Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-17 / 757. szám

Szolnok megyére 30, Jászság s Kunságra 79. Egy harmadik táblázat az itteni piaczon a lefolyt 50 év alatt létezett különböző piaczi terményárakat tünteti ki. Legtöbb termény ára tetemesen hágott, csak a boré maradt májnem egyenlő, sőt a tokaji bor ára az utóbbi tíz év alatt feltűnőleg 10—20 fttal csökkent. A Lengyel é­s Oroszország felé űzött borkereskedés lényeges akadályául emeltetik ki, hogy a bor az ausztriai birodalomból csak három határszéli állomá­son vitethetik ki, s minthogy a vámkedvezményben csak úgy részesül, ha közvetlenül az ausztriai álla­mokból jut oda , megfosztatik a Visztulám úti szál­lítás (Danzigon át) s a közép és fekete tengereni szállítás előnyeitől. S nagy kedvezmény lenne a bor­kereskedésnek , ha az orosz- lengyel beviteli állo­mások szaporíttatnának, úgy a vámkedvezmény a tengeren vagy a közbenfekvő országokon át szállított borokra is kiterjesztetnék. A jelentés negyedik szakasza a kereskedés elő­mozdításra­­s gyámostására szolgáló eszközökről szól. A szabad ausztriai nemzeti bank fiók-beszámi­­tolási intézete Pesten felállítása óta (1851 oct. 20)­­. évi május 24-ig 3,600,000 ft öszvegig számitott le váltókat. A pesti magyar kereskedelmi­ bank for­galma 1857-ben 6,482,574 ft 34 kr. tett s ezzel 117,845 ft 31 krnyi nyereséget csinált, mi az 5% osztalékot levonva , 23159 ft tiszta nyereséget tün­tet ki. Takarékpénztár va­­ Pesten, Budán, Székes­­fejérvárott, Esztergomban, Miskolczon s Egerben. A hitelintézetekről szólva , a kamara alkalmat vett megemlítni, hogy az ország anyagi jóllétén a magyar pénzjegyek megsemmisítése üte legmélyebb sebet; ez annál váratlanabbul fújta mindenkit, minthogy e pénzjegyek még az országnak a császári seregek ál­tali első megszállása után is forgalomban maradtak, s igy történt, hogy a társaság minden rétege e sze­rencsétlen papír kisebb — nagyobb mennyiségének birtokában volt; a körülmények hatalma által be­jutottak azok minden intézeti, árva­­s egyházi pénz­tárakba , letét- és csődtömegekbe, midőn a császári hadsereg másodszori győzelmes előnyomulásakor e jegyek teljes érvénytelensége mondatott ki, s igy az országnak csaknem kizáró üzlettőkéje megsemmisit­­tetett, oly időpontban, midőn pusztító háború dújá fel a népesség jóllétét, mindenütt ügyletpangást és el­szegényedést idézett elő, s midőn a robot eltörlése a földbirtokost gazdálkodó, s fő erejétől fosztá meg. A császár kegye — igy szól tovább a kamarai jelen­tés — ki a gondviselés által arra van hivatva, hogy erős össz-államot alapítson s népeit egy nagy test­vér néppé egyesítse, más, megtévedt alattvalóinak hasonló pénzjegyekért legkegyelmesebben kárpótlást rendelni méltóztatott, s azt magyar alattvalói dicső Fejedelmek hasonló kegyétől annál inkább várják, minthogy ebben uj biztositéka fekszik Felséges sze­mélye és az örökös trón iránti hű ragaszkodásnak. A kereskedés előmozdítására kívánná a kamara továbbá : a súlyos mérték­egység behozatalát Magyar­­országba valamint a többi tartományokba , a házaló kereskedés szabályozását , kereskedelmi törvény­székek felállítását, a kereskedelmi ügynökök jogai s kötelességei s minden viszonyai szabályozását. Állampapirpénz-forgalom 1852. aug. végén. .Legmagasb összeg, melyet 1852. május 15-kén költ hirdetmény szerint az összesen forgalomban levő állampapirpé­nznek jelenleg, túl haladnia nem szabad 175,000,000 ft. Valóságos összege a forgalomban levő, úgy az adó- és jövedékpénztárakban, valamint az állam kiadó pénztáraiban létező állampapirpénznek . Aug. végén. Jul. végén. 1852. 1852. 3% kamatozó pénztári utalványok . . . 296,770 327,155 3% kam. bírod, kincs­tári jegyek . . . 21,231,300 23,190,800 Nem kamatozó bírod, kincstári jegyek . . 115,8­74,725 112,110,297 Magyarorg. közjövedel­mére kiadott utalvá­­­­nyokösszesen 164,931,755 165,812,291 A két hónap összehasonlításából tehát összes keresbedés............................. 4,644,964 Ellenben a nem kamatozó bírod, kincs­tári jegyek szaporodtak ... . 3,764,428 Egészben tehát fogyott a papirpénzforg. 880,536 ft. Lombardvelenczei kincstárutalványok 1852. aug. végén forgalomban voltak még 1,704,295 lire értékig. Szombathely, sept. 11. 1852. A tanuló növendékség és katonaság távozta óta eláradt érdekletlenség tegnap délután véget ért, nem­csak városunk, de egész megyénk határán. A több­­rendű álhirek után Ft. Szenczi Ferencz szombathelyi székesegyházi kanonok és apát ur­­­asága — a Re­­ligióban közlött egykori szombathelyi levelek neves szerzője — e megye püspökéül kineveztetvén, egye­sek s testületek versenyezve sietnek üdvözlő s hó­doló tiszteletek nyilvánításával. Ily körülmények közt, a megszűnt apáthia helyén ezerféle véleménye­zés merül fel; egyesek légvárainak romjain másokéi sarjadzanak ki. S igy e percztől vége lelki árvasá­gunknak is ! Vajda minden megye főpásztora elhuny­téval a volt miénkhez hasonlóval dicsekedhessek. A püspöki lak ugyan üres, de megyénk az uralkodóház iránti törhetlen hűségű, a közügy viselete­ s­utalma­zásában páratlan tevékenységű ősz, de fiatal lelkű, legjobb erejű Laky Károly apát s káptalani helyettes ő­rsága által ritka erély és avatottság által kormá­­nyoztatván, páratlan tulajdonival a minden kincset s világi méltóságokat felrauló öntudatában sükerült részére a tiszteletet és köz­szeretetet minden osztá­­lyunknál állandóul biztosítni. E nagyszerű változat az elavult s jobbadán meg­szűnt üres politizálás helyett átalános foglalkozásul szolgál messze tájon. A lefolyt hó és e jelenbeni kedvező időjárat az összes terményt véve megnyugtatólag hat az előbbi hónapok alatt mély aggályba esett keblekre. Szeren­cse, hogy a jolsvai időjós kényszerültnek érzendheti magát borzadalmas jóskodása meghiúsultan merész vállalatával felhagyni! — Nálunk a szemes gabona várakozásunk felett fizet, esannyira, miszerint, szal­mára bár a múlt évinél közönségen is kevesebb, szemre mégis a tavasi termést atalán megközelíti s több helyütt meg is haladja, e mellett a szem súlya legkitünősé­gübb lévén. Kukoriczához júliusban már ugyan csekély reményünk maradt, azonban azt vesz­­szük észre, h­ogy e czikkből is tájunkon, ha nem bő, mindenesetre jó középtermésre számíthatni. A takarmányra nézve nem legjobban állunk, de első kaszálata igen hatalmas szénához jó szalmán­kat vetvén, burgonyánk is minden vésznélkülinek mutatkozván, a nem szokott észszerű takarékosság alkalmazása mellett, nincs okunk a ki nem teleltet­­hetés félelmével rémizgetni mást, s magunkat is. — Különös: még a csűrben tartogatjuk gabnánkat, már is egy nagy termés reményével hizelgünk magunk­nak, s nem ok nélkül, mert oly átalánosan összeégett föld következtébeni jól sükerült szántásra, mint ez idén történt, nem egy könnyen emlékszünk, s jó mag után miért ne várhatnánk bőtermést ? Tán e körül­mény is hatással van a gabnaárnak alantabb állására ? Borra nézve igen közép mennyiség mellett, jó mi­nőségűre számítnak gazdáink. Stallner Ferencz egyik legtekintélyes, országos hirü szőlészünk szüntelen kémkedése közt — állításaként — ama szőlőbeteg­ségre akadt, mely Olaszhont annyira megrémité; azonban a kedvezőbb időjárás és légmérséklet a sző­lőbaj terjedésének akadályozása­ vagy tán végképi semmisítésére, úgy látszik, kellő befolyással volt. Minthogy nálunk a kedvező dinnyetermelés nem a leggyakoribb esetek közé számítható, azért dinnyé­­szeink statistikájának kiegészítésére megjegyezzük : miként a táján szokottnál több, s igen jóízű­ legszebb példányok termettek. Ha egy némely nem minden­­naj­i szenvedélyes dinnyész ismert szerénységének megsértésétől nem kellene tartanunk, okszerű keze­lésének bővebb ismertetése után elsőbb vagy dinnyé­­szeink közt dicsőíthetnők őt. De, hisszük, hogy több évi kísérletei nyomán tenyészeti rendszerét, s kísér­lete eredményét nem vonakodandik a világ elé ter­jeszteni; — ezt mindenesetre elvárjuk. Mind­ezek elősorolása után, akaratlanul is, kell, hogy higye az olvasó, miként létünk orsai mindenben ínyünk s megelégedésünk szerint fordulnak. Kény­telenek vagyunk azonban bevallani, hogy főleg a vagyonbátorság egy idő óta nagyon megingattatik mezeinken, a burgonya és kukoric­ára nézve, úgy szinte szőlőhegyeinkben alig viselhető pusztítások merülnek fel­; mind­ezt többnyire az őrök körüli lő­fegyver hiánynak tulajdoníthatni. E tekintetbeni nyomor megszüntethetése végett vajmi kívánatos, miszerint örökül, az illetők jól megválasztott embe­reket szemeljenek ki, s a helységek elöljárói a kerü­leti tisztviselőség által igyekezzenek a legszükségesb­­nek bizonyult fegyvertarthatást kieszközleni. Nem kevésb aggályunkul szolgálnak a megyeszerte gyakran megújult tűzi szerencsétlenségek; legköze­lebb Perenye és Csányik helységekben tőn a láng rombolást; ez utóbbi helyen egy 55 éves zsellérnő boszuból eredt szántszándékos gyújtáson érezvén, ki is a rögtön ítélő bíróság által e hó 4-én találra ítél­tetett, s még az nap a gyakori szerencsétlenségek által megrémült közönségnek némi elégtételéül az elvetemültön az ítélet végrehajtatott. Tekintve e pusztitó szerencsétlenséget, nem lehet legőszintébb hálás elismerését az emberiség nevében e járásbeli biztosságnak nem nyilvánítnunk, mely tapasztalván tűzvész esetén szükséglendő eszközök hiányát, a járásabeli községekhez fölszólítást me­nesztett a szükséges oltó és védő szerek mielőbbi megszerzése iránt azon meghagyással, hogy külön­ben minden megkívántatót az illető községek erejére készíttetni el nem mulasztandja. — Vajha ne kellene apáinknak e részbeni hanyagságán pirulnunk! Hol leggyakoribb s kérlelhetlenül harapódzó a türelem, ott az előkészület legkisebb nyomára sora akadhatni!! Hogy erdeinket, s hanyagoknál a gyümölcsöket a hernyó végkép letarolá , emlékszünk, e lapokban ol­vastuk ; de gazdasszonyaink szorgalma­s figyelme a káposztáskertekben ugyancsak kísérlet alá tétetett az eláradt zöld külsejű hernyósereg által. Ez sok helyen egész községét, hol mindenkié egy téren volt, meg­semmisítette, s igy a legszebb káposztástáblák hason­lóvá tétették az úgynevezett „császárné káposztája“ Regina Campestris-féle czifrás növénytüskéhez. De ellenben együ­gyü helységekben, hol irányadó lelkész vagy más értelmes példaadó fő találkozott, a szünet­­len tisztítás sükerrel lön jutalmazva. Itt okulható a helybeli elöljáróság is; palántaültetés, káposztalevá­gás dob által szokott hírüladatai; az említettük vész idején aligha történt ez után a figyelmeztetés, s igy könnyen megtörténhetik, hogy néhány hanyagsága miatt az egész község megfosztatik fáradalma igaz­ságos gyümölcsétől. Szellemi élvezetünkre szolgál néhány nap óta Sző­­lősi Mihály és Szuper Károly vezetésük alatti szí­­nésztársulat, mely eddigelé a közönség tűrhető rész­vétével találkozik. Szeretjük hinni, önmaguk iránti kegyeletből minden erejüket felhasználják , hogy a hely- és környékbeli közönség minél további kegyére számolhassanak, a mi tán csak nem fog kimaradni, ha szorgos készültség mellett nem szűnendő pontos­sággal szereplendenek. Az eddigi előadásokból ítélve Szupor, Szőlősi és Fehérváriné legátalánosb tetszés­ben részesülnek ; ezek után egyes szerepekben Szu­­perné is megjárja; szorgalma mindenesetre kielégítő.­­­ HIVATALOS. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől, Magyarország hadi és polgári kormányzójától 1852-ki julius 26-ról 15363. sz. a. a cs. kir. pénzügyőrség részéről teendő motozások tárgyában. A cs. k. pénzügyőrségnek Magyarországon beho­zása iránt 1850-ki nov. 14-kén kibocsátott hirdet­mény kapcsában, s jelesül a pénzügyőrség szerveze­tének és szolgálati szabályának abban fölhívott 80-és 99 §§-aira vonatkozólag, melyek a cs. k. pénzügy­­őrségnek kutatások körüli jogát és kötelezettségeit tárgyalják,pótlólag még a pénzügyőrség szervezetének és szolgálati szabályának 82-től bezárólag 98-ig ter­jedő §§-ban a motozásokra nézve fölemlített köze­lebbi határozványok is köztudomásra adatnaik , me­lyek mind a pénzügyőrségi közlönyöknek, mind a fe­leknek maguk miheztartása végett tudomásul és zsi­nórmértékül szolgálandnak. 82. §• Az 1850-iki november 14-kén kelt hirdet­mény 80. §-ában érintett személyek megmotozása körüli feljogosítás mind azáltal, az iparűzők irányá­ban csak azon lakrészekre, vagy az iparüzlet azon helyiségeire terjed ki, melyek az előszabott ellenőr­ködés különös rendeletei alá foglalvák, a jövedéki kiadóknál és eladóknál pedig azon helyiségekre, me­lyek az e minőségben rájuk bízott üzlet folytatására szentelvék. 83. §. Ezen helységeken kívül (82. §.) valamint általában oly iparosoknál, kiknek iparüzlete ellenőr­­ség alatt nem áll, a pénzügyőrség egyénei által csak akkor létezhetnek motozások, ha fontos indokok ál­tal támogatott gyanú forog fen a felől, a­­hogy az érintett személyek maguk vagy mások által jövedékrövidítést követtek el, vagy olyanban részesek; vagy b) hogy náluk valamely jövedékrövidítés épen ter­veztetik vagy végrehajtatik; vagy e) hogy náluk valamely véghezvitt jövedékrövi­­dítésnek tettesei, nyomai vagy segédeszközei fölta­­lálhatók ; vagy d) hogy náluk oly iparág, mely felügyelet alá van helyezve, alattom­ban űzetik s a jövedéki hatóság tu­domása elől elvonatik. 84. §. Hogy ez esetekben (83. §.) motozások lé­tethessenek, arra a jövedéki ügyeket vezető kerületi pénzügyigazgatóság székhelyén ennek elöljárójától vagy hivatali helyettesétől, más helyeken pedig va­lamely legalább két tisztviselővel ellátott jövedék­hivatalnak főtisztétől, vagy azon tisztviselőjétől, ki a környékben kiállított pénzügyőrség vezényletével van megbízva (biztos vagy főbiztosok), fölhatalma­zás adandó. 85. §. Oly személyeknél, kik az iparosok, jöve­déki kiadók vagy eladók osztályába nem tartoznak, kutatásoknak (házmotozásoknak) csak azon esetben lehet helye, ha fontos indokokon sarkalló sürgős gyanú forog fen a felől : a) miszerint azoknál épen akkor jövedékrövidítés követtetik el, vagy b) hogy náluk az elkövetett jövedékrövidités tár­gya , tettese vagy segédeszközei föllelhetők, vagy c) hogy náluk felügyelet alá helyzett iparüzlet ti­tokban gyakoroltatik, s a jövedéki hatóságok tudo­mása elől elvonatik. 86. g. Ily személyeknél­ (85. §■) kutatásra, kü­lönbség nélkül, akár a jövedéki ügyeket vezető ke­rületi pénzügyigazgatóság székhelyén, akár más helyeken legyen az végrehajtandó , csak azon ható­ság főnöke, hivatali helyettese, vagy azon álladalmi tisztviselő adhat fölhatalmazást, ki arra a jövedéki ügyek élére állított országos hatóságtól följogosít­­tatott, 87. §. Czirkálások alkalmával oly esetben, hol valamely szabályszerűleg megszólított személy magát a hivatalos eljárás alól valami épületbe , vagy más zárt helyiségbe jutás által elvonni igyekszik, a szol­gálattételt közvetlenül vezető pénzügyőrségi egyén föl van jogosítva követelni, hogy az épület vagy elkerített helyiség, mennyiben ez vagy amaz zárva volna , fölnyittassék , s a pénzügyőrségi egyéneknek a bemenet az elillant személynek és általa elvitt hol­miknak letartóztatása s törvényszerű hivatalos eljá­rás alá vetése végett lehetővé tétessék. Ha az épületnek vagy zárt helyiségnek kinyitása elleneztetnék, akkor azon felsőbbségnek , mely ott helyben a csend, rend és biztonlét fölött őrködni tartozik, vagy ha ott olyan nem léteznék, a község­­elöljárónak segélyét kell igénybe venni s a kinyitást az e végett kirendelt személy jelenlétében eszközölni. Mig ez megtörténnék, a pénzügyőrségi egyének a bejárásokat elállhatják s a szükséges intézkedéseket megtehetik annak gátlására, hogy a szökevény el ne illanjon, s a nála levő holmik el ne hurczoltassanak. 88. §. A motozások oly iparosok üzlet- és áru­helyein , kiknek üzlete fölvigyázat alá van helyezve, rendszerint csak munkanapokon, napfölkelte után­ és naplement előtt teljesitendők. 89. §. Ezen helyiségeken kivül s más személyek­nél kutatások rendszerint csak napfölkelte után és naplemente előtt létezhetnek. 90. §. Ezen határozványoktól (88. és 89. §§.) lehet kivétel, és pedig a 88. §. esetében akkor, ha az iparüzlet éjjel vagy nem munkanapon gyakorol­tatik, vagy ha némi jövedékrövidítésről, vagy jöve­dékáthágásról , oly alapos gyanú forog fen , melynél fogva annak meggátlása vagy fölfedezése tekinteté­ből a motozásnak a feneki határozattól eltérő időbeni végrehajtása vagy folytatása szükségesnek mutat­kozik , továbbá a 88. és 89. §§. azon eseteiben, m­időn a kikutatás valamely elillant személynek köz­vetlen üldözése közben teljesíttetik. 91. §. Motozások a csend, rend és biztonlét fölött őrködő felsőbbség által kirendelt tisztviselő jelenlé­tében, vagy ha helyben oly felsőbbség nem székelne, a községi elöljáróság valamelyik tagjának közbejöt­tével hajtandók véghez. Ha a motozás magánál a felsőbbségnél , vagy oly helyen, hol felsőbbség fel­állítva nincsen , a bíráskodást kezelő tisztviselőnél, vagy a község elöljárójánál teljesítendő, akkor a végrehajtásnál a legközelebbi felsőbbség egyik hiva­talnokának kell jelen lenni. Ha a motozás valamely katonai rendhez tartozó személynél történik , akkor azt egy a katonai parancsnokságtól kikérendő tanú közbejöttével kell eszközölni. 92. §. E határozványtól (91. §.) kivételnek van helye : a) oly esetekben, midőn a motozás valamely elil­lant személynek közvetlen üldözése közben tarta­­tik, 63 b) azon kutatásoknál, melyek jövedéki kiadóknál és eladóknál, az e minőségben rájuk átruházott üzlet folytatására szánt helyiségekben (82. §.) s csupán azon üzlet gyakorlásának megvizsgálása végett lé­teznek. Mindazáltal a pénzügyőrség egyéneinek meg van engedve, miszerint ezen esetben is a helybeli felsőbbség vagy községi előljáró (91. §.) közbejöttét kívánhassák, ha a motozás körüli hivatalos eljárást intéző pénzügyőrvezető ezen elővigyázatot kivétel­kép tanácsosnak vagy szükségesnek látja. 93. §. Motozások teljesítésénél az iparfolytatás rendes menetének minden a felügyelet czéljára nem m­ellőzhetlenül szükséges megakasztása, s a rendsze­res iparüzletnek minden háboritása, mennyiben a ku­tatás czéljának meghiúsítása nélkül megeshetik, mel­­lőzend, az eljárás azoknak, kiknél véghezvitetik, legkitelhetőbb kímélésével teljesítendő, s minden szükségtelen zajütés gondosan kerülendő. 94. §. A motozáshoz meghívandó azon személy is, melynél az tartatik , vagy ha ez jelen nem volna, és a rendszabály kára vagy tetemes késlel­tetése nélkül elő nem idéztethetnék, azon személy, ki a helységekre, melyekben a kutatásnak vég­hez vitetni kell, vagy az épületre, melyben ezek lé­teznek , felügyel. 95. §. Ha azon személy sem volna jelen, ki a meg­motozandó helyiségre vagy ezeket körítő épületekre felügyel, s annak előhivatása , tekintettel a motozás czéljára lehetetlen volna, akkor a kikutatandó helyi­ségek a motozás akadályának elhárításáig a motozást vezérlő pénzügyőrségi egyén s a felsőbbségi vagy községelőljárósághoz tartozó, vagy a katonai pa­rancsnokságtól kirendelt személy által közös zárlat vagy őrizet alá teendők. 96. §. De ha e rendszabály (95. §.) egy harmadik jogának sérelme nélkül a közszolgálatra vagy a mo­tozás czéljára nézve vagy épen nem, vagy nem elég biztosságot nyújtó módon, vagy nem tetemes költe­kezés nélkül lenne kivihető, akkor a helyiségek és tartályok felnyitása a kutatást intéző pénzügyőrségi egyén kivonatára , a tanúkép kiküldött felsőbbségi, vagy a községelőljárósághoz tartozó vagy a katonai parancsnokság által kirendelt személy jelenlétében és vezetése alatt eszközlendő , a motozás pedig az elő­szabott módon (88, 89, 90 és 93. §§.) teljesítendő. 97. §. Ha közczélokra rendelt épületekben , vagy zárt helyiségekben kell motozást tartani, akkor az , kire azoknak igazgatása vagy e czélokra használása bízva van, meghívandó. Ennek vagy netaláni helyet­tesének távolléte esetében úgy kell eljárni, mint azon személy távullétének esetére megszabatott, kinél a kutatás eszközlendő. (91 — 96.) 98. Ha az , kinél motozás tartatik , a pénzügy­­őrségi egyéneknek a netalán tudvalevő kémlelt tárgy tartására alkalmas helyiségeket, hajlékokat, bolto­kat, h­udakat, szekrényeket , általában mindazon tar­tályokat, melyeknek kinyitása kívántatik, fölnyitni, a kéznél levő árukat előmutatni, s mennyiben azok­nak szerzése vagy eredete kimutatásával törvény szerint köteles, ezt tenni vonakodnék , akkor annak veszélyére, a fölnyittatni vagy megtekintetni ellen­zett zárt helyiségek , hajlékok, göngyösök vagy tar­tályok iránt fenebb jóváhagyott intézkedések (95. 96. ,§.§■) alkalmazandók. Albert főherczeg, lovasság vezére. F. hó 4 -én jelent meg az országos törv. és korm. lap XVI. darabja ; tartalmazza : 118. Hirdetés a cs. k. Főherczegségétől, Magyar­­ország hadi és polgári kormányzójától 1852-ik jul. 31-kéről, a török birodalomban törvényesen vagy törvénytelenül tartózkodó ausztriai katonaköteles alattvalóknak a cs. kir. hadseregbe egy Konstantiná­polyban fölállított állandó felavató bizottmány általi besorozása iránt. 119. Vaspályaszerződvény Ausztria, az egyházi birodalom, Modena, Parma és Toskana közt Az érdeklett kormányok teljhatalmazottjai által aláíratott Romában 1851 máj. 1-én , a jóváhagyás kicserélte­tett ugyanott 1851 aug 18-án. (Magy. Hirl.) 15,952,238 17,843,452 Sorshúzás alá jövő apró pénzjegyek . . . 3,466,657 3,892,183 Sorshúzás alá nem jövő pénzjegyek . . . 8,110,065 8,448,404 VEGYES HÍREK ÉS ESEMÉNYEK Pest, sept. 17. — Legbensőbb örömmel ragadjuk meg a tollat egy biztos értesítés közlésére, mely általánvéve min-

Next