltból származó s annyira kétségeit igények igazságos és méltányos kiegyenlítésének fentartása mellett elérhető. Az idecsatolt emlékirat teljesen meggyőző okokkal kitünteti, hogy a császári kormánynak nem vala mit tartania a jogi kérdések legszigorúbb megvitatásától, s hogy ez saját érdekében előtte inkább kívánatos volt, és ellenkező nézetek csak is azon okból gyökerezhettek meg, mivel taglaló vizsgálatra hiányzott az alkalom. Úgy látszik továbbá előttünk, hogy ezen emlékirat teljesen megerősíti azon igazságot, hogy ha a hajóhad kérdésében valamely oldalról formális jogi nézetek szélső következtetésekig üzetnének, az egész ügy kimenetele ekkor mindenesetre csak sajnos lehetne. Nemcsak hogy ekkor lehetlen lenne a hajóhad föntartása, hanem még föloszlatása is a szövetséges kormányok közötti véletlen vitáknak , s egyességek jogi megzavarásának okává válnék, ha mint pusztán tényleges dolognak kellene e rendszabálynak megtörténni a nézetek s igények nyílt ellenkezése közben, s mielőtt ezeknek kiegyenlítésére út nyittatott volna. Ahogy a dolog most áll, a bizottmány javaslatok gyakorlati része módot nyújt arra, hogy a dolog további kifejtése a rendes kerékvágásban tartassák meg; de merőben elenyésznék e kinézés, ha most egészen megváltozott körülmények közt, s minden gondolható előny nélkül magára az ügyre — mert hiszen semmi oldalról nem gondolhatni többé komolyan a szövetség tulajdonában álló hajóhadra , a cs. kormány ismét azon jogi óvástételei megújítására kénytelenittetnék, melyeket hajóhad alapítására szolgálandó pénzadományok kívánása ellen kezdettől fogva emelt. Melyek után stb.*‘ A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. VISSZATEKINTÉS A TUDOMÁNYOSSÁG RÉGI ÁLLAPOTJÁRA. Dr. Láner Ferencz cs. kir. egyetemi jogtanártól. Fölötte sötét vala europaszerte a régi kor tudományosság tekintetében , egész a tizenhatodik század elejéig; ekkor kezdett ugyan derülni, de nagyobb világosság csak a tizennyolczadik század vége felé állott be. — Nem csekély becsületökre válik mindezek daczára magyar elődeinknek , hogy már a legsötétebb időkben kitűnő hajlandósággal viseltettek minden valódi tudományos kimíveltetés iránt. Iskoláink ugyanis már Sz. István alatt valának, és utódjai alatt már nagyobb számmal léteztek országszerte minden nevezetesebb helyeken, különösen Fejérvártt, Veszprém ben, Csanádon , Sz.Mártonban , Pécsváradon, Pécsett, Esztergom-ban, Nagyváradon, Nyitrán stb. — sőt főtanodákkal is elébb bírtunk, mint maga Némethen, mert ugyanis, tekintve ezek alapíttatását, a párisi egyetem csak a XIII-ik század elején (1206) állíttatott föl; és körülbelől ugyanezen időben a nápolyi Schola Salernitana is , holott a bolognai már a XII-ik században létezett. — Németországnak első egyeteme pedig 1348-ban alapittatott Heidelbergben, és csak 1386-ban avattatott föl ünnepélyesen; — a bécsi egyetem 1365-ben, a prágai 1437-ben nyittatott meg; a többi európai főtanodák pedig mind későbbiek. A régi legelső egyetemek majd Scholae, majd Studia nevekkel ruháztattak föl; a XIII-ik század elején Studia generalia névvel bírtak. Végre pedig Universitates (t. i. docentium et discentium) , és elvégre Universitates scientiarum (azaz : minden tudományok egyetemének) czímeztettek, és neveztetnek máig is. Magyar hazánkban ily Studium generale már a XIII. században (1276-ban) létezett Veszprémben; ezen főiskolánk a párisi egyetem mintájára vala szerkesztve, nemcsak minden u. n. szép mesterségek, hanem a theologia és jogtudomány számára is; nagyszámú tanuló sereg és tekintélyes könyvtárán kivül, gazdag alapítványnyal is birt. Erre következett a pécsi (I. Lajos (1367.) alapította és V. Urbán pápa erősítette) nagyhírű Studium generale, mely a mohácsi ütközetig virágzott, mely utóbbiban (1526) egy pécsi tanár 300 tanítványával részt vevén, elhullott. Zsigmond királyunk ily egyetemet Budán már 1388-ban, Hollós Mátyásunk pedig 1467-ben állita föl egyet Pozsonyban „Studium generale“ nevezet alatt. Mindezekből tehát világos, hogy Magyar hazánknak elébb vala egyeteme, mint magának Németországnak. Azalatt is magyarjaink nem szorítkoztak egyedül honi főtanodáikra, hanem amaz időkben szorgalmasan látogaták a párisit, bologna-it, bécsit, padua-it, krakkó it, sőt a római egyetemet is. A krakkói Regestrum bursae Cracoviensis-ban (1493— 1558)jelenleg is följegyezve találhatni, mikép akkorában magyar tanulók legénységeislurachenschan) nevezete alatt 328 magyar fiú tanult Krakkóban.—Bolognában már 1265-ben létezett egy „Ungarorum natio“ és Zondi Pál esztergomi és zágrábi kanonok-nagyprépost ugyanott 1556-ban 6 magyar vagy slavoniai tanuló ifjú számára collegiumot alapított, melynek használatára egy telket 2360, egy udvart és kertet pedig 487 scudin vásárloit, mely alapítványa 1622- ben XV. Gergely pápa által meg is erősítetett. Egyébiránt erdődeiik, ezen oktatás jótéteményét bőven visszapótolok a külföldnek, midőn annak gyermekeit szinte legnagyobb készséggel fölvevék tanintézeteikbe , melyekben számos külhoni ifjak, kiképeztetéseket nyertek nálunk is minden időben, a legújabb korig. Mint tudóstársaságok Donndorf (Geschichte der Erfindungen) szerint első jelentkezett Európában a párisi theologiai 1611-ben, és a weimari gyümölcsöző (Fruchtbringende) 1617-ben, holott nálunk Budán már a XV-dik században Corvin Mátyás által képeztetett egy tudóstársaság , mely utódja alatt is fenállott. Ennek elnöke a tudós veszprémi püspök, Vitéz János volt. — Miből ismét látható, hogy Magyarhonnak majdnem 2 századdal elébb vala gondja ilyen egyesületekre , mint másutt. A leghíresebb bolognai jogtanárok könyvtárai a régi korban semmi egyébből nem állottak, mint a Corporum Juris és némely glossatorok kézirataikból; a leghíresebb orvosoké egyedül csak Vippocrates, Galenus és némely arabs orvosok töredékeiből, végre némely újabb orvosok Commentar és Summariumabé. Maga a híres Cervettus könyvtára is csak 20 kötetből, és valamennyi bolognai könyvkereskedő könyvgyűjteménye egyedül csak 114 munkából állott akkorában. Francziaországban V. Károly is csak nagy nehezen bírt a XIV. században egy 900 kötetből álló könyvtárt összegyűjteni, és Miklós pápának sikerült egyedül a XV. században egy 5000 kötetből álló bibliothekát létrehozni. Minálunk magyaroknál az u. n. ad radicis monds ferrei nevű apátság a XI. században már tekintélyes könyvtárral birt; az úgynevezett veszprémi Studium generáló is ilyennel birt a XIII. században. A X . században pedig virágzott az európaszerte híres Corvinféle 50,000 kötetből álló, és így tizenegyszerre dúsabb könyvtár, mint a pápáé ugyanazon időben ! LAPSZEHLZ. Magyar Hírlap (mart. 2. sz.) visszapillant régi megyei életünkre, hol annyi pártszenvedélyesség kezd vala kifejteni, hogy följogosítá a kormányt azon hiedelemre, mikép a históriai alapokon nyugvó Magyarország az ausztriai közös birodalommal össze nem férhet. Most vetjük gyermekeink s unokáink számára az ágyat; a jövő lehet jó és szép, lehet sötét és mostoha, jól választani jövőnket, ez tőlünk függ. Int, hogy a pessimismus és optimismust kerülve, a tétlenségből vegyük ki magunkat, különben a versenyzők az útban eltipornak. Legbiztosabb utat jövőnkhöz a bizalomét nevezi; bizzunk urunk fejedelmünk támogatásában; tegyük le a pártgyűlölséget. Londoni levele nem sok jövőt igér a lord Derby minisztériumnak, s nem egynek is, mely a tory pártból fogna alakulni. Lagos afrikai tartományt az angol, mert a rabszolgakereskedéssel fölhagyni kivánata szerint nem akart, megbüntette. Királyát elkergette , s helyébe a király testvérét ülteté. A biztosító társulatok a kármentesítéseknél a háborús esetek kizárását már elkezdték beszőni. A Wanderer (febr. 29. sz.) Ausztria marinája felett tart szemlét. Méltányolja a reformokat, miket a kormány körüle tervbe vett. S különösen Trieszt fontosságát emeli ki, mint az ausztriai marina középpontját. Az ausztriai kormány eddig nem sokat látszott adni a tengerészeire. VI. Károly császár volt első, ki átlátta Trieszt fontosságát, s azt szabadkikötővé tévén kiemelte. A város hamar fölvirágzott, de a kormány róla ismét elfeledkezett; sőt az utolsó háborúkban, mikor Anglia ellenében mindenki nélkülözhetlennek látta tengeri erejét nevelni, itt még most sem gondolkodtak kellően; még Ferencz császár is elégségesnek találta szárazi erőre támaszkodni. Az újabb idő máskép kezd gondolkodni, javítások kezdenek napirendre lőni. Trieszt Velencze helyébe lépett , vagyis mint a czikk kifejezi, az adriai tenger régi márkájától ide hajolt. Tovább a könyvek utánnyomása jövőjéről beszé, úgy látja, hogy az utánnyomás, mit 100 év előtt még pártoltak, jelenleg egészen ellenkezőleg tekintetik. A német szövetség intézkedik, hogy megszüntettessék; Anglia és Francziaország is egyezkedtek már, csak jóváhagyás hiányzik. Legnagyobb baj Belgiummal lesz, hol mintegy 16 firma foglalkozott utánnyomással. S így remélhetjük, hogy az olcsó Brüsseli kiadások maholnap véget érnek. Az Ostdeutsche Post (febr. 28. sz.) ismét fölveszi az ipar fölötti elmélkedése megszakasztott fonalát, tovább folytatja lelkesítését iparűzőinkhez. A munkát támogatni, ez főtétele, s ez szerinte a munkaértő potenczírozásában áll. Párisi levele arról értesít, hogy a Spanyolországba vonult orleanisták is folytatják Napóleon elleni agitatiójukat. Montpensier herczeg a végrendelet végrehajtóihoz írt levelében maga is csatlakozott a Nemours és Joinville herczegek elkobzási tiltakozásához; mint írja, jóllehet az esetlegesség különveté őt, de a szerencsétlenség egyesíti őket. Ismét elfogtak egy angolt, ki tiltott röpiveket akar a becsempészni, minthogy az angol és belga sajtó támadásaival folyvást nem akar fölhagyni. Az Oester. Corr. az ausztriai kabinet azon köriratából indulva ki , melyet a fölbomló német flotta érdekében kibocsátott, alkalmat vesz elmondani Ausztria eziránti nézeteit. Ausztria mindent elkövetett annak megalapíthatására, s arra a nemzeti becsület ösztönözte. Hogy Ausztria egy északi német flottából legkisebb előnyt húzott volna, azt senki sem állíthatja : indokai e tárgyban inkább csak patriótás elveken nyugodtak. Lloyd (febr. 29. sz.) a nagy földbirtokosokról kezdett czikkét részletekre viszi át. Beszéde alapja a Volkshalle egy czikke , melyben a bureaucratia meg van támadva, s melyben azt kívánja levelező , hogy az úrihatóság, mit most ő felsége zöld- kaputos, veres- galléros tisztviselői átvettek, menjen kezökre vissza. A Lt. fölemlíti, hogy a mostani földbirtokosok ősei ötszáz évvel ezelőtt elég hatalmasak valának jobbágyokat birhatni, kormányozni; jelenleg ha a jobbágy , a siép föltárnád , hová fordul a hatalomvesztett birtokos a közbátorság helyreállításáért máshová, mint a zöld-kapatosokhoz. Például idézi Gallicziát 1846-ban, akkor a nép ura ellen föltámadt s a bureaucratia szenvedőlegesen viselte magát , s a földesurak áldozatai lettek; például idézi 1848 elejét, mikor hasonlóan nem vaknak elég erősek a támadókat zabolázni. Hogy mi következményt vonhatni belőle , felesleges ismételnünk. Párisi levele apró híreket hoz. Parisban a júliusi forradalom oszlopa lábára örökzöldet készülnek tenni. Továbbá, nevetségessé kívánja tenni azon eljárást, hogy a senatorok costumeit most hatodszor szabatják útba. Sajtó körüli engedékenységről is beszélnek, mi gyakran vészjel szokott lenni. Végre kikér Anglia ellen, hogy a menekültek készületeit nemcsak elnézi, hanem bankjaiba több milliókat enged letétet). [HIVATALOS. A cs. k. helytartóság a pestbudai keresk. és iparkamra tanácsosainak, Hild József (alelnök) és Szvoboda Jánosnak az iparosztályból kilépése folytán Valero kamarai alelnökre bízta az e helyekre előlépő pótférfiak kijelölését; pótférfiakká pedig ez osztályban Zitterbarth Mátyás és Steindl Károlyt, az arany-ezüst drágakőművesezék elöljáróját kinevezte. A kamra kereskedelmi osztályának Tiry János kilépése által Budán megürült tanácsosi állomásra ottani cs. k. szab. bőrgyárnokot Thoma Józsefet kinevezte, s pesti polt férfiu Ebner Fidel visszalépte által megürült helyet Modiáner Albert cs. k. szab. nagykereskedő