Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)
1852-09-15 / 755. szám
1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken: Évnegyedre 5 f. — k.p Félévre 10 . ____ A havi előfizetés, mint a „. ' .___.. „i . I Félévre Pesten: Egy hónapra 1 ft 30 kr p » »I Évnegyedre 4 „számonkinti eladás is megszűnt. | Egyes szám A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri utcza Laffert ház 8. 155 80amm. Szerkesztési iroda: Cri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. Szerda, sept. 15-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beiktatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap , délesti órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ44 1852-diki october-decemberi évnegyedi folyamára. A „PESTI NAPLÓ44 jövő évnegyedre is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg a szerkesztőség különösen a közlések gyorsaságára és sokoldalúságára fordítandja figyelmét, s általában mindent elkövetend, hogy a t. közönség megelégedését minél nagyobb mértékben kiérdemelje, mit annál inkább hisz elérhetni, mivel sikerült többeket publicistáink elismert jelesletei közöl dolgozótársakul megnyernie. —Azonkívül intézkedtünk, hogy mind fővárosi napló rovatunk — különös tekintettel a fővárosi közéletre, s minden közhasznú, tudományos és művészeti intézetekre, mind vidéki híreink, eredeti levelezésekkel gazdagítva, minél élvezetesbek legyenek. Lapunk mttjára érdekességének kiemelésére megemlítjük, hogy legjelesebb íróinktól hozank szépirodalmi dolgozatokat, s azokon kivül érdekes könyv- és szinbirálatokat. — Figyelmeztetjük különösen a t. közönséget, hogy a műtárban october 1-vel Jókai Mórnak egy új történeti regényét kezdendjük meg, mely a köztetszéssel fogadott „Erdély aranykorának 44 folytatását képezendi. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 ft p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 forint, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM: Telegrafi tudósítás. A budapesti kereskedelmi s iparkamara jelentése. London. (A királyné skócziai útja. Népmulatságok.) Hivatalos. (Kinevezések. Stallerféle ellátási alapítványok. Ügyvédi rendtartás). Vegyes hírek s események. Külföld. (Francziaország. Nagybritania. Németország. Dánia. Spanyolország. Amerika.) Legújabb. (Berlin. Paris. London.) Vegyesek. (Nemzeti színház.—Börze. — Dunavizárlás). Budapest, sept. 15-én. TELEGRAFI TUDÓSÍTátOK Chambery, september 8. — A „Patriote Savoision“ szerkesztője 6 hónapi fogságra és 1500 franc pénzbírságra ítéltetett; Layard nevű dolgozótársa pedig Piemontot három nap alatt kötelezteték elhagyni. Roma, september 7. — Bulwer Henrik brit követ Florenczben, ide érkezett. Turin, september 9. — Ghisole ügyvéd az „Independente“ szerkesztője vallássértés miatt vádperbe vonatott. A Szardínia szigeti felebbviteli törvényszék a februári zavarok támasztói ellen hozott ítéleteket nagyobbrészt helybenhagyta , csupán 4 vádlottat mentvén föl. A BUDAPESTI KERESKEDELMI S IPAR KAMARA JELENTÉSE. 1852. I. A kereskedelmi s iparkamarák felállításakor a kormány ezeknek azon feladatát tűzte ki, hogy a kereskedés és ipar szükségleteit s a forgalmi eszközök mibenlétét figyelemmel kisérjék , s gyűjtött tapasztalásaik eredményét egy évi jelentésbe egybefoglalva, terjeszszék fel a kormány elbe, kiterjeszkedve egyszersmind mindarra, mit szempontokból a kereskedés és ipar ügyében kívánatosnak és indítványozandónak találnak. Annak , hogy e kötelességeknek a budapesti kereskedelmi kamara csak valamivel kelletinél később tehet eleget, oka abban fekszik, hogy Magyarországon e czélra igen kevés előmunkálat volt található , s a földmivelés, ipari kereskedés állását kimutató áttekintés egybeállítására az anyagokat legnagyobb részint magának a kamrának kell gyűjtenie. Annál elismerőbb méltánylást érdemelnek azon férfiak , kik a budapesti kereskedelmi s iparkamarában fáradozásaikat e czélra szentelték, miknek becses eredményét a budapesti kereskedelmi é s iparkamara 1852-dik évi jelentésében leírjuk , melynek lényeges tartalmát olvasóinkkal is megismertetni szándékunk. A jelentés a kamaravidéki terület ismertetésére vonatkozó statistikai adatok után átmegy a nemzeti munkásság és terményzés első főágára, a nyersterményzésre, úgy mint a földmivelésre s annak egyes ágaira, s különösen néhány fontosabb terményre , mely egyszersmind kereskedés tárgya. A budapesti kereskedelmi s iparkamara vidéke az ország közepén fekszik, s magában foglalja Pest- Pilis , Pest-Solt, Esztergom, Székesfejér, Borsod, Heves, Szolnok, Csongrád megyét, Jászságot s Kunságot, területe 62020 mértföld, 1,650,000 lakossal. Fájdalommal kell elismernünk azon állítás igazságát, hogy valamint széles e hazának minden vidékén , úgy a nevezett kamarai vidékben is a földmivelés, a nemzeti gazdagság s jóllét ezen egyik s első tényezője , hátra van maradva. Azonban nem hiszszük, hogy a miatt őseink gondatlanságát kellene hibáztatnunk , mintha azok egyáltalában érdek-, s gondossággal nem viseltettek volna törvényhozás és kormányzat terén e nagy nemzeti ügy iránt; valamint hiába okoznék kizárólagosan vagy együtt véve, közlekedési eszközeink tökéletlenségét, vagy némely helyi hiányát, gazdaképző intézetek, földmivelési alsóbb s felsőbb iskolák, példánygazdaságok elégtelenségét vagy hiányát, mert a gyökeres hiba az alkotmányos és társadalmi szerkezetben feküdt, mely a földmivelő osztály legnagyobb részének jogállapotát nyomasztóvá tette , s a jobbágyi viszony bókérban tartá lebilincselve. Gazdasági haladásunk életfeltétele az úrbéres birtok kisajátítása, s a telekfelszabadításnak a volt földesurak méltányos kármentesítéséveli kivitele volt; s valóban csodálhatjuk, hogy a kamara jelentésében azon kérdést látjuk felvetve : várjon a földesurakra a robot s dézma eltörlése által káromlott károk s bajokat feléli-e azon előnyök nemzetgazdászati értéke, melyeket azon rendszabályok a paraszt földmivelő rendre nézve szültek. Ezt kétségbe vonni azon ok miatt, mert annak következtében a munkabér általában felemelkedett, csak azon téveszme elfogadása mellett lehet, hogy a közember csupán terményző gép, arra hivatva, hogy lehető legtöbb munkát lehető legkisebb bérért végezzen. Bizonyára , azelőtti robotmunkájának jó részét saját gazdaságára fordítja a paraszt-földműves, s ha mostani felszabadított állapotra lehetővé teszi többet pihennie, az szerencséje, s ha kilátása nyílik nyereségre, s képessége, ismeretei gyarapodni fognak , minden bizonynyal kész lesz minél több időt s erőt fordítni terményző munkára, melynek gyümölcseit maga szedi. Azon körülmény a telekfelszabadítás életbeléptetésével elvárhatlanul egybe van kapcsolva, s áldjuk a gondviselést, hogy e nehézségekkel járó átmeneti állapotot dús aratások s nagyszerűleg öregbedett kivitel következtében emelkedett terményárak által tette az illetékre nézve könnyebben elviselhetővé. Mesterségesebb gazdasági rendszerek, nevezetesen váltógazdaság alkalmazásának akadályait hazánkban, az idézett jelentés következőkbe helyezi : “ Oktatás hiányába, mely az alsóbb rétegekben mindenütt csakugyan igen érezhető s tagadhatlan, hogy az oktatás, elmeképző, lélekemelő, szivnemesitő hatása, s hasznos ismeretek terjesztése által hathatósan inge kerül hat munkásságra, úgy hogy teljességgel nem szükség a magyar fajban valamely veleszületett tespedő indolentiát tenni fel, midőn az oktatás hiányossága által okozott s abból s egyéb kedvezőtlen közviszonyokból teljesen kimagyarázható hátramaradást akarunk fájlalni. 2. Szükségesnek találja rendszeres eljárás elfogadását, hogy sikeresen lehessen a földmivelés javítására oktatás és példával hatni, s természetesen a rendszernek mindenütt az egyesek s a vidék szükségeihez kell alkalmaztatva lenni. Midőn ezen óhajtás igazságát teljesen elismerjük, el nem mulaszthatjuk kifejezni abbeli csudálkozásunkat, hogy ezen alkalom itten idétlen megtámadásokra használtatott fel oly törekvések s intézetek ellen, melyekre a nemzet s haza mindig büszkén s megelégedéssel tekintené vissza . „A jobb a jónak legnagyobb ellensége, s Magyarországon mindig hajlandóknak mutatkoztak az épületet a fedélen kezdeni; igy tetszett tudós akadémiát állitni fel, mielőtt használható nyelvtannal bírtak volna ; nemzeti színházak mellett buzgókodtak, mielőtt egy derék nemzeti iskola lett volna; vasutakról declamáltak, s csak valamennyire járható országutakat sem akartak épitni, stb.“ Holott a magyar tudós társaság nélkül ma sem lenne használható nyelvtanunk, s a következés megmutatta , hogy az alföldön addig járható úttal nem bírhatunk , míg az vasút nem lesz. 3. A munkás kéz hiányán legjobban czélszerű gazdasági gépek behozatala , elterjedése által lehetne segítni. 4. A földmivelés felvirágzásának abnormis ősiségi jogviszonyokban fekvő akadályának elhárntását az ezek iránt fenálló törvényeknek minél előbbi megváltoztatásától kell várni. 5. Kívánatos az úrbéri szabályozás és legelő-elkülönítés. 6. A forradalom által ejtett sebek behngedését az időtől kell várni; addig azok , mint egyéb , úgy a földmivelési haladásnak nevezetes akadályait képezik ; legtöbbet teend közvetlenül e czélra az úrbéri kármentesítés kivitele. 7. Földmivelési hitelintézet felállítása , a birtokviszonyok tisztába hozása s telekkönyvek elkészülése után. Ezekben látjuk röviden elősorolva általában a földmivelés szebb felvirágzásának nagyobb akadályait s az ezeknek elhárintására szolgálandó legczélszerűbb eszközöket. Különösen becsesek azonban azon kimutatások s előadások, melyek egyes földmivelési ágakat s egyes kereskedelmi czékkül szolgáló földterményeket illetnek. Ki ne fájlalná a magyar bortermesztés és borkereskedés hanyatlását. A borkereskedés hanyatlása tulajdonítandó a bor minősége csökkenésének, azon körülménynek, hogy míg más országokban mindent elkövettek a szőlőfajok nemesítésére s a szőlőművelés tökéletesítésére, Magyarországon nemcsak számba nem vették a tudomány s tapasztalat tanításait, hanem azt hitték, mindent megtettek, ha a minőség silányulását a mennyiség öregbítésével pótolták; ide járult még az is, hogy a nemesebb borfajok többnyire hamisítva kerültek kereskedésbe, miáltal tökéletesen hitelt vesztettek. Hogy Magyarországon a bortermesztés újra fölemeltessék , mindent el kell követni a szőlőművelés tökéletesítésére; tehát az ország különböző részeiben szőlőiskolák alapítandók , értelmes szőlőgazdák külföldre küldendők, hogy az ottani javításokat a szőlőgerezddeli bánásmódban s a bor pinczebeli kezelésében eltanulják; egyesületek alakítandók, melyek oktatás és példa által észszerű bortermesztésre hassanak. Kívánatosnak nyilváníttatik végre az ország fővárosában egy borcsarnok felállítása, mint az Bécs számára is indítványoztatott, feltéve, hogy annak igazgató választmánya törekedni fog az általa közvetítendő kereskedésnek ismét megadni azon soliditást, mit mostanság a borvásárlók nálunk annyira nélkülöztek. London , sept. 9. 22 Az angolok kétségkívül szerelik királynőjüket , de még sem annyira, hogy jelenléte nélkül vígan élni nem tudnának, s úgy látszik, hogy a királynő sem érzi roszul magát, midőn egy darab ideig szemről szemre nem látja a makacs John Bull különcz fiait és szeszélyes leányait; mert alighogy Belgiumból hazatért a kegyes Victoria Regina, már is sietett otthagyni buckinghami palotáját, s azt nem a Wightszigettel, hanem Scot-highlanddal föcserélni. Az emberek, de kiváltkép a hölgyek szeretik a változást, nincs ok hát reá, hogy a kegyes királynő ne kedvelné azt, s miért ne rándulhatna ő is ki az éjszaki szélességű 57—58 ik , és Greenwichtől számítva nyugoti hosszúsága 3—4-ik fok felé vonuló Grampian bérczei közé ott a „Sport-nak“ minden nemeit gyakorlandó. Az angol reporterek igen hű tudósiték, s mathematikai pontossággal írják le azon hegyek, s völgyeket, melyeken s melyekben Viktoria és fönséges férje Albert, the illustrious consort of the Queen, — mert hiszen ez hivatalos czíme — együtt vadászandnak. De nem kell félni, én nem fogom követni a részletességbe meg pontosságba beleszeretett angol hírlaptudósítókat, mert tudom , hogy önök magyarokul idegenkednek a részletesség meg mathematikai pontosságtól , de ismervén önöknek a regényesség iránti hajlamát, inkább utasítom önöket Scott Walter regényeire, melyekben a highlandi tájak, szokások, erkölcsök mesterileg leírvák , és a „clan“-ok krónikái ecsetelvék. Mint félebb érintők, a királynő családostul utazik Skóthon fölföldén — büszke angol népe pedig sajátszerűleg mulat. A Croesus-gazdag lordok, kik mindenre ráérnek, csak munkára nem, minthogy a „season“-nak vége van, és így fölfogási gőgjük szerint senki sincs Londonban, kivel érdemes volna szót váltani, migrálnak mint a fecskék melegebb tartományokba, ott unalmas életeket folytatandók. Az idejükkel nem rendelkező vagy rendelkezni nem is kívánó gazdagok, kiknek fejek meg szivök teli kaliforniai aranyporral, szüntelenül számlálják fontjaikat, s valahányszor sarkukon megfordulnak, annyiszor rebesgetik e szavakat: time is , money, az idő pénz, vagy változás kedvéért: kétszer kettő: négy! Hiába! a számítás már vérekben van, melynek mathematikai keringése kényszeríti őket oly czélszerű tervek készítésére , melyek szerint százezer font értékét, lehető legrövidebb idő alatt kétszázezer fontra emelhetni. Nem de jó mesterség ? Valóban nekem úgy látszik, hogy az érintett „aranyfont emelési mesterség“ épen meg nem vetendő, mert hiszen a jelen polgári társaság törvényeinek uralma alatt arany fontokért mindent, vagy legalább fölötte sokat meg lehet szerezni. Különben is ők igen jól tudják, hogy az írásban meg van írva : ki gazdag az még gazdagabb leend, és kinek kevés a pénze, attól még azon kevés fillér is, mely zsebjét terheli, el fog vétetni. A londoni nép munkás része szabad, de rövid idejét részint a templomokban meg sorházakban, részint pedig a Roshervilleben, Vauxhall, s Cremone kertjeiben stb tölti, és minthogy annyi pénze nincs, hogy a királynő színházában, vagy Conventgardenben a a világhírű művészek remekléseit élvezhetné, s ezeken ízlését nemesítené, tehát kevésbbel is beéri — gyönyörködik p. o. a tűzijátékokban, a műlovagok előadásaiban , a léggolyó fölszálltában, stb. A léghajózás miatt minap itt igen különös per indíttatott meg az állatvédő társaság által, Simpson úr Cremome tulajdonosa, és Poitevin úr meg neje ellen. Ugyanis Poitevin úr párisi híres léghajós és műlovag többször fölszállt léghajójával, és midőn léggolyója körülbelől 1600—2000 ölnyi magasságot ért el, bátor nője szállernyőben ereszkedett le a föld felé. Poitevin úr meg nője mesterségüket többször bámulandó sükerrel — a Cremonne vendégei mulatsága, és Simpson úr hasznára, gyakorlották , és így eddig élő baj nem volt; de a híres léghajós nem maradt ennél, hanem léghajójához czélszerű műszerek segélyével egy lovat kötött, és reá ülve, felszállt az égbe! Később ugyanazt téve , csakhogy ezúttal nem ő, hanem énjének szebb fele , nője t. i. ennek hátára ülvén, az ismeretes mithologikus mesét, mely Európának, bikaalakot fölvett Jupiter általi elragadását tárgyazza, plasztikailag s élethűn tünteté bámuló szemeink elé. Ennek látásán az állatvédő társaság tagjainak humanitása fölborzadott, de hogy is ne indult volna föl ezen művészi kegyetlenségen , mely egy lovat meg egy bikát érő ? a művészeti előadások első stádiumában ugyanis csak emberekről vala szó, kik Poitevin úrral fölszálltak , s kikért, ha nyakukat szegik, nem nagy kár fogna lenni, mert hiszen csak emberek, de a második stádiumban többről van ám szó t. i. az állatokról, melyeket a humanisztikus állattársaság keservesen megsiratna , ha történetileg nem selyemkalapként, hanem valami paix-hansféle bomba módjára le fognának zuhanni anyaföldükre. Miért is ezen brit állattársaság felebaráti logikája