Pesti Napló, 1852. március (3. évfolyam, 593–618. szám)

1852-03-02 / 594. szám

594 1852. harmadik évi folyam. ^-'Jl ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten. Évnegyedre 5 f. — k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. ««monkinti eladás is lele­re - 8 ., — „ „­­ Egyes szám . . 4 „PESTI IVAPLt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Lab­ért ház 8. Szerkesztési iroda: Dri-utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasiltalik. Kedd, márt. 2-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­ígtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ M­a­g­á­n v­­­t­á­k négy­­hasábos sora 5 pengő krajcrárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a szerkeztő­ hi­vatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. TARTALOM: Telegraf! tudósítások. Ausztriai körlevél a német hajóhad tár­gyában. l. a p s z e m I e. Hivatalos. (Kinevezések. Országos törvénylap tar­talma.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Háromszék. Volócz. Vegyesek.) Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Francziaország. (Tánczvigalom a tuilleriákban. Orleans lgnő levele. A Siécle. Vegyesek.) Nagybritannia. (London : felső és alsóházi ülés. Vegyesek.) Dánia. (Kopenhága.) Olaszország. (Roma.) Portugália. (Lissabon.) Spanyolország. (Madrid.) S­v­é­­­z­i­a. (Stockholm.) Oroszország. (Sz.-Pétervár.) Törökország. (Konstantinápoly.) Gör­ögország. (Athén.) P­e­r­s­i­a. Legújabb posta. Vegyesek. (Gazdasági s kereskedelmi hirek. Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. ) M­a­t­á­r. (Visszatekintés a tudományosság régi álla­potára.) Budapest, márt. 2-án TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Trieszt, febr. 28. — Rochussen, a hollandi bir­tokok kormányzója Keletindiában , keresztül utaztá­­ban ide érkezett. Berlin, febr 29. — Tegnap és ma minisztertanács tartalék a flotta- ügyben. A vámconferentia mártius 29-kére hivatik ide meg. Páris, febr. 28. — A „Moniteur“ egy a földbir­tokosok hitelére vonatkozó rendeletet hoz, mely sze­rint elismertetik oly magán társulatok alapítása, melyek a földbirtokosoknak záloghitelt — több évi időközökben visszafizetendő — kölcsönt adhatnak, s kötelezvényeket vagy zálogleveleket bocsáthatnak ki. A vállalat sikeresbitéséül mind az állam, mind a megyék vásárolhatnak ilynemű kötelezvényeket. London , febr. 28. — A minisztérium megalakult és a hivatal­ esküt letette. Derby kinyilatkoztatja, mikép­p a minisztériumot elvállalta, hogy az ország ne hagyassák kormány nélkül; ő szereti a békét, de jelenleg nagy hadkészületekre kell támaszkodni; szándéka a nép beleegyezésével vámot vetni az ide­gen gabonára. (Derby lord egy nyilatkozata a parlia­­menti reformot illetőleg a telegrafi tudósításban ért­­hetlenebb, hogysem itt közölhetnek). Bombay , febr. 3. — A birmánok a brit hajókra lőttek ; ezek viszonzák a tüzet. A brit hadihajók már is több birmai hajót elvettek. A birm­ai part, részben ostromzár alatt van, a Rangunban tartózkodó euró­paiak legnagyobb része hajóra kelt. Pendschach csön­des. Az Ali Murád elleni csapatmenetek még folyvást tartanak , de az hihetőleg a társasággal békés egyez­kedésre lesz hajlandó. Hallomás szerint Mackeson ezredes Peshawerrel szerződést kötött volna , mely által a brit birtok a megtámadások ellen biztosítat­­nék. A főkormányzó nem tekintette meg, mikép szándéka volt, Lucknovvot, mivel az oudei udvar­a végett némi nyugtalanságot mutatott. A főparancs­nok Peshawert már elhagyta. Kalkutta, január 26. — A főkormányzó febr. 6-ra váratik. A kézmű-készitményekbeni eladás élénk. Pest, mart. 2. Az Augs. Allg. Zeitung közli a német hajó­had tárgyában szétküldött ausztriai körlevelet. Ez következőleg hangzik: „Bécs, febr. 1. A szövetséggyülésnek f. évi jan. 24-diki határozata által a tengerészeti bizottmány javaslatai értelmében minden kormányokhoz fölhívás intéztetett, hogy az ezen határozatban kiemelt pon­tok fölött, a hajóhad ü­gyébeni határozathozatal czél­­jából, nyilatkozataikat legfölebb febr. 10-dikéig küldjék be. Egyszersmind elhatároztatott ugyanezen időhatárra bekérni az utasításokat a porosz szövet­ségi követ által ugyanazon ülés alatt jegyzőkönyvbe iktatott javaslatok, s a mecklenburg-nagyherczegi követ külön indítványa iránt is. E tárgyalások szerint az éjszaki tengeri hajóhadnak legalább egy részbeni fentartására a kinézés még annyiban nem látszik egészen meghiúsultnak, mivel azon kormányoknak , melyek hajlandók volnának egy éjszaki tengeri hajó­­hadcsapat fentartására egyesületet alkotni, még egy­szer alkalom nyúttatott e czélra vonatkozó szándé­kaikat s ajánlataikat a szövetséggyűléssel tudatni, s az éjszaki tengeri hajóhad teljes felbomlását egyelőre a fentartási költségek fedezése által megelőzni. „A császári udvar e tekintetben annál inkább azon reményt táplálja, hogy ezen alkalom nem fog hasz­nálatlanul elszalasztatni, mivel hozzá e részben leg­újabb időben több kormányok részéről igen kielégítő közlések létettek. A nagyobb földközi államok kor­mányai legnagyobb részint nemcsak végérvényesen is szándékoznak , ha úgy üt ki a dolog, az éjszaki tengeri hajóhad megalapítására a fentartására meg­kívántató adalékokat nyújtani, hanem készeknek nyilatkoztak egyelőre annak fentartására adózni, míg e tárgyban a végérvényes határozatok m­óhozatná­nak , az éjszaki tengerparti államok pedig részükről készeknek nyilatkoztak,bizonyos különös szolgáltatá­sok átvállalására. Bizonyára minden szövetséges kor­mány óhajtja, hogy e kellő időben kifejezett örven­detes készség következtében a hajóhad ügye valóság­gal kedvezőbb fordulatot nyerjen. A császári kormány pedig, tekintve a közeljevő szavazást, nemcsak újra kitelhetőleg arra hat szövetséges társainál, hogy a szövetséggyűlési bizottmánynak ezen egyedül gya­korlati czélra irányzott javaslatai hatályosan gyámo­­líttassanak, hanem további haszontalan bonyodalmak elkerülését véli elősegítni azzal, hogy nézeteit azon elvi kérdések iránt, melyek a jan. 24-diki határozat szerint hasonlóképen szavazás tárgyát fogják képez­ni , minden kormányoknak előterjeszti azoknak rész­letes okadatolásával együtt. Ennélfogva ... az ide­mellékelt emlékiratot, mely a császári kormány által mindig elfoglalt jogi állást felvilágosítja, s az általa adandó nyilatkozások tartalmát s indokait kifejti, a jelen bocsátmánynak egy másolatával együtt szíves­kedjék minél előbb közölni a ... kormánynyal, mely­nél ön meghatalmazva lenni szerencsés. Ha a császári udvar előbb, és pedig a királyi porosz udvarral egyet­értve , azt javasolta volt, hogy a szövetséggyűlés foglalkozzék a hajóhad jövendőbeli rendel­tetésével, egyelőre nyíltan hagyva a peres jogi kérdéseket, ezt azon alapos meggyőződésből tette,hogy az egész ügy­nek csak valamennyire is kielégítő kimenetele csupán kiegyezkedés útján, a múltból származó s annyira kétségeit igények igazságos és méltányos kiegyenlí­tésének fentartása mellett elérhető. Az idecsatolt emlékirat teljesen meggyőző okokkal kitünteti, hogy a császári kormánynak nem vala mit tartania a jogi kérdések legszigorúbb megvitatásá­tól, s hogy ez saját érdekében előtte inkább kívána­tos volt, és ellenkező nézetek csak is azon okból gyökerezhettek meg, mivel taglaló vizsgálatra hiány­zott az alkalom. Úgy látszik továbbá előttünk, hogy ezen emlékirat teljesen megerősíti azon igazságot, hogy ha a hajóhad kérdésében valamely oldalról for­mális jogi nézetek szélső következtetésekig üzetnének, az egész ügy kimenetele ekkor mindenesetre csak sajnos lehetne. Nemcsak hogy ekkor lehetlen lenne a hajóhad föntartása, hanem még föloszlatása is a szövetséges kormányok közötti véletlen vitáknak , s egyességek jogi megzavarásának okává válnék, ha mint pusztán tényleges dolognak kellene e rendsza­bálynak megtörténni a nézetek s igények nyílt ellen­kezése közben, s mielőtt ezeknek kiegyenlítésére út nyittatott volna. A­hogy a dolog most áll, a bizott­mány­ javaslatok gyakorlati része módot nyújt arra, hogy a dolog további kifejtése a rendes kerékvá­gásban tartassák meg; de merőben elenyésznék e ki­nézés, ha most egészen megváltozott körülmények közt, s minden gondolható előny nélkül magára az ügyre — mert hiszen semmi oldalról nem gondolhatni többé komolyan a szövetség tulajdonában álló hajó­hadra , a cs. kormány ismét azon jogi óvástételei megújítására kénytelenittetnék, melyeket hajóhad alapítására szolgálandó pénzadományok kívánása el­len kezdettől fogva emelt. Melyek után stb.*‘ A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. VISSZATEKINTÉS A TUDOMÁNYOSSÁG R­ÉGI ÁLLAPOTJÁRA. Dr. Láner Ferencz cs. kir. egyetemi jogtanártól. Fölötte sötét vala europaszerte a régi kor tudo­mányosság tekintetében , egész a tizenhatodik szá­zad elejéig; ekkor kezdett ugyan derülni, de na­gyobb világosság csak a tizennyolczadik század vége felé állott be. — Nem csekély becsületökre válik mindezek daczára magyar el­ődeinknek , hogy már a legsötétebb időkben kitűnő hajlandósággal visel­tettek minden valódi tudományos kimíveltetés iránt. Iskoláink ugyanis már Sz. István alatt valának, és utódjai alatt már nagyobb számmal léteztek ország­szerte minden nevezetesebb helyeken, különösen Fejérvártt, Veszprém­ ben, Csanád­on , Sz.­Már­tonban , Pécsvárad­on, Pécsett, Esztergom-ban, Nagyvárad­on, Nyitrá­n stb. — sőt főtanodákkal is elébb bírtunk, mint maga Némethen, mert ugyanis, tekintve ezek alapíttatását, a párisi egye­tem csak a XIII-ik század elején (1206) állíttatott föl; és körülbelől ugyanezen időben a nápolyi Schola Salernitana is , holott a bolognai már a XII-ik szá­zadban létezett. — Németországnak első egyeteme pedig 1348-ban alapittatott Heidelberg­ben, és csak 1386-ban avattatott föl ünnepélyesen; — a bécsi egyetem 1365-ben, a prágai 1437-ben nyittatott meg; a többi európai főtanodák pedig mind későb­biek. A régi legelső egyetemek majd Scholae, majd Studia nevekkel ruháztattak föl; a XIII-ik század elején Studia generalia névvel bírtak. Végre pedig Universitates (t. i. docentium­ et discentium) , és el­végre Universitates scientiarum (azaz : minden tu­dományok egyetemének) czímeztettek, és neveztet­nek máig is. Magyar hazánkban ily Studium generale már a XIII. században (1276-ban) létezett Veszprémben; ezen főiskolánk a párisi egyetem mintájára vala szerkesztve, nemcsak minden u. n. szép mesterségek, hanem a th­eologia és jogtudomány számára is; nagy­számú tanuló sereg és tekintélyes könyvtárán kivül, gazdag alapítványnyal is birt. Erre következett a pécsi (I. Lajos (1367.) alapí­totta és V. Urbán pápa erősítette) nagyhírű Studium generale, mely a mohácsi ütközetig virágzott, mely utóbbiban (1526) egy pécsi tanár 300 tanítványával részt vevén, elhullott. Zsigmond királyunk ily egyetemet Budán már 1388-ban, Hollós Mátyásunk pedig 1467-ben álli­­ta föl egyet Pozsonyban „Studium generale“ neve­zet alatt. Mindezekből tehát világos, hogy Magyar hazánk­nak elébb vala egyeteme, mint magának Németor­szágnak. Azalatt is magyarjaink nem szorítkoztak egyedül honi főtanodáikra­, hanem amaz időkben szorgalma­san látogaták a páris­it, bologna-it, bécs­it, pa­­dua-it, kr­akkó­ it, sőt a római egyetemet is. A krakkói Regestrum bursae Cracoviensis-ban (1493— 1558)jelenleg is följegyezve találhatni, mikép akkorá­ban magyar tanulók legénységeislurachenschan­) neve­zete alatt 328 magyar fiú tanult Krakkóban.—Bolog­nában már 1265-ben létezett egy „Ungarorum natio“ és Zondi Pál esztergomi és zágrábi kanonok-nagypré­post ugyanott 1556-ban 6 magyar vagy slavoniai tanuló ifjú számára collegiumot alapított, melynek használatára egy telket 2360, egy udvart és kertet pedig 487 scudin vásárloit, mely alapítványa 1622- ben XV. Gergely pápa által meg is erősítetett. Egyébiránt erdődeiik, ezen oktatás jótéteményét bőven visszapótolok a külföldnek, midőn annak gyer­mekeit szinte legnagyobb készséggel fölvevék tanin­tézeteikbe , melyekben számos külhoni ifjak, kiké­­peztetéseket nyertek nálunk is minden időben, a leg­­újabb korig. Mint tudóstársaságok Donndorf (Geschichte der Erfindungen) szerint első jelentkezett Európában a párisi theologiai 1611-ben, és a weimari gyümöl­csöző (Fruchtbringende) 1617-ben, holott nálunk Budán már a XV-dik században Corvin Mátyás által képeztetett egy tudóstársaság , mely utódja alatt is fenállott. Ennek elnöke a tudós veszprémi püspök, Vitéz János volt. — Miből ismét látható, hogy Ma­gyarhonnak majdnem 2 századdal elébb vala gondja ilyen egyesületekre , mint másutt.­­ A leghíresebb bolognai jogtanárok könyvtárai a régi korban semmi egyébből nem állottak, mint a Corporum Juris és némely glossatorok kézirataikból; a leghíresebb orvo­soké egyedül csak Vippocrates, Galenus és némely arabs orvosok töredékeiből, végre némely újabb or­vosok Commentar­ és Summariuma­bé­.­­ Maga a híres Cervettus könyvtára is csak 20 kötetből, és va­lamennyi bolognai könyvkereskedő könyvgyűjtemé­nye egyedül csak 114 munkából állott akkorában. Francziaországban V. Károly is csak nagy nehezen bírt a XIV. században egy 900 kötetből álló könyv­tárt összegyűjteni, és Miklós pápának sikerült egye­dül a XV. században egy 5000 kötetből álló biblio­­thekát létrehozni. Minálunk magyaroknál az u. n. ad radicis monds ferrei nevű apátság a XI. században már tekintélyes könyvtárral birt; az úgynevezett veszprémi Studium generáló is ilyennel birt a XIII. században. A X . században pedig virágzott az európaszerte híres Cor­­vinféle 50,000 kötetből álló, és így tizenegyszerre dúsabb könyvtár, mint a pápáé ugyanazon időben ! LAPSZEHLZ. Magyar Hírlap (mart. 2. sz.) visszapillant régi megyei életünkre, hol annyi pártszenvedélyesség kezd vala kifejteni, hogy följogosítá a kormányt azon hie­delemre, mikép a históriai alapokon nyugvó Magyar­­ország az ausztriai közös birodalommal össze nem férhet. Most vetjük gyermekeink s unokáink számára az ágyat; a jövő lehet jó és szép, lehet sötét és mostoha, jól választani jövőnket, ez tőlünk függ. Int, hogy a pessimism­us és optimismust kerülve, a tétlenségből vegyük ki magunkat, különben a ver­senyzők az útban eltipornak. Legbiztosabb utat jö­­vőnkhöz a bizalomét nevezi; bizzunk urunk fejedel­münk támogatásában; tegyük le a pártgyűlölséget. Londoni levele nem sok jövőt igér a lord Derby minisztériumnak, s nem egynek is, mely a tory pártból fogna alakulni. Lagos afrikai tartományt az angol, mert a rabszolgakereskedéssel fölhagyni kivá­­nata szerint nem akart, megbüntette. Királyát el­kergette , s helyébe a király testvérét ülteté. A biz­tosító társulatok a kármentesítéseknél a háborús ese­tek kizárását már elkezdték beszőni. A Wanderer (febr. 29. sz.) Ausztria marinája fe­lett tart szemlét. Méltányolja a reformokat, miket a kormány körüle tervbe vett. S különösen Trieszt fon­tosságát emeli ki, mint az ausztriai marina közép­pontját. Az ausztriai kormány eddig nem sokat lát­szott adni a tengerészeire. VI. Károly császár volt első, ki átlátta Trieszt fontosságát, s azt szabadki­kötővé tévén kiemelte. A város hamar fölvirágzott, de a kormány róla ismét elfeledkezett; sőt az utolsó háborúkban, mikor Anglia ellenében mindenki nélkü­­lözhetlennek látta tengeri erejét nevelni, itt még most sem gondolkodtak kellően; még Ferencz császár is elégségesnek találta szárazi erőre támaszkodni. Az újabb idő máskép kezd gondolkodni, javítások kez­denek napirendre lőni. Trieszt Velencze helyébe lé­pett , vagyis mint a czikk kifejezi, az adriai tenger régi márkájától ide hajolt. Tovább a könyvek utánnyomása jövőjéről beszé, úgy látja, hogy az utánnyomás, m­it 100 év előtt még pártoltak, jelenleg egészen ellenkezőleg tekin­tetik. A német szövetség intézkedik, hogy megszün­tettessék; Anglia és Francziaország is egyezkedtek már, csak jóváhagyás hiányzik. Legnagyobb baj Belgiummal lesz, hol mintegy 16 firma foglalkozott utánnyomással. S így remélhetjük, hogy az olcsó Brüsseli kiadások maholnap véget érnek. Az Ostdeutsche Post (febr. 28. sz.) ismét fölveszi az ipar fölötti elmélkedése megszakasztott fonalát, tovább folytatja lelkesítését iparűzőinkhez. A mun­kát támogatni, ez főtétele, s ez szerinte a munka­értő potenczírozásában áll. Párisi levele arról értesít, hogy a Spanyolországba vonult orleanisták is folytatják Napóleon elleni agi­­tatiójukat. Montpensier herczeg a végrendelet végre­hajtóihoz írt levelében maga is csatlakozott a Nemo­urs és Joinville herczegek elkobzási tiltakozásához; mint írja, jóllehet az esetlegesség különveté őt, de a szerencsétlenség egyesíti őket. Ismét elfogtak egy angolt, ki tiltott röpiveket akar a becsempészni, minthogy az angol és belga sajtó támadásaival foly­vást nem akar fölhagyni. Az Oester. Corr. az ausztriai kabinet azon kör­iratából indulva ki , melyet a fölbomló német flotta érdekében kibocsátott, alkalmat vesz elmondani Ausztria eziránti nézeteit. Ausztria mindent elköve­tett annak megalapíthatására, s arra a nemzeti be­csület ösztönözte. Hogy Ausztria egy északi német flottából legkisebb előnyt húzott volna, azt senki sem állíthatja : indokai e tárgyban inkább csak patriótás elveken nyugodtak. Lloyd (febr. 29. sz.) a nagy földbirtokosokról kez­dett czikkét részletekre viszi át. Beszéde alapja a Volkshalle egy czikke , melyben a bureaucratia meg van támadva, s melyben azt kívánja levelező , hogy az úrihatóság, mit most ő felsége zöld- kaputos, ve­res- galléros tisztviselői átvettek, menjen kezökre vissza. A Lt. fölemlíti, hogy a mostani földbirtoko­sok ősei öt­száz évvel ezelőtt elég hatalmasak valá­­nak jobbágyokat birhatni, kormányozni; jelenleg ha a jobbágy , a siép föltárnád , hová fordul a­ hatalom­vesztett birtokos a közbátorság helyreállításáért más­hová, mint a zöld-kapatosokh­oz. Például idézi Gal­­licziát 1846-ban, akkor a nép ura ellen föltámadt s a bureaucratia szenvedőlegesen viselte magát , s a földesurak áldozatai lettek; például idézi 1848 elejét, mikor hasonlóan nem vak­nak elég erősek a támadó­kat zabolázni. Hogy mi következményt vonhatni be­lőle , felesleges ismételnünk. Párisi levele apró híreket hoz. Parisban a júliusi forradalom oszlopa lábára örökzöldet készülnek tenni. Továbbá, nevetségessé kívánja tenni azon eljárást, hogy a senatorok costumeit most hatodszor szabatják útba. Sajtó körüli engedékenységről is beszélnek, mi gyakran vész­jel szokott lenni. Végre kikér Anglia ellen, hogy a menekültek készületeit nemcsak elnézi, hanem bankjaiba több milliókat enged letétet­). [HIVATALOS. A cs. k. helytartóság a pestbudai keresk. és ipar­kamra tanácsosainak, Hild József (alelnök) és Szvo­­boda Jánosnak az iparosztályból kilépése folytán Va­lero kamarai alelnökre bízta az e helyekre előlépő pótférfiak kijelölését; pótférfiakká pedig ez osztályban Zitterbarth Mátyás és Steindl Károlyt, az arany-ezüst drágakőművesezék elöljáróját kinevezte. A kamra kereskedelmi osztályának Tiry János kilé­pése által Budán megürült tanácsosi állomásra ottani cs. k. szab. bőrgyárnokot Thoma Józsefet kinevezte, s pesti polt férfiu Ebner Fidel visszalépte által megürült helyet M­odiáner Albert cs. k. szab. nagykereskedő

Next